Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-09-28 / 39. szám

Budapest, 1928 szeptember 28. ^fámko&lnj&ap 5 Megkesdödnek a seriésvágófiídlon a moder- niszálási épí/kezések Módosít falc as álla ley és tzsév ügyi törvényi a baromfi vizsgálat ssigorú végrehajtása miatt teli pozíciójának emelése érdekében is állandóan napirenden tartjuk a Nagyvásártelepen építendő hűtőházat és amint fedezetet nyerünk reá, meg is valósítjuk. — Az élelmiszerpiacnak legközelebbi újítása lesz a baromfivizsgálat áj alapokra fektetése. 100.000 métermázsa baromfi kerül évenkint Budapes­ten forgalomba és ezt a rengeteg mennyiséget a mai rendszer és a mai állatorvosi személyzet révén ellenőrizni lehetetlen. Az új rendhez az állategészségügyi törvény módosítására Most készítette el dr. Rosta János tanácsnok, a közélelmezési ügyosztály vezetője, az idei év elmúlt nyolc hónapjának közélelmezési helyzetéről szóló jelentését, amely mindenre kiterjedő, gazdag tartal­mánál fogva országos figyelmet érdemel, annál is inkább, mert a fővároson keresztül rávilágít mind­azokra a körülményekre, amelyek a termelés, a ke­reskedelem, az export, az élelmiszeripar és fogyasz­tás, a hatósági tevékenység jelenségeit és össze­függéseit nemcsak felsorolják, hanem meg is ma­gyarázzák, következtetéseket vonnak lo és intézke­déseket sürgetnek a jövőre. Éhből az alkalomból felkerestük ár. Host a János tanácsnokot, akitől a főváros élelmiszerellátását biztosító intéz­mények fejlődése és a jövő tervek iránt érdeklőd­tünk. Kérdésünkre a következő felvilágosításokat kaptuk: — A nagy beruházási programban és a most aktuális költségvetésben, mondanom sem kell, ügy­osztályom is igyekszik kivenni a maga részét, egy­előre azonban ezek a tervezetek még az előkészítő tárgyalások .retortáján mennek keresztül. Mint új létesítményről számolhatunk be a sertésvágóhíd ötszáz személye« öltözőjéről, amely a szó legteljesebb értelmében szolgálja a higiéniát. Nemcsak a fűtéséről gondoskodtunk!, ha­nem még a ruhákat is melegítjük, hogy az alkal­mazottak munkaelőtti -és munkautáni fürdésekor me leg öltözéket vehessenek magukra. A aertésvágó- hidon jóval több munkás dolgozik, mint a marha- vágóhidon, ezért itt egyelőre még a régi öltöző­ket használják. Amint azonban anyagi lehetőség nyílik rá, a marhavágóhid is modern öltözőhöz jut.-— A sertésvágóhíd modernizálási programja egyik részleteként legközelebb kibővítésre kerül a nagy szúrócsarnok, amelyet modem gyorsszúró és koppasztó gépekkel szerelünk fel. A 460.000 pengős munka kiadásában most intézkedik a XIII. ügy­osztály. — A sertésvágóhíd modernizálást nem csak a korszerű követelmények diktálják, hanem HIDAS KÁROLY MÉLYÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ Bpest V., Kádár-u. S.Tel.tl 10-998 Fémáru és szerelvénygyár MÜLLER ANDOR. Iroda, raktir és gyár: Budapest, Vili., Kender-utoa 87. M. kir. Postatakarékpénztár! számla: 49.859. — Telefon: 137—871. Gyártmányok: Víz-, géz- és gázszerei vények. Modern mosdó- és ffirdőszobafelszerelések. Radiátor sse’epek, csapok, torlók, és ferde- sze'epek. Borssivattyuk és borászati cikkek. Permetező alkatrészek. Medence-csapok, szelepek, egyéb kereskedelmi rézáruk. Pálinka és szeszfőzde! szerelvények. Nyersén'.vények: bronz, sárgaréz, horgany, alumínium stb. modell vagy raji alán. Tömegsajtóién. Melegsajtoláa. (Warmpresswerk.) — Külön osztály: Csavargyár. Sármezey Antal oki. mérnök, út-, vasút-, csatornaépítési vállalkozó Budapest, XI., Kemenes-u. 4. Telefon : 259-486. —1———— Peringer Péter és Társai Vas* és fémöntóde, mótoralkatrész és gépgyár Pestszenterzsóbet, Baross-u. 84-86. t,(.: 147-«*. 