Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-09-28 / 39. szám
Budapest, 1928 szeptember 28. ^fámko&lnj&ap 5 Megkesdödnek a seriésvágófiídlon a moder- niszálási épí/kezések Módosít falc as álla ley és tzsév ügyi törvényi a baromfi vizsgálat ssigorú végrehajtása miatt teli pozíciójának emelése érdekében is állandóan napirenden tartjuk a Nagyvásártelepen építendő hűtőházat és amint fedezetet nyerünk reá, meg is valósítjuk. — Az élelmiszerpiacnak legközelebbi újítása lesz a baromfivizsgálat áj alapokra fektetése. 100.000 métermázsa baromfi kerül évenkint Budapesten forgalomba és ezt a rengeteg mennyiséget a mai rendszer és a mai állatorvosi személyzet révén ellenőrizni lehetetlen. Az új rendhez az állategészségügyi törvény módosítására Most készítette el dr. Rosta János tanácsnok, a közélelmezési ügyosztály vezetője, az idei év elmúlt nyolc hónapjának közélelmezési helyzetéről szóló jelentését, amely mindenre kiterjedő, gazdag tartalmánál fogva országos figyelmet érdemel, annál is inkább, mert a fővároson keresztül rávilágít mindazokra a körülményekre, amelyek a termelés, a kereskedelem, az export, az élelmiszeripar és fogyasztás, a hatósági tevékenység jelenségeit és összefüggéseit nemcsak felsorolják, hanem meg is magyarázzák, következtetéseket vonnak lo és intézkedéseket sürgetnek a jövőre. Éhből az alkalomból felkerestük ár. Host a János tanácsnokot, akitől a főváros élelmiszerellátását biztosító intézmények fejlődése és a jövő tervek iránt érdeklődtünk. Kérdésünkre a következő felvilágosításokat kaptuk: — A nagy beruházási programban és a most aktuális költségvetésben, mondanom sem kell, ügyosztályom is igyekszik kivenni a maga részét, egyelőre azonban ezek a tervezetek még az előkészítő tárgyalások .retortáján mennek keresztül. Mint új létesítményről számolhatunk be a sertésvágóhíd ötszáz személye« öltözőjéről, amely a szó legteljesebb értelmében szolgálja a higiéniát. Nemcsak a fűtéséről gondoskodtunk!, hanem még a ruhákat is melegítjük, hogy az alkalmazottak munkaelőtti -és munkautáni fürdésekor me leg öltözéket vehessenek magukra. A aertésvágó- hidon jóval több munkás dolgozik, mint a marha- vágóhidon, ezért itt egyelőre még a régi öltözőket használják. Amint azonban anyagi lehetőség nyílik rá, a marhavágóhid is modern öltözőhöz jut.-— A sertésvágóhíd modernizálási programja egyik részleteként legközelebb kibővítésre kerül a nagy szúrócsarnok, amelyet modem gyorsszúró és koppasztó gépekkel szerelünk fel. A 460.000 pengős munka kiadásában most intézkedik a XIII. ügyosztály. — A sertésvágóhíd modernizálást nem csak a korszerű követelmények diktálják, hanem HIDAS KÁROLY MÉLYÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ Bpest V., Kádár-u. S.Tel.tl 10-998 Fémáru és szerelvénygyár MÜLLER ANDOR. Iroda, raktir és gyár: Budapest, Vili., Kender-utoa 87. M. kir. Postatakarékpénztár! számla: 49.859. — Telefon: 137—871. Gyártmányok: Víz-, géz- és gázszerei vények. Modern mosdó- és ffirdőszobafelszerelések. Radiátor sse’epek, csapok, torlók, és ferde- sze'epek. Borssivattyuk és borászati cikkek. Permetező alkatrészek. Medence-csapok, szelepek, egyéb kereskedelmi rézáruk. Pálinka és szeszfőzde! szerelvények. Nyersén'.vények: bronz, sárgaréz, horgany, alumínium stb. modell vagy raji alán. Tömegsajtóién. Melegsajtoláa. (Warmpresswerk.) — Külön osztály: Csavargyár. Sármezey Antal oki. mérnök, út-, vasút-, csatornaépítési vállalkozó Budapest, XI., Kemenes-u. 4. Telefon : 259-486. —1———— Peringer Péter és Társai Vas* és fémöntóde, mótoralkatrész és gépgyár Pestszenterzsóbet, Baross-u. 84-86. t,(.: 147-«*. 01«. ujäoh mm t BUDAPEST, II., BIMBÓ-ÜT 17. Telefon: 154-426. Aoélplombák mindenféle óéira, nagyságban és színben. Szalagplombák. Ládaplombák. Hordólemezek. Plombázó fogók. Jegy- lyukasztó fogók. Konzervbontó kések. KŐSZÉNBÁNYA *‘S TÉGLAGYÁR TÁRSULAT PESTEN V., KLOTILD-UTCA 3/a. TELEFON: 114-644 Paris 1937 GRAND PRIX a vágóhídi üzem fokozatos fejlődése is, amihez lényegesen hozzájárul az export. A kivitel szolgálatában helyet adtunk a. sortésvágó- hidon a Poels hollandi cégnek, amely a világ minden részébe exportálja húskészítményeit, valamint az Exporko magyar cégnek, amely nemcsak húskonzerveket szállít a külföldre, hanem szárított főzelékeket és más konzerveket is. A magyar főze- lékkonzerveknek rendkívüli térhódításuk van a külföldön. Megállapítható, hogy semmiféle expedíció nem indul magyar f őzelékkonzervek nélkül. — Élelmiszerpiacunk érezhető hiánya a Nagyvásártelepen létesítendő hűtőház. A minap tárgyaltam éppen egy gazdaérdekeltséggel, mely a felhozatalok nagy hullámzásának ellenszeréül a hűtőház létesítését tartja szükségesnek. A felhozatal hullámzásának rendszeres mederbe szorítása egyformán érdeke a termelőnek, kereskedőnek és fogyasztónak. Éppen azért, de meg Budapest kivivan szükség, mert az 1528. évi XIX. t.-c. végrehaj tását biztosító 1932. évi 100.000 számú rendelet még nem írja elő a baromüvizsgálatot. Legközelebb elkészül a módosítás és akkor a fővárosnak módja lesz a baromüvizsgálatot a legszigorúbb formában végrehajtani. Legalkalmasabb módnak kínálkozik a vizsgáló állomásoknak a pályaudvarok és hajóállomások mellett való felállítása. Nyolc—tíz baromfivizsgáló állomás lesz, melynek ellátására az állatorvosi létszám jelentős szaprítására van szükség. — Akkor a baromfivizsgálat terén is elérjük azt a nívót, amelyre az élelmiszerellenőrzés körül immár büszkén hivatkozhatunk. Drákói szigorúságú intézkedéseket léptettünk életbe és ennek eredményeként elmondhatjuk, hogy az élelmiszerhamisítás és a valaha különösen sokat szerepelt tejhamisítás a főváros területén szinte teljességgel megszűnt. A múlt rossz emléke csupán, de az ellenőrzést a legszigorúbb formában fenn kell azért tartani, mórt a i rossz emlékek könnyen visszakísértenek. Uj árvíz-szabályrendeletet tárgyal a közgyűlés a pesti nagyárvíz századik évfordulóján Most, amikor a pesti nagyárvlz századik évfordulójára emlékezünk, a törvényhatósági bizottság legközelebb új árvíz-védelmi szabályrendeletet tárgyal. A jelenleg érvényben lévő szabályrendeletet 1897-ben alkották, immár sokféle szempontból elavult, ezért Király Kálmán tanácsnok, az árvízrvédelmi szolgálatot is ellátó út- és csatornaépítési ügyosztály vezetője, a változott viszony okboz alkalmazkodó, korszerű szabályrendeleteit terjeszt a törvényhatósági bizottság elé, amely bizonyára elismeréssel fogadja a főváros védelmét szolgáló munkát. A szabályrendelet-tervezet közgyűlési tárgyalása előtt Király Kálmán tanácsnok erről az új alkotásról a következőket mondta: — Az 1897-ben készült árvízvédelmi szabályrendelet az időközben életbelépett törvények és ronde- lotek következtében elavult. A meghozatala óta eltelt négy évtizedet meghaladó idő alatt megváltozott az árvízvédelem szervezete, a megelőzési szolgálat kibővült, az árvízveszedelem bekövetkezésekor szükséges rendészeti intézkedések joga pedig máskép oszlik meg. — A budapesti védőművek, kevés kivétellel, az 1938-iki jégtorlódásos árvíznek megfelelően plusz 9 méterre épültek ki és így az eddig előfordult legnagyobb jégnélküli vizekkel szemben 1.5 méter biztonsággal védenek. Ezenkívül azóta új védővonalak és belvízi átemelőállomásoki is létesültek, úgy hogy Óbuda külső területén, egy kis résztől eltekintve, a főváros egész területe árvízvédelmi szempontból megfelelően védettnek tekinthető. — Ennek ellenére számolni kell előre nem látható körülményekkel, amelyek minden részletre kiterjedő rendelkezések, megfelelően képzett és begyakorlott személyzet, azonnal rendelkezésre álló anyagok és eszközök nélkül kiszámíthatatlan károkat okozhatnak. Ezért van szükség a jogszabályokra. — Az új szabályrendelettervezet az újabb jogalkotásoknak megfelelően kívánja az árvízvédelmet ellátó szervezetet és ennek az az árvízvédelemmel kapcsolatos költségeit megállapítani, valamint a megelőzési szolgálatot részletesebben és célszerűbben szabályozni. A vízjogról szóló 1885. évi törvény tartalmazza azokat a. rendelkezéseket, amelyek a polgármester és a kerületi elöljáró teendőit körvonalozzák. Ezeket a későbbi rendelkezések értelmében ki kellett egészíteni és a szabályrendeletbe fed kellett venni. A védőmüvekre váló felügyeletet az eddigi gyakorlattól. eltérően, egy közegre, a szakaszmérnökre kellett bízni és kötelességeit ki kellett domborítani. — Intézményesíteni kellett a védőművek éven- kinti vizsgálatával kapcsolatban a védővonalak szakaszbeosztását, a műszaki személyzet számának megállapítását, a szakaszmérnökök kirendelését, a zsilipek részletes kezelését, a védőanyagok mennyiségét, a szivattyúk számának megállapítását és a védővonalak nyilvántartását. Az árvízveszély esetén teendő rendészeti intézkedések más csoportosításba kerültek, részben újakkal kiegészültek. — A tervezetet a földművelésügyi miniszter úgy jogi, mint műszaki szempontból átvizsgálta és helyesnek találta. t * A szabályrendelet, amelyet Király Kálmán tanácsnok ezekben méltat, tizenhat szakaszból álL Az árvíz megelőzését szolgáló rendelkezések előírják, hogy az árvízvédelem ügyeit intéző ügyosztály a folyammérnöki hivatal kiküldöittjével a vódőmüve- ket minden év novemberében megvizsgálja. A vizsgálat eredményéhez képest intézkedik a polgármester a megfelelő személyzet kirendelése, a zsilipek kezelése, védőanyagok és védőszerek készenlétben tartása iránt. Az árvízvédlmi vonal egyes szakaszaira a polgármester által kirendelt szakaszmérnökök ügyelnek fel. Az árvízvédelmi vonalakról az ügyosztály átnézeti térképet készít. A szabályok) három árvízvédelmi fokozatot állapítanak meg. A tulajdonképeni védelem akkor kezdődik, amikor a Duna eléri a plusz 6 méter magasságot. Ha plusz 7 méterre emelkedik, akkor éjjel- nappal ügyeletes szolgálatot kell tartani és a töltésen legalább minden száz méterre őrt állítani. Ha a víz 8 méternél magasabbra emelkedik, pénzáldozatra való tekintet nélkül a legnagyobb eréllyol, szükség esetén a honvédség műszaki csapatainak igénybevételével kell folytatni a védekezést. Ha a védőművek átszakadnak, vagyis beáll az árvíz, a. polgármester az érdekeltek meghallgatása nélkül, saját felelősségére és « viszonyok által parancsolt irányban, legjobb belátása szerint intézkedik és határozatait azonnal végrehajtja. Nincs jobb, mint az IlMÖ amerikai rendszerű tolytonégókályha OETL ANTAL R.T. kályhaosztály Budapest, VI., Andrássy-út 9. Talefonszám: 117 —030. TÖRÖK NÁNDOR központi fűtés, viz, gáz, csatornázás- berendező, épUlet- is dfszműbádogos Budapest, V., Tátra-u. 32. T.i 490-005 VI G H MIHÁLY Koresztány frontharcos „MESTER" Telelonszám: 135— 827. ÜVEG EZÉ Sí VÄCCACAT BUDAPEST, VIII., ItÁKÓCZI-ÜT 7S. Flóki Rákosszentmihály,Szt. Korona-u. 143. Vállalom: se üvege» seakmába vágó mindennemű munkálatokat a legszolidabb árakon.