Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-22 / 51-52. szám
8 99 Budapest, 1937 december 22. Dada hatalmas fejlddft útján irta Terbócz Imre országgyűlési Képviselő, törvényhatósági hízottsági tag A Fővárosi Hírlap 25 éves jubileumán érdemes egy kicsit elgondolkozni. Ennek a 25 évnek második felére esik Buda imponáló fejlődésének korszaka. Ne értsenek félre. Nem akarom Budát elválasztani Pesttől, hanem éppen ellenkezőleg, hiszen Budapest, mindnyájunk szeretett fővárosának igazi kialakulását szolgálja Buda gyönyörű lendülete. Mi sokat fáradozunk Buda fejlesztésén és szépítésén, de ezzel nem szorítjuk háttérbe Pestet. A két városrész, hogy Óbudáról ne is beszéljünk, egy város és ha ennek a városnak bármelyik része nekilendül, annak mindnyájan őszintén örülhetünk. Nem akarjuk a hidakat lerombolni, sőt újabb kapcsokkal kötjük össze a Dunn két partját. Éppen ebben a vonatkozásban a legnagyobb fontosságúnak tartom a Horthy Miklós-híd megépítését. Ne mondja azt senki, hogy Budán pusztaságnak szalad ez a gyönyörű művészi alkotás. Ami még nincs, azt az idő nagyon hamar elvégzi. A Lágymányos új fejlődési korszak előtt áll. Észre sem fogjuk venni, máris új városrész formálódik ki a szemünk előtt. De nem állunk meg az alkotás terén. A város ellentétes szélén megépül az Óbuda— Hungária-körúti új híd. 1938-ban okvetlenül hozzálátunk az új hídépítéshez. Ahogy a Lágymányoson házsorok fognak kibújni a földből, éppen olyan gyorsasággal születik újjá Óbuda. Az új városrészek nem önmagukban fejlődnek, hanem az új hidak révén Pest és Buda lüktető élete összeforr. Budapest közlekedésének főütőerei a Körutak. Úgy Budán, mint Pesten végigszaladnak a városon. A Boráros-téren eddig megtorpant a közlekedés. Zsákutcába satnyult a világváros egyik leghatalmasabb útja. Most tovább megy a hídon át és zavartalan vérkeringés létesül a két városrész között. És ha már a hidaknál tartunk, boldog örömmel vesszük tudomásul, hogy a Margit- híd kiszélesítése befejeződött. Ez igazán nagy technikai teljesítmény, ezenfelül azonban szolgálja azt a nagy célt is, hogy Budapest minden részének egybe kell fonódnia. De ne csak ezekről a feltűnő alkotásokról beszéljünk. Buda jelentősége erősen megnőtt, amióta komolyan vesszük a fürdőváros jelszót. A multbaü ez., valóban csak jelszó volt, Kameráiig rendszer Sokkal nagyobb a jelentősége annak a kérdésnek, hogy a főváros a maga számadásait a kamerális rendszer vagy a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti, mint ahogy a felületes szemlélet mellett ez első pillanatra látszik. A két rendszer közötti különbség jelentősége különösen a zárószámadásokban nyilatkozik meg. A kamerális rendszer szerint készült zárószámadás a kiadásokat és a bevételeket állítja egymással szembe és tekintet nélkül arra, hogy a teljesített kiadásokért szerzett-e a közület valamely vagyontárgyat, az eredményt kizárólag az összbevétele. összegnek és az összkiadási összegnek egymáshoz való viszonya alapján állapítja meg. A pénzügyi egyensúly, a deficit vagy szuffioit tehát kizárólag attól függ, hogy a bevételek egyenlőek voltak-o a kiadásokkal, a kiadások voltak-e nagyobbak, mint a bevételek, vagy pedig a bevételek voltak nagyobbak, mint a kiadások. Ezzel szemben a kettős könyvviteli rendszer szerint készült zárószámadás (mérleg) az eredményt nem mutatja ilyen tisztán, mert __PORCELLAN ÜVEG DÍSZMŰÁRU ___ HA AS és CZÍZEK kft. Budapest, VI. Vilmos császár-út 23. Gyárak: SCHLAGGEN WALD és CHODAU TELEFON: 111—851. •<—® most azonban élő valósággá vált. Ennek a gondolatnak kimunkálása nagyon sokat jelent. A tabáni park ma már Budapest büszkesége. A régi Rudas-fürdő ma már újjászületett. Az új tabáni szálló tervpályázatát kiírták. A Tabán teljes kibontakozásának érdekében az útban álló háztömbök és házak hamarosan leomlanak. Nemsoikára olyan városkép tárul elénk, amilyenre minden világváros polgára büszke lehet. A Gellért-fürdő szállója most lett igazán gyógyszálló. A gyógyeszkö- zöket modernizáltuk és megadtuk a lehetőséget a modem gyógyászat minden eszközének igénybevételére. De ezzel még nem zárni a fejlődés. Az előttünk lévő legnagyobb probléma nemcsak a sportváros és a vásárváros megvalósítása, hanem az új budai központi pályaudvar létesítése. Készen van a balatoni és az óbudai kivezető út A budai autobuszgarázs megvalósítása küszöbön van. A két új elöljáróság- felépítéséről sem feledkeztünk meg. Újabb tűzoltólaktanyákat építünk. Több új iskola megvalósítása ^ régi óhajnak tesz eleget. A Szilágyi Erzsébet leánygimnázium Budapest egyik legmodernebb és legszebb iskolaépülete. Óbudán az Árpád-gimnázium megépítése is nagyjelentőségű esemény. Fejlesztjük a Szent János-kórházat újabb pavillonokkal és a disz- panzer-hálózatot kiterjesztjük. A Kamaraerdőben a szeretetház új pavillont kapott. Számos új út részben már elkészült, részben most van építés alatt. A kilátó út Budapest egyik neveztessége lesz. Nemcsak a ^ jövőbe nézünk, hanem ápoljuk a tradíciókat is. Óbuda és Tabán történelmi emlékeit hozzáférhetővé tesszük a közönség számára. A városrendezési tervek már teljesen elkészültek. Óbuda, a Víziváros, a Vár egymásután jutnak új városképhez! A fejlődés lehetőségének minden útja nyitva áll. A Fővárosi Hírlap 25 esztendős munkásságának jelentős részét foglalja le Buda fejlődéséért való komoly küzdelem. Boldogan és büszkén tekinthet vissza az elmúlt esztendőkre. Minden jó ügyet támogató hasábjairól is kiolvashatjuk, hogy ez a város nemcsak akar, hanem tud is ^ előrehaladni. Az ideális nagy célok elérése érdek éhen nem hiába fog össze minden komoly tényező. Buda fejlődése egész Budapest nagy büszkesége! figyelembe kell venni a kettős könyvviteli rendszernél azt is, hogy a kiadásokért, illetőleg azok egy részéért milyen vagyontárgyakat szerzett a főváros és a kettős könyvvitelben akkor is nyereséggel záruló mérleget fog produkálni a közületi zárószámadás, ha a kiadások nagyobbak voltak, mint a bevételek, de a kiadások egy részéért értékálló vagyontárgyat szerzett a főváros. Az adózó szempontjából azonban csupán másodlagos jelentőségű az a kérdés, hogy a főváros a kiadásokért mennyi értékálló vagyontárgyat szerez, ha ezeket a kiadásokat azok a bevételek fedezik, amelyeket az adózótól az adóteher növelésével szerez meg a közület. Nem is szólva arról, hogy a vagyontárgy értékelése becslést föltételez,^ ami a normális forgalom tárgyát nem képező va gyontárgyaknál alig keresztülvihető feladat. Zavarja tehát a kettős könyvviteli rendszer a közületi zárszámadás tisztánlátását, mert megnehezíti annak a megítélését, hogy szükség van-e^ az adóteher növelésére vagy ennek elkerülése végett a kiadások csökkentésére, esetleg megengedhető-e az adóteher csökkentése. Egyébként az egész világon, úgyszólván kivétel nélkül, a közületi háztartások a kamerális rendszer szerint vezetik a maguk számadásait és minden kísérlet a kettős könyvvitel bevezetésére csődöt mondott. A kamerális rendszer melllett ellenőrizhető legjobban a közület pénzügyi gesztiója. De a kamerális rendszer mellett is a zárószámadásban a közület vagyona és adóssági terhe külön ki van mutatva, anélkül azonban, hogy ez befolyással lenne a költségvetésszerű pénzkezelés eredményére. Pénzügyi program A pénzügyi tudomány egyik sokat vitatott problémája, hogy a költségvetést milyen időszakra kell a közületnek elkészítenie. Elméletileg célszerűbbnek latszik a több évre szóló költségvetési előirányzat, különös tekintettel arra, hogy a gazdasági ciklusok nem kezdődnek és nem zárulnak a naptári évvel, hanem rendszerint több évre terjed az a folyamat, amelyben a gazdasági okok keletkeznek és hatóerejük az eredményekben jelentkeznek. A gyakorlat azonban azt mutatta és azt mutatja, hogy még az egy éves költségvetési előirányzat sem képes szambavenni mindazokat a gazdasági változásokat, amelyek az év folyamán következnek be. Ezért majdnem mindenütt egy éves költségvetéssel dolgoznak a köziile- tek, mégis azzal a kiigazítással, hogy az egy éves költségvetés mellett több éves pénzügyi programot állítanak fel, ami eg-yrészt figyelemmel van a nagyobb gazdasági összefüggésekre, másrészt megkönnyíti a következő év költségvetési előirányzatának az összeállítását és céltudatosabbá teszi mindazokat a pénzügyi műveleteket, amelyek minden közü- letre nélkülözhetetlenek. Gondoljunk például a hitelműveletekre, a hosszabb visszafizetésre felvett kölcsönökre, amelyeknek több éves pénzügyi program nélkül való felvétele és felhasználása nélkülözi a céltudatos pénzügyi politikát. A különböző városfejlesztési, beruházási, kulturális, közegészségügyi és szociális programoknak egybefoglalása és azoknak pénzügyi realizálása képezik azt a több éves pénzügyi programot, amelynek hiánya lehetetlenné teszi, hogy a főváros vezetősége és törvényhatósága a főváros feladatait a maguk összefüggésében és a lehetség’es legkisebb áldozatokkal tervszerűen oldják meg. Több éves pénzügyi program nélkül kitünően megoldhatók az egyes feladatok, de nem oldhatók meg jól és helyesen az összes feladatok, amelyek a fővárost terhelik. Üzemi nyereségek Nemcsak nálunk, de úgyszólván minden fővárosban az adózás mellett az üzemek gazdasági tevékenységéből származó nyereseg, haszon, vagy a nálunk szokásos kifejezéssel^ élve, „üzemi feleslegek“ képezik a közületi háztartás bevételeit. Sokszor halljuk azt a kifogast, hogy az üzemek által nyújtott gazdasági szolgáltatások ellenértékében, díjában rejtett fogyasztási adó foglaltatik. Ezzel szemben azonban nálunk a valóság az, hogy ezeknek a gazdasági szolgáltatásoknak a díjában, vagy árában nem foglaltatik több adóteher, mint azoknak a kereskedelmi cikkeknek az árában, amelyek nálunk az általános forgalom tárgyát képezik. Az üzemi szolgáltatások ára Budapesten olcsóbb, mint az ország bármely más városában és arányban áll más főváros hasonló szolgáltatásainak árával. Fejtegetéseimben csak az ú. n. nagyüzemeinkre (villany, glá>z, víz) vagyok figyelem^ mel. Ezek a nagyüzemek a maguk bevételi feleslegét beszolgáltatván a főváros háztartásába, arra is szolgálnak, hogy a főváros lakossága részére az így beszolgáltatott összegekkel, — amelyek a főváros háztartásában jelentékenyek, — csökkentsék az adóterhet. Miután pedig az üzemek üzleti feleslege nem rejtett fogyasztási adóból, hanem a kapitalista társadalomban indokolt vállalkozol nyereségből származik, az üzemi feleslegéknek a községi háztartáshoz való beszolgáltatását helyesnek kell elfogadnunk. Gondolatok a főváros pénzügyei körül Brta DEMÉNYI ALADÁR tír. törvényhatósági bizottsági tag Krayer „SABIN“ hídf esték kel festették az utóbbi években a hidak nagy részét.
