Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-09-28 / 39. szám
Budapest, 1938 sw>pte*ul»í»jr 28. = IDŐSZERŰ I. Az építkezés előmozdítása a A tervszerű városi ej lesz tó sí 1 ok közismerten leghatályosabb eszköze a hosszú időre terjedő házadó- mentesség, mert csak ezzel lőhet egyes elmaradt városrészek vagy útvonalak gyorsabb ütemű modern beépítését és megfelelő városkép kifejlesztését tevékenyen elősegíteni. Az a legutóbbi pénzügyminiszteri rendelet, amely 1937 április 7-én 55.000/937. VIII/a. szám alatt Budapest székesfőváros rendkívüli ideiglenes házadómentessége tárgyában intézkedett, igen helyes elgondolással igyekszik olyan városrészek fejlődésének lendületet adni, amelyek már valóban nem illenek egy milliós világváros modern arculatához. És ha örömmel lehet is megállapítanunk, hogy e rendelet hatása sok helyt megnyilvánult az azóta újonnan emelt díszes építmények létesítésében, mégis azt kell látnunk, hogy az egyes városrészekre és utcákra, amelyek a fejlődésben már régen megrekedtek, csak kevés vagy úgyszólván semmi hatást nem gyakorolt. Igaz, hogy a rendelet megjelenése óta még alig telt el másfél év, amely idő alatt nem is volt lehetséges az összes kedvezményezett területek nagymérvű átépítése, de viszont 1939 december 31-ig, vagyis a rendelet érvényességének lejártáig már másfél év sincs hátra. Ezért már most van itt az ideje annak, hogy a jövő tervei mérlegelésre kerüljonek. Egyik-másik útvonal fölött, amely a fejlesztésre erősen rászorul, a rendelet logjobb szándékai ellenére is, mintha megállt volna az idő. Ezeken az utakon és utcákon építési szempontból szinte semmi sem mozdul. Gondoljunk csak az olyan útvonalakra, mint az Üllői-út, a Iíáday-utca, vagy pedig gondoljunk a Margit-, a Krisztina- és Attila-körutaknak még mindig igen számos földszintes házára. Ezek és más főútvonalak még mindig messze vannak attól, hogy azokat világvárosiasan kiépülteknek mondhatnánk. Valósággal visszatetszőén hatnak itt ezek az ósdi és a szabályozási útvonalnál sokszor jelentékenyen ki- jebb vagy beljebb álló földszintes kalyibák vagy egyemeletes házak. Idegennek, külföldinek hiába magyaráznánk, hogy miért maradtak meg a XX. század közepéig, az idegen csak a szomorú tényt látja és fővárosunkat eszerint ítéli meg. És ha az 55.000. számú P. M. rendelet sem tudott helyükbe eddig modern épületeket létesíteni, akkor ennek a körülménynek bizonyára mélyebben fekvő gazdasági okai vannak. Ezek pedig abban keresendők, hogy a szorény kis házak ma is meghozzák a maguk jövedelmét, avagy ezek az ingatlanok igen gyenge kezekben vannak, esetleg tulajdonosaik túlontúl kitartják az árukat. Úgy látszik tehát, hogy bizonyos esetekben még a magas adókedvezmények sem elegendőek ahhoz, hogy a helyzet mozdulatlanságát megváltoztassák. önként adódik tehát az a meggondolás, hogy még további, illetőleg egyéb eszközöket is alkalmazzanak ennek a nem kívánatos helyzetnek mielőbbi megszüntetésére. És itt irányadónak kell lennie a szempontnak, hogy a nagy közcél, vagyis a város kialakítása előbbre való a kicsinyes, sokszor csak spekulációs magánérdekeknél. Felvetődik tehát az a kérdés, hogy nem volna-e helyes abból a célból, hogy a főközlekedési útvonalakról a földszintes és egyemeletes, régi házak mielőbb eltűnjenek, — még inkább, ha azok nem állanak a szabályozási vonalon — ezekre külön város- szépítési adópótlékot kivetni, amely a községi adónak és a háabérfillérnek egy bizonyos százalékos emelésében jutna kifejezésre. Ez lehetne 20 százalék a földszintes és 10 százalék az egyemeletes épületeknél. Igaz, hogy az adóemelés sohasem rokonszenves dolog, de vájjon helyeselhető-e az>, hogy közönyösségből vagy spekulációs okokból ezek a rút viskók továbbra is elcsúfítsák gyönyörű fővárosunk főútvonalainak képét? Azt látjuk, hogy sokkal nehezebben épülnek új házak olyan telkeken, amelyeken már van épület, még ha még oly régi is az. Tehát az ilyen ingatlanok tulajdonosait erősebb eszközökkel kell serkenteni a tespedés megszüntetésére azáltal, hogy a régi viskók és egyemeletes házak jövedelmezőségét a minimumra szállítsák le. így aztán a tulajdonosoknak sem lesz érdekük a mai, sokszor siralmasan csúnya állapot fenntartása. Egészen bizonyos ugyan, hogy az érdekeltek élénken fognak ellenezni minden ilyen tervet, de végtére városunk szépítésének közérdeke mégis csak előbbre való, mint az ő magánérdekük. Az új adópótlék kizárólag városszépítósi célokra volna fordítandó. Dr. Vitéz Horváth Béla székesfővárosi főjegyző. Budapest utcáin rendezni hell az autóparholást A főváros autóközlekedése az utóbbi évekbon nagymértekben nőtt. A városrendészet igyekszik lépést tartani a változó viszonyokkal, ez azonban nem minden téren sikerült. így különösen az autók parkolásának problémája teljességben rendezetlen. Vannak utcák, különösen a Belvárosban, ahol a kocsi rendeltetési helyén való leállítása egyenesen szerencse kérdése. Az autóvezetőnek többnyire párszáz métert kell továbbhaladnia, azután vissza kell gyalogolnia, ügye elvégzésével pedig ismét kocsijához kell visszamennie. Mindez sok bosszúsággal és időveszteséggel jár. A most lezajlott lipcsei vásár alkalmából módomban volt tanulmányozni a lipcsei közlekedési viszonyokat is. Az autók parkolására vonatkozó tapasztalataimat az alábbiakban foglalom össze, szembeállítva ezekkel a budapesti hiányokat. Nálunk a parkolásra voltaképen csak két módot alkalmaznak: a járda melletti menetirányú és a járdára merőleges parkolást. Ez utóbbi csak ott nyer alkalmazást, ahol sok hely áll rendelkezésre. (Országház előtt, Akadémia előtt). Elvétve a halszálka-rendszerű parkolás is használatos, mely pair- kolás fél menetirányban történik (Vörösmarty- téren, Apponyi-téren. Ez a fél menetirányú parkolás külföldön sokkal elterjedtebb, mint nálunk. Lipcsében a terek, amelyek pár év előtt még kertészetileg voltak kiképezve, ma kivétel nélkül autóparkoknak vannak fenntartva. Ahol a térségen szobor áll, ott a szobor körüli legközelebbi környék füvesítve van*, a tár javarésze azonban autópark formájában hasznos célt, szolgál. Legnehezebb jó megoldást találni a város szűk utcáiban, különösen ott, ahol középület, van és nagy az autóforgalom, mint nálunk például a Városház utcában, vagy a Szalay-utcában. Ilyen helyen a németek szellemes, olcsó és éppen ezért azonnal megvalósítható megoldáshoz folyamodtak. A középület előtti járdára ugyanis szükség nincs. Nem lévén üzleti forgalom és kirakat, a keskeny gyalogjáró is megfelel. A járdát itt betonozott lejtő \által az úttesttel hozzák, össze, miáltal az úttest az egyik járda szélességével bővül. A kocs.ik így a járdára tolathatnak vissza és fél menetirányában parkolhatnak, aminek a következő leőnyei vannak: í. A kocsi fele hossza még a járdán fér el és így az úttestből csak keveset vesz igénybe. 2. A kocsi Dr. MÉREI ERNŐ Hérnökt építőmester burkoló és kövező vállalata ______ Budapest, III., Beszterce-u. 30. Tel.: 163-114. fé l menetirányból minden tolatás nélkül indulhat, tehát nem okoz közlekedési zavart. 3. A kocsi lejtőből indul, ami különösen télen megkönnyíti a gyprs indulást- 4. Az autópark rövidebb, mintha a járdával párhuzamosan parkolnának a kocsik és így a kocsik egyenként közelebb kerülnek a középület, ez inház, stb. bejáratához. Meg kell még említenem egy szükségmegoldást, amely a város belterületén nagy előnyt jelenthet. Szűk belvárosi utcákban, ahol a parkolásra elég hely nincs, Lipcsében nagyobb udvarokat és különösen átjáró udvarokat parkolás céljaira fog- laltak le. Az alábbiakban felsorolok egy pár budapesti teret és utcát, melyeken a parkolás sürgős rendezésre szorul. A Vörösmarty-téren csak a szobor legközvetlenebb környéke maradhatnak kort észeti leg kiképezve. A tér javarésze, mint fontos forgalmi központ, az autóparkolásnak lenne fenntartandó. A Vigadó-téren a Hangli-kioszk kertjének szárnyai az autó parkolás céljaira lennének átépítendőkA Ferenc József-téren csakis a szobrok körüli területek maradhatnak füvesítve, a tér többi részén a parkolást kellene engedélyezni. A Blaha Lujza-té- ren a kertesített szigetekre semmi szükség ninc3, annál nagyobb szükség van autóparkolásra alkalmas területre, a Nemzeti Színház előtt. A Városház-utcában a városháza előtti egész járdát autóparkolás céljaira kellene lefoglalni. A kocsik a városháza előtti betónfelhajtóval kiegyenlített