Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-09-22 / 38. szám
6 Budapest. 1937 szeptember 22. ELŐFIZETÉSI ÁR: Félévre..................................... 12 pengő, egész évre.............................. 24 pengő. Tisztelettel felkérjük a hátralékos előfizetőket, hogy az előfizetés megújításáról mielőbb gondoskodni szíveskedjenek. Cf.ere.ne. Qé-zsrjj1 a ifSodrős dÍAzkúzq // illésén cA hetven éves- Aötdén elml CJxirudat jubileumi emléke A Magyar Történelmi Társulat most ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját. A nagymultú Társulat, amelynek jelenlegi elnöke Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, gazdag tevékenysége során többször talált kapcsolatot Budapest székesfővárossal is. így a Társulat kebeléből indult ki a Fővárosi Múzeum létesítésének eszméje is. Römer Flóris igazgató választmányi tag az 1869 január 7-iki ülésen „több külföldi főbb városok példájára városi alakulásokat s népszokások fejlődési történetét“ feltüntető városi múzeumok felállítását indítványozta. Az indítványt Henszlmann Imre közreműködésével dolgozta ki. Együtt ülte meg 1880-ban a Társulat a fővárossal Budavár visszavételének emlékünnepélyét, ami szervesen beleilleszkedett a főváros által rendezett ünnepségek keretébe. A főváros és a Társulat együttes díszközgyűlést tartott, melyen Ferenc József király is megjelent és amelyről így emlékezik meg a Társulat krónikája: „Szeptember 1-én tartotta meg a főváros és a Történelmi Társulat együttes díszközgyűlését a Vigadó nagytermében. Budapest legnagyobb terme alig volt képes befogadni a díszes és válogatott közönséget, mely külsőleg is festői képet nyújtott. A díszmagyar ruhák változatosságát élénkítette a főpapok bíboros palástja és püspöki dísze, a katonai méltóságok egyenruhája, köztük a porosz főtisztek ragyogó uniformisa és a svéd tiszti egyenruha. A terem felső végén volt felállítva a tribün a Társulat, a főváros képviselői és a főbb méltóságok számára, kik mindnyájan díszruhában jelentek meg. Az emelvény jobb szárnyán megkülönböztetett hely volt fenntartva őfelsége a király számára. A magas emelvényen, a terem jobboldalán a Budavár vissza- vivásánál szerepelt hősök utódai foglaltak helyet, a terem többi részét a törvényhatóságok képviselői és a nagyiközönség foglalták el, sokan díszmagyarban, a legtöbben szalónöltözetben; fent a páholyokban és erkélyen díszes női közönség emelte az ünnepélyes díszülés fényét. Pontban 5 órakor megjelent őfelsége, kit háromszoros éljen üdvözölt. Mire a gyűlést Ráth Károly főpolgármester elnöki beszéddel megnyitotta, bemutatva dr. Károlyi Árpádnak a főváros megbízásából írt monográfiáját Buda és Pest visszafoglalásáról és az emlékérmet. Utána báró Kemény Gábor, a Történelmi Társulat másodelnöke olvasta fel beszédét. Gr. Széchen Antal tanulmányát Óváry Lipót adta elő. Ezután őfelsége távozván, 10 percnyi szünet következett. Dr. Károlyi Árpád, ki Budavár osromát volt előadandó, az e célra készült és kifeszített hatalmas térképen, amely Budavárát ábrázolta, az idő előrehaladottsága miatt lemondott előadásáról, azt a Társulat legközelebbi ülésére halasztván. így a szünet után dr. Czobor Béla olvasta fel Ipolyi Arnold elnök szép levelét, mellyel a „Monumenta Vaticana“ alkalmi kötetét bemutatá. A díszülést Ráth Károly rövid beszéde zárta be. A tulajdonképpeni emlékünnep szeptember 2-án zajlott le a budai várban“. Á polgármester fia nősül. Ifjabb Szendy Károly, Budapest székesfőváros polgármesterének fia, az Elektromos Művek mérnöke, eljegyezte Szilvássy Máriát. Házasság. Magyar Miklós törvényhatósági bizottsági tag, vezérigazgató és neje Taussig Elsa örömmel tudatják, hogy leányuk, Zsuzsa és monsieur dr. Roger Bickart, chevalier de la légion d’Honneur (Pária) szeptember hó 25-én házasságot kötnek. Szeptember 23 és 28-án délután fél 3 órakor Ügetőverseny MÉLTÓSÁG OS ÜR LETT BUDAPEST KIRÁLYI VENDÉGEINEK NÉPSZERŰ FOGADÓSA. A minap került nyilvánosságra a hivatalos jelentés, amely i szerint a kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére Marenchi c h Ottónak, a Hun g á r i a nagyszálló, a Du na palota és a Nemzeti i szálló vezérigazgatójának, az