Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-04-27 / 16-17. szám
4 Budapest, 1SS8 április 27. Budapest idegenforgalma 30 millió pengővel javította meg az ország tavalyi pénzügyi mérlegéi Tanulságos és érdekes inegáSSapiiások a Székes» fő város Idegenforgalmi Hivatalának jelentésében „Idegenforgalmunk egy esztendejének adatai világosan mutatják azt, hogy, habár az idegen- forgalmunkat fenyegető nehéz körülmények az eddigi nagyszerű fejlődés tempóját némileg meglassították is, úgy a statisztikai, számokban, mint a gazdasági eredményekben sikert könyvelhetünk el mégis és bizakodással nézhetünk a jövő elé.“ Ez a megállapítás csúcsosodik ki a Székes- főváros Idegenforgalmi Hivatalának az 19B7. évről szóló jelentéséből, amelyet Zilahy Dezső igazgató és dr. Markos Béla aligazgató szerkesztettek. Az idegenforgalmat és annak gazdasági eredményeit felölelő jelentés, amelyet mindenre kiterjedő figyelemmel, a statisztika adataival alátámasztva állítottak össze, sok mindenre ad felvilágosítást és hűséges tükre ennek a nagy kérdésnek, amelynek előbbrevitele körül a Székesfőváros Idegenforgalmi j Hivatala, gazdag eredményeket felmutató, nagy munkásságot fejtett ki. A jelentés első része a hivatalos statisztika alapján sorakoztatja fel idegenforgalmunk számszerű eredményeit, kiegészítve azokat a magánlakások idegenforgalmának becslés szerint való adataival. A statisztika szeirint 1937-ben Budapest szállóiban és penzióiban 278.094 idegen 910.015 éjszakát töltött. Ezek az adatok az előző esztendők eredményeivel szemben emelkedést mutatnak ugyan, de az emelkedés tempója az előző évek fejlődési arányaihoz képest gyengült. Egész idegenforgalmunk tempója az érkezők 7 százalékos és az éjszakák 5.1 százalékos többletével lényegesen elmaradt az előző évben mutatkozott többlettől, amely az érkezőknél 17.5 százalék, az éjszakáknál 16.7 százalék volt. Az elmúlt évi eredmény elbírálásánál nem szabad-elfelejteni, hogy ez a kisebbmérvű emelkedés akkor követke. zett be, amikor a külföldi devalvációk nyomán igen sokan idegenforgalmunk katasztrofális visszaesésétől féltek. Az érkezettek számát tekintve, az egyes külföldi államok így következnek egymás után: Németország 30.983 idegennel, Ausztria 29.069, Csehszlovákia 20.GS0, Románia 17.662, Anglia 15.815, U. S. A. 12.936, Olaszország 9139, Jugoszlávia 8135, Franciaország 7964, Hollandia 4776, Lengyelország 3515, Svájc 3463. Az eltöltött éjszakák szempontjából a sorrend ugyanez, csupán a lengyeleket a svédek váltják fel a 11-ik helyen. Az összes idegenforgalmat tekintve, a hónapok között augusztus volt a legerősebb (az évi forgalom 14 százaléka), második helyen a május következett. A belföldiek forgalmában május vezetett, utána de-1 cember, majd március következett, a külföldiek forgalmában augusztus állt első helyen, azután júTÓTH IMRE ÉS TÁRSAI KÖZPONTI FŰTÉS, VÍZVEZETÉK ||| Budapest, VIII., Kender-utca 32. TELEFONI 13 8-392 _______=== ________=Ü Pá l Sándor kőfaragóm ester BSSSUSaBi Budapest, Telep : Lakás : FII., Bécsi-út 20.009. III., Tavasr.-n. 1. Elvállal kő- és inűkőépílkezósi munkákat. Aranykoszorús mester WEISZ FÜLQP rézműves Budapest, VIII., Gólya-utca 13. Tel.: 140-030. lius, szeptember, május és június következett. A legtöbb külföldi vendég a Szent, István-hét és a Gyöngyös Bokréta előadásainak idején érkezett. Az augusztusi idegenforgalmat ezek az események hét év alatt több mint kétszeresére emelték. Nagy vonzóerőt gyakorolt a Nemzetközi Vásár is, úgy a külföldi, mint belföldi vendégekre, akiknek 10 százaléka esik a Vásár idejére. A Mezőgazdasági kiállítás hatása a márciusi • statisztikában mutatkozik, amelynek eredménye a belföldi forgalomban május után a második helyen következik, külföldi viszonylatban pedig a látogatottság megduplázódásával az évad kezdetét jelenti. A Júniusi Ünnepi Hetek a júniusi külföldi forgalmat 1934-től 1937-ig megkétszerezték, az őszi Lakberendezési Vásár pedig a szeptemberi idegenforgalmat erősítette meg. A külföldiek szemmel látható erősebb forgalma márciustól október végéig tartott, amely idő alatt a vendégek 85%-,a érkezett. Ez a szezon szerűség — a régebben állandó belső idegenforgalom visszaesése mellett — évről-évre komoly gondot okoz a vendéglátó iparnak. A magánlakások forgalmáról nincs idegenforgalmi statisztika. A külföldiekre vonatkozó adatokat mégis a Statisztikai Havifüzeteknek rendőri bejelentésekre vonatkozó közléséből meg lehetett állapítani. Eszerint 81.325 elcsatolt területi és távolabbi külföldi vendég érkezett magánlakásokba, körülbelül 527.312 éjszakára. Becslés szerint a magánlakásokba érkezett belföldiek száma 85.812 lehetett, az eltöltött éjszakáké 557.778. Végül az egynapos vidéki felrán- dulók száma 200.009-re tehető. Részletesen felsorolja a jelentés az 1937. év idegenforgalmi eseményeil, majd ismerteti a Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalának munkásságát, amely az általános jellegű idegenforgalmi teendőkön kívül különösen az idegenforgalmi propagandára és az információs szolgálatra, terjed ki, amihez az •egyes események alkalmából szükséges reprezentációs tevékenység is járul. A propagandatevékenység nem szorult kizárólag Budapest megismertetésére, hanem az alkalmak 90 százaléka kiterjeszkedett az egész ország idegenforgalmi propagálására. A hivatal ebben az évben is felhasználta a modern, propaganda minden lehetőségét. A szűkös propagandaköltségvetés miatt a propaganda legfőbb eszköze a prospektus volt, amely nagy körültekintéssel került alkalmazásra. 1,900.000 prospektus, több százezer propagandabélyeg és számolócédula, 6500 plakát, a különféle nyelvű kiadványok összeszámításával 60-féle rendes és 70-féle rendkívüli prospektus, ismertetés, füzet és könyv állott rendelkezésre. Rendkívüli munkát jelenteti a Hivatalnak az Eucharisztikus Kongresszus előkészílése. Az Idegenforgalmi Hivatal működését szervesen egészíti ki a Budapesti Idegenforgalmi Iroda Becsben, amelynek működését a XI. ügyosztály felügyelete alatt irányítja, A bécsi iroda tevékenysége eredményezte az osztrák látogatók, számának állandó emelkedését. Kiváló és hasznos tevékenységet fejtettek ki a bécsi iroda alkalmazottai a salzburgi ünnepi játékok alatt. A jelentés végül az idegenforgalom gazdasági hasznát állapítja meg. Eszerint 34,661.080 pengő az az ösz- szeg, amelyet 1937-ben a belföldi és külföldi vendégek Budapestre hozlak. A külföldiek budapesti idegenforgalma az ország 1937. évi mérlege javára 30 millió pengőt eredményezett. A vidéki idt genforga- lom külföldi eredetű bevétele 9,353.191 pengőre tehető. A magyar főiskolákon tanuló külföldi diákok költekezését, 450.000 pengőt is beleszámítva, csaknem 40 milliót jelent a külföldiek idegenforgalmából származó bevétel, vagyis álla!kivitelünk és búzakivitelünk után valutaszerző erőben a harmadik helyen áll. A KM 200-as Átmérője 92 cm 60—200 W-Ig. Nagy érammegSalcariliás Nagyobb fény A törvényesen védett, 'ifi fj § w szabadalmazott ^ | })j fatestekkel Saját érdekében kérjen vételkénysser nélkül díjmentes bemutatást ______________________ if áHfc M| j|FÄ KJ C U |l | Bf-féla Vénytechnikai, villamcs- W 8 N W K Ení sági és műszaki vállalat kft. BUDAPEST, VII., WESSELÉNYI-UTCA 59. SZÁM. — TELEFONI 141-47« GCEff,Wark?9e!ht“ munkahelyinek világító rugósgolyós csuklóval. A fónykéve rögzítés nélkül b/irmoly szögben beállítható. HÍREK = A PÁRTBÓL Ünnepi vacsora Zsitvay Tibor tiszteletére. A Nemzeti Egység Fővárosi Pártjának Központi Köre április 28-án, csütörtökön este 8 órakor a Pannoni a- szálló nagytermében dr. Zsitvay Tibor titkos tanácsos, a párt elnökének névnapja alkalmából ünnepi vacsorát rendez. Képviselői beszámoló a X. kerületben. Az Állami Gépgyári lakótelep golgotaúti nagytermében a Nemzeti Egység Fővárosi Pártjának X. kerületi szervezete képviselői beszámológyűlést tartott, amelyet Torner Endre, a körzet elnöke üdvözlő szavakkal nyitott meg. A gyűlésen a külföldön lévő Bornemisza Géza kereskedelem- és iparügyi minisztert dr. Holla Aurél államtitkár képviselte és megjelent az Állami Vasgyárak igazgatósága is. Dr. Usetty Béla országgyűlési képviselő beszédében megvilágította a mai magyar politikai helyzetet, ismertette a képviselőbázban tárgyalás alatt lévő korszakalkotó törvényjavaslatokat és rámutatott arra, bogy a beruházási törvényjavaslat a munkásság életszínvonalának emelését nagy mértékben szolgálja. Figyelmeztette a jelenvolt igen nagyszámú munkásságot, hogy ne hagyja magát idegen jelszavak