Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-22 / 51-52. szám
19 1925. évi választással szemben a törvényhatósági' bizottságban való képviseletét. A részle: tes eredmény szerint az új törvényhatósági bizottság képe a következő: Keresztény Községi Párt 46, Szoc. dem. 37, Egységes Polgári Párt 22, Szabadelvű 14, Demokrata part 16, Eriedrich-párt 10, Frontharcosok Parkja ^ 5» örökös tag 32, érdekképviseletek 18, v itezi Szék 1, szakhivatalok vezetői 9, fővárosi io- tisztviselők 31. , , Az új közgyűlés — meg nem is igen lehetett sejteni, milyen nehéz időkre 1931 januar 20-án alakult meg. Rá egy hétre, januar 28-an másodszor is főpolgármesterré választotta a közgyűlés Ripka Ferencet és ezzel ráruházta az új rend megalapozásának feladatát. Az o hivatása lett, hogy a törvény kereteit tartalommal töltse meg. Valami erős megsejteset kellett éreznünk az eljövendő nehéz időknek abból a programbeszédből, amelyet a másodszor megválasztott főpolgármester programjában elmondott. Jóelőre a félesztendővel később tényleg ránkszakadt súlyos időkhöz szabta tennivalóit. Hiszen ott szerepelt ebben a programban az állás- és ^fizetéshalmozas megtiltása, a méltánytalan előnyök megszüntetése, az összeférhetetlenségek legkíméletlenebb megállapítása, a közüzemi gazdálkodás hibáinak megszüntetése és az úgynevezett mammutfizetések mérséklése. És maga járt elől jópéldával, lemondott gázgyári vezérigazgatói nyugdíjáról. A főpolgármester-választást ^ gyorsan követte a tisztújítás is. 1931 február 18-án ellenjelölt nélkül választották meg polgármesternek — ezúttal harmadszor — Sipőcz Jenőt, aki 211 szavazatból 175 szavazatot kapott. Nem csoda, ha ezúttal talán először, ez a komolyságban és szerénységben utolérhetetlen férfiú lírában olvadt föl: — Hála, aggodalom, bizakodás, remény, büszkeség és boldogság viaskodnak egymással lelkemben. Programbeszédében elveket, vezérlő gondolatokat szinte nem is kell már megjelölnie, több, mint tíz esztendő, bőségesen megismertették velünk szívét és lelkét, ö is sejti azonban a nehéz időket, de nem pesszimista. Jelzi, hogy a főváros életében vannak kedvezőtlen jelenségek és így Budapest gazdálkodásában bizonyos konzervativizmust tart szükségesnek. — Meglévő intézményeink és értékeink megóvására kell törekednünk — mondotta — és újakat csak biztos pénzügyi fedezet mellett szabad létesítenünk. A haladás tempóját ezen a téren már gyorsítani nem lehet, mert ez a polgárság újabb megterhelésére vezetne, pedig az már a végső határt érte el. A tisztújításon a főváros új alpolgármesterei Liber Endre és Borvendég Ferenc, tanácsnokai pedig Vájná Ede, Lamotte Károly, Gallina Frigyes, Szendy Károly, Schuler Dezső, Kovácsházy Vilmos, Némethy Károly, Szlovák Pál, Bódy László, Salamon Géza, Csármann Ferenc és Wossala Sándox* lettek. Az új törvény értelmében a belügyminiszter Papanek Ernő dr. miniszteri tanácsost a székesfővárosi számszék igazgatójává nevezte ki. Alig telt félesztendő, bebizonyosodott, hogy hogy a polgármester látnoki szemmel tekintett a jövőbe. Július közepén nyakunkba szakadt a gazdasági összeomlás és Budapest főváros lakossága példás tanujelét adta fegyelmezettségének, józanságának, amikor a szük- ségrendeletekkel találták szembe magukat, amelyek a gondos óvatosság jegyében születtek és álltak őrt portánk előtt. Nem kis része volt ebben annak, hogy Budapest székesfőváros pénzügyei a lehető legszilárdabbaknak bizonyultak. A főváros gazdálkodása volt ezekben a nehéz időkben a legbiztosabb sziget, úgy hogy még az év végén is nyugodtan mondhatta Sipőcz Jenő polgármester, hogy a főváros pénzügyi egyensúlyát biztosítva látja. Természetesen meg kellett szorítani a főváros kiadásait is, lecsökkenteni a nagyarányú népjóléti akciókat és a közmunkák kiadása terén is óvatosan bár, de mérsékelni kellett az előirányzatokat. Budapest nyugodtan nézett a jövő elé. Két esztendő alatt azonban két kormányváltozás volt. K á- r o 1 y i Gyula gróf kormánya a takarékosság jegyében született meg és bölcs óvatossággal vezette egy esztendőn ót az ország hajóját. Utána Gömbös Gyula kormánya következett, telve ambícióval, önbizalommal és lelkesedéssel. Az önbizalom, amelyet a kormnáyelnök és kormánya magával hozott, átplántálódott a nemzetbe és Budapest székesfőváros népébe is. Gömbös Gyula vállalkozása azonban nem csak azt jelentette, hogy lendületet visz bele a nemzet életébe, hogy a gazdasági fronton és az egész magyar életben puriflkálni akar, hanem egyszersmind a nagy ambíciókkal teljesen új rezsim nyílt meg miniszterelnökké való kinevezésével. A miniszterelnök kijelentette, hogy a fővárosi pártszervezkedés átépítését magának tartja fenn. A rezsimváltozás tehát a várospolitikai élet minden vonatkozásában is megnyilatkozott. Legelsősorban természetesen az egész polgárság őszinte sajnálatára azt hozta magával, hogy Ripka Ferenc, a főváros kllencedfél éven át volt főpolgármestere, megvált ettől a méltóságától. A kormány jelöltje a Gömbös Gyuía minisztereinek, Huszár Aladár főpofgár- mester főpolgármesteri állásra Huszár Aladár volt, aki több vármegyében nehéz idők során, mint főispán, töltött be bizalmi állást. A november 7-i rendkívüli közgyűlésen a leadott 217 szavazatból Huszár Aladár 147, B e c s e y Antal 66, P 1 a 11 h y György pedig négy szavazatot kapott. Az új főpolgármester bemutatkozó beszédében hangoztatta, hogy jól tudja, mit jelent az ország első törvényhatóságának élén állani. Hitet tett Gömbös Gyula vezérségo mellett és „félre nem érthető határozottsággal szegezte le magát a céltudatos, minden áldozatra kész nemzeti Irányzat és a keresztény demokrácia gondolata mellett.“ Hangsúlyozta ,hogy nem egyes politikai Irányzatoknak, hanem a székesfőváros egyetemének főpolgármestere lesz és tisztét pártatlanul kívánja betölteni. Majd így folytatta: — Hitem és meggyőződésem, hogy e teremben csak az utak és módok tekintetében vannak különbségek, a célt illetőleg valamennyien egyet akarunk, tudom, hogy a harmonikus együttműködés útját meg fogjnk találni. A feladatok, amelyek előtt a régi polgármester és az új főpolgármester állottak, rendkívüliek voltak. Hiszen a parlamenti hatos bizottság csak félévvel előbb redukáltn másfél millióval, a belügyminiszter pedig hatodfél millióval a főváros költség- vetését. ami szinte jelezni kívánta, hogy okkal, vagy ok nélkül szanálási akciót fognak kezdeni a városházán is. Megerősítette ezt a törekvést a Vásárpénztár gazdálkodása is, amely ebben az esztendőben másfél milliós deficitet hozott. A főváros mindezek ellenére mindent megtett a nehéz időkben is, szociális és kulturális téren Ebben az esztendőben (1*32.) Indultak meg az ínség- munkák és ebben az évben szavazta meg a közgyűJí , yár®8szé,i telepítések céljaira az egymiliiós MABT-kölcs^int. fts ehb^n az évben nyílt meg1 a Maglódi-úti Horthy Miklós-kórbáz. Az esztendő különben a közlekedési kérdéseket tolta előtérbe. A közlekedés javítása mellett olyan hangulat volt ebben az időben, hogy Sipőcz Jenő polgármester inkognitóban utazott a pesti villamo- u?ÜAh0,fy„S5'Pmd,yesen snrfoődjék meg a menetrendi hibákról. Pedig a villamosokon ekkor már térképes jegyrendszer uralkodott. De ennél sokkal nagyobb események is voltak, hiszen ebben az időben vette T>VVo£.16t a BSzKRT’ a főváros pedig kimondta a ItezKKT és az Autóbnsz-üz«>m egyesítését. Végül pedig, mint legnagyobb közlekedési esemény, ebb<»n az évben vált valóra, nagy elvi és személyi küzdelem után a HÉV megváltása. Takarékosság, deficit, a háborús üzemek leépítése és a kisiparok megszüntetése Az ország, ha javuló tende ciát mutatnak is az áilapoto súlyos gazdasági helyzetűi van. Három esztendős világv: ság után azonban Budapg mindenáron egyensúlyban aka ja és fogja tartani háztartás;--------------de 62 csak úgy lehet, ha nag arán yban megindult fejlődését, a kényszerű tak iékossag miatt a jobbidőkig szünetelteti és esi olyan beruházásokat eszközöl, amelyek mulhatatl nu szükségesek. Büszkén állíthatjukhogy a% súlyosabb idők sem tudtak gátat vetni a főváré nak abban, hogy nagyrahivatott tevékenységét t vabb folytassa. _ Az 1933. esztendő küzdelem volt gazdasági válsággal, harc azért, hogy Budepesh teink61 É!ní f emberek és ne legyenek hajlékiala jaink. És Budapest közrendjét a szociális eszköz« segítségévéi tökéletesen lehetett biztosítani. A törvényhatóságot leginkább foglalkoztatták ; uzmmprobtemak megoldása, az Erzsébet sugárút a Taban építési munkálatainak megkezdése, az i lashaimozasok megszüntetése, a vásárpénztár ügyi nek likvidálasa, a bánhidai centrálé kérdésében, alIamma1 való megállapodás, küzdelem a műnk nélküliség ellen, gondoskodás az iparról és a kerr afkoíS ' ^ tÖbb f0nt<>S fiZabáJyr^deIet me Az 1933. évi költségvetés még deficitmentes vo ä tbvfhKa szellemben sikerült a főváros háztart sat tovább vezetni, aminek legfőbb eszköze az vo a kiadá'si tételeket tíz százai S í°gy a “tálatokat csak akkor a W> WZ!.! £’ i aZOknak íölts^ei a rendelkezés álló bevételeket meg nem haladták. Kiderült azo ban, hogy az 1934. évi költségvetést az állam se-- segeuek igénybe vétele nélkül egyensúlyban tarta n?'rrA ek+et‘ Bar az ^932. évi zárszámadás még 1‘ mulhós többletet mutatott, az 1934 .évi költséget első tervezete már 10 milliós deficitet tüntet fel. olarf^vC-lálí8 téiri. a kormányzat tizenötmilli alaptőkével, amelyben a főváros 2.25 millióval ve reszt, létrehozta az Ipari Munka-Szervező Intézet teremtsen. hitelnyu'itás útján műnkaalkalm .. ,A munkaalkalmak teremtésében különben eh lartak a főváros üzemei. így elsősorban a Gázm vek, amely a Benzol-gyárat létesítette. Az üzem kérdésé is eldőlt, a hatalmas értékű fővárosi te rneket csaknem a maguk teljes egészeben meg leh tett menteni, csak 133 háborús műhelyt kellett a k ipar kívánságára likvidálni. A budapesti idegenforgalom állandó és na< emelkedese az 1933. esztendőben valósággal kulrr nál. a cserevonatok, a filléres vonatok öntötték külföldieket és vidékieket Budapestre, de bevált; azok a (remények is, amelyekét az új és kivá országutakhoz lehetett fűzni: a magyar főváros fe igen jelentős autóforgalom indult meg. Idegenfo galmi események ebben az évben a Nemzetközi V sár, a nemzetközi újságíró-kongresszus és a nemzt közi sportversenyek. A közlekedési vállalatok nagy küzdelmet folyts nak a megélhetésért, a BSzKRT azonban úgy véli hogy megtalálta üdvöskéjét, az órák alatt népsz rüvó lett kisszakasz bevezetésében. Az autóbusz mindinkább népszerű lesz és megkedveli a közönség a trolleybu8zt is. A BSzKRT elnöki székébe, amely Platthy György halálával megüresedett, Bárczy István került. Az árvaszék elnökévé — Ágoston Géza halála után — Csorna Kálmánt, elnökhelyettessé Wester Gusztávot választották, új tanácsnokok — fájdalma san elvesztettük a fiatalon elhúnyt Gallina Frigyest — lettek Király Kálmán és Schara Béla. A székes- főváros központi kórházigazgatója Ritoók Zsigmond, a Rókuskórház igazgatója pedig ifj. Wolff Károly dr. lett. A városháza büszke volt arra, hogy a gazdasági válság három esztendejét zökkenő nélkül úszta meg. Nem lehet letagadni, hogy kormánykörökben erről másként vélekedtek. A városháza békétlenül hallotta mindig a híreket, hogy a fővárost, amelynek nincs szanálni valója, — szanálni fogják. Őszinte és mély elkeseredés uralkodott városházi körökben emiatt, de az eseményeket feltartóztatni nem lehetett. Az 1934. esztendő a szanálás éve lett. Április 20-a az a nevezetes dátum, amikor a magyar országgyűlés felsőháza is megszavazta a fővárosi reformot, amely ellen hosszú és erőteljes politikai harc folyt úgy a törvény- hatóság közgyűlési termében, mint a parlamentben. A törvényhatósági közgyűlés janU' árban tiltakozó irattal fordult a kormányhoz a javaslat ellen. Az új törvény azonban nem egyedül avatkozott bele Budapest életébe, hanem kíséretében érkezett a szanálási rendelet is és vele együtt a legnagyobb jelentőségű személyi változások is életbe léptek. Ezek a főpolgármesteri méltóságnál kezdődtek. Huszár Aladár főpolgármester lemondását a kormány elfogadta és június 2-án Borvendég Ferenc alpolgármestert nevezte ki főpolgármesterré. Huszár Aladár távozása őszinte sajnálkozást váltott ki. mert — bár pártemberként került a főváros élére. — igen rövid idő alatt őszinte és állandó jellegű politikai békét tudott terem teni és nénszerűséget biztosított a maga számára. A Gömbös-kormány azonban úgy vélte, hogy a szanálás keresztülvitelét gazdasági szakemberre kell bízni. Borvendég Ferenc, az alnolaúrmesterből lett főpolgármestler. kemény politikai harc közepébe csöppent bele. Borvendég Ferenc rendkívüli hatalommal jött. A szanáló főpolgármesternek joga volt arra. hogy a költségvetésben előírt minden intézkedést megváltoztasson. Föladata volt a tisztviselők és egyéb alkalmazottak új létszámának mes-változtatása, állások átszervezése, vagy megszüntetése. .Toga_ volt a tisztviselők és e^véb alkalmazottak illetményeinek mevállnpítása. összevonhatott és megszűntethetett üzemeket és keresztül vihette volna —• ha a halál el nem szólítja az élők sorából. — az. üzemi díjak leszálllító«$t. Ilyen hatalma még senkinek nem volt a főváros történeirnctefin. a szanáló főpolgármester Budapest diktátora volt. Mimtehbez azonban Borvendén Ferenc tulajdonképpen hozzá sem foghatott. Igyeke zett a politikai békét meo-teremteni és június 7 én mondott székfoglalójában a közös és békés munkára nyújtott kezet mindazoknak, akik vele egy úton akarnak haladni. Meg 6e kezdte igazában munkáját, amikor súlyos betegség támadta meg, amely munkában és sikerekben gazdag életét követelte. Meghalt ez a tevékeny férfiú anélkül, hogy élete legnagyobb munkájában legalább elmélyedhetett volna. Borvendég Ferenc halál« a városházán döntő változást jelentett. Minden faktor érezte, hogy a szanálási tervek, a szanálási főpolgármester hatalma, túlmentek a célon. A megoldás szenzációs volt, mert mindenkit kielégített, általános meglepetéssel és örömmel fogadták Sipőcz Jenő dr. polgármesternek főpolgármesterré való kinevezését. Már kinevezésének pillanatában tisztában volt mindenki azzal, hogy Sipőcz Jenő azért vállalta a főpolgármesteri méltóságot, mert az autonómiával karöltve, a törvényhatósági bizottság kívánságainak figyelembevételével akarja megoldani nagy feladatát. Tagadhatatlanul az autonómia nagy győzelme volt ez. Sipőcz Jenő azonban ekkor is diplomata volt és bemutatkozó beszédében azt hangoztatta, hogy a nagy átfogó szervezeti reformok elől nem lehet kitérni. „A törvény — mondotta Sipőcz Jenő, — egyéni hatalmat ad, de ezt nem fogom egyéni kísérletezésre felhasználni, nagy meggondolásra van szükség. A rendkívüli hatalom nem zárja ki, sőt feltételezi az együttműködést. A főváros pénzügyeinek megnyugtató rendezése nem lehet presztízskérdések áldozata. Lojális együttműködésre ajánlom fel hatalmamat.“ Ez a lojális együttműködés egy csapásra meg is valósult. Nyugalom és béke költözött a városházára. A pártok versenyeztek a főváros gazdasági hel3rzetének rendbehozatalát megvalósítani. Az első eredmény, hogy a költségvetés közgyűlési tárgyalásán a törvényhatósági bizottságnak sikerült a tízmilliós deficitet kiküszöbölni és a költségvetés egyensúlyát helyreállítani. Amikor Sipőcz Jenő a polgármesteri székből Nyugatom a városházán: Sipőcz főpolgármesteri Szendy polgármester Szanálási rendeleti Borvendég Ferenc főpolgármestersége és tragikus ha’ála
