Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-03-24 / 12-13. szám
USSmmBaWXSBmm^SSSBmSIBBSmBBSSmSS^^ Budapest, 1937 március 24. MsaBy-TFiffl (Dartmtadi rizmehzetek 3-vtfi: rßoqihuj CBéla Öreg- rézmetszetek közölt ülök. A régi Buda. a ismeretében egyetlen közület sem fog teljesít- : betétién követelésekkel előáUani, hanem kölcsönös megértéssel igyekszik kimunkálni a rendelkezésre álló lehetőségeket. Nagy segítségünkre fog szolgálni a tárgyaié- i sok lebonyolításánál a belügyi kormányzat j élénk érdeklődése és segítőkészsége is. — A székesfővárosnak az év eddigi hónap- j jaiban elvégzett munkája minden téren megfelelt az előzetes várakozásoknak. A közigazgatás nyugodt menete biztosítva volt és nyár elejére a folyamatban levő közmunkák eredményei is meg Jognak mutatkozni. A közelmúlt napokban teljesen befejezték a Mester-utcai irányító polgári iskola átépítését és így most már semmi akadálya annak, hogy ez a. középfokú oktatás céljait szolgáló és a modern pedagógia szempontjából szinte nélkülözhetetlen jellegű intézmény kibővített keretek között folytathassa munkásságát. Az üzemeknél korábban folyamatba tett rekonstrukciós és fejlesztési munkálatok ugyancsak programszerűen haladtak előre. Minden elismerést megérdemel például a Vízműveknél elvégzett munka, melynek végső eredményeként hosszú évtizedekig nem kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy a székesfőváros területének bármely része még a legnagyobb szárazság idején is megfelelő vízellátás nélkül marad. — A kanalizáció szempontjából nagy jelentősége van az angyalföldi szivattyútelep felépítésének. Mint ismeretes, sok huzavona folyt e közmunka körül, most már azonban minden akadály elhárítottnak tekinthető és semmi sem áll útjában a nagyszabásúi, műszaki létesítmény megteremtésének. — Városrendezési téren ugyancsak hatalmas eredményekről lehet beszámolni és a legteljesebb elismeréssel kell megemlékezni a Közmunkatanácsról, amely lelkes agilitással elhárította a város legközelebbi jövő fejlődését jelentő területrendezések és utca nyitások elől az akadályokat. Elég ha a Madách Imre sugárút megnyitására utalok, vagy ha az Andrássy-út meghosszabbítását említem. A Közmunkatanács hatalmas iramához teljes mértékben igazodik a székesfőváros műszaki adminisztrációja is. A folyó esztendő mindenképpen emlékezetes lesz a székesfőváros életében, mert bosszú idő óta nem volt már olyan periódus, amikor a városfejlődés szempontjából annyi nagyjelentőségű esemény torlódott volna össze. végi Pest szépségei vonulnak el előttiem ,a Darm- stadtban készült képeken. A hatvanas éveikben vagyunk. A három város egy évtized múlva nászára készül. Ekkor írja Hunfalvi/ János, aki később a nemzetközi földrajzi kongresszusokon nagy sikereket aratott elegáns franci any elvű előadásaival: — Ha Mátyás király és fényes kísérete sírjaiból kikelne s vasár- és ünnepnapokon a Lánchíd egyik végétől a másikig vonuló, szakadatlanul tovább az Alagút szájúiig s rajta keresztül a Krisztinavárosig elhúzódó tarka emberszalagot meglátná, bizonyosan szót nem lelne bámulata, kifejezésére, meg nem foghatná, micsoda hatalom bírta a széles Dunát át ívelni, a nagy begyet keresztül vájni. Ilyen lelkesedéssel ír az egyesítés előtti Budapestről Hunfalvy János, a szepességi német, aki hamarosan olyan nevet szerzett, hogy a sarkutazók az Északi jegestengerneik egy öblét elnevezték - ■ Hunfalvy-öbölnek. A pesti humor azonban akkor te pesti humor volt és egy dermesztőén hideg téli napon megkérdezték a tudóst a Váczi-utcában: — No, János, mit csinál most az öböl“? — Hát biz az most be van fag’yva, — mondta nyugodtan Hunfalvy János. Közben pedig megírta Pest-Buda földrajzát, amelyhez Darrastadtban vágták a képeket * A Duna jobbpartján, szőlővel borított begyek sorakoznak és lábukat a folyóban áztatják, majd hátrább húzódnak, ,a háttériben félkört alkotnak amely innét a Dunáig kiugró Gellérthegyben végződik. A Gellérthegy akkor is úgy meredt az égnek, mint ma és akkor is fején volt fellegvár-koro- rá.ja. A lábánál vörösfalú házacska, a budai hóhérnak, aki Martinovich apátot is kivégezte, családi otthona. Szemben a pesti síkság. Sorra jönnek azután a Margitsziget 'lombos fái, a Lánchíd merész szalagja. ősbuda sötét képéig a ragyogó pesti Duniasor ,,vezérlete alatt alkotandó részvényes társasággal Buda és Pest városa között az országos küldöttség által megállapított két-oszlopú, minden célra és teherre számított és így a szakatlan költözésre tökéletesen alkalmas Lánchidat és ugyanaz említett küldöttség által kijelölt vonalon Clark Vilmos, Tyerni által készített, rajzinak útmutatása szerint tulajdon költségén felépíteni s lehető legrövidebb idő alatt a közönség használatára megnyitni.“ A híd tizenegy esztendőig épült, legnagyobbrészt angol és olasz munkások vezetésével, de mellettük nagyobb ügyességre tett szert a hazai magyar, német és tót munkásság is. A Láncúidról szólva, fel kell még jegyezni, kinek alkotásai a legendás oroszlánok? „Marschalkó János, lőcsei fi faragta e szép műdarabokat. A gránittalapzatok előoldalán mindkét felől Széchenyi István gróf és Sina György báró címerei láthatók. E címereket szintén Marscbalkó mlinltáizta. Gál András pedig ércbe öntötte.“ Mibe kerül a Lánchíd és mibe az Alagút? A Láncúid összes költségei, az előmunkálatok, a budai parton lévő kincstári épületek megváltása, a két városnak űzetett kárpótlás, a régi hídtól járt vámjövedelem megszünt(üléséért és a tulajdonképpeni hídépítés költségei 6.575.842.— pengő forintot tettek ki. amiből magára a hídépítésre 4,412.628.— pengő forint esett. Az Alagút költségeire, az „elő- leges felvétel“ szerint az Ürményi József elnöklésével alakult „részvényes társaság“ háromezer pengő forintot állapított meg. Az Alagút terve csak úgy, mint a Lánehídé, Széchenyi nevéhez fűződik, mielőtt azonban a megszervezett részvénytársaság munkához látott volna, bekövetkezett Széchényi tragédiája és az Alagút terve már-már teljesen elmerült. Ürményi József teremtette azután újjá a részvénytársaságot, amelynek megbízatásából Clark, a Lánchíd megteremtője az Alagút megalkotásának munkáját te magára vállalta és a tervet is maga dolgozta ki. Hogy a publikum, nem igen rókomszenÓbuda rendezése,^ a Horthy Miklós-híd budai környékének kiépítése, a Tabán területének előreláthatóan szintén folyamatba tehető fejlesztése a leghatalmasabb perspektívát biztosítják és ugyanakkor, amikor az itt elvégzésre kerülő munkák nem csekély mértékben járulnak hozzá a munkanélküliek számának csökkentéséhez. visszaadják a már-már csüggedő embereknek is a Budapest jobb jövőjébe vetett bitet. * Szendy Károly polgármesternek ez .a .nyilatkozata valójában beszámoló és így fölösleges külön hangsúlyozni, bogy ez a jobb jövő nem hit, hanem a tények kétségbevonhatatlan bizonysága. ( EXPRESS FELVONÓ-GÉPGYÁR Kerekes Glas el és Rózsa Budapest, V., Csáky-utca 45-47. Tel.: 29-25-97. palotái. A Duna és „némi száraz árkok“ közé szorított Pest 1370 holdnyi területet foglal el, benne 208 utca, 30 térség és ötezernél több lakóház. Ekkoriban évenkint mintegy ötven házat építenek. Legszebb résznek két csinos sétányával