Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-11-17 / 46. szám
2 é ^rywn y ■ „ '-■««■in j i*s^~**»-~** jf&vdßo& Iiitziítf* Bud, üjsöst, lilái november i* és a kormány addig nem láthat tisztán a tárgyald- ; sok megindítása előtt, amíg minden vonatkozásban j nem rendezik; az üzemek problémáit. Ezeknek a i kérdéseknek alapos ismerője Harrer íerene üt. felsőházi tag, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondotta: — A Vízművek problémáját végre ^ meg kellett oldani. Az üzempolitikai bizottságban alaposan megtárgyaltuk a Vízművek helyzetét és arra az elhatározásra jutottunk, hogy a Vízműveket olyan szituációba kell juttatnunk, hogy legalább húsz esztendőre valamennyi problémája elintézve legyen. A számítások azt mutatták, hogy a vízdíjnak kétnüeres emelésével az összes anyagi kérdésekét hosszú időre el tudjuk intézni. Ezért járultunk hozzá a vízdíjaknak 18 fillérről 20 fillérre való emeléséhez. Voltak egyéb kívánságaink is és előre megmondottuk, hogy a kétfilléres emeléshez csak azért adjuk beleegyezésünket, mert ragaszkodunk az összes függőügyek elintézéséhez. — A polgármester úr által benyújtott eredeti költségvetési előirányzattal szemben két lényeges változás történt. Először hiányzik az az 1.2 millió pengő üzleti fölösleg, amely úgy állott volna elő, hogy a költségvetés megszavazásával -egyidőiben felemeltük volna újabb két fillérrel a vízdíjat. Ezt mi a leghatározottabban elleneztük és a közgyűlés többi pártjai is a mi álláspontunkat foglalták el. A másik hiányzó tétel az a 821.814 pengő, amely úgy szerepelt, mint a Vízmüvek törzsvagyona után történő tőke- és kamatszolgáltatás. Már az üzempolitikai bizottságban megállapítottuk, hogy amikor a Vízműveket három év előtt üzemmé alakították át, a belügyminiszter a fővároshoz intézett leiratában kiemelte, hogy a Vízművek olyan nagy összegeket szolgáltattak be a főváros pénztárába a háztartási szükségletek fedezésére, hogy ezekkel a múltban teljesített szolgáltatásokkal a Vízművek már letörlesztette a íörzsvagyont és így kamatokat többé nem kell fizetnie. — Az üzempolitikai bizottságban, természetesen, az üzem jövőjét is figyelembe vettük. Megállapításaink szerint az újítási alapot nem dotálják megfelelő módon és legalább évente 800 ezer pengőt kellene még tartalékolni. Ilyen körülmények között tehát a megoldás magától adódott. A Vízművek ne fizesse a letörlesztett törzsvagyon után a különféle járulékokat, ellenben az újítási alapot nagyobb összeggel honorálja. — Most már pontosan nem emlékszem, de tudomásom szerint 1.1 millió pengő az újítási alap, ehhez kellene még hozzácsatolni a 800 ezer pengőt és így ez a közel kétmillió pengő már megfelel az újítási szükségletnek. — Ilyen biztosítékot minden üzemnek meg kell adni. Természetesen szó lehet arról, — sőt elkerülhetetlen, — hogy az üzemek bizonyos összeggel hozzájáruljanak a községi háztartáshoz. Először azonban talpra akarjuk állítani az üzemeket és minden veszéllyel szemben biztosítani kívánjuk rentabilitásukat. Ugyanilyen szempontokat említett Veress Gábor dr. a Beszkárt-vitában i.s. Ha az üzemek már erősen állnak a saját lábukon, az üzemi feladatokat tökéletesen elvégzik, az anyagi kérdéseket rendezték. úgy majd meghatározzuk azt is, hogy az üzemek milyen összeget fizessenek a főváros pénztárába. — A főváros közgyűlése ezzel a határozatával tulajdonképpen a komoly üzemi politika alapjait fektette le. Ne higyje azt senki, hogy ötletszerűen álltunk elő ilyen könyvelési“ reformokkal. A Vízmüvek tőke- és kamattörlesztésének kiemelkedése loaikus következménye annak a pénzüayi politikának, amelyet a főváros üzempolitikai bizottsága hosszú és komoly tárgyalások alapján lefektetett. A főváros és az állam között meginduló pénzügyi tárgyalásokat is elősegítettük ezzel a megoldással. A főváros felügyeleti hatósága