01«. ujäoh mm t BUDAPEST, II., BIMBÓ-ÜT 17. Telefon: 154-426. Aoélplombák mindenféle óéira, nagyság­ban és színben. Szalagplombák. Ládaplom­bák. Hordólemezek. Plombázó fogók. Jegy- lyukasztó fogók. Konzervbontó kések. KŐSZÉNBÁNYA *‘S TÉGLAGYÁR TÁRSULAT PESTEN V., KLOTILD-UTCA 3/a. TELEFON: 114-644 Paris 1937 GRAND PRIX a vágóhídi üzem fokozatos fejlődése is, ami­hez lényegesen hozzájárul az export. A kivitel szolgálatában helyet adtunk a. sortésvágó- hidon a Poels hollandi cégnek, amely a világ min­den részébe exportálja húskészítményeit, vala­mint az Exporko magyar cégnek, amely nemcsak húskonzerveket szállít a külföldre, hanem szárított főzelékeket és más konzerveket is. A magyar főze- lékkonzerveknek rendkívüli térhódításuk van a kül­földön. Megállapítható, hogy semmiféle expedíció nem indul magyar f őzelékkonzervek nélkül. — Élelmiszerpiacunk érezhető hiánya a Nagy­vásártelepen létesítendő hűtőház. A minap tárgyal­tam éppen egy gazdaérdekeltséggel, mely a felhozatalok nagy hullámzásának ellen­szeréül a hűtőház létesítését tartja szüksé­gesnek. A felhozatal hullámzásának rendszeres mederbe szo­rítása egyformán érdeke a termelőnek, kereskedőnek és fogyasztónak. Éppen azért, de meg Budapest kivi­van szükség, mert az 1528. évi XIX. t.-c. végrehaj tását biztosító 1932. évi 100.000 számú rendelet még nem írja elő a baromüvizsgálatot. Legközelebb el­készül a módosítás és akkor a fővárosnak módja lesz a baromüvizsgálatot a legszigorúbb formában végrehajtani. Legalkalmasabb módnak kínálkozik a vizsgáló állomásoknak a pályaudvarok és hajó­állomások mellett való felállítása. Nyolc—tíz baromfivizsgáló állomás lesz, melynek ellátására az állatorvosi létszám jelentős szaprítására van szükség. — Akkor a baromfivizsgálat terén is elérjük azt a nívót, amelyre az élelmiszerellenőrzés körül im­már büszkén hivatkozhatunk. Drákói szigorúságú intézkedéseket léptettünk életbe és ennek eredmé­nyeként elmondhatjuk, hogy az élelmiszerhamisítás és a valaha különösen sokat szerepelt tejhamisítás a főváros területén szinte teljességgel megszűnt. A múlt rossz emléke csupán, de az ellenőrzést a leg­szigorúbb formában fenn kell azért tartani, mórt a i rossz emlékek könnyen visszakísértenek. Uj árvíz-szabályrendeletet tárgyal a közgyűlés a pesti nagyárvíz századik évfordulóján Most, amikor a pesti nagyárvlz századik év­fordulójára emlékezünk, a törvényhatósági bi­zottság legközelebb új árvíz-védelmi szabály­rendeletet tárgyal. A jelenleg érvényben lévő szabályrendeletet 1897-ben alkották, immár sokféle szempontból elavult, ezért Király Kálmán tanács­nok, az árvízrvédelmi szolgálatot is ellátó út- és csatornaépítési ügyosztály vezetője, a változott vi­szony okboz alkalmazkodó, korszerű szabályrendele­teit terjeszt a törvényhatósági bizottság elé, amely bizonyára elismeréssel fogadja a főváros védelmét szolgáló munkát. A szabályrendelet-tervezet közgyűlési tárgyalása előtt Király Kálmán tanácsnok erről az új alkotásról a következőket mondta: — Az 1897-ben készült árvízvédelmi szabályren­delet az időközben életbelépett törvények és ronde- lotek következtében elavult. A meghozatala óta el­telt négy évtizedet meghaladó idő alatt megválto­zott az árvízvédelem szervezete, a megelőzési szol­gálat kibővült, az árvízveszedelem bekövetkezése­kor szükséges rendészeti intézkedések joga pedig máskép oszlik meg. — A budapesti védőművek, kevés kivétellel, az 1938-iki jégtorlódásos árvíznek megfelelően plusz 9 méterre épültek ki és így az eddig előfordult leg­nagyobb jégnélküli vizekkel szemben 1.5 méter biz­tonsággal védenek. Ezenkívül azóta új védővona­lak és belvízi átemelőállomásoki is