a Lipótvárost tartották a pestiek. Itt volt- az Ili vásártér, melyből a miai Erzsébet-tér fejlődött, a hire® pesti vásárok színhelye, ahol mindent, de mindent lehetett kapni a vásáros bódékban és sátrakban, éppen csak. hogy — drágábban, mint a rendes boltokban. A Koronaherceg-utca közepén ahol rma a. Postapalota áll, a Szervita-atyák istállója díszlett, a Gizella-téren a régi német színház omladékai hevertek, odébb egy otromba kőkerítése® nagy udvar és annak a közepén a régi rozzant Harmincad épület. Az Andrássy- iit helyén Pest legmocskosabb szűk utcái terpeszkedtek s tovább, a mai paloták helyén unalmas káposztáskertek sorakoztak. Budát hét részre osztották. Ezek voltak: a Vár vagy Felváros, valamint öt külváros (Víziváros, Országút, Újlak, Rácváros és Krisztinaváros) és végül Óbuda. A házak száma meghaladja a négyezret, amelyek 650 holdnyi területet foglalnak el. Buda már akkor is egészen más volt, mint Pest. „A Várban bizonyos ünnepié®, feszes hivatalnoki szín és hang uralkodik, a külvárosok, kivált a Rácváros, inkább falusi jeli emuiéi bírnák, cs'afc a Vízivárosban van élénk műipar és kereskedelem.“ Pest már fő- városiasabb, de az abszolutizmus levegője, mindent agyonnyom. A földesniraik falujukba zárkóznak, a mágnások Becsbe gravi tálnak. Nyilvános társa sólet alig van, mindenki elzárkózik. Színházon s néhány táncmulatságon kívül nincs szórakozás. A „csinos ká.véházaik“-at azonban már ékkor is látogatják, mellettük a Nemzeti- és Kereskedelmi Kaszinók a nyilvános élet területei. A lóverseny vonzóereje is jelentkezik már, olyan élet van. versenynapokon Pesten, mintha nemzeti ünnep lenne. * Aki nyolcvan óv előtt, 1857-ben Pestre jött, an uak leg első sorban a Lánchidat mutatták meg. Leírhatatlan az a büszkeség, amelyet a pesti emberben Széchenyi nagy alkotása keltett. Az idegennek végig kell hallgatni a Ind történetét. Meg kell tudni, mint választotta meg az országgyűlés bosszú vita után az országos küldöttséget, amely 1838. szeptember 27-én kötött szerződésit Sina György báróval. A báró c szerződés szerint kötelezte magát: vozett az Alagút építésének gondolatával, mutatja a sok móka, amit az Alagútból gyártottak: „Még készen sincs a tunnel, — írja 1853-bain a Napsugár humoristája, — már azon gondolkoznak az emberek, hogy hol vegyenek elég piócát, amit majd azokra kell rakni, akik nyáron keresztül menvén rajta, magukat megkötik és tüdőgyulladást kapnak.“ 1854 március 19-én keresztül volt fúrva a begy. Ettől a naptól kezdve gyalogosok két krajcár leszú- ráisa után átmehettek az Ataigúton, de csak — vasárnap és ünnepnapokon. HAAS EMU HAAS LIPÓT FIA | FAKERESKEDÉS, Mindennemű fenyőfák és keményfák állandó rabára BUDAPEST, V.. DRÁVA-UTCA 16 (hangszerfa, csónak anyag, . ... rudak, londinák stb., shb.) TELEFON: 2-927-43 Campl Oüön Mürakatosáru- és vasszerkezeti gyára Városi iroda : V.. Bálvány-utca 14. '.Telefon: i—133—u. Gyár: XIV., Hungária közép-krt. 107. Telef on : 2—919—33. HANNAUER ISTVÁN központi fűtés-, víz-, gázszerelő és bádogos Busáa^sesS, I., Enyedi-u. 8 —Te?, s 1-528-9S A legmodernebb bútoroktól az épületasztalosi munkán keresztül a legcsekélyebb javításig minden munkát készít Cäregus János asztalos BUÖÖPESY, V?., BENCZyR-yTCA 1. SZÁM. Bejárat a Felsőerdősor oldalon. Telefon : 12—63—47. özv. UJÁGH ÁRPÁD BUDAPEST, II., BIMBÓ-ÚT 17. TELEFON: 1-544-26 ne Acélplombák mindenféle célra, nagyságban és színben. Szalagplombák. Szövetplombák. Ládaplombák. Hordólemezek. Plombázófogók acél- és ólomplombákhoz. Jegylyukasztó- (kalauz- és ellenőri) fogók Konzervbontó kések.