látni fogja a mi becsületes törekvéseinket. Tisztában lesz azzal, hogy nem kendőzünk semmit, hanem feltárjuk a való helyzetet. Ilyen körülménvek között, sokkal inkább lehet remélni, hoav Budapest pénzügyeinek végleges rendezéséhez w# a adják a szükséges pénzű a vi fedezetet és az állam, ás a főváros jövedelmének elosztását me a fel elő módon rendezik. E két nyilatkozatból nyilvánvaló, hogy a közeli hetekben döntő fordulat történik Budapest pénzügyi politikájában. Minden oldalról felkészülnek arra, bogy tiszta helyzetet teremtsenek a magyar főváros anyagi. helyzete körül. A. kormány részéről megvan a jóindulat, az önkormányzat viszont teljes erővel rondelkezésóre áll a főváros adminisztrációjának. Nincsenek ellentétek abban, hogy együttes erővel a főváros pénzügyeit végre rendbe lehet hozni. Valamennyi i«Ss®géss»égi intézmény a X. ügyosztály fel-» igyeieie alá kerül A városházán már huzamosabb idő óta foglalkoznak azzal a kérdéssel, miképpen lehetne a székesfőváros közegészségügyi adminisztrációját modernizálni és működését hatékonyabbá tenni. Jelenleg az a helyzet, hogy nemcsak a polgármesteri X. ügyosztály, hanem a szociálpolitikai és a tanügyi ügyosztály keretébe is tartoznak elsősorban közegészség- ügyi vonatkozású intézmények. így a szociálpolitikai ügyosztály gyakorolja a felügyeletet a szegényházi kórházak felett, a VII. ügyosztály ügykörébe pedig az iskolaorvosi intézmény tartozik. A polgármester rendelkezésére olyan irányú tervezet készül most, amely életbeléptetése esetén minden közegészségügyi intézményt a X. ügyosztály fenhatósága alatt egyesítene. De ennek ellenére megmaradna bizonyos befolyása, éppen a különleges vonatkozásokra való tekintettel, azoknak az ügyosztályoknak is, amelyek ezidőszerint végzik a felügyelet munkáját. Általában azt a célt hivatott előmozdítani a tervbevett rendelkezés, hogy a főváros teljes orvosi személyzetének legfőbb felügyeletét a közegészségügyi bizottság végezze, mert ezáltal nemcsak az egységes szempontok biztosíthatók, hanem a jelenhez képest valószínűen lényeges megtakarítások is elérhetőkké válnak. Űjabb lökést adott most a szóbanforgó előterjesztés elkészítésének az a körülmény, hogy a törvényhatósági bizottság közgyűlésének javaslatára megtörténik a közeljövőben az iskolaorvosi intézmény szolgálatában álló orvosi személyzet végleges státusba való besorolása. Közegészségügyi vonatkozásokban azonban, a fentebb említetteken kívül, más tervek is előkészület alatt állanak. Fokozottabb mértékben kívánják a jövőben biztosítani a betegellátást és ennek érdekében az eddiginél is lényegesen nagyobb súlyt kívánnak helyezni a székesfővárosi közkórházakban és más gyógyító intézetekben alkalmazott egészségügyi személyzet továbbképzésére. Nemcsak az orvosi tovább képzésre, hanem az ápolószemélyzetnek és más segédszemélyzetnek évről-évre megtartandó tanfolyamokon való továbbképzésére is gondolnak, hogy ezáltal a székesfővárosi közkórházak jóhírét öregbíteni tudják. A személyzeti téren történő fejlesztéssel sem fejeződnek azonban be azok az elképzelések, amelyeket közegészségügyi téren a székesfőváros már a közeljövőben életrehívni szándékozik. Annak ellenére, hogy a város vezetősége az utolsó tizenöt esztendőben egész sereg új közegészségügyi létesítménnyel bővítette a betegség-megelőző és betegséggyógyító szerveket, most ismét tovább kíván haladni ezen az úton. A közeljövőben nagyszámú új gyógyászati eszközzel fokozzák a fővárosi kórházak és általában az egészség- ügyi Intézmények teljesítőképességét, így a fővárosi fertőtlenítő intézetet is újabb berendezésekkel látják el. Továbbra is nagy gondot kívánnak fordítani ezenkívül a bakteriológiai intézet fejlesztésére, mert ennek az intézménynek eddig teljesített munkája minden tekintetben bebizonyította annak kivételes fontosságát. Vita a