Union Ho t e - 1 i é r e jelenlegi elnökének a magyarországi idegenforgalom fejlesztése terén szerzett érdemei elismeréséül a k o r ni| á n y f ő t a n á c s o s i címét adó m ányozt a. Keveset mondunk vele, ha ein- | lékeztetünk, hogy Marenchieli Ottót Budapesten mindenki ismeri, mert hiszen a legújabb budapesti méltóságra úr, Budapest királyi vendégeinek népszerű fogadósa valójában nem csupán európaszerte, de a s z ó szoros értelmében világszerte k ö z i s m e(r t. A ; távoli világokból hozzánk érkező maharadzsák és j pénzfejedelmek M a r e n c hi eh Ottó címére jönnek — nem is Budapestre, hanem — Euró- P á b a. Ö maga, munkásságának harmincöt esztendeje alatt bejárta az egész világot, így tehát valóban el lehet mondani róla, hogy Marenchich Ottónak személyes ismerőse — a földkerekség. Ha hozzávesszük ehhez, hogy mint a magyar vendéglősipar egyik legkiválóbb szakembere, egész működése alatt csak barátokat szerzett m a g á n a k, akkor már meg is mondtuk, hogy Marenchich Ottó legmagasabb kormányzói kitüntetése mily en osztatlan Örömet keltett az egész magyar f ő v á rosba n. Szetndkp Eávolyl Az utóbbi esztendőkben sorjában mentek el közülünk azok a férfiak, akik tehetségüknél, egyéniségüknél fogva vezető szerepet játszottak ennek a reneszánszát élő fővárosnak életében. Budapestnek most ismét nagy gyásza van: hosszú és súlyos betegség után meghalt a főváros egyik legkiválóbb és általános tiszteletnek, szeretetnek örvendő fő- tisztviselője: Szemethy Károly dr. tiszti főügyész. Díszes polgári erényekkel ékes élete a bécsi egyetemen kitüntetéssel elvégzett esztendők óta nyitott könyv és közismert az is, hogy mind a négy háborús esztendőt végigküzdötte a frontokon, ahová elment mint fiatal tüzér hadnagy és ahonnan visszajött mint kitüntetett ütegparancsnok. A béke polgári viszonyaiba visszailleszkedve, röviddel leszerelése után tiszti ügyész lett, majd néhai Szabó Imre tiszti főügyész halálával a megüresedett főügyészi állásra 1929 júniusában őt választották meg. Amikor búcsúztatjuk a szeretetreméltó ismerőst, a bölcs közéleti férfiút, szinte elveszti jelentőségét az a nagyfontosságú emlék, hogy tiszti főügyészi működéséhez fűződik az ország egyik legnagyobb jogi intézményének, a főváros tiszti ügyészségének a kor követelményeinek megfelelő racionalizálása. Ugyanígy, amikor halálba néniült mellőlünk az élő ember, csak erőtlen szavakként hatnak pályafutásának fényes állomásai: a jogi irodalomban elért és megbecsült sikerei, jogi tudásának elismerése azáltal, hogy 1920 óta megszakítás nélkül tagja, majd az utolsó években elnökhelyettese volt a bírói és ügyvédi vizsgabizottságnak, több éven keresztül tagja a Kúria ügyvédi tanácsának. A köz szolgálatában kifejtett odaadó és eredményes működését, a legmagasabb helyen is elismerték, amikor a múlt év decemberében, fővárosi, szolgálatának huszonöt- éves jubileuma, alkalmából magyar királyi kormányfőtanácsossá nevezte ki o, kormányzó. Halálát hetvenhétéves özvegy édesanyján kívül a tiszti ügyészség és az egész városháza valamennyi tisztviselője őszintén, osztatlan részvéttel gyászolja. Ötvenhárom esztendős korában halt meg S z e- m e t h y Károly: a halála felett érzett mély gyászban szerény sorainkkal és igaz baráti fájdalmunkkal veszünk részt. Hétfőn délután a kerepesi-úti temetőben lévő családi sírboltba helyezték dr. S z e m e t h y Károly holttestét. A temetésen megjelent Kar a f iát h Jenő főpolgármester, Szendy Károly polgármester, a törvényhatósági pártok számos tagja és sokan mások. A koporsó beszentelése után L a m o 11 e Károly dr. alpolgármester búcsúzott, a főváros közönsége nevében az elhunyttól. A sírnál V ár ad y Jenő dr, tiszti főügyész búcsúztatta az elhunytat. Hármas jubileum a városházán. Az elmúlt héten meleg házi ünnepségek színhelye volt a városháza. A főváros út- és csatornaépítési ügyosztálya igen meleg ünneplésben részesítette két kiváló főtisztviselőjét: Zaitz László és Viola Rezső dr. műszaki főtanácsosokat, akik harminc, illetve huszonöt esztendeje szolgálták a fővárost.Király Kálmán tanácsnok köszöntötte meleg szavakkal két jubiláló munkatársát. Hasonló ünnepség