Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-04-28 / 17. szám
4 _ ______ Budapest, 1937 április 28. E* U&BEB8g!Mg5sgsK^ ... HÍREK = A PÁRTBÓL Uj e!vek szerint folyik a Nemzeti Egység Fővárosi Pártiának átszervezése A Nemzeti Egység Pártjában az elmúlt hetekben feltűnően mozgalmas volt az élet. A párt elnöke, Zsiiray Tibor napról-napra órákliosszat tárgyalt az egyes kerületek vezető tényezőivel és ezeknek a tárgyalásoknak az volt látható eredménye, hogy a legutóbbi pártértekezlet a kerületek legnagyobb részében jóváhagyta a pártelnöknek a kerületi elnökök ideiglenes kijelölésére vonatkozó javaslatát. Miután nem látszott eléggé világosnak, hogy az újabb megbízatás miért ideiglenes jellegű, ebben a tárgyban és a szervezés várható legközelebbi kérdéseiben megkérdeztük Vályi Lajos dr. főtitkárhelyettest, aki tudomásunk szerint a szervezési munkálatokat irányítja és tőle a következő felvilágosítást kaptuk: — Már közölte a Fővárosi Hírlap, hogy az új szervezési szabályzat jóváhagyása megtörtént és ezzel a párt belélete alkotmányos alapokra helyeződött, amelynek egyik jellegzetessége, hogy a kerületi szervezetek jogállása is akkép rendeződött, hogy a saját pártvezetőségüket és a saját szervezetüket illetőleg a szervezési szabályzat keretei között maguk határozhatnak. A pártelnökök megválasztása azonban nem tartozik a kerületek hatáskörébe, hanem a kerületi pártelnököket az elnök javaslatára a pártértekezlet választja. Ilyen körülmények között nem lett volna semmi akadálya annak, hogy a pártértekezlet a pártelnökök 'személyét illetőleg véglegesen is határozzon, azonban ez az alkotmányosságnak abban a szellemében, amely az egész szervezési szabályzatot létrehozta, mégsem látszott célszerűnek, mert az ideig lenesen kijelölt pártelnök által Véghezviendő kerületi szervezés és ennek keretében a kerületi pártválaszt- mánynak, mint a kerületi párt legfőbb képviseleti szervének a megválasztása esetleg a szervezésre jogosult tényezőknek egy olyan megnyilatkozására vezethet, amely a véglegesen kijelölendő pártelnök személye szempontjából is megfontolásokat igényel vagy következtetések levonására vezet. A kerületi átszervezést most, amikor egészen új elvek szerint kell a szervezetet megalakítani, természetesen nem lehet máskép megoldani, mint úgy, hogy a kerületek átszervezését felelősség mellett a kerületi elnök veszi kezébe, aki megbízást kap a pártelnök úrtól arra is. hogy a kerületi pártválasztmány választására vonatkozó intézkedéseket keresztülvigye, de viszont fenn kellett tartani a pártelnök úrnak a lehetősléget arra, hogy a kerületi pártválasztmány megválasztása és így a kerület akaratának a megnyilatkozása után módjában legyen neki és a pártértekezletnek a pártelnök személyének a végleges kiküldése tárgyában intézkedni. Egészen természetes, hogy a pártelnökök kijelölése máris a kerületi irányadó tényezők véleményének a figyelembevételével történik és így kétségtelen, hogy semmi akadálya nem lesz annak, hogy a kerületi pártválasztmány megalakulása után a pártértekezlet ezidőszerinti határozatai végérvényesen is megmaradjanak. — A belső szervezés legközelebbi feladatai közé tartozik a tizennégyes kerületközi bizottság megalakítása, amelynek hatáskörébe fog tartozni a kerületi választmánynak választására vonatkozó rendtartás kidolgozása is, tehát ennek az igen fontos szervnek a megalkotása meg kell hogy előzze a kerületek tényleges átszervezésére vonatkozó munkát. A tizennégyes kerületközi bizottság újraalakítása már a legközelebbi