városéi viiágpar- gamenfiéneli témaköréül Szendy Károly polgármester december 14-ére hívta össze a Budapesten 1940-ben tartandó nemzetközi városkongresszus előkészítő nagybizottságának ülését. A Magyar Városok Országos Szövetsége, amelyre a kongresszus megrendezésének gondjai elsősorban hárulnak, a nagybizottság tagjaiul nemcsak az összes magyar városok polgármestereit, továbbá az urbanisztikai szakembereket hívta meg, hanem helyet biztosított abban a minisztériumok képviselőin kívül a fővárosi és országos társadalmi élet legkitűnőbb neveinek is. Az előkészítő nagybizottság első feladatának azt fogja tekinteni, hogy kialakítsa a Budapesten megrendezésre kerülő nemzetközi kongresszus megvitatása alá tartozó' általános érdekű problémákat. Erre vonatkozóan már eddig is kialakultak bizonyos szempontok, amelyek azonban csak előkészítésnek tekinthetők. Tormay Géza, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke, azzal a javaslattal fordult a Városok Szövetségéhez, hogy a kongresszus egyik főtémakörévé a városok idegenforgalmi propagandájának kérdését tegyék. Ugrón Gábor volt belügyminiszter ezzel szemben azt javasolja, hogy a városok világparlamentjét a szociális kérdések anyagával foglalkoztassák. Ezenkívül számos más témakör is felemlítést nyert, közülük talán legérűekeseb az, amelyet Harrer Ferenc dr. javasolt. Ez a városrendezés problémáira vonatkozik. A nemzetközi kongresszusok tanácskozási anyaga általában két fő témakört és több melléktémát szokott felölelni. Ugyanezeknek az alapelveknek megfelelően fog javaslatot tenni az előkészítő nagybizottság is a Városok Nemzetközi Szövetségének, amely a javaslatok tudomásul vétele után nyomban kiküldi Budapestre brüsszeli központjának vezető funkcionáriusait abból a célból, hogy az egyes témakörökre vonatkozó legaprólékosabb részletek is kidolgozást nyerjenek. A Nemzetközi Szövetség ügyvezető alelnöke, Emil Vinek belga szenátor, szeptemberben Budapesten tett látogatása alkalmával a maga részéről azt javasolta, hogy a nemzetközi kongresszus egyik fő tanácskozási anyaga a városok közélelmezése legyen. Ezt az ötletét azzal támasztotta alá, hogy Budapest közélelmezési berendezései olyan magas színvonalon mozognak, hogy azoknak tanulmányozása komoly eredményeket jelenthet a világ minden részéből összesereglő külföldi delegátusok számára. Az előkészítő nagybizottság december 14-iki ülésén, amely Szendy Károly elnöklésével fog lezajlani, a Magyar Városok Országos Szövetsége sajátmaga SchönwaSd Nándor I épületbádogos-, légszesz-, vízvezeték és csatornázási vállalat | Kmlnpest, II., ígárrin-ut1*» 1G. • Telelőn' 155-114. is terjeszt elő javaslatokat, ezeknek azonban épúgy csupán tájékoztató jellegük lesz, mint a már felmerült többi javaslatnak. A cél mindenesetre az, hogy a budapesti nemzetközi városkongresszuson olyan ügyekkel foglalkozzanak a kongresszusi résztvevők. amelyek teljesen közérdekűek, emellett pedig áz eddig megtartott nemzetközi kongresszusok egyikén. sem terüllek még tárgyalás alá. fi PNEMCII' TÖITÖTOIL SW?.1? átlátszó testtel, arany tollal *1® pengéi ÉS TÉR SA papírtizl etében V., lÍGrotíya- utca 9 szám KOVÁCS JENŐ ASZTALOS ÜZEME TELEFON : 135—ó7:5. BUDAPEST, Vni.f PRÁTER-UTCA 74. I Steás/z oM&QJit OKLEVELES MÉRNÖK út, vasút, csatorna és magasépítési vállalkozó BUDAPEST, V., SZEMELYNÖK-UTCA 19. l/i. Teletonszám : 118-068. MA kiMlüMt 8. a. 09 ©O TteSASHI ÉPÍTKEZÉSE szobás garzon, 1 szobás hallos, 2 szobás, 3 szobás, 4 szobás komfortos öröklakások eladók. Egy-egy épületrész egyken is eladó. A vételár 40 százaléka készpénzben fizetendő ki, 60 szá* zaféka pedig évi 5 és féS százalékos netto kamat mellett 15 év alatt törleszthető. Lakások lejegyezhetek: Bauer és Smitterer műépítészek irodájában, Kossuth Lajos-utca 3. 111. 8. (Telefon : 185-402) minden nap délután fél 4—6-ig.
