Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-06-09 / 23. szám

2 JftwkeoetfitißLiP Budapest, 1937 június 9. árat a budaörsi részen a törvényszék és__ a bíróságnak ez a határozata körülbelül eldön­tötte ennek az ügynek anyagi mérlegét is. Hozzávetőleges számítás szerint másfél millió pengőre tehető majd az az összeg, amit a fővárosnak a repülőtér telkeiért ki kell fizetni. Nagy áldozat ez, de minden áldozattal felér az a. rengeteg előny, melyet az új repülő­tér létesítése jelent. Ne felejtsük el, hogy ^ a repülésnél is úgy vagyunk, mint az autózás nál: a jó utak hozzák a forgalmat. A repülés­nél ugyanezt a szerepet játsszák a modern re- pülőteerek: Budapest légiforgalma valójában most fog csak kellő arányok közt kibonta­kozni. — Van még egy nagyarányú közmunka: most építjük az óbudai kivezető útat. Ennek hossza ugyan nem olyan nagy, mint a balatoni müúté, de ezt mégis nagyobb köz­munkának kell tekintenünk, mert ezen a ré­szen nemcsak útépítés folyik, hanem csator­názunk is. A munka teljes erővel folyik, meg­szakítás nélkül dolgozunk majd egész nyáron át és őszre elkészül ez a nagy alkotás is. Kö­rülbelül két millió pengős közmunkáról van szó, melynek borderejét lebecsülni könnyelmű­ség volna. Megkérdeztük még azt i!s, vájjon készen: lesz­nek-e a repülőtérre vezető utak? Az alpolgár­mester ezt a magyarázatot adta: — Mind a két úton végigment a bizottság. Az egyik út elkészítésén most dolgoznak, a másik 'út rendbehozatalát megkezdték. Egy­előre nincs arról szó, hogy olyan végleges bur- kulatot kapjanak ezek az utak, mint amilyen­nel a balatoni műút dicsekedhetik, elleniben a makadámút készen lesz június hó 20-ára, a megnyitásra és a felületet megfelelő anyaggal befedjük addig. Bizonyos idő után. valószínű­leg egy év múlva, sor kerül majd ennek a két útnak végleges burkolására is. * Lamotte Károly alpolgármester nyilatkozatából kiderül, hogy azoknak van igazuk, akik büszkén hivatkoznak a magyar főváros nagyarányú alkotó munkájára, amelyet niég a nehéz gazdasági viszo­nyok között is, minden nehézség ellenére keresztül­visznek. adee-U és gc/itz Cementáruggár. Rekord hő- és hangszigetelő - gyár. Épületfa és építési anyag nagykereskedése PESTSZENIERZSÉBET Városi lerakató V., Tátra-utca 6. sz. alatt (Lipót-körútnál). — Telefon: 124-153 ÖRÖKLAKÁSOK az Űj-Lipótvárosban, közvetlen a Lipót-körút mellett, a gyönyörű Lipótvárosi Parknál, Mollán-u. 33. és Hollán-u. 36. alatti 5 és 6 emeletes luxuspalotákban 1—2 és 3-szobás hallosak, központi fűtés, melegvízszolgáltatással, tt 25 éves adómentességgel O Minden lakás önálló telekkönyvi tulajdon, bér­beadás esetén 9% jövedelmezőség. Pozsonyi- űt 49. Hétemeletes öröklakás palotánkban még kapható 1 darab 2-szoba hallos és 1 darab l-szoba hallos öröklakás. Érdeklődni: Hollán-utca 33 öröklakás iroda, vagy telefonon 2-933-48 és 2-902-37. — Vasárnap is. LAKÁSOK U\ szociális itdé-'ztviídty cvz m<z&hL Mítisztiének lasiásara A yg'tyácfy&Hd&zéh&k **indes* ,leányban ,%(&.dasUadnaU Anunkássáfy ^Ólétícöí A gyárgondoizónői szolgálatot, amely Magyar- országon most van kialakulóban, a világnak úgy­szólván minden nagyobb ipari államában már meg­honosították és mindenütt igen jelentősek azok az eredmények, amelyeket az intézmény a munkásság egészségügyi, szociális és kulturális színvonalának emelése terén felmutathat. Ezek az eredmények bizonyára Budapesten sem fognak elmaradni. Erre vall a székesfővárosnál al­kalmazott gyárgondozónők eddigi működése is, amely mindenekelőtt azt mutatja, hogy ,a munkás­ság nem bizalmatlan a gondozónőkkel szemben és segítségüket sűrűn igénybeveszi. Érdekesen számolnak be szolgálatukról maguk a gondozónők jelentésükben. Eszerint az Élelmi­szerüzemben