pártértekezleten várható. Az I. kerület városrendezési kérdései és a nyári színház. Az I. kér. pártszervezet Hoór Tempts Mór kerületi elnök vezetésével lefolyt ülésén Ayulászy Alajos dr. kerületi alelnök „Várospolitikai kérdések a kerület szempontjából“ címmel érdekes előadást tartott. Foglalkozott a Vár fejlesztési kérdéseivel, a Halászbástya meghosszabbításával, a kerület közlekedési problémáival. Állást foglalt a Déli Vasút kihelyezésének terve ellen. A Budai Színkör lebontásával kapcsolatban sürgette az új színház felépítését. Pályi Gyula dr. törvényhatósági bizottsági tag szólott az előadáshoz. A kerületi problémák felvetése — mondta — mindig nehéz, mert a helyes várospolitika megkívánja a kerületi helyi érdekek objektív összeegyeztetését az egész lakosság érdekeivel. Azok a problémák, amelyeket Nyulászy Alajos felvetett és amelyek az I. kerület polgárságának szívét nyomják, nem ütköznek ebbe az elvbe. A kerület legfontosabb problémája a tabáni fürdőváros kiépítése, de nem kis jelentőségű kultúrkérdés a Buda képéhez és hangulatához hozzátartozó nyári színház minél sürgősebb felépítése. A színházat a Horváth-kertben kell felépíteni, az építést pedig magának a fővárosnak kell vállalnia. Ennek a kulturális követelménynek teljesítésére a költségvetés emelkedő adóbevéteKEDVEK BÉLA épület-, mű-, és vasszerkezeti lakatos Budapest, I., Hleronymi út 23. Tel.: 1-557-27. d——imrimr imii"'i fM———i—— leivel módot nyújt. A városrendezési kérdésekre tért át azután. Ahogyan mindenütt a természet által megadott egység az irányadó, úgy a kerületet illetőleg is ennek a szempontnak kell érvényesülni. Ebből az elvből kiindulva a II. kerület területéből a Vár keleti oldala egészen a Dunáig és a XII. kerületből a Déli Vasút környéke az I. kerülettel olyan gazdasági egységet jelent, hogy ezeket a területeket az 1. kerülettel közigazgatási ag is egyesítni kell. Az általános helyesléssel fogadott javaslatok után Wagner György dr., Dinics Miklós és Korányi Márton, az Iparoskor elnöke szólalt fel. Hatvány Mária bárónő előadása a VIII. kerületben. A Nemzeti Egység Pártja VIII. kerületi szervezete Katona János törvényhatósági bizottsági tag feleségének elnökletével működő női csoportja előadó ülésen Hatvány Mária bárónő dr. nőorvos „Antivenériás mozgalom és leánynevelés“ címmel tartott előadást. Hangoztatta a fiatal leányok megfelelő szexuális felvilágosításának szükségességét, mert az e téren mutatkozó tudatlanság úgy a családra, mint a társadalomra nézve súlyos bajokat okozhat. Előadó a kényes, de kétségkívül aktuális témáról, mindvégig lebilineselően beszélt. Az előadói termet zsúfolásig megtöltő közönség nagy tetszéssel fogadta az előadást, majd vita következett, melynek során, Buzághné dr.-né Kócsy Aranka dr. rámutatva a szexuáis betegségeknek nemzedékekre kiható romboló hatására, az antivenériás mozgalomnak minél szélesebb alapokra helyezését sürgette. A nívós előadásért, Katona Jánosnó mondott köszönetét. R'ajpialMsű ícrícicí a viKamos áramszoMál'alás cs i] ilizpuntt lelep l€lállííásáró] Ionnál m Elektromos Fii vek Nevezetes évfordulója van a Székesfőváros Elektromos Müveinek. Április 22-én volt huszonöt esztendeje annak, hogy saját kábelhálózatából megkezdte a villanyfogyasztóknak árammal való ellátását. Az évforduló alkalmából az Elektromos Művek üzemi választmánya április 22-én a Honvéd-utca 22. szám alatt levő villamos-kiállítási épület előadótermében ünnepi ülést tartott. Kossalka János dr., az üzemi választmány elnöke vezette az ünnepi ülést, melyen megjelentek Lamotte Károly dr. alpolgármester a székesfőváros közönsége képviseletében, a polgármesteri XII. ügyosztály részéről Morvay Endre dr. tanácsnok, jelen voltak továbbá Veress Imre dr. számszéki igazgató, Várady Jenő dr. tiszti főügyészhelyettes, azonkívül az Elektromos Művek üzemi választmányának, illetőleg a korábbi üzemigazgatóságának volt tagjai is, a főváros többi nagy üzemének a vezetősége, Plósz Pál vezérigazgatóval és Szaszovszky Ottó h. vezérigazgatóval élén az Elektromos Művek számos tisztviselője és az üzem munkásainak nyolctagú küldöttsége. Az ülésen elsőnek Kossalka János dr. elnök emlékezett meg a nagyedszázados évforduló jelentőségéről, majd Lamotte Károly dr. alpolgármester hosz- szabb beszédben ismertette az üzem megalakulásának előzményeit, a fejlődés egyes mozzanatait és az üzem munkájának jelentőségét, egyben a vezetőség és az alkalmazottak eredményes munkásságáért a székes- főváros vezetőinek elismerését tolmácsolta. Ezt követően Plósz Pál vezérigazgató adott részletes beszámolót az elmúlt 25 év történetéről, megemlékezett mindazokról, akiknek nevéhez az üzem megteremtése fűződik, ismertette a negyedszázados fejlődésnek azokat az eredményeit, melyeket közvetlen munkatársainak, a vállalat tisztviselőkarának és munkásainak szorgalma, ügybuzgósága és kötelességtudó munkálkodása révén elérni sikerült. Befejezésül Kossalka János dr. elnök szólott Plósz Pál vezérigazgató érdemeiről, melyeket különösen azáltal szerzett, hogy a gazdasági válság legnehezebb évein biztos kézzel átvezette és a fejlődés útján megtartotta a székesfőváros egyik legnagyobb közüzemét. Az új villamos centrálá és a távfűtés problémája A jubiláns évfordulóval egyidőben került nyilvánosságra az a tervezet, amelyben az Elektromos Művek vezetősége a fejlődés további irányvonalát állapítja meg arra az időre, amikor a mai berendezkedés már nőm elégséges az áramszolgáltatás ellátására. A nagy figyelemre számot tartó tervezetet, amelyet Morvay Endre dr. tanácsnok, a vízvezetéki és világítási ügyosztály vezetője Széndy Károly polgármester elé terjesztett, főbb részeiben a következőkben ismertetjük: A közelmúltban az üzempolitikai bizottság tárgyalásaival kapcsolatban a közvéleményt is élénken foglalkoztatta, hogy mit kell majd tenni, ha a székesfőváros és környékének viHamosáramsziikségle- lét a Székesfőváros Elektromos Műveinek )kelenföldi telepe már nem tudja majd ellátniEkkor került szóba, hogy a vidéken, bánya közelében kell majd az új áramfcjlesztőtelepeit megépíteni és onnan távvezetéken kell az áramot a fővárosba szállítani- Sokan viszont hangoztatták, hogy nem szabad a székesfővárosit a távvezetéken történő áramszolgáltatás bizonytalanságának kitenni, nem lehet megengedni, hogy a főváros áramellátásának pénzügyi előnyeit bányavállalatok szerezzék meg és csakis a főváros területén lehet az új áramtermelőtelepet megépíteni; mindenesetre a székesfőváros áramellátásának pénzügyi eredményeit a székesfőváros közönsége számára kell biztosítaniHa a kelenföldi telep felkészültségét és a régi telepekről még szolgáltatható áraim mennyiségét számításba vesszük, azt tapasztaltuk, hogy a jelenlegi szükségletet a mai áramfejlesztőberendezések még bőven tudják fedezni. A szükséglet mértéke azonban — mint tudjuk — nem oszlik meg egvenletesen az év folyamán. A napi eloszlásban legnagyobb estefelé, az évi eloszlásban pedig legnagyobb a téli időben a téli időszak esti óráiban. Ez jelenti az üzem számára az évi csúcsterhelést, amely a téli évszak néhány napjára esik és a legnagyobb szükséglet mérvét adja. Az év egyéb napjainak a szükségleiét a meglévő áramfejlesztő berendezés — megfelelő tartalékkal — esetleg még bőven el tudja látni, de a téli csúcsterhelések már meghaladhatják a gépek teljesítőképességét. A most kialakuló gazdasági helyzet fejlődésében ara mutat, hogy a székesfőváros jelenleg rendelkezésre álló áramfejlesztő berendezéseivel a csúcsterhelés szükségletét előreláthatóan csak az 1940—11. évekig tudja ellátni. Erre az időre tehát megfelelő berendezésről kell gondoskodni, amely a csúcsterhelések idején még szükséges villamos áramot majd gazdaságosan szolgáltatni tudja. Ezeket a berendezéseket azonban csak fokozatosan, a fejlődő szükséglet mértéke szerint szabad ki- épiteni, mert a befektetés megfelelő jövedelmezősége csak így érhető el. A Székesfőváros Elektromos Művei elsősorban a Révész-utcai telep kibővítésére gondol, ami az adott helyzet meglévő előnyei miatt, mint olcsó megoldás, elsősorban jöhet tekintetbe. A meglévő berendezéshez korszerű kiegészítő berendezést alkalmaznának, ami olcsón volna megvalósítható s a villamos áramot is igen gazdaságosan, rendkívül olcsón lehetne termelni. A Révész-utcai telep áramtermelő berendezése ugyanis jóval több (21.000 kw) áramot tudna szolgáltatni, kazánberendezése azonban nem elegendő, azzal csak 14.900 kw áramot tudnak termelni. Nagynyomású, 130 almoszférás kazánberendezéssel, nagynyomású előtét-turbinával a telep teljesítőképességét 35.000 kw-ra lehetne fokozni. a telep gazdaságossága pedig — az előzetes számítások szerint — az ország legkorszerűbb telepeinek: a kelenföldi és a bánhidai erőmüveknek a gazdaságosságát is lényegesen meghaladná A Révész-utcai telepnek ezzel a kibővítésével az 1911. év után következő két évre a székesfőváros áramellátása biztosított volna és pedig olyan megoldásban, amely az együttműködés vagy a távvezetékes ellátás bármely lehetőségével szemben sokkal kedvezőbb, annyira, hogy az így kibővített telep nemcsak csúcstelepnek volna előnyösen használható, de éppen olcsóságánál fogva alkalmas volna arra is, hogy a kelenföldi telep állandó terhelésének egyrészét átvegye éppen azért, mert még ennél is olcsóbban termel. A Révész-utcai telep alkalmas volna arra is, hogy távfűtés központja legyen. Az Elektromos Művek ennek az elgondolásnak a tervezetét is kidolgozta. Ezzel együtt a telep gazdaságossága az áramtermelés szempontjából is még kedvezőbb lesz. De a tervezet a távfűtés nélkül is a legolcsóbb, a leggazdaságosabb, tehát a legkedvezőbb megoldást jelenti. A csúcsterhelések további emelkedése eseten ezeket a terheléseket a székesfővárosban a fogyasztóterületek középpontjában elhelyezett kisebb erőművek vennék át 12—15.000 kw teljesítménnyel. Ez az elgondolás is olcsó megoldást jelent, mert a telepnek a fogyasztóterület középpontjában történő elhelyezése mellett hálózati költségek takaríthatok meg és a kis telepeknek a szükséglet szerint történő kiépítése mellett a tőkeszükséglet is csak fokozatosan, tehát kevésbé terhelőén jelentkezik. A kistelepek légoltalom szempontjából is megfelelőek- A tervezet a kis erőművek fáradt gőzével a környező városrészek fűtését is meg kívánja oldani. Ezzel a számítások szerint úgy az áramtermelés, mint a távfűtés nem remélt nagy gazdaságossága volna elérhető. Az Elektromos Művek vezetőségének ez az előterjesztése még szakértői tárgyalások alá kerül. A székesfőváros mindenesetre arra törekszik, hogy a szakértői tárgyalásokból és vizsgálatokból a legjobb megoldás alakuljon ki.
