Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-07-28 / 29-30. szám

2 Budapest, 1937 július 28. Uj építési konjunktúrát biztosít az állam, ha a főváros sürgetésére lehetővé teszi a modern kislakásos Az üres lakásak megfogyatkozásáról és ezzel kapcsolatban az utóbbi években nekilendült lakás- építési tevékenység megcsappanásáról hallani hí­reket. A Székesfőváros Statisztikai Hivatalának legújabb adatai az év első öt (hónapjára vonatko­zóan a múlt évihez képest a lakáskínálat lényeges apadását mutatják ki, a lakásépítésben azonban egyelőre nem mutatnak visszaesést, sőt kisebbmérvü emelkedésről számolnak he, de mégis, mintha az erőteljes (építkezési lendület vége jelentkeznék ezek­ben a számadatokban. Hogy a lakástermelésről és a lakáskínálatról tiszta helyzetképet nyerjünk, kérdést intéztünk Katona János mérnök, törvényhatósági bizottsági taghoz, aki a Fővárosi Hírlap hasábjain erről a kérdésről már több érdekes és mindig helytálló nyilatkozatot tett és aki most a következőkben foglalta össze ezt a nagyfontoságú kérdést. — Pontos statisztikai adatoknak nem vagyok ugyan birtokában, de azért tévesnek kell minősíte­nem azokat a megállapításokat, hogy az idén az előző évinél kevesebb lakás épült volna Budapes­ten. Semmiesetre sem lehet erre következtetni abból a körülményből, hogy az üres lakások száma az elmúlt évhez képest lényegesen csökkent. Miként a múlt esztendőben, úgy a folyó év elején is a Fővárosi Hírlap, minden más beállítással szemben, az optimizmus jegyében jövendölte meg az élénk lakásépítési tevékenységet és a fokozott mérvű la­kástermelés mind a két esetben be is következett. — Optimizmusunkat arra a körülményre alapí­tottuk, hogy a köz- és magángazdasági élet terén egyaránt mutatkozó javulás természetes következ­ménye nem lehet más, mint az a komoly tőkeképző­dés, amely kellő kamatozást keresve, a lakásépítés­ben helyezkedik el. Már csak azért is természetes ez az optimizmusunk, mert a lakásépítés előfeltétele nem csupán az építéshez szükséges tőke, hanem a termelt új lakások benépesítéséhez szükséges lakos­ság viszonyainak javulása. Az a körülmény, hogy az előző évivel szem­ben az üres lakások száma csökkent, nem a lakástermelés megcsappanását jelenti ezúttal, hanem a gazdasági élet javulását, vagyis azt, hogy a lakosság másodrendű életszük­ségleti igényeinek kielégítését ez a javulás immár lehetővé teszi. — Kár, hogy a tőke — nézetünk szerint — igen rövidlátóan, akkor, amikor már nem vitásan biztos kamatozást talál a bérházak építtetésében, nem tud hinni abban az általunk már igen sokszor hangoz­tatott elgondolásban, hogy az egyszerű, de mégis modern igényeknek megfelelő, a kispolgárság és jobb munkásság által megfizethető bérű lakások is éppen úgy Mikor naggyá nőtt idegenforgalmunkról beszé­lünk, fürdővárosi tervekkel és világatrakciókkal foglalkozunk, nem igen jut eszünkbe a székesfővá­rosnak az az intézménye, amely a maga speciális keretei között legelőször csinálta meg a rendszeres és szervezett idegenforgalmat és csinálja egyfoly­tában kerek harminc év óta. A diákszálló intézmény ez, amely — íme átadjuk a nyilvánosságnak az ese­ményt jelentő hírt — jubilál: alapításának harmin­cadik évfordulójához jutott el. Kezdettől fogva ha­talmas arányú idegenforgalmat bonyolít le, éven- kint ezrekre menő belföldi és külföldi diákot lát vendégül, kezdetben egy, ma már három szállójá­ban és ezenfelül, közvetve az elemistáktól egyetemi hallgatókig, minden Tendű diákseregen át, rend­kívüli szolgálatokat tesz abban, hogy a főváros és 46 ÉVES speciális ZÁSZLÓ SZAKÜZLET HUNGÁRIA zászló és díszítési vállalat Budapest, IV., Prohászka Ottokár utca 4. Tel: 183-279 „ VII., Damjanich-utca 52. Tel: 134-651 LEGOLCSÓBB ARAK! bérházak építését meghozzák a tőke kamatát, mint az igen sok esetben felesleges lukszussal épített kéj lakszerű lakások. Hinni merjük, hogy Szendy Károly polgármester úr idevonatkozó elgondolása és a főváros közgyűlésé­nek határozata, amely ezekért a szerényebb, de kor­szerű lakások érdekében szállt síkra, meghallgatásra talál az illetékes kormánytényezőknél. Bízunk benne, hogy ez a kérdés, amelynek szociális és gazdasági fontosságát legelőször és olyan gyakran hangsúlyoz­tuk a Fővárosi Hírlapban, megoldásra jut az ideiglenes és különleges házadómentesség- nek olyan kiegészítésében, amely a tőkések figyelmét ezeknek a legjobban hiányzó lakásoknak építésére tereli. És hogy ezek­nek a lakásoknak építése kellő időben elhatározható legyen, felette szükséges volna, hogy a kormányzat — az idén is mutatkozó gyakorlatától eltérőleg — a közgyűlésnek vonatkozó felterjesztését- olyan idő­ben hagyja jóvá, hogy ezek az építkezések még az ősz folyamán elökészíthetök és kora tavasszal meg kezdhetők legyenek. — Nem kételkedünk abban, hogy a kormányzat a szerényebb igényeket kielégítő korszerű kislaká­sok építésének szükségességét meg ne érezze, ami­kor az új lakások is — persze főként lukszuslakások — csaknem kizárólag egy- vagy kétszobások, vagyis tulajdonképen kislakások. A szociális gon­doskodás jegyében kell az adókedvezmény kiterjesz­tésével ráterelni a tőkét az ilyen irányú építke­zésre, amellyel nemcsak az egészségtelen lakások­ban senyvedő kispolgárság és munkásság érdeke talál védelmet, hanem a bérházépítés egy új, egészséges irányban kap lökést és teremtődik meg ezúttal az újabb munkaalkalom. — Hogy az adómentességi rendeletnek a székes- főváros közgyűlése által szorgalmazott ilyenirányú kiterjesztésére haladéktalanul szükség van, erre nézve ismételten a statisztika adataira kell hivat­koznom. Az év első öt hónapjáról szólnak ezek az adatok és véleményem szerint, nem mutatnak tiszta képet az idei építkezés mérvéről azért, mert igen sok építési enge­délyt csak a legutóbbi időkben kértek ki. Történt pedig ez azért, mert a különleges adó- mentességről szóló rendelet elkésve jelent meg és az év első hónapjaiban még tájékozatlanul állottak azok, akik építtetni szándékoztak. Milyen más hely­zetet és az ideinél is fokozottabb lakásépítési tevé­kenységet idézne elő, ha az adómentességi rendelet kívánt kiterjesztéséről jó előre, még ebben az évben vehetnének az érdekolt körök tudomást. Ebben az esetben a kétségtelenül tömegesen épülő szerényebb igényű, modern, kislakásos bérházak egészen új irányú építési konjunktúrát teremtenének meg. az ország iránt az érdeklődést és szeretetet fel­keltse. Teljes mértékben átérzi ennék az intézménynek hivatását Szendy Károly polgármester, aki köz­oktatásügyi tanácsnok kora óta felkarolta az intéz­ményt, nemkülönben Felkay Ferenc dr. közokta­tásügyi tanácsnok, aki ugyancsak meleg szeretettel segíti elő a diákszállók működését. £ucópa te-frds'á diákvzáttá{a A liarmino éves évforduló az intézmény mellett jubileuma a diákszállók vezetőjének. Petik Kálmán igazgatónak is, aki kezdettől fogva mind máig az intézmény élén áll és akinek a neve az alapítással is összeforrott. A diákszállók, a cserenyaraltatás és ráadásul a népiskolai tej-reggeliztetés központjá­ban, a Czűkor-utcai elemi iskolában kerestük fel Petik Kálmánt, aki — amíg szociális teendői nem vették egész idejét igénybe — ennek az iskolának is az igazgatója volt. " — A harmincéves évfordulóhoz érkeztünk el — mondja. — 1907-ben alakult Budapesten az első diák­szálló, amellyel minden nagyvárost megelőztünk és négy évvel előtte jártunk a németeknek is, akik utánunk elsőnek alapítottak diákszállót. Azóta min­denfelé van már ilyen intézmény, sőt Svájcban egy központi szerv is alakult ki. — A Magyar Tanítók Turista Egyesületének titkára voltam harminc óv előtt és ebben a mlnő- aégemben résztvottem a különböző belföldi és kül­földi kirándulások rendezésében és munkám közben jutottam arra a gondolatra, hogy a vidéki tanuló ifjúság számára lehetővé kellene tenni, hogy az or­szág fővárosát megismerhesse. Missziót láttam en­nek, a tervnek keresztülvitelében, átérezve azt, hogy mi yen nagy jelentősege van a vidéki, különösen a falusi gyermek számára annak, ha feljöhet az or­szág fővárosába, tele szívhatja magát ezernyi lát­ványossággal és minderről beszámolhat odahaza a kis falusi otthonokban. — Tervemet előterjesztettem és rámbízták a diákszálló megszervezését. Persze, anyagiak nem igen állottak rendelkezésre, de pótolta ezt a lelke­sedés. Csakhamar berendeztük o Hernád-utcai elemi iskolában az első százágyas diákszállót és megindult a vidéki, majd a külföldi diákok látogatása Buda­pestre és tart azóta mindmáig. Megtudjuk, hogy a diákszálló forgalma az évek soráu egyre emelkedett. 1914-ben, a világháború előtti félévben nem kevesebb, mint 10.000 vendége volt a diákszállónak, amelyhez öt, szállónak beren­dezett tornatermet kellett igénybevenni. % Tadta HCbtzeUcäzi soUadatotn A háború alatt is működött meglehetősen meg­csappant forgalommal a diákszálló, azután menekül­tek tanyájává alakult át a Hernád-utcai iskola* amelyet ez a legszomorúbb idegenforgalom tökéle­tesen tönkretett. A háború után önálló 200 ágyas diákszállót létesített a főváros a Toldy Ferenc-utca 61. szám alatt az egykori iskolából, amelyet teljesen modernül, higiénikusan, fürdőkkel, egyszerűen, de ízléssel rendeztek be. Ugyanebben az időszakban alakult a Szapáry-utcai 150 ágyas és a Rózsadombon, az Áldás-utcában a 75 ágyas diákszálló, valamennyi modern berendezéssel. összesen tehát 425 férőhely van, amelyet májustól szeptemberig vesznek igénybe különböző turnusokban, hol három napra, hol több időre, legfeljebb egy hétre. A csoportok érkezését levelezés előzi meg, amelly- . nek folyamán a fővárosi időzés minden részletére nézve megállapodnak a belföldi és külföldi iskolátk- kai, városokkal, cserkész- és levente-alakulatokkal'. A diákszálló nemcsak szállásról, hanem ellátásról és a Budapesten való időzés programjáról is gondosko­dik, vezetőket, tolmácsokat bocsát rendelkezésre. A gyermeksereg, amely a szállókban összeverő­dik, a legvegyesebb, nemzetközi társaság. A múlt évben például 5354 volt a vendégek száma. Ebből 3266 belföldi és 2088 külföldi. A külföldiek közül 832 német, 671 osztrák, 402 lengyel, 66 bolgár, 42 román, 28 csehszlovák, 23 angol, 10 olasz, 6 francia, 3 jugo­szláv, 2—2 holland, svéd és amerikai diák és diák­lány. Reggelit a vendégek a szállókban kapnak, de kívánatra valamely étkező helyen is, ebédet a diák­szálló szerződéses vállalkozójánál, aki pályázat útján nyer megbízást. Ezen az alapon jelenleg a Központi Tejcsarnok látja el ebéddel és vacsorával a vendé­geket az Erzsébet-téren, a Városligetben vagy a Margitszigeten. A szállásért napi 40 fillért kell fizetni, reggeliért ugyancsak 40 fillért. ebédért 1 pengő 15 fillért, vacsoráért 75 fillért. Ztaf a mUcíoí LsetUésxekUel A diákszálló vezetősége nagy gonddal ellen­őrzi az ellátást és soha semmiféle panasz sincsen. Még a legigényesebb franciák is, akiknek a meg­jelenése külön érdekesség, teljesen meg voltak min­dennel elégedve. Egyedül a minap itt járt sziriai cserkészekkel volt baj. Ök is megkapták a jó magyar kosztot, de nem tudták megenni. Az ő exotikus gyomrukra Budapesten főzni nem tudnak, arra vállalkoztak, hogy majd maguk gondoskodnak élelmezésükről. Cserkészek lévén, kijelentették, hogy főzni is tudnak. A főzéshez — ismeretlen okból — nem vették igénybe a Toldy Ferenc-utcai diákszálló kjitűnően felszerelt, gáztűzhelyes konyháját, ha­nem az udvaron, petróleumfőzőn készítették az ebédet. A diákszálló vezetősége kíváncsi volt, hogy mi készül a sziriai konyhán. A tűzhelyen hatalmas lábast láttak, abban gulyásszerüleg felvágott marhahús-darabokat és közte száraz babot. A lié, amelyben mindez kavar­góit, olajos víz lehetett. Szép szint adtak a főzt- jüknek paprikával, de különben semmiféle jót nem árult el a lábasból kiáramló gőz illata. Hát ofélével "(csakugyan nem kedveskedhettek Buda­pesten a vendégeknek. Mint a vendégjárás számadatai mutatják, a2 1914-iki tízezres forgalmat nem tudják a diák­szállók elérni. Ennek oka ugyanaz, ami a „na- gyok“ idegenforgalmának is a jellemzője: a kül­földi idegenforgalom növekszik, ellenben a belső erősen megcsappant. Az ország területéről nem jönnek többé fel a fővárosba a diáktömegek, mint a háború előtt. — Ez nagyon sajnálatos dolog — mondja Petik igazgató. — Felejthetetlen és nagyszerű nevelő ha­tású élmény a falusi gyermekek számára az ország fővárosának meglátogatása. Minden jóban, minden látványosságban részük van itt és az élvezetek non plus ultrája számukra a dunai hajókirándulás Visegrádra. * Rendkívüli gondot és körültekintést igénylő, de nagyon szép munka ez, amelyet kiegészít a fováros és a vidék közötti cserenyaralási akció. Erre a célra a nyáron felszabaduló Aréna-úti iskolát használják fel szállásul. Az idén közel ezer vidéki diák jut el így Budapestre és ugyanannyi fővárosi fiú és leány megy a jó vidékre. A szép eredmények érdemessé Iteszik az intézményt arra, hogy a harmincadik év­fordulóján elismeréssel tekintsünk fel reá. lu&Uál a teg&zeMHy'M idzg&if-Mfyaitni ihl&ztn&Hty, fn€ly&€H' a (wát&S&Oto iÖiUhi tfyty

Next

/
Oldalképek
Tartalom