Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-03-24 / 12-13. szám
Ba^ffiSS5maa«iaeS8EaB>3a»»i«i«JM«Mi»»'iLii»iiJ=||||||M III imniiin Budapest, 1937 március 24. Székesfővárosunk a községpolitika tükrében irta: Vályi Lajos dr, törvényhatósági bizottsági lag A budapesti közvélemény, amely a székesfőváros hatalmas sajtóorganizmusa révén végeredményben országszerte hangadó, a lokális politikát nem becsüli valódi értéke szerint, a községi politika fényeinek csak akkor tulajdonít komolyabb súlyt, lia országos jelentőségük közvetlenül érezhető. Budapest székes- főváros ügyei igen sokszor közvetlenül is országos jelentőségűek. A székesfővárosi községi politika nevezetesebb tárgyai éppen ezért gyakran szerepelnek közvetlenül, az országos politikai ügyekkel egysorban a közönség előtt és központi sajtórendszerünk következtében a fővárosi lapok olvasója sokszor inkább ismeri a főváros községpolitikai ügyeit, mint a saját községéé!. Nem csoda, hogy ha községi politikáról van szó, igen sokan a fővárosi politikára gondolnak, holott a szoros értelemben vett községeknek is megvan a maguk politikájuk. Mennyi a községi pótadó, mire fordítják a község jövedelmeit, bevezetik-e a villanyt, megcsinálják-e a gyalogjárókat stb„ stíb. Kisközségeknek nagy gondjai, amelyekre gazdakörben, a képviselőtestületben szabályszerűen pártok alakulnak és ha az izgalom nem hallatszik is túl a község határán, a politika a községben is ott van, megelégedést- vagy elkeseredést váltva ki. A községügy nagy jelentőségének korszerű felismerését mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy a német Harmadik Birodalom, amely Baumwirt- schaftsplanungjóban kiadta a jelszót, hogy „Város és falu egyenrangú tényezők“ a nemzeti szocialista állam első alaptörvényéül alkotta meg az új birodalmi községi törvényt. A községi politika jelentőségének felismerése vezet újabban náluuk is arra a törekvésre, hogy a községi politikával és annak tényezőivel az eddiginél több figyelemmel és alapossággal kell foglalkozni. A községek élet jelenségeinek és azok törvényeinek a rendszeres kutatása tulajdonképpen az urbanisztika, az Amerikában és nyugaton már nagy jelentőséghez jutott várostudomány vagy községtudomány feladata, míg a községpolitika inkább az ön- kormányzás és egyéb községi feladatok konkrét igényeinek megoldásával foglalkozik. A helyes községi politika azonban kétségtelenül azokra a törvény- szerűségekre kell, hogy támaszkodjék, amelyeket a községtudomány felismer és kidolgoz. A korszerű községpolitikának tehát alapját kell, hogy képezzék Blaii Meiiis Mimi Move! űj wÉlFaüíyárszsfeása sgest olcsó, ksíó- wateőránkénl 2© £íE8éres egységárra lehetővé teszi a többfogyasztást! Ezzel az egységárral: 1 órai vasalás költsége 6-7 fillér, tehát egész napi vasalás 60-70 fillér, a porszívógép 1 órai üzeme 4-5 fillér, 1 liter víz felforralása pedig 2 2 fillér. Villamos főzés céljára az áram egységára kilówattóránként 12 fillér. Villamos forróvíztárolók számára pedig az éjszakai áram ára kilowattóránként 6 fillér. Villamos tűzhelyek és forróvíztárolók az V., Hodvéd-u. 22. sz. alatti kiállításon részletfizetésre vásorolhatók. A kiállítás előadótermében minden szerdán d. u. Vs6 órakor főzőbemutató előadást, villamos konyhájában minden hétfőn, csütörtökön és pénteken d. e. V2IO órakor főzőgyakorlatot tartanak. az állandó és a kor igényeinek megfelelő községtudományi kutatások és megállapítások-. A községek óriási fontosságú szerepe az államélet szerkezetében oda vezet, hogy nincs olyan ügy, vagy olyan kérdés, amely a községek egyikének- másikának, vagy mindegyikének valamiféle érdek- vonatkozását ne érintené és éppen ezért olyan kérdés nincs, amely a községpolitika szövevényes tárgyköréhez kapcsolatot ne találhatna. Jellemző illusztrációja ennek az állításomnak a Magyar Városok Országos Szövetségének 1936. évi jelentése, amely a városháztartási ügyektől, a toloncszabályrendelet kérdésén keresztül a hitbizományi reform községi és városi vonatkozásáig, az országos jelentőségű aktualitások egész sorával foglalkozott. Meggyőződésem szerint, a magyar községpolitika kérdéseinek a tárgyalásánál sem vezethet minket más, mint az az egyetemes szempont, hogy ebben az országban levegőben és földön, tűzben, vízben, föld fölött és föld alatt, mindennek magyarnak, öntudatosan, önérzetesen, büszkén magyarnak kell lennie, ami a legigazabb összetartás, a legnagyobb testvériség és erkölcsi közösség és ami csak azokkal a tényezőkkel ismer áthidalhatatlan különbséget, amelyek nem magyarok. Az a meggyőződésem, hogy ebben az országban, mint mindenütt, a községpolitikában is, a faji testvériséget manifesztáló szociális igazságosságra, az érdekek becsületes kiegyenlítésére, a magyar erények uralmára, egyenességre, szótartásra, megbízhatóságra, lelkiismereti szabadságra és függetlenségre, férfias, lovagias, bátor fel- fogásra, puritán közéletre, önzetlen, áldozatos szolgálatra van szükség. Ezenfelül tárgyilagosságra, szaktudásra, hétköznapos polgári munkára, a jó gazda gondosságára. Ügy, mint a-z egész világpolitika, a magyar községi politika, súlypontjában is a szociális kérdést látom. A jelen siralmas állapotokból — szerény véleményem szerint — akkor fog minden irányban újra megindulni az organikus, békés továbbképzés, ha minden dolgozni akaró embernek biztosítani lehet a mindennapi kenyeret. Az egészséges községi politikának kétségtelenül egyik alapfeltétele, hogy gazdaságilag is egyensúlyi helyzetet reprezentáljon. Képes legyen magát közönsége túlterhelése nélkül fenntartani és legyen képes lakosságát ellátni a mindennapi munkával. A rév és a vám Mas Szentesi Józsei törvényhatósági bizottsági tag A ferencvárosi sziveket örömmel tölti el, hogy a Horthy MiMós-híd még ebben iaz évben elkészül. Mindenki joggal vár ennek a hídnak a megnyitásától bizonyosfokú fejlődést és fellendülésit, a hidfő környékének kereskedői és iparosai pedig: joggal számítanak a forgalom emelkedésére. Túlzott optimizmus persze indokolatlan volna. A fellendülés jelei kétségtelenül muitaitkóznak: a közeli mellékutcákban lakóházak egész sora nőtt, de ne felejtsük, bogy a Boiráros-téűi bid már idestova négy évtizede ,,épüli“ és a várható előnyöket az érdekeltek régen eszkomptálják. A környező telkek áraiba mái a háború előtt is belekalkulálták a hidat, mikor az még a messze jövő .zenéje volt, azóta pedig, bogy a í bid építése végre a megvalósulás Stádiumába jutott, minden vasgerendával együtt nőtt a Borráros-tér környékén a boltbérek összege és ma az a helyzet, hogy a magasabb rezsíi már megvan a kereskedőknél, do a nagyobb bevételt egyelőre még várják. Hogy a forgalom növekedése meg fog-e felelni a már előre megnövekedett kiadásoknak, az ma még a jövő titka. Évekkel ezelőtt a Nagy vásár teleptől mindenki a környék fellendülését várta. Sajnos, ez a fellendülés mindössze abblam mutatkozik, hogy a csarnokhoz vezető útvonalakon a járműforgalom alaposan megélénkült, anélkül azonban, hogy ebből a környéknek közvetlen haszna volna. Sem a telkek ára, sem a lakások bére nem emelkedett, a várt építkezéseknek pedig ezlideig semmi nyoma sincs. A Soroksári-út ma is az, ami évtizedekkel ezelőtt is már volt és a nagycsarnok közelsége a városrész képén mitsom változtatott. Igaz, hogy a Nagyvas ár'telep el van vágva a környékitől. A hozzávezető utcák egyelőre csak papíron vannak meg és az a soroksári-úti lakóház, amely légvonalban pár száz méternyire fekszik a nagycsarnoktól, a valóságban több kilométernyire van tőle, mert csak kerülővel közelíthető meg. Nem következett tehát be az a fellendülés, amit Ferencvárosnak ez a része a> Nagy vásártelep felépítésétől várt és iaz utcák megnyitásáig be sem következhet. Ha a. nagycsarnok kitelepítése óta valamit mégis javult a helyzet (kevesebb üres lakás, kevesebb üres rät álló van azóta a Soroksáir!i-úton és a környező mellékutcákban), az legföljebb a régi csarnok környékének rovására történt. Amit Ferencváros külső része esetleg nyert a nagyvásárideg kihelyezésével, azt elvesztette a belső részein, a Vámház-körúti csarnok forgalmának elsorvadásával. A Horthy Miklós-híddal motst majd megint úgy jár a Ferencváros, hogy amit nyer a réven, bizonyos mértékben elveszíti a vámon. A Boráros-tér fet le üdülésével feltétlenül számolhatunk, de számolhat- mnk a I ámház-körút és általában a Ferenc József- híd környékén a forgalom megfelelő csökkenésével is. Hogy a nyereség a Boráros-téren nagyobb lesz-e, mint a veszteség a Ferenc József-híd környékén, azt majd az idő fogja megmutatni. A Horthy Miklós-híd nagy nyereségével Szemben egy nagy veszteséggel a Ferencvárosnak már most mindenesetre számolnia kell. A Boráros-tér egész terjedelmében megmarad ugyan, de azzal, hogy foigalmi gócponttá változik, a ferencvárosi gyermekek számára feltétlenül elveszett. Gazdagabbak leszünk a híddal, de szegényebbek leszünk egy sétatérrel, ahol a környező utcák lakói nyári délutánokon és estéken a jó levegőn ülhettek és ahol a bérházak gyermekei kora tavasztól késő őszig a napsütésben ugrálhattak és játszadozhattak. Érzékeny veszteség ez, mikor Ferencváros terekben úgyis legszegényebb kerülete a fővárosnak. Erre a veszteségre ezúton is nyomatékosan felhívom az illetékesek figyelmét. Akik a városrendezésit irányítják és a főváros jövő képét formálják, nem szabad, hogy megfeledkezzenek erről. Szépészeti, de egészségügyi és szociális szempontok is követelik, hogy abban a kerületben, amelyből talán legkevesebben mehetnek el nyaralni, megfelelő számú park, fás-, füves-tér álljon felnőttek, de különösen a gyermekek rendelkezésére. SCHNEIDER JÁNOS Belső-berendező, épületasztalosáru-üzeme BUDAPEST, VIII., KISFALUDV-UTCA 8. ALAPÍTÁSI ÉV 1907. =— - TELEFON : 1—316—16 VÁRNÁI KAROLY vízvezeték, gáz, melegvíz-fűtés, egészségügy! berendezés, bádogos munkák vállalata Budapest, V., Káhnán-u. 25. 1-240-17. aamBssigaa . g* gap' ] tPSlOBíESEIÍSS MUJSUU i BUDAPEST. ?„ TATKA-ll. 28 Alapftv* iSOS-tatn I J kki m és TELEFON: 1—425—07. vas és fémkereskedő Budapest, Vili., Bezeródy.ufca 4. sz. KECSE NAGY SÁNDOR Építési váBlsI&oső,, ácsmester Budapest, X., Kereszturi-út 8. Telefon: 1—424—87. V* árban olcsóságával, minőségben | f % kiválóságával VEZET g . ■ — NÉMETH ISTUAli ÉS TÁRSAI g!s5 Magyar asztalospácgyár Budapest,VI., 8zondy-u. 65. Tel: 1-293-11MÓCZÁR GÁBOR egészségiig^! berendezési tervezd és kivitelezd mérnöki irodája Budapest, Vili., !Ha£dolna>a. 4. Teleiont 1-435-47 Kitüntetve 1906. évi ezredéves orsz. kiállításon LIND fémáru üzem Badapest, VIII., V ^i/a-utca 35. Telefon : 1-348-21 Készít: Antó- és koosilárapát, kórházi berendezéseket, háztartási bádogárut, katonai és műszaki oikkeket JCeUcUÍ’-ekeie-láno* Sí TETÓFEDÖMESTER £ÜS Budapest, L, Karolina-dt 16. • TeL‘ 2-666-66. BIEHN JÁNOS R. ÚTBURKOLATOK: Öntött ós hongerelt aszfaltból. Kátrányos ésbitumenes kezelések. Olajos portalanítás.-T. BUDAPEST, \ TETŐFEDÉS: facement-, préseltkavics-, fedéllemeztetők. If.v ALKOTMÁNYSZIGETELÉS: nedvesség és talajvíz ellen, falak, padlók, erkélyek és lapos tetőkön L9. 21. TEL.: 1153 50. Gyártmányok : Aszfalt és kátrányos fedéllemez, szigetelőlemezek, körlemez, kátrány, szurok, facement, bitumen, aszfalt ragacs, útépítő-kátrány, porkátrány, kátrányolaj, karbolineum, gyümölcsfa-karbolineuin, kátrány-paraffin, kocsikenőcs gépzsir.
