Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-09 / 23. szám
Előfizetési ár: EGÉSZ ÉURE ...... 24 ß»EN6Ö FÉLÉVRE .............................*22 PENG® EG YES SZÁM ÄRß; 50 FILLÉR Arusfiiák a* összes ÍBSJSs-jsaváSBojiokfean FELELŐS SZERKESZTŐ: DUCSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és k i a tí ő h 5 w a 8 a I: BUDAPEST, VB., A^DEáSSY-ŰT S0. TeSefsn: l-IST-ÍS - Posiacsohk: 40.<324 KiS'2sz3SK3GsaEr-srasa panzst ut Mire ezek a sorok megjelennek, Szendy Károly, Budapest székesfőváros polgármestere már útiban lesz Párizs felé. A polgármestert a párizsi tanács elnöke, vagyis Párizs polgármestere hívta meg* a francia fővárosba, mint annak vendégét. Ez a megtisztelő meghívás nem egyszerűen Budapestnek, a világkiállítás egyik kiállítójának szól, hanem igenis Budapestnek, a világvárosnak és Szendy Károlyra k„ annak a polgármesternek, akinek sikerült a magyar székesfőváros neve iránt az egész világon tiszteletet és megbecsülést teremteni 'és akinek személye a világvárosok vezetői előtt szintén a legnagyobb megbecsülésben ró szesül. mint városának bölcse, tehetséges és gazdag eredményeket fölmutató polgármestere. A világváros hívta meg a világvárost és a világváros polgármestere egy másik világváros közigazgatási apparátusának fejét. Nem minden büszkeség és nem minden megelégedés nélkül kell ezt megállapítanunk, már csak azért is. mert a világvárosok között új formájú. eredményesnek Ígérkező 'állandó és következetes érintkezési módokat látunk, amelyeknek sikere alig* vonható kétségbe. A legnagyobb örömünk azonban mégis abban telik, hogy a világvárosoknak ez a mind szorosabbá váló kapcsolata, az egymással való mindjobban kifejlődő érintkezés kiterjed a szegény, megcsonkított Magyarország fővárosára is, amely ilyenformán bekapcsolódván a világvárosok díszes sorába, nagy megbecsülést. dicsőséget szerez a magyar nemzet nek és magának az országnak is. Párizs meghívása önmagában véve is nagy megtiszteltetés, de még* inkább büszkeségünkre szolgál, ha figyelembe vesszük azt is. bogy a franciák büszke fővárosa a magyar polgármester előtt a világkiállítás csodáival akar szerepelni. Mindannak, amit a világvárosok egymással való újszerű és eredményesnek ígérkező _ kapcsolatsálról elmondottunk, egyik legszebb jelensége ez a párizsi meghívás, de egyszersmind komoly láncszemét adja a magyar fővárosnak az 'európai világvárosokkal való kapcsolatának is. Hiszen Budapest székesfőváros polgármesterét, Szendy Károlyt, a közelmúlt- esztendőkben már vendégül látta az osztrák szövetségi köztársaság fővárosa, Bécs. Lengyelország fővárosa, Varsó, a német birodalom székvárosa-, Berlin és a bajorok gyönyörű világvárosa, München is. Ez a tiszteletreméltó névsor most Franciaország fővárosával ékesedik. Hozzátartozik a világvárosok le díszes sorához, amelyekben Szendy polgármester látogatást tett, Itália fővárosa. Róma is. Ez a római látogatás nem telje-sen azonos jellegű ugyan a miásik négy, illetve most már öt látogatással, de igen fontos tényezője a polgármester ama törekvésének, bogy a nagy világvárosok belső berendezkedésének megismerésével gazdageredményű tanulmányutakban vesz részt. Amikor Szendy Károly egy-egy világvárost látogat meg, ott nemcsak az ünnepélyes fogadtatásoknak és ünnepi lakomáknak részese, hanem gazdag tapasztalatokat is akar szerezni, így történt ez eddig minden városban és ezúttal Párizsban sem futó vendég lesz. hanem napokon át fogja tanulmányozni Párizs intézményeit, hogy azután ismét napokon át világhírű fürdőhelyeket, Cannest és Nizzáit látogassa meg, itt már azzal a kimondott, konkrét céllal, hogy azoknak világhírű idegenforgalmi intézményeit vegye szemügyre. Egyszóval a nagy megtiszteltetések mellett, amelyek a magyar fővárost és polgármesterét érik, amikor világvárosok hívják meg és látják vendégül, amikor Budapest híre, neve állandóan növekszik, mert hiszen észre vesznek bennünket, számontartanak minket: egyben a magunk számára tapasztalatokat, utánozni vaíló bölcs, praktikus tapasztalatokat is gyűjt a polgármester. Tapasztalatokat, amelyek segítene]?; ezt a világvárost még világviái- rosabbá tenni és tapasztalatokat, amelyek a magyar nemzeti sajátságok állandó tiszteletben tartása mellett, a magyar nemzeti jellegnek mindenkor való kidomborításával is nagy nemzetközi varossá fogják tenni a mi Budapestünket Budapest világvárosias Jellegét emelik a hatalmas új alkotások LAKOTTÉ iCÁHOLY helyettes polgármester nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak a tabáni gyógyszálló felépítéséről, a BSzKRT valóságos helyzetéről és a megindított közmunkákról í Kedden délután utazott e-1 a menetrendszerű i gyorsvonattal a francia fővárosba Szendy Károly j polgármester, akinek távollétében Lamotte Károly j dr. első polgármester látja el a polgármesteri teendőket. Tíz napig lesz távol Budapesttől Szendy Károly, akinek legutóbb a rendes heti tanácsülésen, pénteken referáltak az ügyosztályvezető tanácsnokok azokról a problémákról, amelyek távolléte alatt foglalkoztatják majd az adminisztrációt. A városháza hatalmas gépezete természetesen zavartalanul működik tovább: az éppen most megoldott problémákat újabb feladatok követik, a Fővárosi Hírlap munkatársa éppen ezért felkereste a polgármestert helyettesítő Lamotte Károly dr. alpolgármestert, aki a legfontosabb aktuális kérdésekről a következőket mondotta: — Még a nyári szünet előtt több fontos ügyet kell elintézni, ezek közé tartozik a tabáni szálló problémájának megoldása. Sok mindenféléről beszéltek ezzel kapcsolatban, arról is hallottam suttogni, hogy a főváros az egész szállóépítést elejtette. Erről szó sincs. A főváros közgyűlése már döntött arról, hogy a tabáni szállót fel akarja építeni. Az alkotáshoz szükség*es legfontosabb eszköz: a pénz is rendelkezésünkre áll. Ötmillió pengőt veszünk fel a Kereskedelmi Banktól. A kölcsön felvételének részleteit a bankkal már letárgyaltuk, semmiféle nézeteltérés nem merült fel és a szerződéstervezetei — amelyet a székesfőváros tisztiügyészsége most készít el — a pénzügyi ügyosztály a bankkal egyetértőén minden részletében megbeszélte. A legutolsó nyári közgyűlésen a kölcsön felvételét a törvényhatóság I megszavazza, mi felvesszük a pénzt, hogy alkalmas időben hozzáláthassunk az építéshez. Nem kell arra gondolni, hogy most már lóhalálban építeni fogunk, mint ahogy egyesek szeretnék, nincs arról szó, hogy az eucharisztikus kongresszus megnyitására el kell készülnie a tabáni gyógyszállónak. A szálló létesítése nincs időponthoz kötve. Nem szeretek terminust mondani, d'e az az érzésem, hogy jövő ősszel a gyógyszállót már fit is adhatjuk hivatásának. A szálló építésére kiküldött bizottság hamarosan újra összeül és a még fennforgó részlet- kérdéseket is eldönti. — Ügy hallottuk, hogy a Kereskedelmi Kamara Éber Antal elnök indítványára beadványban tiltakozott a szállóépítés ellen és azt az ajánlatot tette, hogy a főváros vegye fel a kölcsönt, de ne építsen szállót, hanem az összeget bocsássa a vendéglátó érdekeltségek rendelkezésére amelyek azután gondoskodnak majd az új szálló létesítéséről. — Talán ezzel kapcsolatosak a tabáni szálló építésének elhalasztáisláiról szóló hírek? — vetettük közbe. — Az ilyen beadványok nem téríthetnek el bennünket arról az útról, amelyre bennünket a főváros törvényhatóságának határozata vezetett. Ha ilyen beadványoknak engedelmeskednénk, akkor már valamennyi üzemünket le kellett volna építenünk. A főváros közgyűlése állástfoglalt az építkezés mellett, és egyben utasított bennünket, hogy a kölcsön felvételére vonatkozó előterjesztést külön hozzuk a törvényhatóság elé. Ennek a kívánságnak eleget teszünk. A BSzKRT kérdés őszre marad Lamotte Károly alpolgármester ezután a villamos problémákról beszélt: — BSzKRt. vezetősége az igazgatóság elé terjesztette a villamos tarifa-reform első esztendei eredményét. Erről még a BSzKRt igazgatóságának kell véleményt mondania, majd csak azután foglalkozunk mi ezzel a nehéz kérdéssel. Etekintetben igen ellentétesek a felfogások. Vannak, akik a BSzKRt. helyzetét katasztrofálisnak tüntetik fel, más oldalról pedig hivatkoznak arra, bogy a BSzKRt.-al a főváros nagyon jó üzletet csinált, mert annakidején úgyszólván ingyen szerezte meg, ma viszont mégis komoly vagyoni tétele Budapest városának. Mint általában, az igazság most is a közepén van. A BSzKRt-mak valóban nehéz a pénzügyi helyzete, ezenkívül igen fontos forgalmi és vállalati ügyeiben kell határozni, de katasztrófáról beszélni, enyhén szólva, túlzás. Kétségtelen az is, hogy évek során több mint 170 millió pengőt szolgálatott be a BSzKRt a főváros pénztárába. Az összeomlás után a BSzKRt valóban a főváros ölébe hullt, de a vállalat megalapozása mégis csak a főváros közönségének az érdeme. Akik nagyon irigyelnek bennünket a zavaros idők ajándékáért, azoknak azt mondhatom, hogy szívesen lemondanánk a BSzKRt anyagi előnyeiről, ha nem kellene vállalni azokat a szociális és egyéb terheket, amelyek ugyancsak a főváros nyakába szakadtak. A BSzKRt-probléma megoldása mindenesetre égető kérdés, amellyel a főváros vezetősége nagyon komolyan foglalkozik és amelynek megoldása mindnyájunk érdeke. Hatalmas közmunkák — Senki nem mondhatja azt, — folytatta az alpolgármester, — hogy a főváros vezetősége és a törvényhatóiság eredménytelen munka után széledne el a nyári pihenőre. Egész sereg nagy közmunkát fejeztünk be, szándékosan nem használom azt a kifejezést, hogy komolyabb alkotások után lettünk pontot. A múlt héten avattuk fel ünnepi külsőségek között a diákstadiont, ezen a héten a polgármester úr a balatoni mű-út budapesti részét adta át a közforgalomnak. Ugyanaz a bizottság, amely ennél az aktusnál szerepelt, megtekintette a repülőtér építkezését is, amely ebben a hónapban szintén befejeződik„ Amikor autóval végig jártunk a g*yönyörü új úton és Magyar- ország egyik legszebb autóstradáján végigrobogtunk, azt hiszem, mindenkinek a lelkét öröm és büszkeség töltötte el. A külföldi autósok helyébe képzeltük magunkat és mi is gyönyörködtünk abban a nagyszerű panorámában, amely az útnak majdnem minden szakaszán elébünk tárult. Nagyon kevés világvárosba juthat az utas ilyen szép vidéken keresztül. A magyar tengert legalább 25 perccel közelebb hozzuk a fővároshoz: ezzel az eredménnyel is meg lehetünk elégedve. — A repülőtér már teljes nagyságában kibontakozott előttünk. Én most végigjártam a külföldi hitelezőkkel való tárgyalás kapcsán Európa legjelentősebb repülőtereit. Annyit mondhatok, hogy ilyen szép, ilyen modern és minden kívánalmaknak megfelelő repülőtér, mint a budaörsi új repülőtér, párját ritkíítja Európában. Sokat beszéltek arról is, hogy súlyos milliókba kerül majd a repülőtér telkeinek megszerzése és azt hangoztatták, hogy a főváros pénzügyi gazdálkodását evvel nehéz helyzetbe hozzuk. A kisajátítási eljárások még nem végződtek be. de a különböző részlet-ítéletekből már látjuk, hogy eredeti számításainkba nem csúszott hiba. Két pengőtől négy pengőig ítélte meg a telek
