Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-22 / 51-52. szám
báját, mint végezték a magáncégek. Budapest közlekedésének nagy eseménye pedig, hogy a közgyűlés 4.8 millió pengőt szavazott meg májusban ötvennyolc modern autóbusz beszerzésére. őszre azután megjött a főváros évtizedek óta legnagyobb szenzációja, az, hogy a polgár- mesteri székért B á r c z y István, R ipka Ferenc és S ip 6 c z Jenő szálltak harcba. A választásból győztesen S i p ő c z Jenő került ki. Hogy Bdrczyval és Ripkával meg tudott küzdeni, ott már nemcsak a politikai meggyőződés, de a gyakorlati érdemek is súlyosan estek tatba. Ekkor már az egész város megismerte S i- pőc z Jenő puritán, lelkes, igazságos, emelkedett szellemű egyéniségét. Ez a választás tele volt a po litikai harc izgalmaival. 1926 szeptember 30-án a Váczi-utcai újvárosháza kíviil-belül ünnepi díszbe öltözött. Bárczy István, a boldog béke, a fejlődő és építő Budapest nagy polgármestere, Sipő c z Jenő, a forradalmak után való újjászületés korszakának polgármestere és Ripka Ferenc, a társadalmi béke őszinte hirdetője és megvalósítója, a népszerű főpolgármester álltak szemben egymással. A választáson a 280 választott és kinevezett bizottsági tag közül mindössze négyen hiányoztak. A tisztviselőkkel együtt leadtak 301 érvényes szavazatot, ebből Ripka Fér euere 56, Si p ő c z J enőre 121 és Bárczy Istvánra ugyancsak 121 szavazat jutott. Minthogy a törvényben előírt abszolút többséget senki sem érte el, S i p ő c z és Bárczy között pótválasztást kellett elrendelni. Ez a pótwílasztás, amelyet természetesen fokozottan izgalmas kortézia előzött meg, 1926 október l-én zajlott le. Ezúttal a leadott 302 szavazatból 166 esett Sipő ez Jenőre, 135 Bárczy Istvánra, egy pedig érvénytelen volt, tehát Sipő ez Jenő 31 szótöbbséggel újból Budapest polgármestere lett. A tisztújítás további során nem esett komolyabb változás a városvezetés vezető-karában, alpolgármester maradt F olkusházy Lajos és B uzá t h János, megválasztották a régi tanácsot is, csak a műszaki tanácsnokok: Solti Lajos és K ab d eb ó Gyula lettek újak. (Fájdalmai katasztrófa, hogy a harminc éve szolgáló nagyszerű R ab d e b ó Gyula a választás után pár órával szívszélhüdésben megnagy intézmény élére két kiváló férfiú, a<z egyik Illyefalvy I. Lajos, aki a Fővárosi Statisztikai Hivatal igazgatója, a másik az azóta elhunyt Rózsa Károly, aki a Gázgyár vezérigazgatója lett. Semmit sem vártak természetesen olyan érdeklődéssel, mint az újonnan megválasztott Sipőcz Jenő programbeszédét. Nemcsak a politika játszott itt közre, hanem az is, hogy ekkor már a, levegőben volt a fővárosi törvény revíziójának kérdése. Sipőcz Jenő megválasztásának órájában erőteljesen leszögezte magát Budapest autonómiájának védelme mellett. „Ünnepélyesen ígérem, — mondotta — hogy nagy elődeim példájához híven, buzgó lelkiismeretesség gél fogok az önkormányzat tisztaságán őrködni.“ Másik nagyjelentőségű kijelentése ez volt: — A tanács és a polgármester a pártoktól függetlenek, csak a törvényhatóság egyetemének vannak alávetve. Kijelentem, hogy egyetlen országos, vagy várospolitikai pártnak tagja nem vagyok, az elmúlt hat esz t end 6 alatt nem voltam és hivataloskodásom ideje alatt nem is leszek és így minden pártköteléktől függetlenül, teljesen elfogulatlanul akarom kötelességemet teljesíteni a főváros egész lakosságának érdekében. Ebben az emelkedett hangulatban, a politikai harcoknak a polgármester személyében való teljes kiegyenlítődése után csak nagy és komoly munka kezdődhetett a budapesti városházán. Ehhez a komoly munkához pe17 márciusában a tizenkettes bizottság elfogadta a polgármester nagy beruházó programját és hozzájárult, hogy ennek kivitelére 17,400.000 dollár, a megvett telkek kifizetésére 800.000 dollárt vegyenek föl; május 23-án pedig egyhangúlag elfogadta a Bankers Trust hatszázalékos kölcsönét azzal, hogy a Imszmillló dollárt beruházásokra fordítják. Kőiben megnyíllilk a Széohenyi-strandfürdő, amely 6900 négyzetméternyi vizet és 2800 négyzetméternyi homokot kínál az üdülni vágyó közönségnek. A Széchenyi-fürdő építésénél azonban hatalmas hltol túllépés merül föl. Ebben az ügyben Scitovszky Béla, az új belügyminiszter sürgős vizsgálatot rendelt el, amelynek befejezéseképpen Sipőcz polgár- mester jelentette, hogy a hiteltúllépésekért az építési ügyosztály a felelős, amelynek négy tagja ellen megindították a fegyelmit megelőző vizsgálatot. Általában mind erősebben kezd a figyelem az üzemekre terelődni és az úgynevezett üzemvizsgáló bizottság máris eredményes és komoly munkát végzett. Ennek a munkának következéseképpen a főváros közgyűlése a bizottság javaslatára megszüntetendőnek mondotta ki az épületek műszaki berendezését javító üzemet, a faárugyárat, a konyhakerti gazdaságot, a ruha- és cipőüzemet, a szállítási vállalatot és elhatározta, hogy a szappanüzeni beolvad az állategészségügyi telepbe. Valamennyi úgynevezett „háborús“ üzem. A nagyüzemeken kívül érintetlenül hagyták a Temetkezési Intézetet és az Élelmiszerüzemet. Az esztendő eredményei még, hogy megépülnek a népfürdők, az új vízgázgyár, a Fővárosi Könyvtár céljaira megvették a Wenokheim-palotát 700.000 pengőért és a közgyűlés elhatározta, hogy százötven lovaskocsi helyett harminc portalanító, szemétgyűjtő autót kap a köztisztasági hivatal. Mindez alkotások ellenére is a községi pótadó kulcsát hatvan százalékról ötven százalékra llehetett csökenteni, több adómérséklést eszközölni és a szállodaadót megszüntetni. Harminc évtized kedvenc gondolata Ss megvalósult az elmúlt évtized utolsóelőtti évében. A székes- főváros közgyűlése 1928 április 18-án hosszú és heves obstrukció után 79 szótöbbséggel megszavazta a Községi Takarékpénztár felállítását. Tény, hogy ebből a kérdésből minden oldalon presztizs-kérdést csináltak és bár előbb az ellenzékkel meg volt a megegyezés, mégis heves obstrukció tört ki. Tizenhárom nap és éjszaka dúlt a harc a közgyűlésen a bankfúzió körül. Az utolsóelőtti ülés pláne éjjelnappal egyfolytában több, mlint harminc órán át tartott. Az ádáz hadakozás egyszerűen befejeződött, amikor lezajlott az izgalmas szavazási aktus. Bármilyen harc előzte meg azonban a Községi Takarék- pénztár létesítését, kétségtelen, hogy a főváros közönségének régi vágya teljesedett, a fővárosi adminisztráció pedig a legkiválóbb kisegítő eszközt kapta meg az új intézményben. A főváros pénzügyei kezdenek szilárdulni: az 132». evi KOitaeg-votes 2i4,2TO.OlS pengő kiadást és 214,270.516 pengő bevételt irányoz elő. A közlekedés javítására minden megtörténik, a kereskedelmi miniszter 280 új autótaxi-rendszám kiadását engedélyezte, július 16-án pedig száz itj autóbusz rendelése történt meg. Följegyzésre méltó esemény a főváros tisztviselői karának életében, hogy 1928 augusztusában megkezdte működését a Székesfővárosi Alkalmazottak Segítő Alapjai. Az az izgalom, amely már Sipőcz Jenő másodszori polgármesterválasztása óta egyre tart a városi politika életében és amelyet a főváros önkormányzatának védelmeként