Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-09-22 / 38. szám

Magántőke is vállalhat érdekeltséget a Nagyvásártelep új hiítöházánál Október 1-én megnyílik a vásártelep új raktárháza — Nagy­szabású program a marha- és sertésvágóhíd együttműködésére A piaci tudósítások sűrűn számoltak be az idén azokról a nagy ingadozásokról, amelyek az idény­cikkek felhozatala és áralakulása körül jelentkeztek. Utalt ezekre a jelenségekre a polgármester félévi jelentése is, amely az árú- és árhullámzás egyik ellen­szeréül a nagyvásártelepi hűtőberaktározást jelölte meg. Beszéltünk erről a kérdésről Rosta János tir. tanácsnokkal, a közélelmezési ügyosztály vezetőjével, aki a Fővá­rosi Hírlap munkatársának a következőket mondta: — A piaci kereskedelemnek segítségére sietett a főváros, amikor elhatározta a nagyvásártelepi rak­tárház felépítéséit. A raktárház teljesen elkészült, úgy, hogy október 1-én már át is adható a forgalom­nak. — A 4000 négyzetméter raktárterületet nyújtó raktárház iránt olyan nagy az érdeklődés, a keres­kedők köréből annyi bérlő jelentkezett, hogy a rak­tár máris szűknek bizonyult. Ez az örvendetes jelen­ség szükségessé tieszi, hogy a további jelentkező igé­nyek kielégítéséről gondolkozzunk. — Emellett a legkomolyabban foglalkozunk a nagyvásártelepi hűtőház vágóhidat építik át és az itt bőségesen rendelkezésre álló székesfővárosi tulajdonú területen fogják ké­sőbbi időben a marhává góbidat is elhelyezni. A terv­nek különös időszerűséget ad az a körülmény, hogy a Horthy Miklós-híd megnyitása előreláthatóan na­gyobb településeket fog eredményezni a hídfők köze­lében és így sor kerülhet annak a területnek lakó­házakkal való beépítésére is, amelyen jelenleg a marhaközvágóhíd terül el. A polgármester honorálta Rosta János tanácsnok előterjesztését és utasítást bocsátott ki arra nézve, hogy a magasépítési ügyosztály dolgozzon ki épí­tési tervezetet a vágóhidak gyökeres átren­dezésére és modernizálására. Éresiilésünk szerint főként a hűtőberendezések centra­lizálásáról van szó, emellett azonban a megnöveke­dett forgalom méreteinek megfelelően jelentékeny módon bővíteni szándékoznak az egyes vágócsarno­kokat és a vágásra kerülő állatok elhelyezésére szol­gáló szállásokat. Ideiglenes megoldások helyett a polgármester már most végleges megoldás kidolgozá­sát kívánja, abban a megfontolásban, hogy a jelen­legi toldozgatás-foldozgatás egyrészt nem célravezető, másrészt pedig legfeljebb csak elodázza a későbbi időben feltétlenül bekövetkező nagyobb költségeket. A vágóhidakat legcélszerűbben az élelmi- szernagyvásártelep közelségében lehetne el­helyezni, erre a megoldásra azonban mindaddig gondolni sem lehet, amíg a székesfőváros pénzügyi kunjunklurája jelentékeny méi'tókben meg nem javul. Légmentes üvegkaiosszériával felszerelt gázvédelmi fecskendőkocsit kapnak a ibndapesti tűzoltók 4 székesfővárosi a!ka!mazottak légvédelmi kiképzése — Köztisztasága alkalmazottak az elsősegélynyújtás szolgálatában felállításával. Erre múlhatatlanul szükség van az élelmiszerellátás és ezzel kapcsolatban az ái’szabá- lyozás szempontjából. Nagy érdeke ez a fogyasztó­közönségnek és nem kevésbé a termelőknek és keres­kedőknek, amint ezt az idei nyár példái is igazol­ták, amikor a túlfelhozatal napjain az árut el kellett kótyavetyélni. De más szempontok is vezetik a fő- • várost: az országos exportnak a budapesti Nagy- vtísártelepre való központosítása, amelynek egyik legfőbb kelléke a bűtőberaktározás. Az egész ma­gyar exportnak új alapon való megszervezése válik ezzel lehetővé. Hogy Budapest export-centrum le­gyen, ezenfelül külön fővárosi érdek is. Egyrészről az exportfelhozatalok hozzájárulnak az árnivellálás- hoz, másrészről pedig a főváros közönsége a legprí­mább árúhoz jut azokból a cikkekből, amelyek ki­válóak ugyan, de a külföldre való szállítást már nem bírják el, mint amilyen például a kifogástalan, de teljesen érett gyümölcs. — Számításaink szerint mintegy négy és fél millió pengőbe kerülne egy teljesen modern hűtőhöz felállítása. A fővárosnak, amint pénzügyi helyzete megengedi, vállalnia kell ezt a költséget. De az ügy érdekében, hogy a hűtőház minél előbb létesülhessen, szívesen látja a főváros a magántőke be­kapcsolódását is, amelynek megfelelő területet és mindenféle kedvez­ményt hajlandó megadni. — Az áralakulásba, a felhozatalok szervezetlen­ségébe és a piac számos más kérdésébe nagyon jóté­konyan fog beleszólni a piackutató intézet, melynek megszervezése folyamatban van. * A Nagyvásártelep fejlesztése mellett a vágóhidak ■együttműködésének terve foglalkoztatja a közélelme­zési ügyosztályt Amióta az utóbbi évek folya­mán jelentékenyebb mértékben indult meg az élő- marha-, zsír- és húsexport a nyugat különböző álla­maiba, azóta egyre jobban bebizonyosodik, bogy a székesfőváros vágóhídi berendezkedései nem tudják teljes mértékben kielégíteni a megnövekedett keres­letet. Jóllehet az utóbbi tíz esztendőben nagyszabású beruházási program keresztülvitelével bővítette ki a székesfőváros a marhaközvágóbidat és a sertésköz- vágóhidat, ezek az átalakítások nem tudtak lépést tartani az igényekkel és nagyobb felhajtások esetén helyi nehézségek mutatkoztak. Ez a körülmény arra ösztönözte a székesfőváros közélelmezési ügyosztá­lyát, hogy nagyszabású programot dolgozzon ki, amelynek megvalósítása útján életre tudja hívni a centralizált fővárosi közélelmezési intézményeket. Sok költséget és nehézséget jelent az a körülmény, hogy a két központi vágóhíd egymástól nagy távol­ságban van és így mind a két vágóhídnak külön gépi berendezéseket kell tetemes költségekkel üzemben tartania. Rosta János dr. tanácsnok, a közélelmezési ügy­osztály vezetője Szendy Károly polgármesternek már beszámolt azokról a fő elvekről, amelyeknek alkal­mazásával • meg lehetne teremteni a két közvágóhíd működése közötti szerves kapcsolatot. Arról egyelőre a főváros anyagi helyzete miatt nem lehet szó, hogy. akár a marliavágóhidat, akár a ser- lésvágóhidat jelenlegi helyéről kitelepítsék, megvan azonban a lehetőség arra, hogy a két közélelmezési intézmény szorosabban kooperáljon. A jövő fejlődés útja előreláthatólag az, hogy a modernebb sertés­KOVÁCS 3ENŐ ASZTALOS ÜZEME k BUDAPEST, Vili PRÁTER-UTCA 74. TELEFOH : 135-625. A székesfőváros légvédelmi szervezkedése egyre jelentékenyebb méretekben halad előre. Az Országos Légvédelmi Parancsnokság a folyó esztendő elején állapította meg azokat a szabványokat, amelyek az egyes légvédelmi körzetekben a hathatós védeke­zés alapjául szolgálhatnak. Az ügy nagy jelentősé­gére való tekintettel — mint ismeretes — a polgár- mester külön hatósági szervet, a XIV. ügyosztály kebelébe tartozó légvédelmi alosztályt bízta meg a székesfőváros légvédelmi ügyeinek irányításával és felügyeletével. Némethy Károly dr. tanácsnok vezetésével a munka nyomban megkezdődött és elsősorban arra irányult, hogy pontos felvételt készítsenek a székesfőváros­ban lévő házak, középületek és magánépüle­tek tűzbiztonságáról. A légvédelmi alosztály közegei útján számos hely­színi vizsgálatot végzett és ezek alapján kimuta­tásba foglalta össze azokat a nagyobb kiterjedésű épületeket, amelyek a város különböző részeiben aránylagosan kevés költséggel elláthatók bomba- és gázbiztos menedékhelyekkel. Az összeírás adatai sze­rint körülbelül kétszáz ilyen épületet találtak. Első­sorban a hatósági épületek jöttek tekintetbe, mert a magánházaknál jelentékeny nehézségekbe ütközik a tulajdonosokat arra kötelezni, hogy alkalmassá tegyék ingatlanaikat légvédelmi célokra. Egyidejűleg erőteljes mértékben indult meg a székesfőváros különböző kategóriájú alkal­mazottainak légvédelmi téren való kiképzése. A katonai hatóságok közbenjöttével a Kun-utcai központi tűzoltólaktanya helyiségeiben tartották meg ezeket a tanfolyamokat, amelyeken eddig az Elektromos Művek, Gázművek sokszázfőnyi alkal­mazottja, a fővárosi tanerők, a közegészségügyi sze­mélyzet tekintélyes része vettek részt. Most újabb fővárosi alkalmazotti kategóriák ke­rülnek légvédelmi kiképzés alá, elsősorban a Köz- tisztasági Hivatal emberei. A polgármester Salamon G-éza dr. tanácsnok előterjesztésére rendeletet bocsá­tott ki, amelyben utasította a Köztisztasági Hivatal vezetőségét, hogy a hozzá beosztott munkásokat és altiszteket turnusonként vezényelje be a tűzoltólak­tanyában megtartásra kerülő légvédelmi tanfolya­mokra. Az intézkedés értelmében a köztisztasági alkalmazottakat az első se­gélynyújtásban is kiképezik, aminek az utcai baleseteknél közvetlen hasznát ve­hetik. Az első-segélynyujtási tanfolyamokat a tűz­oltólaktanyában a Mentőegyesület szakorvosai ve­zetik. A légvédelmi szervezkedés keretében érdekes felszereléssel gazdagodik a budapesti tűzoltóság: olyan új feeskendőkocsiklioz jut, melyek a gázvédelmet is szolgálják. A főváros a XIV. ügyosztály javaslatára legkö­zelebb pályázatot ír ki egy _ egészen új típusú tűz­oltó fecskendőkocsi szállítására. Ennek a fecskendő- kocsinak, éppen úgy, mint egy másiknak, amely most készül a főváros számára, az az újszerű érde- kessége, hogy nem csak tűzoltásnál használható, hanem gáztámadás esetében is. A gáztámadásra való felkészültségünk nagy sze­repet juttat a tűzoltóságnak. Ha légitámadás van, az alarmra kivonulnak a tűzoltók is, akiknek egyik feladata például a gázzal fertőzött területek fertőt­lenítése, amely klórmeszes vízzel való felmosás út­ján történik. Az ilyen kivonulás célját szolgálják az új fecs­kendőkocsik, amelyeknek légmentesen elzárható karosszériája van üvegből. Ebben az üvegszekrényben ülnek a tűzoltók, akik ilyenformán veszély nélkül mehetnek keresztül a gázzal fertőzött területen, nyakukban az oxigénes légzőkészülékkel, amelyre amúgyis szükségük van, amikor a gázzal elárasztott területen dolgoznak. Az üvegszekrényben benn van minden szerelvény, amit útközben akkor vesz fel magára a tűzoltó, amikor erre szüksége van. Egy ilyen gáztámadásra berendezett fecskendő- kocsit most készít a Magyar Állami Gépgyár, a má­sik pedig a legközelebbi versenytárgyalás utján ke­rül megrendelésre. Magyarországon még egy oég foglalkozik ilyen kocsik gyártásával: a győri Rába gépgyár. Kiírjáli a pályástaíaí asz budai sszín NémeíQy íanácsnoR a Uullurális aKciáteról A budai társadalmi egyesültetekben és pártkörök­ben állandó téma a színházkérdés. Különböző ter­vek alakultak és mozgalmak indultak a lebontásra ítélt arénát pótló új színház felépítésére és helyére vonatkozólag, de komoly formát ezek akkor ölthet- nek, ha a főváros kiírja a színházra a pályázatot a már ismertetett elvek szerint. Erre vonatkozólag kérdést intéztünk Németj&y Károly ár. tanácsnokhoz, a közművelődési ügyosztály vezetőjéhez, aki a szín­ház-problémáról, valamint az ügyosztály egyéb aktuális kérdéseiről a Fővárosi Hírlap munkatár­sának a következő felvilágosítást adta:-- A Budai Színkör belső leszerelése közel áll a befejezéshez és most már a legközelebbi napokban megkezdődik a színház lebonlása. Az új színház kérdésével a közművelődési szakbizottság a hét fo­lyamán tartandó ülésén foglalkozik és a. maga ré­széről határoz a pályázat kérdésében. Az ügyosz­tály előterjesztése értelmében előreláthatólag java solni fogja a szakbizottság, hogy a közgyűlés hatalmazza fel a polgármestert a pályázat kiírására. A pályázat feltételei szerint a főváros megfelelő te­rületet ad a magántőkének a színház felépítésére azzal, hogy a színházat, mely a főváros tulajdona lesz, szabadon használhatja megszabott időn át, amelynek leteltével a színház felett a főváros ren­delkezik. A terv szerint a főváros az adóterhek és biztosítás terén is bizonyos könnyítéseket ad a vállalkozónak. — Tárgyalásra kerül a színész-ösztöndíj kérdése is. A szakbizottság kiküldi az ösztöndíj zsűrijét, amely körülbelül bárom hét alatt dönt a négy darab 720 pengős ösztöndíj odaítélésében. — A főváros parkjaiban és terein az idén kihe­lyezésre kerülő tizenkét szobor közül hétnek a he­lyét kijelöltük, most még öt szobor helyének kijelölése esedékes. A legutóbbi napokban a főváros egy régi szobrot is felállított a Nemzeti Színház előtt: Lend- vay Márton szobrát, amelyet egykor Dunaiszky László készítettt. Valamikor a régi Nemzeti Szín­ház udvarán állott ez a szobor, amelyet a színház lebontása után raktárba helyeztek el. Most szép talpazatra állítottuk a szobrot, amelynek felállítása | a Nemzeti Szinház jnbiláris ünnepsége alkalmából vált időszerűvé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom