Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-07-28 / 29-30. szám
2 Budapest, 1937 július 28. Uj építési konjunktúrát biztosít az állam, ha a főváros sürgetésére lehetővé teszi a modern kislakásos Az üres lakásak megfogyatkozásáról és ezzel kapcsolatban az utóbbi években nekilendült lakás- építési tevékenység megcsappanásáról hallani híreket. A Székesfőváros Statisztikai Hivatalának legújabb adatai az év első öt (hónapjára vonatkozóan a múlt évihez képest a lakáskínálat lényeges apadását mutatják ki, a lakásépítésben azonban egyelőre nem mutatnak visszaesést, sőt kisebbmérvü emelkedésről számolnak he, de mégis, mintha az erőteljes (építkezési lendület vége jelentkeznék ezekben a számadatokban. Hogy a lakástermelésről és a lakáskínálatról tiszta helyzetképet nyerjünk, kérdést intéztünk Katona János mérnök, törvényhatósági bizottsági taghoz, aki a Fővárosi Hírlap hasábjain erről a kérdésről már több érdekes és mindig helytálló nyilatkozatot tett és aki most a következőkben foglalta össze ezt a nagyfontoságú kérdést. — Pontos statisztikai adatoknak nem vagyok ugyan birtokában, de azért tévesnek kell minősítenem azokat a megállapításokat, hogy az idén az előző évinél kevesebb lakás épült volna Budapesten. Semmiesetre sem lehet erre következtetni abból a körülményből, hogy az üres lakások száma az elmúlt évhez képest lényegesen csökkent. Miként a múlt esztendőben, úgy a folyó év elején is a Fővárosi Hírlap, minden más beállítással szemben, az optimizmus jegyében jövendölte meg az élénk lakásépítési tevékenységet és a fokozott mérvű lakástermelés mind a két esetben be is következett. — Optimizmusunkat arra a körülményre alapítottuk, hogy a köz- és magángazdasági élet terén egyaránt mutatkozó javulás természetes következménye nem lehet más, mint az a komoly tőkeképződés, amely kellő kamatozást keresve, a lakásépítésben helyezkedik el. Már csak azért is természetes ez az optimizmusunk, mert a lakásépítés előfeltétele nem csupán az építéshez szükséges tőke, hanem a termelt új lakások benépesítéséhez szükséges lakosság viszonyainak javulása. Az a körülmény, hogy az előző évivel szemben az üres lakások száma csökkent, nem a lakástermelés megcsappanását jelenti ezúttal, hanem a gazdasági élet javulását, vagyis azt, hogy a lakosság másodrendű életszükségleti igényeinek kielégítését ez a javulás immár lehetővé teszi. — Kár, hogy a tőke — nézetünk szerint — igen rövidlátóan, akkor, amikor már nem vitásan biztos kamatozást talál a bérházak építtetésében, nem tud hinni abban az általunk már igen sokszor hangoztatott elgondolásban, hogy az egyszerű, de mégis modern igényeknek megfelelő, a kispolgárság és jobb munkásság által megfizethető bérű lakások is éppen úgy Mikor naggyá nőtt idegenforgalmunkról beszélünk, fürdővárosi tervekkel és világatrakciókkal foglalkozunk, nem igen jut eszünkbe a székesfővárosnak az az intézménye, amely a maga speciális keretei között legelőször csinálta meg a rendszeres és szervezett idegenforgalmat és csinálja egyfolytában kerek harminc év óta. A diákszálló intézmény ez, amely — íme átadjuk a nyilvánosságnak az eseményt jelentő hírt — jubilál: alapításának harmincadik évfordulójához jutott el. Kezdettől fogva hatalmas arányú idegenforgalmat bonyolít le, éven- kint ezrekre menő belföldi és külföldi diákot lát vendégül, kezdetben egy, ma már három szállójában és ezenfelül, közvetve az elemistáktól egyetemi hallgatókig, minden Tendű diákseregen át, rendkívüli szolgálatokat tesz abban, hogy a főváros és 46 ÉVES speciális ZÁSZLÓ SZAKÜZLET HUNGÁRIA zászló és díszítési vállalat Budapest, IV., Prohászka Ottokár utca 4. Tel: 183-279 „ VII., Damjanich-utca 52. Tel: 134-651 LEGOLCSÓBB ARAK! bérházak építését meghozzák a tőke kamatát, mint az igen sok esetben felesleges lukszussal épített kéj lakszerű lakások. Hinni merjük, hogy Szendy Károly polgármester úr idevonatkozó elgondolása és a főváros közgyűlésének határozata, amely ezekért a szerényebb, de korszerű lakások érdekében szállt síkra, meghallgatásra talál az illetékes kormánytényezőknél. Bízunk benne, hogy ez a kérdés, amelynek szociális és gazdasági fontosságát legelőször és olyan gyakran hangsúlyoztuk a Fővárosi Hírlapban, megoldásra jut az ideiglenes és különleges házadómentesség- nek olyan kiegészítésében, amely