létesültek, úgy hogy Óbuda külső területén, egy kis résztől el­tekintve, a főváros egész területe árvíz­védelmi szempontból megfelelően védettnek tekinthető. — Ennek ellenére számolni kell előre nem lát­ható körülményekkel, amelyek minden részletre ki­terjedő rendelkezések, megfelelően képzett és begya­korlott személyzet, azonnal rendelkezésre álló anya­gok és eszközök nélkül kiszámíthatatlan károkat okozhatnak. Ezért van szükség a jogszabályokra. — Az új szabályrendelettervezet az újabb jogalkotásoknak megfelelően kívánja az árvízvédelmet ellátó szervezetet és ennek az az árvízvédelemmel kapcsolatos költségeit megállapítani, valamint a megelőzési szolgá­latot részletesebben és célszerűbben szabá­lyozni. A vízjogról szóló 1885. évi törvény tartalmazza azo­kat a. rendelkezéseket, amelyek a polgármester és a kerületi elöljáró teendőit körvonalozzák. Ezeket a későbbi rendelkezések értelmében ki kellett egé­szíteni és a szabályrendeletbe fed kellett venni. A védőmüvekre váló felügyeletet az eddigi gyakor­lattól. eltérően, egy közegre, a szakaszmérnökre kel­lett bízni és kötelességeit ki kellett domborítani. — Intézményesíteni kellett a védőművek éven- kinti vizsgálatával kapcsolatban a védővonalak sza­kaszbeosztását, a műszaki személyzet számának meg­állapítását, a szakaszmérnökök kirendelését, a zsi­lipek részletes kezelését, a védőanyagok mennyisé­gét, a szivattyúk számának megállapítását és a vé­dővonalak nyilvántartását. Az árvízveszély esetén teendő rendészeti intézkedések más csoportosításba kerültek, részben újakkal kiegészültek. — A tervezetet a földművelésügyi miniszter úgy jogi, mint műszaki szempontból átvizsgálta és he­lyesnek találta. t * A szabályrendelet, amelyet Király Kálmán ta­nácsnok ezekben méltat, tizenhat szakaszból álL Az árvíz megelőzését szolgáló rendelkezések előírják, hogy az árvízvédelem ügyeit intéző ügyosztály a folyammérnöki hivatal kiküldöittjével a vódőmüve- ket minden év novemberében megvizsgálja. A vizs­gálat eredményéhez képest intézkedik a polgármes­ter a megfelelő személyzet kirendelése, a zsilipek kezelése, védőanyagok és védőszerek készenlétben tartása iránt. Az árvízvédlmi vonal egyes szaka­szaira a polgármester által kirendelt szakaszmérnö­kök ügyelnek fel. Az árvízvédelmi vonalakról az ügyosztály átnézeti térképet készít. A szabályok) három árvízvédelmi fokozatot álla­pítanak meg. A tulajdonképeni védelem akkor kez­dődik, amikor a Duna eléri a plusz 6 méter magas­ságot. Ha plusz 7 méterre emelkedik, akkor éjjel- nappal ügyeletes szolgálatot kell tartani és a töl­tésen legalább minden száz méterre őrt állítani. Ha a víz 8 méternél magasabbra emelkedik, pénzáldo­zatra való tekintet nélkül a legnagyobb eréllyol, szükség esetén a honvédség műszaki csapatainak igénybevételével kell folytatni a védekezést. Ha a védőművek átszakadnak, vagyis beáll az árvíz, a. polgármester az érdekeltek meghallgatása nélkül, saját felelősségére és « viszonyok által pa­rancsolt irányban, legjobb belátása szerint intézke­dik és határozatait azonnal végrehajtja. Nincs jobb, mint az IlMÖ amerikai rendszerű tolytonégókályha OETL ANTAL R.T. kályhaosztály Budapest, VI., Andrássy-út 9. Talefonszám: 117 —030. TÖRÖK NÁNDOR központi fűtés, viz, gáz, csatornázás- berendező, épUlet- is dfszműbádogos Budapest, V., Tátra-u. 32. T.i 490-005 VI G H MIHÁLY Koresztány frontharcos „MESTER" Telelonszám: 135— 827. ÜVEG EZÉ Sí VÄCCACAT BUDAPEST, VIII., ItÁKÓCZI-ÜT 7S. Flóki Rákosszentmihály,Szt. Korona-u. 143. Vállalom: se üvege» seakmába vágó minden­nemű munkálatokat a legszolidabb árakon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom