Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-03-24 / 12-13. szám

"J(uhuzi álom Irta: Qa&djy )anö., tnroéjuj/iatóiági bizottsági tag Berlinben jártaim és az Uater dm Lindenon sé­tálva gyönyörködtem ennek a hatalmas, szép vá­rosnak főütőerén hullámzó élet nagyságában. Estefelé volt már. Egyenként gyulladtak ki az óriási ívlámpák fénykévói, besugározva a gyorsan rohanó autók százaitól fényesre csiszolt aszfaltcsí­kokat, a ragyogó boltokat, az elegáns nők pompás toalettjeit. Rohanó élet, pezsgő vidámság, gondtalan, kaca­gás mindenfelé, éppúgy, mint azelőtt — a nagy há­ború előtt. Külsőségeiben legalább úgy tűnik fel, mintha feledve volna minden gond és fájdalom, amit a nagy világégésben a nléímet nemzet szenve­dett. A hősi halottak millióinak árnyékát elhesse­geti az élők élnivágyása, a tűzben szikrázó örök­fáklya, amely előttük az utat mutatja, amelynek kialvásától retteg a gondolat. Szeretek egyedül lenni nagy Uknegbem, ahol az egyén semmivé lesz, vagy óriássá nő. Viszi őt tova a tömeg-szuggesztió és a tümeglélek különös sajá­tosságainak hatása alatt sejtelmes új érzések tá­madnak az egyén lekének legrejtettebb zugaiban. Az embert lenyűgözi vagy felszabadítja valami bi­zarr kollektiv izmus, mintha ezer aggyal gondol­kodnék és ezer szemmel látna egyszerre. Most is az az érzésem támadt, mintha ez a tova­rohanó ember-tömeg mind egy célpont felé töreked­nék. Oda a fasor végén levő brandenburgi kapu elé, amelynek diadalívei alól íme most lép ki hó­fehér lován a nagy „Kaiser“, fején a sasanadaras ezüst sisakkal. Büszke tekintet éhem a világ urának ragyogása. Utána végeláthatatlan sorban jönnek a trofeumos, diadalmas ezredek katonái, a zászlós lovasság, a dübörgő ágyúóriások, a szövetséges csapatok külö­nítményei, köztük a legdaliásabbak, a gyönyörűsé­ges magyar huszárok — a győzők, a győzők, — akik ezentúl) az egész világnak diktálni fognak ... És a tömeg ujjongásán keresztültörnek a „Wacht am Rhein“, az „Isten áldd meg a magyart!“ felséges akkordjai. Oh Istenem, ha így történt volnál Hia a bran­denburgi kapuból nem lett volna egy óriási temető boltíves bejárata, amelyen- keresztül milliók re­ménysége, titánl küzdelme, vágya, akarása szállt alá a megsemmisülés nirvánláijába és utána jött a sötét gomid, a mérhetetlen szenvedések kálváriája és sokak kétségbeesése... Jaj a legyőzőt töknek. Berlini, barátom, akivel -itt adtunk találkozót, már keresett. Elmondtam neki, mire gondoltam. Schütz Testvérek, káplár-u! m»! „Optant" könnyűfém-dugattyú Telefon i 1-530-9». GYÁRTMÁNYAI ScSputzz £<ie épület-, mii- és vassxerkexet lakatos Budapest, VII., Thököly-út 23. Telefon: 7—330—45. TRAUB ÖDÖN aszfalt, szigetelő, tetőfedő váll. Budapest, )C, Rezső-tér 3. — Telefon: 1-411-85. Nagy áram megtakarítás 1 Nagyobb fényi KOMOR HENRIK-féle fénytechnikai-, TillamoMágl- ét műszaki vállalat K. F. T. B U DAPRST, VII^WKS SKLÉAÍY I-U.Ä». lámpatestekkel Telefon: 1-414-76 BÖGÖZI JÁNOS KÄD&RÜZEME Budapest, IX., Telepl-u. 27. (Ludovikáná!) Tel. 1-430-77 Linóleum és gummi SeSSSSJSSSSSS császár IMRE BUDAPEST, IX., LÓNYAY-UTCA 86. Tel. 1-887-4B. Ajánlatok díjmentesen ÍN EZÜSTKOSZORÚS mester Uvegfestészetl mfiSerme Budapest, Vili. kor., Baross-utca 59. Telefon: 1-302-28. Látja, mi németek a brandeburgi kaput nem ezzel a szemmel nézzük, hanem új ígéret földjének ! bejáratául, amelynek homlokzatán — a magúk nagy j fiának szellemében — az a felírás ragyog: „Német­ország nem volt, hanem lesz!“ — Nézze ezt a hullámzó tömeget. Soraiban a né­niét energia kiapadhatatlan forrásai biigyoguak. Ez az energia az, amely felemel és ha földre sújt­ják, újult erővel lábrakap. A nagy birkózásnak még nincsen vége és a német nagyság nemsokára új fényben fog ragyogni. A fődolog az, hogy ami­hez az ember egyszer hozzáfogott, amellett kitart­son, az eléje kerülő akadályoktól meg ne riadjon és hordozzon szivében sok-sok reménységet, erőit és szeretetek Berlini barátom szavaiból éreztem a nagy ta­vasz fuvallatát, amely nekünk is meg fogja ho-zni a várva-várt nagy aratásit. * Másnap Schwinemünde-he utaztam. Szeretem a (tengert, mert végtelen és örökké vál­tozatos mozgásában hasonlatos a gondolkodó és gyöt­rődő emberi lélek sajátosságaihoz. Rejtelmes, titkos törvények irányítják soha meg nem nyugvó hulláni- j átékát. Jó ideig apró, kecses, szinte zenélő hüllámoeskák locsol gat ják a homokos partot, hogy szinte álomba ringatják a szemlélőt, akárcsak az emberi lélek sej­telmes, suttogó érzései, amelyek boldogságról, édes gyönyörökről mondanak altató dalt a sóvárgó szivekbe. A parthoz csapkodó apró hüllámoeskák játéká­ban mennyi finom színit és variációt lehet megkü­lönböztetni. Csak meg keli érteni őket, csak a lélek­nek hangolva kell lenni a megértésükhöz. Oh, a tenger apró koholdjiai végtelen egyszerű és bájos meséket tudnak elmondani azoknak, akik­nek a lelkében szomorúság van, vagy vágyódás he a végtelenbe, messze a tenger vizére, (ahol látni vélik az ígéret, a boldogság, a meleg* jövő hajóját, amint kibontott vitorlákkal lebeg a vizek felett és hol közeledni látszik, hol ismét messze eltűnik ré­vedező 'szemeik elöl. De a tenger mélységei nagyok és változatosak, mint a leiekéi. Egy világ van bennük elborítva, amelyben megvan minden, ami szép és amli rút, minden, ami bájos és ami visszataszító, ami jó és ami rossz, ami gyenge és hatalmas, egyszerű és végtelenül komplikált, hűség és hitszegé». A létért való harc itt éppúgy folyik, mint a lelkek küz­delmében — a földön. Ezekből a mélységekből időnként hatalmas hul­lámok is törnek elő, amelyek (mindent elborítá-ssal I látszanak fenyegetni. Majd óriási viharok támad­nak, amikor a csacska hahók félénken lapulnak meg a partok szögleteiben és tágranyílt szemekkel csodálják az isteni színjátékot, amikor a tenger haragszik, hullámai az eget ostromolják és a te­remtés ura — az ember, olyan törpe lesz, mint egy babszem a begyóriások melllett. Itt Schwinemündenél különösen szép a tenger játéka, A nyílt tenger felől jövő hullámhegyek ke­reszteződnek a svéd vizek felől jövő áramlatokkal és valóságos tánc-ritmusra emlékeztető mozgásban, sötétszínű, hófehér habtarajos gyűrűzésben, mint ezer, meg ezer ringó hableány lejtenek a partok felé. Néztem-néztem, mindjobban elmerülve, a tenger örök játékát. Egyszerre csak rózsaszínű ködben — csodás hajó körvonalai tűnitek fel közvetlenül a part közeiéiben. A hajó teste a szivárvány minden színében ragyogó gyöngyházból való volt, korlátjai smaragd- és ru­bin. fedélzetén selymes kerevetek, ezüstös vitorlák alatt rózsaszínű brtilliánsokból csiszolt apró kabi­nok, amelyek mindegyikéből ragyogó szemű, sajátsá­gos lények kandikáltak ki, ici-picii törpék, mese- alakok. A hajó úgy úszott be a kikötőbe, mint a hold­világ fénye surran végig a csillagteli éjszakákon a tengeren. A kikötéskor nagy sürgés-forgás támadt a ha­jón. Mind megnyíltak a fénylő kabin ajtók és az apró törpék sorba igazodva vonultak ki a partra, nagy hajbókolással közeledve hozzám. Az elöljáró, koronás, királyi pálcás alak meg­állóit előttem é9 így köszönt: — Légy üdvözölve ábrándos idegen, lelked, tud­juk, más terekre hív tégedet; jer velünk, mi elre­pítünk az álmok országába, ott megpihenhetsz és lelked üdítő forrásokra talál. Mi a lelkek csóna­kosai vagyunk és velünk egy szempillantás alatt odaszállsz, ahová vágyaid sóvárognak. Szólt és már mentem