által a helyes útról eltántorítani. Dr. vitéz Tóth András országgyűlési képviselő a revízió kérdését fejtegette és főleg a honvédség fejlesztésének fontosságát hangoztatta. Dr. Halta Aurél államtitkár, akit a munkásság melegen ünnepelt, a magyar kormány népi politikájának jelentőségét emelte ki és arra utalt, hogy ha a munkásság ennek fontosságát megérti és követi, akkor nem a kormánynak, hanem önmagának és a nemzetnek tesz szolgálatot. A teremben összegyűlt mintegy ezer munkás nevében Tassonyi István mondott köszönetét. Usetty Béla névnapja. A Ferencvárosi Kaszinó nagytermében bensőséges ünnepet rendezett a déli választókerület polgársága dr. Usetty Béla országgyűlési képviselő, törvényhatósági bizottsági tag tiszteletére születés- és névnapja alkalmából. Elsőnek Szentesi József törvényhatósági bizottsági tag köszöntötte Usetty Bélát, majd vitéz dr. Tóth András országgyűlési képviselő, mint legidősebb tanítványa üdvözölte Usetty Béláit, aki munkájával kiérdemelte vezet őpozicióját a. főváros közéletében. Dongó Orbán, Wellisch Andor törvényhatósági bizottsági tagok, Bernét István dr. é:s mások köszöntötték még Usetty Bélát, aJki válaszában kijelentette, hogy hálás a sorsnak azért, hogy meg tudta szerezni polgártársai bizalmát. Dorner Gyula ünneplése. A Szentimrevárosi Társaskör és Kult úr egyesület nagyszabású ünnepséget rendezett népszerű elnöke, Dorner Gyula törvény- hatósági bizottsági tag tiszteletére névnapja alkalmából. A közönség soraiban megjelentek: Becsey Antal örökös tvhat. biz. tag és neje, Kovács József tábornok, Wossala Sándor tanácsnok, dr. Buday Alajos tanácsnok, elöljáró, Szántay István törvény- hatósági bizottsági tag és neje, dr. Benedek. Szabolcs előljáróhelyettes, vitéz Gouthfalvy (Dorner) Zoltán min. osztálytanácsos, Stolp Ödön gazdasági főtanácsos, Kleés Ferenc kormányfőtanácsos,, gyáros, Szom- bathy Kálmán igazgató, Barna-Szögyén Bertalan ny. min. osztálytanácsos, Bischits László dr. tisztiorvos, Szőllőssy Aurél min. osztálytanácsos, Halácsy Dezső főtitkár, Szigethy Lajos cs neje, Villányi Nándor és neje, Dósa Ottó dr. és sokan mások. Az üdvözlések sorát Szántay István nyitotta meg nagyhatású beszéddel. Ezután Kovács József tábornok. Wossala Sándor tanácsnok, majd a Buda-Alsóváros- Sósfürdő Környéke Egyesület nevében Szigethy Lajos, a XI. kerületi Frontharcos Főcsoport részéről Mayer József vezetőtiszt üdvözölték Dorner Gyulát. Felszólalt még Barna-Szögyén Albert és a XI. kér. tanügyi szervezet nevében Bácsváry Rudolf. Majd Kiss Dezső dr. Dorner Gyulánét köszöntötte fel. A Vili. kerületi pártszervezet ünnepi teája. A VIII. kerületi pártszervezet női csoportja április 23-án este it ártotta nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében a köztiszteletben és szeretet ben álló vezetője Katona Jánosné névünnepléséneik keretén belül ezidei nagy teaestjét. Gazdy Jenő 1 orvényhatósági bizotsági tag, kerületi elnök meleg szavakkal (köszöntötte Katona Jánosáét és hosszasan méltatta érdemeit, melyeket a VIII. kerületi női csoport imponálóan szép Ó3 eredményes munkássága élén évek óta kifejt. A női csoport nevében dr. Buzághné dr. Kócsy Aranka fejezte ki szerencse- kívánatait, majd üdvözölte a megjelenteket és jól felépített beszédében hangoztatta, bogy a kerület női csoportja nem kon kurrense, hanem segítő munkatársa akar lenni a kcreszitutakat járó magyar férfitársainak. Katona János törvényhatósági bizottsági tag magasan szárnyaló beszédben emlékezett üieg a magyar nő európai értelemben vett kivételes és elhivatott helyzetéről, mely mindig történelmi alapon nyugvó volt. A közönség lelkesen tapsolta az est illusztris szónokait és a késő órákig a legjobb hangulatban maradt együtt, Külkereskedelmünk alakulása. Nemzeti Egység Fővárosi Pártja VIII. kerületi szervezetének ifjúsági csoportja szokásos vitaestje keretében Eirmann József tartotta előadását „Külkereskedelmünk alakulása“ címmel. Érdekes előadásában a külkereskedelmi szerződéseink kötésének irányával, mint nagy problémával foglalkozott. Majd fejtegette, hogy a magyar mezőgazdaság termelésének legnagyobb akadálya a külkereskedelem megkötésében a szervezetlenség. Foglalkozott to- vál'bá az ipar és mezőgazdaság kollaborációjának fontosságával.