folyt le a magasépítési ügyosztályban, ahol Wossala Sándor tanácsnok üdvözölte szép beszédben Füstösy Ede műszaki főtanácsost, aki az ügyosztály tüzelés-technikai alosztályát vezeti. A kiváló í'őtisztviselőket a városháza egész tisztikara elhalmozta szerencsekivána- taival. ^^WauTiTTeST ÉKÜZLETE Budapest, IV., Eskü-tér 3. FESTÉK, LAKK, KENCE, STB. Alapúra 1834-ben. Telefon: J—884--2«. ™—Tim-nmwiniiriTrniiiiii —mm mwmMWWBWWMMII iiuiiin inin írnTnrrTnrr-T ^ Lehozzák a hegyről az I. kerületi elöljáróságot A költségvetés tárgyalása alkalmával napirendre fog kerülni az I. kerületi elöljáróság új elhelyezésének a kérdése. A kerületben mozgalom indult meg, amelynek az a célja, hogy az elöljáróságot lehozzák a hegyről. Fenn a Várban, a Szentháromság-tér ósdi épületében működik az elöljáróság, ami — mint Tóth Gábor törvényhatósági bizottsági tag, a mozgalom megindítója mondja — rendkívül hátrányos a kerület közönségére nézve. A lakosságnak csak kis része lakik a hivatalokkal benépesített Várban, úgy, hogy a közönség zömének minden ügyes-bajos dolgáért a Várhegyre kell felkapaszkodnia. Ugyancsak fenn, a Fortuna-utcában van az adófeliigyelőség is, ami csak fokozza a nehézségeket. A Vár maga, a dolog természeténél fogva, mozdulatlan, míg a kerület alsó részei egyre fejlődnek és mind jobban benépesülnek. A fejlődés gócpontjához kell lehozni az elöljáróságot, olyan területre, amelyet a közlekedési vonalak behálóznak. Legalkalmasabbnak látszik a Krisztina-tér, ahol esetleg a vásárcsarnokkal ko^mbinálva lehet megoldani az építkezést, amint a holdutcai vásárcsarnok is bérházzal kombinálva épült fel. Az új elöljáróságba kell betelepíteni az adófelügyelőséget is, amely szoros kapcsolatot tart az elöljáróság adószámviteli osztályával, úgymint ez a hegyvidéki elöljáróság megtervezésénél is történt. Tóth Gábor a mozgalom megindítását bejelentette a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja I. kerületi szervezetének, amelynek keddi választmányi ülése általános helyesléssel karolta fel a gondolatot. Foglalkoztak itt a budai színház kérdésével is. Nemcsak kultúrális szempontból, hanem a kereskedelem és ipar érdekében is sajnálatosnak tartja a pártszervezet, hogy a kerületből eltűnt a színház, amellyel jelentékeny forgalom szűnt meg. Az a kívánság alakult ki, hogy a színházat vagy ismét a Horváth-kertben, vagy annak közelében, esetleg a Tabán felső részén kell felépíteni. Ügy az elöljáróság, mint a színház kérdését Tóth Gábor törvényhatósági bizottsági tag a költségvetés tárgyalása alkalmával a törvényhatósági bizottság elé viszi. Pogány Béla gyásza. Teleki Geöbel Lajos földbirtokos, vasárnap reggel 85 éves korában (Budapestem elhunyt. Halála mély gyászba borította Pogány Bélát, a Budapesti Hírlap szerkesztőjét, aki az elhunytban ódesatyját veszítette el és Pogány Györgyöt, a Függetlenség munkatársát, a. megboldogult unokáját. Mély részvéttel osztozik Pogány Bélának, kiváló főmunkatársának gyászában a Fővárosi Hírlap. Geöbel Lajost, akinek tetemét a komárommegyei Csépre szállították, kedden délután helyezték örök nyugovóra. A gyászszertartást Komjáthy. Béla tár kányi református lelkész végezte. Blockner Izidorné temetése. Nagy részvét mellett temették el Blockner Izidoruét, a Blockner hirdetőiroda megalapítójának özvegyét. A gyászszertartáson megjelent nagyszámú előkelő közönség megindultál! hallgatta Fischer Gyula dr. főrabbi és Dési Géza dr. beszédeit, melyekben mélységes érzéssel búcsúztatták az egyéniségében kiváló, nemes- szívű nagyasszonyt. Tatár Béla elöljáró temetése. Tatár Béla nyugalmazott elöljáró hatvannyolc éves kordában meghall. A katonai és illetőségi ügyosztályban teljesíteti) szolgálatot régebben, különösen sokat dolgozott a háborúban és az azt követő felfordulás idején. Két évvel ezelőtt nyugdíjazták. Az újjáalakított NEQMIORK helyiségeiben szeptember 17-től délután és este Alex Heinemonn zenekara játszik ÉJJEL LEVES KÜLÖNLEGESSÉGEK Az alsó étteremben ételkUlönlegességek csapolt sör, nyitott borok CZÍGÁNY ADÉL virágkereskedóse Budapest, VI., Teréz-körú» 60 Telefon: ^130 09 Kertgazdaság: Budatétény, Villatolep. Tel.: 2-699-/7
