Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-22 / 51-52. szám
Budapest, 1937 december 22. 1 HUSZONÖT ÉV a főváros és a Fővárosi Hírlap életében Irta RIPKB FERENC DR ny. főpolgármester Negyedszázad, régi városok életében rendesen nem nagy idő. Itt-ott változik bennük egy színfolt a régi keretek között, de az egészen alig változik valami. Budapest életében huszonöt esztendő gazdag történet. Huszonöt évvel ezelőtt fejezte be azt a nagy kibontakozást, amely a kispolgári gondolkozással végleg leszámolt, erőt érzett magában, önálló új életre, messze kiható alkotásokra. Érezve nagykorúságát, minden gazdasági gyámságot és függést le akart rázni magáról. Ez a tudat abból nőtt ki, hogy Budapest a maga hatalmas kifejlődésében senkinek sem tartozott köszönettel. Más nagy városok előkelőségek palotáival pompáznak, fejedelmek teremtettek bennük hatalmas emlékeket, az állam rengeteg összegeket költött arra, hogy fővárosát méltóképen megszépítse, Budapestet ezek közül egyik se kötelezte le. A palotákat munkájuk révén meggazdagodott kisemberek építették, akik közül igen sokan gyalog érkeztek annak idején a budapesti vámhoz, vagy legfeljebb harmadik osztályos jegyet adtak le, mikor elhagyták a pályaudvart. A kisemberek megteremtették a nagy palotákat és a nagy paloták megnevelték a vidéki kisemberekből a fővárosi polgárt, aki együtt nőtt a növekvő várossal és tovább tudta emelni annak gazdasági és kulturális színvonalát. Sohasem szabad elfelejteni, hogy ez a fejlődés így történt és végzetes szerencsétlenség lenne, ha a főváros ügyeinek intézését elvesztené az itt nevelkedett, nagyvárosi értelmi színvonalon álló polgárság és ez a vezetés kezébe kerülne egy szűkebb látókörű, akár életviszonyainál, akár hivatali szobájának falai által korlátolt hozzánemértés kísérletezéseinek. Ez a fejlődés huszonöt évvel ezelőtt eljutott ahhoz a ponthoz, ahol már világvárosi tervek foglalkoztatták a közvéleményt Ebbe a korszakba lépett be a Fővárosi H i r 1 a p megindulásakor. Lelkesedéssel és hozzáértéssel kapcsolódott bele Budapest közéletébe. Megértette és hirdette a polgárság haladó lelkületét. Szerencsésen észrevette a közszükségletet szolgáló törekvéseket és ezeknek készséggel adott hangot hasábjain. Megindulásakor a főváros üzem politikái a egyes részleteiben már elérte eredményeit, de további kiépítésében még sok elfogultságot és magánérdeket kellett legyőzni. A Gázgyár és az Elektromos Művek megváltása után a vasúti közlekedési politika kérdéseit kellett megoldani. Azután merült fel a fürdőpolitika első formájában. Ezekben a kérdésekben mind értékes munkásságot fejtett ki a Fő városi Hírlap és mindig a városi gondolat érdekében dolgozott. Különösen kiváló érdemei vannak az idegenforgalom megalapozása terén. Abban az akcióban, amit Budapest idegenforgalmának fejlesztése érdekében megindítottam, igen értékes segítőtársam lett. Megértette, amit eleinte sokan nem akartak megérteni, hogy Budapestet az európai idegenforgalom nevezetes pontjává kell tenni és ha ez sikerül, a magyar fővárosnak ebből igen tekintélyes anyagi és erkölcsi haszna lesz. „A felfedezett Budape st“ lett ebben a propagandamunkában jelszava és cikkeiben sürgette az Idegenforgalmi tanács felállítását és a szállókérdés megoldását. Állandóan hozzájárult a fejlődő Budapest életet adó intézményeinek korszerű szervezéséhez és az érdeklődés ébrentartásához. Ezért emlékezem vissza méltó elismeréssel negyedszázados munkásságára. Kívánom, hogy még sokáig sikerrel szolgálhassa Budapestet ezzel a megértő lelkesedéssel. A fővárosi sajtó ennek a milliós városnak fontos szerve. Tárgyának határoltságában is az egész nemzetre kiható munkát végez, mikor az európai színvonalon álló fővárossal foglalkozik, mert ismerteti azt a szélesebb látókört, amely haladottabb szemléletével messzebbre lát a jövő útjain. Budapest közönségében feléledt a lokálpatriotizmus Irta BESSEHYEY Z&MÓ dr., a Közmunkatanács elnöke Ki gondolta volna a háború utáni időkben, liog'y ennek a megcsonkított országnak a fővárosa, amelyről akkor mindenki azt mondta, hogy egy kis ország