dolgozó gondozónők március 20-tól május 20-ig az üzemben dolgozók 20 százaléka ke­reste fel tanácsért vagy kérte a gondozónők szemé­lyes utánjárását. Az ügyek között családi, egész­ség-, lakás-, iskola-, OTI-, kórház-, adó-, LÄB- kölcsönügy, eltűnés, visszahonosítás. áthelyezés, ön­segély, utazás, sőt művészeti kérelem is szerepel. Az ügyek nagyrészét a gondozónő elintézte, a többi folyamatban van. A gondozónő emellett különböző, a munkások érdekét szolgáló javaslatokat tett az üzem vezető­ségének új egészségügyi és más berendezések fel­szerelésére. Számos esetben megfelelő orvoshoz irá­nyította a betegeket. Tanulmányi látogatást és elő­adásokat szervezett, vándorkönyv tárat szerzett. Most dolgozik egy rendes alapszabályok szerint mű­ködő önsegélyző egyesület létrehozásban. Ugyanez a gondozónő a Községi Kenyérgyárban is teljesít szolgálatot, ahol körülbelül hasonló ügyeket intézett el. Szükség esetén vagy a munká­sok kérésére családokat és betegeket is látogatott, gondozta a gyermekek tanulmányi előmenetelét, pályaválasztási tanácsot adott, résztvett az orvosi vizsgálatoknál és tiz esetben első segélyt is nyúj­tott, különféle statisztikákat fektetett fel. Munká­ját megnehezíti, hogy egyszerre két üzemnek a gon­dozónője. Hasonló adatokat tár fel működéséről az Elektromos Művekhez beosztott gondozónő is, aki a kelenföldi telepen hetenként négyszer fogadóórát, asszonyok és anyák részére tanácsadót tart, két napon családlátogatást végez. Április 9 óta közel 100 alkalommal keresték fel különböző ügyekben és 23 esetben volt családlátogatáson és több kórházi ügyben járt el. Rendezett két-két előadást, mese­délutánt és egy ünnepélyt gyermekszereplőkkel, a Gyermekhét alatt tanulmányi kirándulásokra, gyer­mekszínházba:, az Állatkertbe vitte a gyermekeket és 100 gyermeket uzsonnával vendégelt meg. Eljárt különböző hatóságoknál, elintézett kérvényeket, se­gélyt eszközölt ki, még hitelezőkkel is tárgyalt, végrehajtásokat akadályozott meg, lakásügyeket intézett, kibékített perlekedő házasfeleket és meg­mentett egy letargiába esett öngyilkosjelöltet. Ter­mészetesen foglalkozott az üzem keretében adódó egészségügyi és jóléti kérdésekkel is és környezet- tanulmányát írásba foglalja. Rendkívül érdekesek, szinte meghatóan szépek ezek a jelentések. A rövid idő alatt is igazolják az intézményt és kívánatossá teszik, hogy a kísérlet­ből a gondozónői szolgálatnak az összes üzemekre kiterjedő kiépítése legyen. * & Jövő évben világkongresszust tartanak Budapesten a külföld magyarjai Megkezdte nagy propagandáját a kongresszus budapesti irodája Az 1929. év nevezetes eseménye volt a külföldi magya­rok első világkongresszusa, amelyet Budapesten tartot­tak meg és amelyre a föld minden részéről, hu­szonhét országból jötték össze az óhazába a ma­gyarok. Az 1938-iki Szénit István év és az emeha- risxtiku.s kongresszus alkalmából a második világ- kongresszusra gyűlnek össze a külföld magyarjai Budapesten. A nagy találkozót, amelynek egyik célja a Magyarok Világszövetségének megalakí­tása, a Magyarok Világkongresszusa Állandó Szervezeti Irodája készíti elő. Ez az iroda, ame­lyet az első világkongresszus hívott életre, a le­telt nyolc óv alatt lankadatlan buzgalommal és szeretettel ápolja a külföldön élő magyarokkal való kapcsolatokat és működési köre ma. már olyan sokirányú, szervezete annyira szétágazó a világ minden részébe, hogy hívó szavai minden­hova eljut, ahol magyarok élnek. A világkongresszus előkészítő munkájáról megkérdeztük Nagy Károly ny. főkapitányhelyettest, a Magyarok Világ­kongresszusa Irodájának igazgatóját, aki a következő tájékoztatót adta: — A jövő évi nemzeti ünnepségek során a Szent Istváni gondolatot akarjuk a világ előtt do­kumentálni, amikor találkozásra hívjuk a külföl­dön élő magyarságot. Azzal, hogy a nemzeti ünne­pek nagy eseményeinek résztvevői lelhetnek, hogy megmutatjuk nekik kultúránkat és országaink szépségeit, megerősíteni akarjuk magyarságukban külföldre szakadt véreinket és nemcsak .azokat, akik a kongresszusra eljöhetnek, hanem rajtuk ke­resztül azokat is, .akiket a körünkbe érkezők kép­viselnek. — Nagy vonásokban már kialakult .a második világkongresszus programja, de a részleteket és terv­szerű munkaprograinmunkat ezután állapítjuk meg. Annyi már most is elhatározott dolog, hogy a buda­pesti Szent. István-ünnepségeken való részvételen kívül alkalmat adunk a kongresszusra érkezőknek arra, hogy jelen lehessenek az Esztergomban és Székesfehérvárott tartandó nemzeti ünnepeken is. — Irodánknak Percnyi Zsigmond báró elnök aláírásával ellátott felhívását, amelyben magyar tesvéreinket meghívjuk a második világkongresz- szusra, szétküldtük már a világ minden részébe, ahol csak kapcsolataink vannak. Ez a felhívás közli, hogy 1938 augusztusának közepe táján lesz a világ magyarságának nagy találkozója és hogy a megtartandó világkongresszus egyik feladata lesz a Magyarok Világszövetségének megalakítása és szabályzatának megalkotása abból a célból, hogy végre megteremtsük azt az intézményt, amely az óhazát és a világon szétszórt magyarságot egybe­fűzi. Ezt a feladatot megalakulása óta irodánk igyekezett szerény anyagi eszközeivel, de annál na­gyobb lelkesedéssel és munkával teljesíteni. — A szétküldött felhívások, mint örömmel álla­píthatjuk meg, máris megmozgatták a külföld ma­gyarságát. Egymásután érkeznek válaszok, érdek­lődő levelek, lelkes biztatások. A különböző ma­gyar egyesületek sorra értesítenek, hogy képviselet­ről gondoskodnak, de ezenkívül is mozgalmat indí­tottak arra, hogy minél többen csatlakozzanak a hazatérőkhöz. Jött olyan értesítés is, hogy máris megkezdik a műkedvelői előadások tartását abból a : célból, hogy az előadások jövedelméből a hivatalos ■ kiküldöttek útiköltségét fedezzék. Megható levél j érkezett West-Virginia bányavidékéről, ahonnan egy magyar család tudatja, hogy összehívja az egész fiatalságot és így csinál mozgalmat, hogy minél többen látogassanak el az ünnepi események idején Magyarországba. Természetesen sok helyről, a föld­golyó túlsó oldaláról még nem volt mód válaszolni, hiszen talán el sem jutott még oda meghívásunk, így például az Independencia nevű kolóniába, amellyel a legutóbbi időben vettük fel a kapcsola­tot. Paraguay Villa-Rica nevű városa mellett \an ez az Independencia, mindössze tíz magyar él ott, de számunkra öröm, hogy ciz a tíz magyar is meg­találta rajtunk keresztül a szálat, amely a regi hazával összefűzi őket. & Miközben Nagy Károly lelkesen és szinte az egész világ magyarjait átölelő szeretettel beszel, figyeljük az iroda nagy ügyforgalmát, a hatalmas postát, amelyben sűrűn akadnak felemelő és meg­ható momentumok a távolbaszakadt magyarok éle­téből. Jönnek könyvek, egyesületi jelentések, külön­féle nyomtatványok és újságok is nagy sza • Most érkezett a többi között egy lepedonagysagu lap Montevideoból, a neve El Pueblo.- Ebben bizonyára lesz valami magyar vonat­kozás, — mondja Nagy Károly. Kinyitjuk. Pompás látvány lep meg. Egy egesz hatalmas oldalon egyetlen tájkép Budapestről. Leg­utóbb fényképet kért az irodától egy montevideoi magyar. Most már megtudták, hogy miért ker‘-e­Az irodát öröm sugározza be, mint munka köz­ben olyan sokszor, amikor messziről idáig egy-egy magyar szív dobogását. koré k e. aszfalt, útépítő, szigetelő és tetőfedő vállalata Iroda és telep: Budapest, VI., Agyag-utca 75. Telefon: 2-028-82

Next

/
Oldalképek
Tartalom