kell felfognunk, mind erősebbé válik. Természetes ez, hiszen a fővárosi törvény revíziója napról-napra közeledik. A politikai faktorok erről tárgyalnak, a belügyminisztériumban pedig készül a tervezet. Maga az Egységes Községi Polgári Párt sincs megelégedve azzal, amit a kormány tervez. A kormány pártjában is módosításokat kívánnak. Maga a belügyminiszter is szükségesnek tartja és az utolsó órákban lényegesebb változtatásokat eszközöl a tervezeten, úgy, hogy Kozma Jenő, az Egységes Községi Polgári Párt elnöke kijelenti, hogy „most már semmi okunk sincs arra, hogy kétségbeessünk a székesfőváros autonómiájának jövője miatt.“ Scitovszky Béla belügyminiszter 1929 november 15-én nyújtotta be az új fővárosi törvényjavaslatot, amely a közigazgatási kerületek számát négygyei szaporítja, a tanácsot megszünteti s a törvényhatósági tanáccsal helyettesíti, amelyre a közgyűlés hatáskörének egyrészét is ráruházza, szigorúan szabályozza az összeférhetetlenséget és az üzemek ellenőrzésére üzemi szabályzatot létesít. A Fővárosi Hírlap elbúcsúztatja az öreg törvényt: „Amikor az 1929. új törvény felé tekintünk, elföldeljük az 1872. XXXVI. törvénycikket, melyre sok-sok ócsárlás, kifogásolás és kritizálás után is ke- gyeletes kézzel kell a fejfát odatűzni. A fejfa iölirata pedig: Becsülettel szolgált ötvenkét esztendei g.“ Ezekben a politikailag érdekes és izgalmas hónapokban fontos személyi változások is történnek a városházán. Folkugházy alpolgármester BSzKRT-vezérigazgató lesz, alpolgármesterré pedig Bérezel Jenőt választják meg. Tanácsnokok lesznek L am o 11 e Károly és Csármann Ferenc, tanácsnok-főjegyző pedig Gallina Frigyes. A székesfőváBárczy, Ripka, Sipőcz harca, Sipőcz győzelme Húszmillió dollár beruházásra, harc a Községi Takarékpénztárért dig pénz kellett. Az új fővárosi törvény ros uj tisztifőügyésze Szemethy Károly lett, Ujelöljárók M u zsikóIstván, Spannber- ger Alajos, Guth Ferenc és Bucsánszky Bertalan. A Vízművek új vezérigazgatója Pa u 1 o v i c s Viktor, az Allatkert új igazgatója pedig N á d 1 e r Herbert. A múlt évtized utolsó esztendeje különben tele van szociális igyekezettel. A felruházó akciót kiterjesztik a felnőttekre is, nyolcezer felnőtt és tizenkétezer gyermekcipőt talpalnak meg az első évben. De szigorú a tél, nagy a nyomor, ami miatt harmincegyezer pengő értékű kenyér fogy el. A budapesti szegények segítségére siet Rothermere lord is. aki százezer pengőt küld nyomorenyhítési célokra- Így aztán lehetséges volt a rosszul táplált gyerekeket tej-kúrára fogni, sőt az arra rászorulók csukamájolajat is kapnak. Szociális létesítmények: a Madarász-utcai kétszáz-ágyas csecsemő-kórház, amelynek építését 1917-ben kezdték és 1929-ben fejezték be (november 1.); továbbá a levente-uszoda, a svábhegyi Léderer- teiepen megnyitott tizenkét holdas erdei iskola, valamint a bicskei és hidegkuti-útí gyermek-otthonok. 1929-ben épült meg a krisztinakörúti új vásárcsarnok és megkezdődött az új élelmiszer- nagyvásártelep énítése. A közlekedés terén újítások: az Autóbuszüzem kocsilétszáma százharmincra emelkedett és megtette első útját a villamosított fogaskerekű vasút is. Így jutottunk el Sipőcz Jenő tíz, éves polgármesteri jubileumához, amelyet 1930. áprilisában ünnepeltünk meg mi, budapestiek egy szívvel, egy lélekkel. Tíz éves működését legjobban jellemezte az a beszéd, amelyet Ripka Ferenc polgármester — Ha ennek a tíz évnek mérlegét ma felállítjuk, meg kell állapítanunk, hogy ezalatt az idő alatt Budapest a legrettenetesebb erkölcsi és gazdasági viszonyokból, külső megjelenésében és gazdasági konszolidáltságában oda jutott, hogy semmiben sem áll a nagy nyugati városok mögött, pedig azok nem szenvedtek annyit, mint Budapest. Ebben a munkában Sipőcz Jenőt életének irányítói vezették: a puritán becsületesség, a szigorú kötelességérzet és az értékes férfiúi szerénység. Ami támadás érte, a zászlónak szólt, amely alatt harcolt, de feddhetetlen egyéniségét minden párton tisztelik. Mi csak néhány számot füzünk ehhez a szép méltatáshoz. Egy-két jellemző, összehasonlító szám csak. Sipőcz Jenő tízéves polgármestersége alatt 64.000 gyereket nyaraltatott a főváros, huszonkilenc iskolát épített, bővített ki és alakított át. Tíz óv alatt az 2£lc-7ctror/ios M&'vetc fogyasztóinak száma száztízozovröl kétszáztizenegyezerre nőtt, az ipari villanyfo- gyasztás 26 millió kw óráról 84 millióra emelkedett, Budapest éjszakáinak fénye pedig kétmillió kw-ról hétmillió kw-ra szökkent föl. A Gázművek termelése ezidő alatt 71 millió köbméterről 95 millióra emelkedett, pedig a gáz kalorikus értékét háromezer kalóriáról négyezerre emelték föl. A három nagyüzem (víz, gáz, villany) 94 millió pengővel járult hozzá a főváros háztartásához. 1920-ban 15.203 idegen, 82.966 éjszakát, 1929-ben pedig 73.294 idegen 228.530 éjszakát töltött Budapesten. Sipőcz jubileumát követő második hónapban máris jelentkezik az új fővárosi törvény gyakorlati alkalmazása. Május 18-án (1930) a székesfőváros tanácsa, a sokat hánytorgatott „tekintetes tanács“ ötvennyolc évi működés után utolsó ülését tartotta meg és megválasztották a törvényhatósági tanács húsz tagját. A tekintetes tanács bucsuzója nagyon érzékeny volt. Ez volt az egyetlen nyilvános tanácsülés ötvennyolc esztejidő alatt. A búcsúztatót Sipőcz Jenő polgármester mondotta, aki méltatta az ősi intézményt. — Bevallom, — mondotta, — mély fájdalommal tölt el, hogy nekem kell ezt a tiszteletreméltó intézményt elbucsuztatnom és csak az vigasztal, hogy azokkal a kiváló férfiakkal, akik a tanácsot, mint testületet alkották, amíg tisztem tart, továbbra is együtt dolgozhatom. Nem kívánhatok mást, minthogy ugyanez a szellem töltse be az új szervekef'ls, amely a tanácsot áthatotta, mert csak így várható új fejlődés, új virágzás a székesfőváros számára, amelyben önzetlenül, fáradhatatlanul közreműködni, szent feladatunk leend.“ Ezután Buzáth János alpolgármester vetett visz- szapillantást a tekintetes tanács történelmi múltjára, és biztosította Sipőcz Jenőt a tanács tagjai nak további támogatásáról. Személyi változások ebben az esztendőben: Szendy Károly és Karkas Rezső tanácsnokok lettek, Holtzspach Ödönt kerületi elöljáróvá választották. A közgyűlés az új törvény értelmében örökös tagokká a következőket választotta meg: Baracs Mar- eel. Bárczy István, Bccsey Antal, Bodnárz Róbert. Bódy Tivadar, Bvday Dezső, Cseprcghy-Horváth János, Csilléry András, Ernst Sándor, Gaár Vilmos, Glück Frigyes, Joanovits Pál, Kozma Jenő, Léd ermann Mór, Németh Béla, Petrovácz Gyula, Platfhy György, Schmidt Richard. Sümegi Vilmos. Ugrón Gábor. Viczián István és Wolff Károly. Az új fővárosi törvény értelmében karácsony hetében történt meg az első községi választás. Ez a választás a polgári gondolat. győzelmét jelentette. Nevezetessége a választásnak, hogy az Egységes Községi Polgári Párt százalékszerűen szinte megkétszerezte az Gazdasági összeom'ás, Budapest pénzügyi egyensúlya nem ingott meg Sipőcz tiz éves Jubileuma, a tekintetes tanács búcsúja mondott:
