Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-07-28 / 29-30. szám
Budapest 1937 július 28. 3 Budapest minden külföldi kölcsönét rendezték 4-4Va"5 százalék helyett 1V2-15/8-13A lesz a kamat — Csak a 15 milliós vövidlejáratú kölcsön transfferálási költségé vitás — A főváros továbbra is 10 millió pengő kamatot fizet — Milyen nagy lesz az új fővárosi kölcsön? Fabinyi pénzügyminiszter londoni tárgyalásainak fővárosi vonatkozásai Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter Londonban rendezte az ország hosszúlejáratú kölcsöneinek ügyét és ezzel három esztendőre nyugalmi helyzetet teremtett Magyarország gazdasági helyzetében. Ennyi időre szól ugyanis a megállapodás, amelyet természetesen vagy meg lehet hosszabbítani, vagy a mostani rendezés alapján a további rendezés lehetősége biztosítva van. Pontosan megállapodtunk a hitelezőkkel a tartozások fizetési részleteiről és a kamat szolgáltatás módozatairól. Ez a nagy fontosságú pénzügyi rendezés erősen érinti a főváros financiális érdekeit is. A Fővárosi Hírlap éppen ezért érdeklődött aziránt, hogy a külföldi hitelezőkkel való megállapodások miképen befolyásolják Budapest pénzügyi politikáját. A főváros szempontjából a megegyezés a lehető legjobbnak mondható és Budapest városának csak haszna mutatkozik a pénzügy- miniszter akciójából. — A magyar főváros örömmel üdvözli a rendezést, — mondotta nekünk informátorunk, — nemcsak azért, mert a hitelviszonyok rendezése nélkül egy ország fejlődése sincs biztosítva, hanem azért is, mert ennek alakiján sikerült a főváros hitelezőivel sok vitás ügyet megoldani. Budapest külföldi hitelezői már hosszabb idő óta türelmetlenkedtek, igen sokszor különféle kívánságokkal álltak elő. Lamotte Károly alpolgármester sokszor volt kénytelen külföldre utazni, s a hitelezők képviselőivel egyes részletkérdéseket megbeszélni. Egyre ritkábban tudott a város írásban összhangot teremteni. Mind gyakrabban vált szükségessé a szóbeli tanácskozás. Ha telefonon állapodott meg a főváros valamiben a külföldi hitelezőkkel, úgy a leigazolásoknál majdnem mindig zavarok keletkeztek. Most, a rendezés után úgyszólván minden vitás probléma megoldást nyert. A főváros maga is rendezni kívánta köl- csöneit. Ebben az irányban az első lépést már meg is tette. A Mendelssohn bankháztól felvett 2.8 millió dollár kölcsönt már likvidálta. Annakidején közel tizenhat millió pengőt kapott a főváros, amit most kilenc millió pengővel fizetett vissza, tehát hét millió pengő különbözet mutatkozik a főváros javára. Elkerülhetetlen lett volna a többi hitelezőkkel való tárgyalás is, de a pénzügyminiszter megállapodásai sok tekintetben minden kezdeményező lépést feleslegessé tesznek. Négy fővárosi kölcsön kamatozását változtatták meg — A pénzügyminiszter megállapodása a főváros négy kölcsönét érinti. 1. Az 1910. évi angol fontos kölcsön 4%:-os kamatozású. A zárszámadás szerint 1.794.000 angol font a tartozás, most tehát 30 millió pengő kötelezettségünk áll fenn. 2. Az 1911-es francia kölcsön ugyancsak 4%-os. Ez jelenleg 15 millió pengő körül mozog a már devalvált értékben. A zárszámadás 96 millió frankot tüntet fel. 3. Az 1911-es vegyes valutájú kölcsön. Ennek a kamatozása 4%i%. E pillanatban 139 millió a kötelezettségünk. A múlt év végén hollandi forintban állapították meg a tartozás nagyságát. Azért választották ezt a pénznemet, mert jelenleg a hollandi forint a legszilárdabb. Tartozásunk összege 74 millió hollandi forint. 4. Az 1927. évi 20 millió dolláros kölcsön. Ez 6%-os kamatozású lenne, de csak 5%-ot fizethet a főváros, mert az állam a bosszúlejáratú kölcsönök kamatát ennél a határnál maximálta. A zárószámadások szerint 17.8 millió dollár kötelezettségünk áll fenn. Jelenleg kereken 60 millió pengő tartozással kell számolnunk. Fabinyi pénzügyminiszter megállapodása szerint az 1910-es és az 1911-es kölcsönök kamatozása az eddigi 1% helyett lYv% lesz, de ezt az összeget a hitelezők a nekik megfelelő és nekik tetsző valutában kapják meg. Az 1914-es vegyes valutájú kölcsön lYi%-os kamatja helyett fizetünk FU% kamatot, végül pedig a 20 millió dollár kölcsön után sem fizetünk 5%-ot, hanem csupán 1%%-ot. Budapest 10 millió pengő kamatot ffizet Ha a rendezést le akarjuk egyszerűsíteni, úgy azt mondhatjuk, hogy a hitelezők megkapják valutában a kamatot, de az állam 02Yi<%o felárat számít, vagyis a hitelezők 100 egységből 37.5-et kapnak meg. Ami a magyar fővárost illeti, újabb áldozathozatalra nincs szükség, Budapest továbbra is pengőt fizet, még pedig pontosan annyit, mint eddig. A pengőt beszolgáltatjuk a külföldi hitelek pénztárába. A külföldi kölcsönök kötvény- tulajdonosai jelentkeznek szelvényeikkel és annak ellenértékét odakünn megkapják. A főváros évenként 10 millió pengővel járul hozzá ehhez az alaphoz. Ezek után az iránt érdeklődtünk, hogy milyen előny származik a fővárosra a rendezés bői, ha Végeredményképen a külföldi kölcsönök kamataiért ugyanannyit fizetünk, mint eddig. A magyarázat a következő: — Mindenekelőtt fontos az, hogy a hitelezők a jövőben minden korlátozás nélkül valutában kapják meg a pénzüket. A főváros hitelképessége emelkedik, ha a külföld tudomást szerez arról, hogy a magyar főváros eleget tett kötelezettségének. A bankzárlat óta a magyar főváros pontosan beszolgáltatta kamatkötelezettségét, de külföldi hitelezői nehezen jutottak hozzá pénzükhöz. Ha idejöttek és itt akarták elkölteni járandóságukat, naponta 100 pengőt minden további nélkül megkaptak. Sokan azonban nem akartak Magyarországra utazni. Volt más felhasználási lehetősége is a befagyott pénznek, de ez mind elég bonyolult volt és a felhasználás esetén mindenkor áldozatot jelentett a hitelezők számára. €0 milliót már megkaptak, 15 millió fővárosi pénz még transferálásra vár — Eddig körülbelül 15 millió pengő az az összeg, amelyet a főváros befizetett, de a külföldi hitelezőknek még nem transzferálták. Nem szabad azonban azt hinnünk, hogy a befizetett pénzekből semmit sem kaptak a külföldi hitelezők. 60 millió pengőn felül van az az összeg, amelyet 1931 december 23-tól, vagyis a bankzárlattól egész mostanáig ki tudtunk juttatni a külföldi hitelezőink követeléseinek rendezésére. Nagy előnyt jelent a múlttal szemben még az is, hogy a jövőben a hitelezők kielégítése a kötvény köles önök szelvényének ellenében történik, tehát végleges és tisztázott helyzetet jelent. A fő varos visszakapja a szelvényeket, vitának többé helye nincs. — A régi fizetések perforált szelvények ellenében történtek és mint előlegek szerepeltek. Ezeknek a szelvényeknek jogi helyzetét most nem érintették. — A magyar főváros meg van arról győződve, hogy a külföldi kötvénytulajdonosok közül nagyon sokan veszik majd igénybe a rendezés által nyújtott előnyöket és a szelvényeket az új rendszer szerint beváltják. Lesznek azonban olyanok is, akik a régi rendszerhez ragaszkodnak és azt az összeget, amit a főváros a külföldi hitelek pénztárába fizet be, maguk akarják majd igénybe venni. Ennek természetesen nincs semmi akadálya és ebben az esetben a régi rendszer szerint történik a lebonyolítás. Az új rendezés mindenesetre határidőt kötött ki: január 1-től június 30-ig be kell nyújtani azokat a kölcsönkötvényszelvénye- ket. amelyeknek ellenértékét valutában kívánják. Ezen a batáridőn túl a megállapodás érvényét veszti. Szükség volt erre a korlátozásra, nehogy később komplikációk merüljenek fel. — A főváros tisztában van azzal, hogy a kölcsönkötvények fele van csak külföldön, a másik fele benn van az országban. Ezúttal csupán a kamatfizetések törlesztéséről van szó, magának a tőkének a törlesztése főleg a kölcsönkötvények visszavásárlása útján történik. Ennek a módozataival a nyilvánosság előtt foglalkozni bajosan lehet. A jövőben mindenesetre könnyebb lesz még a visszavásárlás is, mert a kötvényeknek árfolyama a kamatrendezés után bizonyos árfolyamon feltétlenül megszilárdul. A városnak tehát nem kell majd különböző eshetőségektől tartani és számításait szilárdabb bázisokra helyezheti. 4 millió pengő hosszúlejáratú kölcsöne van a magyar fővárosnak Az is érdekelheti a nyilvánosságot, hogy tulajdonképpen milyen nagy összegre tehetők a főváros hosszúlejáratú kölcsönei. Erre is kaptunk felvilágosítást. — Négy kölcsön van érintve a külföldi kölcsönök rendezése során. Ezeknek összege 244 millió pengő. Ezenkívül a főváros 20 millió pengő hosszúlejáratú belföldi kölcsönnel rendelkezik, tehát 264 millió pengő hosszúlejáratú kölcsöntartozása áll fenn, ami a főváros nagy vagyonához képest túlságos soknak nem nevezhető. Ehhez járul még 42 millió pengő rövidlejáratú kölcsön, amiből 15 millió pengő külföldön van elhelyezve. — Ennek a 15 millió pengőnek az ügye még nincs egészen lezárva. Ugyancsak a kormány létesített szintén bárom esztendőre, úgynevezett Stillhalte-megállapodásokat, de ezeknek a részletei a főváros vezetősége előtt még nem ismeretesek. Annyit már tudunk, hogy ezúttal a transzferálás költségeit a fővárosnak kell megfizetni. Ezeknek a költségeknek a nagysága azonban még nincs tisztázva. Amint a nyári szabadságok bevégződnek, a pénzügyminisztérium és a főváros között megindulnak majd a tárgyalások és a transzferálás költségeinek meghatározása megtörténik. Szerencsére maga a tőkeösszeg nem nagy és így nem kell félni attól, hogy ez az eddig még tisztázatlan kötelezettség komolyan befolyásolja a főváros pénzügyi helyzetét. Mindent összefoglalva tehát a főváros boldog lehet abban az irányban, hogy az összes függő pénzügyi problémái megoldódtak és komoly pénzügyi programot semmi váratlan körülmény nem boríthat fel. Milyen lesz az ú] kölcsön? Sokat beszéltek arról, hogy a főváros az ősszel nagyobb kölcsönt vesz fel. A külföldi hitelezőkkel való tárgyalások után ennek nincs most már akadülya. Más kérdés azonban az, hogy az óvatos pénzügyi politika milyen irányban kívánja működését kiterjeszteni. Az iij kölcsön felvételének lehetőségéről és annak körülményeiről is tájékoztattak bennünket. — Szendy polgármester már többször kifejtette azt az álláspontját, hogy nagyarányú beruházásokra van szükség, amelyeket azonban a folyó bevételekből fedezni nem lehet. A kölcsön felvétele tehát elvben el van határozva. A költségvetés összeállításával kapcsolatban az ügyosztályok a maguk terveit előterjesztik. Augusztus 20-a után, a polgármester azokat letárgyalja és ősszel az autonómia képviselőivel pontosan megállapodik Budapest fejlődésének lehetőségeiről. őszig tehát konkrét megállapodások nem lehetségesek. Budapest városa mindenesetre rendbehozta szénáját és nincs semmi akadálya annak, hogy a polgármester programját pénzügyileg semmiféleképen sem kifogásolható bázison alapozza meg. TANUIA GYÖRGY hat. eng. villany szerelési vállalata Budapest, V., Vilmos császár-út 17. Telefon ; 326-172 Díszoklevéllel és ezüst éremmel kitüntetve PLAST ILIT PADLÓBURKOLAT színes aszfalt mümasszáhól. DONATH ALFRÉD Budapest, Csengery-u. 80. T.i 124-108 építőipari szigetelő- és vegyianyagok gyára
