Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-03-24 / 12-13. szám

Bndapest. 1937 március 24. ^mrwasiJiWMp ESS 3 Budapesti világtalálkozó A Fővárosi Hírlap számára írta: vitéz JÓZSEF FERENC dr. kir. herceg Az induló idegenforgalmi szezon kezde­tén, ha végignézünk azokon a tényezőkön, amelyek hivatva vannak a főváros idegen- forgalmát megerősíteni és fejleszteni, akkor meg kell állapítani, hogy Budapest idegen- forgalmának legállandóbb és legbiztosabb tényezői gyógyvizeink és gyógyfürdőink. Ha az elmúlt két esztendő idegenforgalmi statisztikáját vizsgáljuk, akkor nemcsak azt vesszük örömmel tudomásul, hogy Budapest idegenforgalma a kétéves időszak alatt igen jelentős százalékban emelkedett, — ugyan­akkor, amikor a külföldi nagy idegenforgalmi centrumok és világhírű fürdőhelyek idegen- forgalma csökkent, — hanem azt is meg kell állapítanunk, hogy a nálunk megfordult ide­genek itt-tartózkodási napi átlagában is szembetűnő az emelkedés és hogy különösen meggyarapodott azoknak a külföldi vendégek­nek a száma, akik tíz napnál hosszabb időt töltöttek el fővárosunkban. Ezek az itlegenek a budapesti gyógyfürdőknek voltak a vendé­gei és hosszú — vagy legalább is az átlagos­nál hosszabb ideig tartó — itt-tartózkodá- suknak oka az volt, hogy Budapest áldásos gyógyfürdőiben találták meg azt a gyógyu­lást és üdülést, amelyet másutt hiába ke­restek. Az idegenforgalmi statisztikának ezek a bizonyítékai világosan és megcáfolhatatlanul igazolják azt, hogy Budapest, mint fürdővá­ros döntő szerepet játszik idegenforgalmunk­ban és hogy azok a jelszavak, amelyekkel tizenöt évvel ezelőtt a Budapest Fürdőváros Egyesület munkája megindult, minden tekin­tetben jogosultak voltak és alkalmasak arra, hogy Budapest idegenforgalmának és fürdő­forgalmának jelentékeny fokozásával nem­csak az érdekelt tényezők gazdasági érdekeit, hanem rajtuk keresztül az ország egyetemes érdekeit is szolgálják. A forgalomnak ehhez a fokozásához most majd nagy súllyal fog hoz­zájárulni a megvalósulás előtt álló gyógy­szálló, amelyet a tervből valósággá emelt a főváros számára felajánlott kölcsön. A Budapest-Fürdőváros gondolat sikerét jelenti, hogy az idei ősszel, október 3. és 10.-ike között a Budapest Fürdőváros Egyesület ren­dezésében BiTdíTpesten nagy nehizetkozF fürdő­ügyi kongresszus- ülésezik, amelyre máris bejelentették részvételüket a leghíresebb euró- pai gyógyfürdők vezetői és a balneológiái tu­dományok legkiválóbb szaktekintélyei. Az a tény, hogy a külföldi gyógyfürdők vezetői Budapestet alkalmasnak tartják a világtalál­kozóra és ennek keretében arra, hogy az egyes országok gyógyfürdőit kölcsönösen érdeklő gazdasági, idegenforgalmi, orvosi, műszaki, építészeti és egyéb problémáit a magyar fő­városban vitassák meg, elvitathatatlanná teszi azt a jelzőt, amely fővárosunkat jogosan illeti meg, hogy Budapest — a világ fürdővárosa. Budapest ma a világ első divatlielyei közé került. Vigyázzunk, nagyon vigyázzunk, mert ez az út az egyenes út egy igazságosabb, szebb magyar jövő felé, a világ minket megismerése folytán. Még egyszer hangsúlyozom, vigyáz, zunk, nagyon vigyázzunk, nyugodt politikai atmoszférára van itt szükség, mert ba politikai nyugtalanságok fognak fellépni, bizonyos álla­moknak (amelyeket udvariasságból nem aka­rok megnevezni), elsőrendű érdeke lesz, hogy olyan híreket terjesszenek Magyarországról, melyek Magyarországot a puccsok, a belső vi­szályok veszedelmes tűzközpontjaként tüntetik fel. Akkor teljes biztonsággal csak egyet fo­gunk elérni: Hogy elpusztul idegenforgalmunk, sok kenyérkereseti lehetőség megsemmisül és célunkhoz nem fogunk elérni. Még egyszer hangsúlyozom: Vigyázzunk, nagyon vigyáz­zunk. BORNEMISZA GÉZA miniszter nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak a magángazdaság ás a köz- igazgatás szociális feladatairól A Fővárosi Hírlapban időről-időre közöltük az j iparügyi minisztérium vezetőjének, Bornemisza | Géza miniszternek részint nyilatkozatait, részint pedig a beszámolókat arról a munkásságról, ame­lyet az iparügyi minisztérium rövid fennállása óta a magyar élet szociális feljavítása érdekében tett. Tekintve azt, hogy az iparügyi problémák az ország- gazdasági struktúrájánál fogva elsősorban Budapes­tet érdeklik, a főváros lakossága és a főváros közvéleménye az iparügyi minisz­térium működése kezdetétől fogva meg­különböztetett figyelemmel kísérte azt a te­vékenységet, amely a legfiatalabb magyar minisztériumban folyik. Az eddigi eredményeket ismerjük. Mint fentebb em­lítettük, a Fővárosi Hírlapban hétről-hétre beszá­moltunk a minisztérium munkásságának újabb és újabb etapjairól, éppen ezért a magyar közvéle­mény, de par excellence a magyar főváros érdeklő­désére különösképp számot tarthatnak Bornemisza Géza kereskedem! és iparügyi miniszter következő mondatai, amelyek a legközelebbi jö­vendő megvalósítandó célkitűzéseit vázolják: — Közismert tény, hogy a polgári gon­dolattól nehéz eltántorítani azt, aki bár­minő kis ingatlannal, házacskával rendel­kezik. Minden lehetőt el kell tehát követ­nünk arranézve, hogy a munkás-osztályt saját kis családi házak szerzése útján kon­zervatív gondolkodásúvá tegyük. Utalt itt a miniszter arra, hogy az úgy- nevezett LÁB-kölcsönök egyelőre nem, vonat­koznak a munkásokra. A kormány azonban az átmeneti időre a következőképp gondoskodott az egyes érdekelt kategóriákról: — Tekintettel arra, hogy az egyes gyá­rak munkásai sorába tartozó művezetők, előmunkások legalább is olyan biztos állás­sal bírnak, mint a magánalkalmazottak egyes kategóriáihoz tartozók, a kormány kezdetként máris 2G9.ÖÖ9 pengőt hasított ki abból a célból, hogy a munkás-osztálynak legalább is ezek a gazdaságilag jobban megalapozott tagjai részesüljenek a LÁB- kölesön nyújtotta előnyökben. — Tervezzük, — folytatta a miniszter, — a családi munkabér rendszerének mielőbbi bevezetését is. A családi munkabér: a munkabér megállapításának, különösen a háború óta mindinkább terjedő, újabb módja. Lényege abban áll, hogy a családos alkalmazottnak vagy minden az ő tartá­sára szoruló családtagja, vagy pedig csak az átlagos létszámon felül levő ilyen csa­ládtagjai, különösen gyermekei után külön munkabér-pótlékot fizetnek. — Lényeges különbség, hogy a családi munkabért a munkabérrel együtt a mun­kaadó, avagy a munkaadóknak előre meg­állapított, járulékaiból fenntartott pénztár fizeti-e ki az alkalmazottnak. A külön pénztár intézményének előnye az, hogy nem készteti a munkaadót a családos mun­kás alkalmazásától való tartózkodásra, vagy a családi munkabér-pótlék felszapo­rodásával annak elbocsátására. A továbbiakban a miniszter kifejtette, hogy a családi munkabér rendszere számos or­szágban már eddig is igen elterjedt. Francia- országban, ahonnan a reform kiindult, — ma­guk a munkaadók kezdeményezték a családi munkabér gondolatát, és a miniszter — e té­ren — maga is a magyar munkaadók szociális érzékétől és önkéntes áldozatkészségétől várja a kezdeményezést. Az üdülés célját szolgáló fizetéses szabad­ság kérdésével foglalkozott ezután a minisz­ter, utalván arra, hogy e szociálpolitikai in­tézmény felé az első lépes az 1936-ban beikta­tott törvény volt, amely szabályozta a tanon- cok részére biztosított fizetéses szabadságot. — Teljes elismeréssel kell megemlíte­nem azt, — folytatta Bornemisza Géza, — hogy a munkások fizetéses szabadságát számos előkelő vállalat már korábban sa­ját kezdeményezéséből meg is valósította. A magyar királyi kormány e téren is a munkaadóktól várja, hogy közös megegye­zéssel mielőbb önként folytassák munka­adó társaik követésreméltó kezdeményezé­sét. A munkások életének és testi épségének biztosítása érdekében ma már minden meg­történt intézkedésről beszélve hangsúlyozta, hogy — kiváltként a magánalkalmazotti mun­kahelyeken. — fokozott mértékben van szük­ség olyan egészségügyi berendezések létesíté­sére, amelyeket a civilizáció fejlődése kíván meg. A békéltetés jól bevált intézményének to­vábbfejlesztését, illetőleg annak jelentőségét hangsúlyozva, a miniszter mégegyszer össze­foglalta a. kormányzat eddig tett és közismert szociális intézkedéseit, egyben pedig körvona­lazta a jövő legkézenfekvőbb szociális problé­máit, amelyek megoldása a közigazgatásra vár. Az alkotó munka icndOleíc A fővárosi Hírlap számára Irta: Bessenueu Zénó dr. a Hözmunhaianäcs elnöhe Azt hiszem, úgy az illetékesek, mint a nagyközönség előtt eléggé közismert az a tevé­kenység, melyet a Közmunkatanács elnökle­tem óta kifejtett- Nemcsak arra vagyok büszke, hogy csekély anyagi eszközökkel már eddig is számos pozitív eredményt sikerült el­éírni és nagyobb megoldásokat előkészíteni, hanem, hogy azt a lendületet, melyet a Köz­munkatanács munkájába belevinni igyekez­tem, sikerült kiterjeszteni a magánérdekeltsé­gekre is és ettől a tempótól megkapva, a ma­gánvállalkozás és építkezési tevékenység is oly mértékben kezdett alkotó munkába, amely minden elfogulatlan szemlélőt megelégedéssel tölthet el. Szerény véleményem szerint ennek a vállalkozási kedvnek és építkezéseknek nem­csak anyagi oldalát kell nézni, nem csak az keltett bennünk megnyugtató érzést, hogy ez­zel is csökkentjük a fővárosi lakosok munka- nélküliségét és emeljük a kereseti lehetősége­ket, hanem nem utolsó sorban fontos ennek- az egész akciónak az erkölcsi oldala. Megmutat­tuk, hogy csekély eszközökkel is tudunk és akarunk élni és az életre másoknak is kedvet adunk és ezzel növeljük azt az optimizmust és reménykedést, mely nélkül egyetlen ország szebb jövője sem képzelhető el. Ami már most a legközelebbi jövő felada­tait illeti, véleményem szerint mindenekelőtt legfontosabb feladat az, hogy üljenek össze az összes illetékes faktorok, állapítsák meg, melyek azok a kérdések, amelyek székesfővárosunk jövő fejlődésében a legfontosabb szerepet játszhatják, igyekezzünk megteremteni az anyagi feltételeket és azután a legközelebbi tíz éven belül tartsuk megunkat ezekhez a megállapított keretekhez. Csak a témákat akarom itt megpendíteni, amikről ezeken a tárgyalásokon beszélni kell: Óbudai híd, óbudai hídfeljáró, Óbuda rende­zése, a dunaparti gyorsforgalom kérdése, a pályaudvarok és halálsorompók kérdése, a sprtcelok kielégítése és a Tabán rendezése. Természetes, hogy ezeken kívül számos föl­adat megvalósítása is vár a fővárosra és a Közmunkatanácsra- Az életet megállítani egy percig sem lehet és soha sem mondhatjuk azt, hogy minden feladatot teljesítettünk. Hogy eddig elnökségem eredményeit a nyugodt kötelességteljesítés érzésével nézhe­tem, abban elsőrangú része van a nagyközön­ség és a sajtó meleg támogatásának és érdek­lődésének, továbbá annak a harmóniának, me­lyet a város vezető uraival és pártjaival min­den irányban létrehozni sikerült. ® g víztelenítése és a NEDVES FAL LÉGSZIOITELÉS &MBRUS L. oki. mérnök, Budapest, VI., Izabella-B.77. Te!.: 1-208-64.

Next

/
Oldalképek
Tartalom