járdára tolathatnak vissza és itt sorakozhatnak fel fél menetirányában. A másik járda mentén természetszerűleg parkolni nem lehetne. Kívánatos volna, ha a városháza kihasználatlan udvarai legalább részben az autóparkolás célját szolgálnák. A Kerepesi- temetőben több autóparkhejy létesítendő, mert nagyobb temetések el kulin óból itt teljes a zűrzavar. Az"OTI előtt a Fiumei-útón az épület egész homlokzata előtti térség autók parkolására képezendő ki, míg a kerékpár parkhely a Dologház-utcában létesítendő. A Gróf Klebelsberg (Hold)-utcában (Postaiak arékpón’fltár), a Lánchíd-utcában (minisztériumok) o Markó-utcában (bíróságok) és a Szalay- utcüban (Pénzügyigazgatóság) az autók ugyanúgy parkolapdók, mint a Városház-utcában. Színházak és mozgószinházak előtt minden körülmények között autóparkhelyről gondoskodni kell és úgy gondolom, hogy a jövőben ennek hiányában moziengedély ki nern adható, mert nemcsak a tűz veszélyes, hanem veszélyes a torlódás is. Boghon György móraök, építőmester. Epülazipari nevelés úf otthona Áramlás az ipari pályákra A főváros legújabb szociális és egyben az ipari kultúrát szolgáló alkotása az Ipari Fiúnevelő Otthon, amelyet a Szél-utcában építenek fel. Különböző, az idők folyamán tárgytalanná lett alapítványok ösz- szegének egységesítéséből alakult az az összeg, amelyből az otthont létesítik. Hogy a választás iparos ifjak otthonának alapítására esett, az is egyik bizonysága annak a céltudatos munkának, amelyet a főváros az iparosképzés terén végez különböző tanonciskolákban, árvaházakban és tanoncotthonokban. Hogy milyen jó célt szolgál ezzel a főváros, mutatja a most megkezdődött iskolai év beiratási eredménye is, amely szerint a különböző iskolák tanulói létszámában mutatkozó kisebb csökkentéssel szemben az iparostanonciskolákban jóval több növendék iratkozott be az Idén, mint az elmúlt iskolai évben. Az iparos nevelést szolgáló új otthon építését még ebben az évben megkezdik. Az építkezésre 600.000 pengőt irányoztuk elő, amelyből nagyarányú, kétemeletes épületet emelnek, egyszerűsége mellett is teljes modern, higiénikus berendezkedéssel. Az építkezésre kiírt versenytárgyalást három napon, szeptember 27., 28. és 29-én tartja meg a magasépítési ügyosztály. A nagyszabású munka iránt az ópítőlparosság körében nagy érdeklődés mutatkozik. olL min®, építés! »állatai Budapesti/., Zaltán-u. 10 Telefon: 114-835 Aíorb/tzer JVjí,\hok Építészmérnök és építőmester, m. kir. törvény- széki és Pest-Pilis-Solt Kiskunvármegye árva- széki hites szakértő Budapest, VIII., Nap-utca 10. I. i. Telefon: 131-000 Offenberger Miksa grafikai Bzaküzlet Budapest, IV., Dalmady Gyözö-n. 7. Tel.» 185-398. MONOTYPE szedögépek magyarországi vezérképviselete. ÚJ és hassnált nyomdagépek és berendezések szállítója. AZ 188« ÓTA FENNÁLLÓ TBLHFONl 188—07«. FREISSLER ANTAL felrak ét r. t BUDAPEST, VI.. HORN EDE-UTCA 4. SZ. Késeit legmodernebb sserkecetft és legkényesebb Igényeket kielégítő «emélyfelvonókat, paternoster Célzónákat, mindennemű teherfelvonót, emelóberendezést; Tállal ssakszerfi Javítást, műszaki ellenőrzést és karbantartást. 12.000 berendezés. RAJZOLÓGÉPEK LÁBNYOMÁSSAL ÁLLÍTHATÓ RAJZASZTALOK K í s SS I t I: STAUB FERENC UECHANIKAI ÜZKM ÚJPEST, Kisfaludy-utca 19. • Telefon i 494-SU8. REX TÓTH IMRE ÉS TÁRSA KÖZPONTI FŰTÉS. VÍZVEZETÉK Budapest, VIII, Kender-utca 32. T B L E FON» 13 8-29» z agora Zoltán Mükdnyvkötéizet• Különleges naptárak, irodai újdonságok, rektámotkkek üttma Budapast, Vili., Esztorházy-n. 20. m Telefon: 136-911. HALMOS ÉS VESZPRÉMY tUzeltt., építőanyag- és laszéntelepel BUDAPEST L, ETELE-TÉR 7. SZ. Telefon« 250-875. I., BUDAÖRSI-ÍIT 25. Telefont 268-107. Caúadai KELENFÖLD P.-U. irmann Ferenc ____________ Fé möntöde ét réeárugyár Budapest, VII., CaAnyl-ntca 7—0. 0 y A r: Budapest, VL, váot-4t 117. ssim. Víz-, gőz-, gátszerelvények. Vasúti szerelvényeié Pál Sándor kő faragó m ester Budapest, Telep / Lakás: III., Bécsl-út 20.009. III., Tavasz-n. 1. Elvállal kö- és műkőópítkefési munkákat Beton, cnakadám, aszfalt telvágáaához vegyen BÉRKOMPRESSORT oki. gépészmérnök, kompressor-bérbeadó Budapest., XI., Sztlret-utca 5—7. Tel.» 2-602-06. US ti A JENŐ