vízfeje lesz és vissza fog fejlődni, egyszerre a fejlődésnek a mai hatalmas lendületébe jön? A háború és a forradalmak egy ideig megakadályozták a munkát. A megélhetés mindennapi nyomasztó gondjai elterelték az érdeklődést a főváros szépítése, a városfejlesztés és a városrendezés problémái iránt. Sőt azt lehet talán mondani, hogy ilyen problémák akkor nem is nagyon voltak. A T'endezetlen városrészekkel, szűk utcákkal szemben, az akkori viszonyok nem támasztottak olyan nagy kívánságokat. A közlekedési lehetőségekkel szemben nem álltak fenn olyan szigorú követelmények, mint ma. Az a lendületes fejlődés azonban, ami azóta megindult, nemcsak a főváros közönségének és hatóságainak, de az egész ország lakosságának, sőt a külföldnek a figyelmét is felkeltette fővárosunk iránt, ami nagy erőt adott ezeknek a kérdéseknek rendezésére és nagyban segített a felszínre került problémák megoldásában. A mi fővárosunkban valósult meg az a csoda, hogy az élet zajában kifáradt ember, a nagyvárosba jön üdülni, nyaralni és gyógyulni. Itt van a mi fővárosunk szívében ez az Istentől megáldott, szép Margitsziget, fővárosunk ékszere, az ország gyöngye és büszkesége. Ez az ékszer a Fővárosi Közmunkák Tanácsa gondjaira van bízva. Nincs még egy főváros, amelynek ilyen gyönyörű üdülőhelye volna és ahol a város belsejében ilyen tündérsziget lenne. Ezt azonban1 előbb rendezni és díszíteni kellett sok milliós beruházás árán fel kellett szerelni olyan berendezésekkel, amelyek a kényes igényű és nagy módban élő külföldiek számára is vonzóerőt ^ jelentenek és az erre irányló munka eredményeként egy szép napon arra ébredtünk, hogy a Margitsziget kezd kicsi lenni. Nem férünk el rajta. Meg kell várni, hogy a Tabán egy kis konkurrenciát csináljon neki. De nem is lehet röviden elmondani azt a nagy munkát, amely a városrendezés, a főváros szépítése és világvárosi jellegének kiemelése terén a város egyéb részén is megindult. Ezeknek a munkáknak a jelentősége amellett nemcsak a főváros szebbétételében, a közlekedésnek a mai követelményeknek megfelelően való javításában, vagy az idegenforgalomnak a nagyarányú fellendülésében van, hanem azok szociális hatásaiban és eredményeiben is, mert mindezek az alkotások munkát, munkaalkalmat is jelentenek. Nagyban hozzájárulnak ezek a munkanélküliség csökkentéséhez és^ a szegénység enyhítéséhez és a mai nehéz időkben, mikor mindenféle szélsőségek között élünk, megnyugvást és megbékélést jelentenek. Ma már azt látjuk, hogy a főváros közönsége is mind nagyobb szeretettel érdeklődik a. városrendezési kérdések iránt. A budapesti polgár megszerette fővárosát és azt úgy fogja fel, mint saját lakását, amit szépíteni és esi nosítani kell. És én nagyon boldog vagyok, hogy ebben az időben lehetek a Közmunkatanács elnöke. Az az érdeklődés és megbecsülés, amely hivatalom iránt minden irányból megnyilvánul, nagyon megkönnyíti munkámat. Abban, hogy a városrendezési kérdések iránti érdeklődés ma már minden újságolva sóban megvan, kiváló szerepe van a sajtónak, amely az én működésemet — és a Közmunka- tanács munkáját is — mindig a legmelegebb szeretettel kísérte, sőt talán nem is volt^ elég tárgyilagos, talán nem is kritizált eléggé. A sajtónak ez a Közmunkatanáccsal való meleg együttműködése nagyon fontos volt, mert ha felmerültek kívánságok, azokat sokszor meg sem lehetett volna tudni máskép, mint a sajtó útján. Nagy szerepe volt ebben a fővárosi szaksajtónak és különösképen a Fővárosi Hírlap nak, amely most ünnepli alapításának 25-ik évfordulóját. A Fővárosi Hírlap sok városren dezési, városfejlesztési tervet vetett fel. A legkiválóbb szakemberek mondták el benne elgondolásaikat és bőséges anyagot adtak, ami bői aztán meríteni lehetett. A sajtónak és a Közmunkatanácsnak ez a szoros együttműködése ilymódon csak a köz javára szolgált, ami nemcsak kívánatos, hanem szükséges is. TÖICÉLETÜ FÜGGÖNY REMEK SZŐNYEG ERMA TERÉZ-KÖRÚT 4. Törv. védj. «SternIt tetőfedőpala nagylemez hnllámlemez lefolyócső nyomocso sok ezer esetben fényesen bevált f 9/ Kimagasló minőség! TERHIT MÜVEK Budapest, VI., Andrássy-űt 33
