Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-22 / 51-52. szám
Sí m 2 Budapest, 1937 december 22. raggBBBHBII Tiiur HHI—— I nemzetépités szolgálatában Irta vitéz József Ferenc dr. hír. herceg Az egész magyar nemzet igen sokra készül azóta, amióta mindent elvesztettünk. Nagyon elszántuk magunkat és elszánt akarásunk alá rendeltünk mindent. Az új nemzet felépítésének szolgálatába állítunk minden erőt. Én is azért vállaltam a fürdőügy irányítását, azért állok az idegenforgalom élén, hogy fürdőhelyeink révén versenyképesekké legyünk. Csak nehéz munkával tudunk eredni ényt elérni, sok vértanuság és fáradság révén. Amikor összetörték Magyarországot, túl lettünk terhelve a megmaradt csonkaországban egy túldimenzionált világvárossal. A jelen Magyarország nem bírja eltartani Budapestet, ezért néztünk rá az istenadta forrásokra, amelyek itt bukkannak föl a város talajából. Bátran használjuk fel őket, hogy ezek a főváros főmegélhetési forrásává legyenek. így tehermentesítjük Magyarországot nagy Budapesttől. Jöjjenek csak ide a világ minden betegei és legyen idegenforgalom. Ennek a gondolatnak szolgálatában tartották meg a nyáron Budapesten a balneo- íherapiás tanfolyamot, amelyen ari’a tanították az orvosokat, hogy a fürdőkúrákat miként kell rendelni és hogy legyenek fürdőorvosaink, de minél nagyobb számmal. Természetes, hogy bizonyos kúrákat az orvosok nem otthon a vidéken fognak rendelhetni, hanem ide fogják küldeni a Fürdővárosba a betegeket, vagy más magyar vidékre, ahol ilyen gyógyforrások vannak. Igen fontos, hogy versenyképességünk a fürdőügyek terén meglegyen a külfölddel szemben. Sajnos, hogy még nines rheumakórházunk, pedig tíz éve lankadatlanul sürgetjük; hogy nincs rlieumakutató intézetünk, pedig külföldi szakorvosok sürgetik szüntelen; hogy nincs fürdőkórházunk, pedig a legtermészeíes ebb függvénye volna Budapest Fürdővárosnak, amelyekben rendszeresített kezelések lehetnének. Vámossy professzor úr úttörő munkát végez, amikor a balneotherapia nagy kérdéskomplexumát saját jószántából adja elő az egyetemen. Nem lehetünk eléggé hálásak érte a professzor úrnak, hogy lehetővé teszi az orvostanhallgatóknak a fürdők látogatását s az ottani gyakorlásokat és így a fürdőkezelések gyógymódjának megismerését elősegíti. Kényes kérdés merül fel: már a balneotherapiának lassan versenytársai támadtak a villany- és injekciós kezelésekben. De a szakorvosok a gyógyvizek hatását bizonyos betegségeknél egyedülállónak tartják. A gyógyhat ásókat azonban fokozni lehet és azért meg kell tanulni, hogy miként kell a különböző kezeléseket összekapcsolni, mert ma már a kombinált kezelés nagyon fontos. Döntően fontos, hogy a fürdőorvos urak, akik a betegekkel foglalkoznak, nyelveket tudjanak. Az idejövő idegen, aki mégis csak a hontalanság bizonyos érzését hozza magával, tudjon a magyar orvossal beszélni. Kellemetlen, sőt kínos a kezelés, ha a beteg és orvosa nem tudnak egymással szellemileg éri ntkezni. Egyes ideges betegek részére ez szinte kétségbeejtő és örökre elriasztó. A bal neotherapiai kurzusok mellett nyelvkurzusokat is be kellene iktatni. Röviden utalok még egy fontos tényezőre, a hitelrontásra, egyes szomszédos állambeli fürdők részéről. Végzetes, hogy amióta Budapest Fürdőváros ilyen nagy fejlődésnek indult, voltak helyek, ahonnét hitelrontás! kísérletek indultak meg. A magyar orvos a hitelrontás ellen felállított erőteljes őr. A külföldi konkurreneia esetleg tévhirekkel dolgozik. Sajnos, volt rá eset. Akkor ki cáfoljon jobban, mint az illetékes szakember. A munka nehéz, de múlhatatlanul szükséges. Sok az ellenségünk, akiknek nem tetszik, hogy mi itt sikeres fiirdőkúrákat tartunk, olyan kúrákat, amelyek világvárosban is tarthatók (ez a mi versenyen felül álló előnyünk), ahol a beteg nemcsak fürdik, hanem szórakozást is talál. Bizonyos hozzánk közeleső külföldi fürdőknek érdeke volna, hogy a jelenlegi Magyarország fürdőinek hírét lerontsa. Bármilyen rosszindulatú hír jelenik meg fürdőinkkel kapcsolatban — pl. ha meggondolatlan sajtóközlemények jelennek meg a magvar sajtóban fürdőink esetleges hiányosságáról —, ezen liirekhe az ellenséges állambeli fürdők belekapaszkodnak és ezzel igen sokat ártanak nekünk. Tessél visszaemlékezni, mennyit ártott országunknak tavaly a balatonmenti gyermekbénulással kapcsolatban elterjedt hír. De a közönség mégis hinni és bízni fog a magyar fürdőkben, mert a vizek gyógyhatása mellett ott áll az intelligens magyar orvos és a magyar orvostudomány gyógyító ereje. Budapest és a világ magyarjai lila Perényi Zsigmondi báró V. b. b 4., ny. befiigymlniiszéer, koronaőr 1938 augusztusában másodszor ül össze Budapesten a, magyarok világkongresszusa. Nagyon 'nagy esemény ez, amelynek jelentőségét Budapest városa az első perctől kezdve felismerte. Elég emlékeztetni a pár év előtt megtartott első 'nagy találkozóra, amikor a, szülőhaza hívására a világ minden részéből idesereglett az idegen világokban, az idegen nemzetek közt gyökeret vert és az öt világrész minden részébe szerteszórt magyarság. A F ő- v ár o si Hírlap kezdettől fogva a szép eszme szolgálatába szegődött és a világ magyarjai összefogásának szükségességét komoly érvekkel alátámasztotta. Az eddig beérkezett levelekből láthajtuk, hogy a világ magyarjainak lelkiismerete ébren vám magyar szívük hangosan dobog. Most is a régi ragaszkodással és szeretettel gondolnak hazájukra. Az első alkalommal 450 delegátus érkezett az öt világrészből és a szerteszakadt magyarság százezreinek lelkesedését hozta magával. Műiden jel arra mutat, hogy a jövő év benley alább hétszerei nny ián zarándokolnak el hazánkba. Az egész világ forrong. Az országok és a nemzetek nagy válságokon mennek keresztül. Ilyen nehéz viszonyok közölt igazán szükséges megbeszélni a jövő teendőit. Amikor először bontottuk ki a világ magyarságának zászlaját, Ripka Ferenc akkori főpolgármester állt mellém. és a magyar főváros igaz szeretettel fogadta a világ magyarjait. Ripka Ferenc érdeklődése azóta sem szűnt meg és velem együtt tovább fáradozik a világ magyarságának összefogásán, S z e nd y Károly polgármester is azonnal felismerte ennek a mozgalomnak nagy jelentőségét. Együtt vállaltuk a Ban dh olt z tábornok szoborbizottság-elnökségét. Amerika magyarsága sokat tehet szülőhazá- jáiért. Amerika magyarságának nagy segítségére volt az a nem megvetendő körülmény, hogy mi magyarok hálásak tudunk lenni és az amerikai szabadság szellem minket is hatalmába kerített. Nincs még egy olyan város a világon, Amerika földjén kívül, ahol Washingtonnak és Amerika másik nagy fiának — mert nemzeti szerencsétlenségünkben a magyar igazság mellett állott — szobra állana. Amerika magyarsága nemcsak hazalátogat, hanem l ejt esz i _a m e g e rűiéhez é s koszorúját Washington, a szabadság atyja és B and holt z tábor nők szobrára. Szendy polgármester segít bennünket abban is, hogy a magyarok második világ- kongresszusát méltó keretek között tarthassuk meg. A külföldi magyarok nagyon hálásak. Budapest vendéglátásának nagy erkölcsi hatásán kívül még materiális eredménye is lesz. Az idegenforgalom fejlesztésére gondolok. A külföldi magyarság eddig is sokat tett ilyen irányban. Olyan propagandát fejt k\, amelynek csak tapsolni lehet. A világ minden részéből ide küldik barátaikat és azokat, akik a jobb sorsra. érdemes ország iránt érdeklődnek. Az is igaz, hogy azok, akik meglátogattak bennünket, még aligha csalódlak. A Fővárosi Hírlap helyesen teszi, ha ennek az akciónak jelentőségét nem mulasztja el kiemelni és segít minket abban, hogy a világ magyarjai megértsék egymást és együtt dolgozzanak a magyar igazság kivívása érdeké- b éti. Preszly Etemén Pest vármegye főispánja Budapest és a Pest kornyék békéjéről A főváros és Pest vármegye vezetőinek régi kívánsága, hogy a még megoldásra váró, úgynevezett pestkörnyéki problémák végre elintézést nyerjenek és hogy megszűnjön minden ellentét az ország fővárosa és a szomszédság között. Magyarország két legnagyobb törvényhatóságának a harmonikus együttműködésre irányuló munkája nem hiábavaló, az eredmények máris mutatkoznak és hogy ez így van, nem kis mértékben Pestvármegye főispánjának, Preszly Elemér dr.-nak az érdeme. Nemcsak Pestvármegyének, hanem egész közéletünknek egyik kiemelkedő, népszerű és mindenki által nagyra - becsült vezető egyén is é ge Preszly Elemér dr. m. kár. titkos tanácsos, főispán, aki a következőkben készségesen nyilatkozott a Fővárosi Hírlap munkatársának erről a régi problémáról és néhány más aktuális kérdésről. — A főváros vezetőihez, elsősorban Kara. fiáth Jenő főpolgármesterhez és Szendy Károly polgármesterhez a legőszintébb barátság fűz. Részükről mindig a legnagyobb megértést tapasztaltam a vármegyét és a fővárost érintő ügyekben. Legutóbb például a vármegye őstermelő lakosságának régi óhaját sikerült a főpolgármester és a polgármester jóindulatával részben megoldáshoz juttatni, amikor két új piacot nyitottak meg a pestkörnyéki termelők részére. — Természetesen vannak még vitás ügyeink a fővárossal, különösen a vámok kérdése körül, de reméljük, hogy itt is kölcsönös megértéssel és kölcsönös lemondással meg tudjuk majd oldani a problémákat. — Az új városrendezési törvény, amely 1938 január elsején lép életbe és amely a Fővárosi Közmunkák Tanácsának hatáskörét a főváros környékére is kiterjesztette, újabb teret ad a fővárossal való együttműködésre. Arra fogunk törekedni, hogy a Közmunkák Tanácsában a főváros vezetőivel együtt, de a mi részünkről természetesen mindig a vidék érdekeinek védelmében, harmonikusan tudjunk dolgozni. — A városrendezési törvényeknek az az intézkedése, hogy a Közmunka tan áes hatáskörét kiterjesztette a főváros környékére is, az első lépés a pestkörnyéki problémák megoldása felé. Ezt a kérdést további intézményes rendezésnek kell követnie, mert egyike az ország legnagyobb kérdéseinek az, hogy a Pestkörnyéknek a fővároshoz való viszonya közigazgatási, szociális, közegészség- ügyi, kulturális és közlekedésügyi tekintetben ren- deztessék. — Ügy a fővárosnak, mint Pestvármegyének éröeko ennek a kérdésnek mielőbbi törvényhozási megoldása és a főváros vezetőivel együtt mindent cl fogunk követni, hogy a probléma sürgősen megoldódjon. Megemlítettük ezutlám, hogy a vidéki, főleg a pestkörnyéki ínségesek beözönDése óriási szociális terheket ró a fővárosra, amiért is a főváros feliratban fordult a kormányhoz a vidéki munkanélküliek beszivárgásának megakadályozása érdekében. Ezzel a problémával kapcsolatosan Preszly Elemér főispán a következőket mondotta: — Ami a vidéki lakosságnak a fővárosba való beszivárgását illeti, rá kell mutatnom arra, hogy viszont Pestkörnyékére az ország távolabbi részéből özönlenek főleg ilyenkor, tél Idején a munkanélküliek tömegei. Ez eredményezi, hogy a muukanél- kiili Ínségesek egy része, amelyik nem tud elhelyezkedni a környéken, bejön a fővárosba, amelynek szociális terhelt természetesen erősen megterhelik. Általában véve a belső népvándorlás ezen a területen Pest vármegyében, illetőleg a főváros környékén állandó és a legnagyobb az országban. Állításaimat statisztikai adatok bizonyítják. — Ha erről a problémáról beszélünk, meg keli állapítanom, hogy amilyen mértékben özönlenek be a fővárosba Pest környékéről a munkanélküliek, a fővárosból is kiöz önlés mutatkozik Pest környékére. Ez a kérdés szerintem e'sősorban a szociális gondoskodásnak a kérdése, amit a kormánnyal és a fővárossal egyetértésben, egymás támogatásával tudunk csak megoldani. Az autonómiák függetlenségének kérdése állandóan napirenden van. Erre tért át most a beszéd és az önkormányzati problémáról a főispán így nyilatkozott: — Az országnak két legnagyobb törvényhatósága. Pestvár megy© és Budapest.teljes egészében az önkormányzat és az alkotmányosság alapján áll. Nincs a mi 520 tagból álló törvényhatóságunknak olyan tagja és nincs Pestvármegyének olyan tisztviselője, aki ne volna az alkotmányosságnak és az önkormányzatnak rendíthetetlen híve. Hála Istennek, ma ebben a tekintetben veszély nem fenyeget, mert a kormány minden Intézkedésével tiszteletben tartja az önkormányzat jogait.