a tőkések figyelmét ezeknek a legjobban hiányzó lakásoknak építésére tereli. És hogy ezeknek a lakásoknak építése kellő időben elhatározható legyen, felette szükséges volna, hogy a kormányzat — az idén is mutatkozó gyakorlatától eltérőleg — a közgyűlésnek vonatkozó felterjesztését- olyan időben hagyja jóvá, hogy ezek az építkezések még az ősz folyamán elökészíthetök és kora tavasszal meg kezdhetők legyenek. — Nem kételkedünk abban, hogy a kormányzat a szerényebb igényeket kielégítő korszerű kislakások építésének szükségességét meg ne érezze, amikor az új lakások is — persze főként lukszuslakások — csaknem kizárólag egy- vagy kétszobások, vagyis tulajdonképen kislakások. A szociális gondoskodás jegyében kell az adókedvezmény kiterjesztésével ráterelni a tőkét az ilyen irányú építkezésre, amellyel nemcsak az egészségtelen lakásokban senyvedő kispolgárság és munkásság érdeke talál védelmet, hanem a bérházépítés egy új, egészséges irányban kap lökést és teremtődik meg ezúttal az újabb munkaalkalom. — Hogy az adómentességi rendeletnek a székes- főváros közgyűlése által szorgalmazott ilyenirányú kiterjesztésére haladéktalanul szükség van, erre nézve ismételten a statisztika adataira kell hivatkoznom. Az év első öt hónapjáról szólnak ezek az adatok és véleményem szerint, nem mutatnak tiszta képet az idei építkezés mérvéről azért, mert igen sok építési engedélyt csak a legutóbbi időkben kértek ki. Történt pedig ez azért, mert a különleges adó- mentességről szóló rendelet elkésve jelent meg és az év első hónapjaiban még tájékozatlanul állottak azok, akik építtetni szándékoztak. Milyen más helyzetet és az ideinél is fokozottabb lakásépítési tevékenységet idézne elő, ha az adómentességi rendelet kívánt kiterjesztéséről jó előre, még ebben az évben vehetnének az érdekolt körök tudomást. Ebben az esetben a kétségtelenül tömegesen épülő szerényebb igényű, modern, kislakásos bérházak egészen új irányú építési konjunktúrát teremtenének meg. az ország iránt az érdeklődést és szeretetet felkeltse. Teljes mértékben átérzi ennék az intézménynek hivatását Szendy Károly polgármester, aki közoktatásügyi tanácsnok kora óta felkarolta az intézményt, nemkülönben Felkay Ferenc dr. közoktatásügyi tanácsnok, aki ugyancsak meleg szeretettel segíti elő a diákszállók működését. £ucópa te-frds'á diákvzáttá{a A liarmino éves évforduló az intézmény mellett jubileuma a diákszállók vezetőjének. Petik Kálmán igazgatónak is, aki kezdettől fogva mind máig az intézmény élén áll és akinek a neve az alapítással is összeforrott. A diákszállók, a cserenyaraltatás és ráadásul a népiskolai tej-reggeliztetés központjában, a Czűkor-utcai elemi iskolában kerestük fel Petik Kálmánt, aki — amíg szociális teendői nem vették egész idejét igénybe — ennek az iskolának is az igazgatója volt. " — A harmincéves évfordulóhoz érkeztünk el — mondja. — 1907-ben alakult Budapesten az első diákszálló, amellyel minden nagyvárost megelőztünk és négy évvel előtte jártunk a németeknek is, akik utánunk elsőnek alapítottak diákszállót. Azóta mindenfelé van már ilyen intézmény, sőt Svájcban egy központi szerv is alakult ki. — A Magyar Tanítók Turista Egyesületének titkára voltam harminc óv előtt és ebben a mlnő- aégemben résztvottem a különböző belföldi és külföldi kirándulások rendezésében és munkám közben jutottam arra a gondolatra, hogy a vidéki tanuló ifjúság számára lehetővé kellene tenni, hogy az ország fővárosát megismerhesse. Missziót láttam ennek, a tervnek keresztülvitelében, átérezve azt, hogy mi yen nagy jelentősege van a vidéki, különösen a falusi gyermek számára annak, ha feljöhet az ország fővárosába, tele szívhatja magát ezernyi látványossággal és minderről beszámolhat odahaza a kis falusi otthonokban. — Tervemet előterjesztettem és rámbízták a diákszálló megszervezését. Persze, anyagiak nem igen állottak rendelkezésre, de pótolta ezt a lelkesedés. Csakhamar berendeztük o Hernád-utcai elemi iskolában az első százágyas diákszállót és megindult a vidéki, majd a külföldi diákok látogatása Budapestre és tart azóta mindmáig. Megtudjuk, hogy a diákszálló forgalma az évek soráu egyre emelkedett. 1914-ben, a világháború előtti félévben nem kevesebb, mint 10.000 vendége volt a diákszállónak, amelyhez öt, szállónak berendezett tornatermet kellett igénybevenni. % Tadta HCbtzeUcäzi soUadatotn A háború alatt is működött meglehetősen megcsappant forgalommal a diákszálló, azután menekültek tanyájává alakult át a Hernád-utcai iskola* amelyet ez a legszomorúbb idegenforgalom tökéletesen tönkretett. A háború után önálló 200 ágyas diákszállót létesített a főváros a Toldy Ferenc-utca 61. szám alatt az egykori iskolából, amelyet teljesen modernül, higiénikusan, fürdőkkel, egyszerűen, de ízléssel rendeztek be. Ugyanebben az időszakban alakult a Szapáry-utcai 150 ágyas és a Rózsadombon, az Áldás-utcában a 75 ágyas diákszálló, valamennyi modern berendezéssel. összesen tehát 425 férőhely van, amelyet májustól szeptemberig vesznek igénybe különböző turnusokban, hol három napra, hol több időre, legfeljebb egy hétre. A csoportok érkezését levelezés előzi meg, amelly- . nek folyamán a fővárosi időzés minden részletére nézve megállapodnak a belföldi és külföldi iskolátk- kai, városokkal, cserkész- és levente-alakulatokkal'. A diákszálló nemcsak szállásról, hanem ellátásról és a Budapesten való időzés programjáról is gondoskodik, vezetőket, tolmácsokat bocsát rendelkezésre. A gyermeksereg, amely a szállókban összeverődik, a legvegyesebb, nemzetközi társaság. A múlt évben például 5354 volt a vendégek száma. Ebből 3266 belföldi és 2088 külföldi. A külföldiek közül 832 német, 671 osztrák, 402 lengyel, 66 bolgár, 42 román, 28 csehszlovák, 23 angol, 10 olasz, 6 francia, 3 jugoszláv, 2—2 holland, svéd és amerikai diák és diáklány. Reggelit a vendégek a szállókban kapnak, de kívánatra valamely étkező helyen is, ebédet a diákszálló szerződéses vállalkozójánál, aki pályázat útján nyer megbízást. Ezen az alapon jelenleg a Központi Tejcsarnok látja el ebéddel és vacsorával a vendégeket az Erzsébet-téren, a Városligetben vagy a Margitszigeten. A szállásért napi 40 fillért kell fizetni, reggeliért ugyancsak 40 fillért. ebédért 1 pengő 15 fillért, vacsoráért 75 fillért. Ztaf a mUcíoí LsetUésxekUel A diákszálló vezetősége nagy gonddal ellenőrzi az ellátást és soha semmiféle panasz sincsen. Még a legigényesebb franciák is, akiknek a megjelenése külön érdekesség, teljesen meg voltak mindennel elégedve. Egyedül a minap itt járt sziriai cserkészekkel volt baj. Ök is megkapták a jó magyar kosztot, de nem tudták megenni. Az ő exotikus gyomrukra Budapesten főzni nem tudnak, arra vállalkoztak, hogy majd maguk gondoskodnak élelmezésükről. Cserkészek lévén, kijelentették, hogy főzni is tudnak. A főzéshez — ismeretlen okból — nem vették igénybe a Toldy Ferenc-utcai diákszálló kjitűnően felszerelt, gáztűzhelyes konyháját, hanem az udvaron, petróleumfőzőn készítették az ebédet. A diákszálló vezetősége kíváncsi volt, hogy mi készül a sziriai konyhán. A tűzhelyen hatalmas lábast láttak, abban gulyásszerüleg felvágott marhahús-darabokat és közte száraz babot. A lié, amelyben mindez kavargóit, olajos víz lehetett. Szép szint adtak a főzt- jüknek paprikával, de különben semmiféle jót nem árult el a lábasból kiáramló gőz illata. Hát ofélével "(csakugyan nem kedveskedhettek Budapesten a vendégeknek. Mint a vendégjárás számadatai mutatják, a2 1914-iki tízezres forgalmat nem tudják a diákszállók elérni. Ennek oka ugyanaz, ami a „na- gyok“ idegenforgalmának is a jellemzője: a külföldi idegenforgalom növekszik, ellenben a belső erősen megcsappant. Az ország területéről nem jönnek többé fel a fővárosba a diáktömegek, mint a háború előtt. — Ez nagyon sajnálatos dolog — mondja Petik igazgató. — Felejthetetlen és nagyszerű nevelő hatású élmény a falusi gyermekek számára az ország fővárosának meglátogatása. Minden jóban, minden látványosságban részük van itt és az élvezetek non plus ultrája számukra a dunai hajókirándulás Visegrádra. * Rendkívüli gondot és körültekintést igénylő, de nagyon szép munka ez, amelyet kiegészít a fováros és a vidék közötti cserenyaralási akció. Erre a célra a nyáron felszabaduló Aréna-úti iskolát használják fel szállásul. Az idén közel ezer vidéki diák jut el így Budapestre és ugyanannyi fővárosi fiú és leány megy a jó vidékre. A szép eredmények érdemessé Iteszik az intézményt arra, hogy a harmincadik évfordulóján elismeréssel tekintsünk fel reá. lu&Uál a teg&zeMHy'M idzg&if-Mfyaitni ihl&ztn&Hty, fn€ly&€H' a (wát&S&Oto iÖiUhi tfyty