is, a rég látott tengerek felé, le a zord északról a ragyogó dél felé, ahol örökké napsugár az élet, világoskék az ég, mézédes a bor és a dal. Egymásután tűntek fel a meséik városa, a lan gunás Velence, ahol annyit hallottam a gondolák surranáiát, a gondolások ábrándos dalát, ődöngtem a sóhajok hídja előtt és élveztem a világ* legszebb fürdőjének, a. Lidónak enyhe habjait. Nápoly, Capri, ahol a narancsos ligetek alatt a szív for­róbb és a vágy emésztőbb, mint bárhol a világon. És így tovább, amíg ismét kikötünk a smarag- dos márvány tenger gyöngyén, Prinkipóbau, ahon­nan egykoron a legszebb napnyugtát csodáltam éle­temben. Lepihentem a tengerpart egyik természetalkotta gyepágyán. Lestem az isteni színjátékot, amint a nap óriássá nőtt vérvörös korongja lasean-lassan alábukik a tenger mélyébe, mint a kialvó élet száll alá a ködös nirvánába és utána sokszor nem ma­rad más, mint a sötét gyász és óh, a gyors feledés. És — ime — az esteledő szürkeségből légiesen könnyű női alak bontakozik ki előttem, ringó já­rásában, arányos termetében csupa báj és igézet. Karján kicsinyke kosárban százszínű vadvirág. Amint meglepetve rátekintek, közelebb húzódik hozzám, majd lekuporodik a lábaim elé és rámveti éjsötét szemeinek ragyogó sugarait. Parányi kezét ajkához és szívéhez emelve, kö­szönt: — Én Zoe vagyok, tán halottad híremet. Másfél­ezer éve bolyongok e fügefák alatt é.s c ciprusok al­ján. Láthatatlan azok számára, akiki meg nem ér­tenek, élő sugár azoknak, akik szomorúak és szám kivetettek. Apró lábaimat véresre marja a föld pora ruháimat megszaggatja az erdő bakira és bo­lyongásaimban meg 'neon nyughatom. — Három császárnak voltam a felesége és minden fényt, pompát és dicsőséget, 'amit Bizánc urai elém teregettek, odadobtam egyért, amit ők nem tudtak nekem adui, az igaz szerelemért. Kolostorba vetet­tek. megkínoztaititak és e harcban a. szívünk las­sanként sorvadni kezdett. Az övé múlt el barna rább. Egy napon csak megpattant, mint a síró he­gedű húrja és nem felelhetett többé hívó szavamra E szigeten temették el. Hová, nem. tudom. De én ezer éve keresem minden szomorú ember szemében, akit napnyugtakor e sziget ciprusai alatt találok bolyon gani. — íme ezért látogattam el hozzád is, ábrándos ide gen. Most pedig Isten veled. Ha visszatérsz ha­zádba, őszkor, amikor lehullanak a falevelek és hű­vös őszi szél kavarja az emlékezés száraz avarját, gondolj rám is, aki nyugtát sehol sem találja ... Zoe légies alakja hirtelen eltűnt. Az erős tengeri levegő zsongító hatása elmúlt. A keleti tenger hullámai vadul csapkodták Schwine- münde piartjaiit. A távolból kiránduló hajó közele­dett hazafelé. Lassan szürkülni kezdett... Tavaszi álom volt. TERVEZ, BERENDEZ, ÁTALAKÍT EGÉSZSÉGÜGYI BERENDEZÉSEKET. KÖZPONTI GŐZ- ÉS MELEGVÍZ fÜTÉSEKET, VÍZVEZETÉK ÉS CSATORNÁZÁ­SOKAT GÁZ- ÉS VILÁGÍTÁSI BERENDEZÉSEKET. Budapest, V., Vilmos császár- út 50. Telefen : 1-287-46. Nagy Gyula lateaíosárugyár Budapest, Vili», Kőris-utca 10. Teiefon: 1-348-15. SALGÓTARJÁN! KÓSZÜNBANYA R. T. ÓpItőmiJKílparB t Budapest, V., Sas-utca 24. Telefont 4-252-84, 1-108-58. Cementgyár I Lábatlanba* ..............írt telj. k<Sp. HM# ▼. Bf és=gyárak t Lábatlanba*...............„ „ „ 6.000 „ Do rogom....................... „ „ 1.000 „ Té glagyárait l Bnda-UJlak, Kőbánya, Nyorgeaujfala ávl telj. kóp. *0,000.000 ért. Caerépgyár i Br-da-UJlak „ „ „ ».«xi.OOO ért. CUÍ16D1S AlPMHS ALAPÍTÁSI ÉV 1876. - Mérnöki Iroda és építés/ vállalat Ipari berendezés részére. — Gyárkéményépítés, Gőzkazánbe falazás, Ipari kemencék építése és tervezése. Budapest, lVládoe-uUa 19. s*. TELEFOT1: 1-120—07.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom