Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-04-28 / 17. szám

Budapest, 1937 április 28. 5 yötriho^rííI^MP Olcsó kislakások építése érdekében az adómentességi rendelet módo­sítását kéri a pénzügyminisztertől a főváros A rendkívüli liázadómentességről szóló rendele­tet sok vonatkozásában megelégedéssel fogadták a szakkörök ős az építtetők, helyeselve azt a célzatot, amely a nagy erővel megindult városrendezés segít­ségére siet. A sok helyes intenció mellett vannak azonban a rendeletnek szépséghibái is, amelyek szo­ciális szempontokból esnek kifogás alá és nem az építőipart és nem az építkezés iránt érdeklődő ma­gántőkét, hanem a közönséget, még pedig annak a szerényebb tehetősségű rétegeit érintik, abban az ér­telemben, hogy a rendelet az olcsó kislakások ter­melését nem segíti elő. örömmel kell megállapítani, hogy a házadómentességi rendeletnek ezt a hiányos­ságát a főváros vezetősége is felismerte és az augusztus elsejéig rendelkezésre álló idő alatt, amíg a rendelet óletbclép, igyekszik is odahatni, hogy a rendeletet a szociális szempontok figyelembe­vételével egészítse ki a pénzügyminiszter. A főváros­nak erről a szociális akciójáról megkérdeztük Schuler dr­alpolgármestert, aki a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt a következő figyelemreméltó nyilatkozatot tette: — Amikor a pénzügyminiszter a július végén le­járó házadómentességi rendeletet meghosszabbította, rendelkezésénél körülbelül azokat az irányelveket tartotta szem előtt, amelyek a jelenleg is érvényben lévő házadómentességi rendeletben is domináltak, nevezetesen a városfejlesztési szempontokat és a csa­ládiházak építésének előmozdítását. Az adómentes­ség kedvezménye az egészségügyi szempontból töké­letesen megkonstruált lakások termelését igyekezett és igyekszik most is előmozdítani, megkövetelve, hogy a kétszobás és ennél nagyobb lakások fürdő­szobával is rendelkezzenek. Ez az egyébként helyes és korszerű rendelkezés nem kedvez azonban az olcsó kislakások építésének. — A polgármester úr az olcsó kislakások építésé­nek lehetővé tétele érdekében a főváros lakásépítési programját felölelő előterjesztésében kiterjeszkedett az építési adómentesség kérdésére is és a luxuslaká­sokra engedélyezett adómentességen túl az olcsó kislakások építése érdekében szüksé­gesnek tartja az adómentesség kiterjesztését. — Az előterjesztés részletes statisztikai adatok felsorakoztatásával mutat rá arra, hogy az üresen álló kislakások száma a főváros területén egyre csökken és hogy ezek további csökkenése várható. Az előterjesztés elkészítésekor az 1936. év negyedik lakbérnegyedének adatai még nem álltak rendelke­zésre, de most, hogy időközben ismeretesekké váltak, látjuk csak, hogy a polgármester úr jóslata meny­nyire beteljesedett. Az 1936. évi utolsó bérnegyed statisztikai adatai ugyanis az üresen álló szoba-konyhás lakások újabb jelentékeny megapadását mutatják. — A főváros területén levő összes lakásoknak körülbelül 50 százaléka szobakonyhás, vagyis annyi, mint az összes többi lakástipusok száma együtt­véve. Ebből a szoba-konyhás lakástömegből jelenleg csupán 1.7 százalék áll üresen. Ha még ehhez az el­enyészően csekély számhoz azt is figyelembe vesz- szük, hogy az üresen álló szobakonyhás lakások egy- része 800 pengőn felüli bérű luxuslakás, másrészük pedig a város belső területein, régi rozoga házakban azért maradt üresen, mert emberi lakásra nem alkalmas odú, amelyet már tatarozással sem lehet lakhatóvá tenni, megállapítható, hogy olcsóbérű szoba-konyhás lakás úgyszólván egyáltalán nem áll üresen a főváros területén. — Ezek a körülmények teljes mértékben indokol­ják a közgyűlés által is elfogadott polgármesteri javaslatot és sürgetően előírják, hogy a pénzügyi kormányzat a maximális kedvez­mény nyújtásával tegye lehetővé a magán­gazdaság részére azt, hogy az olcsóbérű szo- bás-konyhás lakások építését megfelelő tőke- befektetésnek találja. Vagyis adja meg az adómentességet olyan terüle­tekre nézve is, amelyek a város központjától távo­labbra feküsznek, de közművekkel el vannak látva, úgy, hogy a magántőke olcsó telekárakkal kalkulál­hasson és ezzel gazdaságosnak lássa az olcsó kisla­kások építését. — A polgármester úr, amikor most majd a pénzügyminisztériumtól az adómentesség hatályának ilyen értelmű kiterjesztését kéri, egyúttal azzal a kérelemmel fordul a kormányhoz, hogy az olcsó kis­lakások hiányára hívja fel a társadalombiztosító intézmények figyelmét olyan értelemben, hogy ezek az özvegységi és rokkantsági díjak tartalék- alapjainak egy részét a törvény által meg­engedett keretek között fordítsák kislakások építésére. — Remélhető, hogy a helyzetet pontosan feltáró statisztikai adatokkal alátámasztott kérelemnek meg lesz a kellő hatása és az egyébként örvendete­sen megindult építkezések során a magángazdaság érdeklődése az olcsóbérű, egyszerű, de azért kor­szerű kislakások építése felé fordul. Schuler Dezső dr. alpolgármester nyilatkozata, amely a főváros vezetőségének erős szociális érzé­séről ad bizonyságot, bizonyára örömet és megnyug­vást kelt azokban a körökben, ahol az adómentességi rendeletnek sok üdvös intézkedése mellett ezt a ki­rívó hiányosságát kifogásolják. Qjú-eiqúdalinak a qellértheqqi hötl'őrríisa körül íj^eo lé ejus ok ni eq nizsqálják, hoqq a szerzetesek Mária- forrása arai apasztjci-e a {jeliért für do oízhozamát TOrr. ÁRBAN olcsóságával, MINŐSÉGBEN RÉMET!! ISTVÁN ÉS T T* Első Magyar asztalos^ ÁSSA! ísegyár 1-293-11. Budapest, VI., 9zonc!y-o. 55. Tel: EXPRESS FELVONÓ—GÉPGYÁR Kerekes Glas el és Rózsa Budapest, V., Csáky-utca 45-47. Te!.: 29-25-97. ^Schutz Testvérek, káplár?«: .opura Telefon j | 1-530-02. körinyöfém—dagaityú fehér-<;sapá.gyíéni I GYAkTMÁNYAI IUVAlOaK! A tabáni kérdések megoldására a törvényható- ^ sági bizottság közgyűlése által külön bizottság meg- | alakításával a konkrét megvalóstilás stádiumába j jutott a fürdőváros régóta húzódó problémája. A I bizottság, beavatott helyről nyert értesülésünk szerint, j már a legközelebbi napok egyikén összeül és igyek- ' szik megállapítani azokat az alapfeltételeket, ame- ' lyek a Tabán kifejlesztésének nélkülözhetetlen té- ; nyezői. Nemcsak a lebontott városrész helyén fel- j építésre kerülő gyógyszálló tervei foglalkoztatják i ezt a bizottságot, hanem i hatáskörébe kerül mindaz, amit a budapesti gyógyforrásoknak a kialakuló fürdővárosba való bekapcsolása révén el lehet érni. j így elsősorban állást foglal a bizottság a Szent ! Géniért-gyógyfürdő, illetőleg a Szent Gellért-szálló ! kibővítésének kérdésében. Egyre meggyőzőbb for- ; mában kerül előtérbe az a terv, hogy a Gellért- ! hotel rendtabilitásának fokozása érdekében felépít- j sék az új emeletet, amely 54 szobával és 24 újabb fürdőszobával bővítené a hatalmas méretű és az idegenek által megbecsüléssel emlegetett fővárosi intézmény befogadóképességét. Az építkezéseken kívül azonban behatóan kíván foglalkozni illetékes szakemberek bevonása útján a bizottság az egyes források alkalmazási és fel­használási lehetőségével. Különösen nagy érdeklő­désre tarthat számot már a közeljövőben az a kérdés, vájjon a bud'ai Pálos-rendház épületében lévő gyógyforrás nem zavarja-e a Gellért-fürdő víz­szolgáltató képességét. Kevesen tudják azt, hogy amikor pár évvel ezelőtt a Lengyelországból vissza­telepített Pálos-rend tagjainak elhelyezésére felépí­tették a gellérthegyi rendházat, sokáig komoly akadály volt az, hogy városszépészeti okokra való hivatkozással nem jándtak hozzá központi gőzfűtő­berendezés létesítéséhez. Attól tartottak, hogy a gőzfűtőkazán kéményét nem lehet úgy • elképzelni, hogy az meg ne zavarná a Gellérthegy e részének | csodálatos szép panorámáját. A Pálos-rend el is j állott ettől a kívánságtól, mint utólag kiderült, azért, mert közben az építkezések alkalmával melegvízforrásra bukkantak, amely azóta is ellátja a rendház hőszükségletét. Akkoriban nem tulajdonítottak fontosságot a for­rás felbukkanásának, most azonban, amikor a budapesti gyógyforrások felülvizsgálatát meg akar­ják ejteni, megfontolásra késztette a geológiai szakembereket a Pálos-rendház melletti fúrás. Értesülésünk szerint máris megindultak a vizsgálatok abban az irány­ban, hogy a rendház alatti forráshoz miképpen jutottak a szerzetesek. Bejelentette-e az építési vállalkozó a hatóságoknak a forrás felfedezését, illetőleg történtek-e már akkor megállapítások arra nézve, hogy ez a forrás nem veszélyezteti a Gellért- fürdő vízellátását. Annyi bizonyos, hogy bár a Gellert földalatti forrásait, illetve azok vízhozamát állandóan figyelemmel kísérik a geológusok, mindezidei'g nem számoltak be olyan észlele­tekről, amelyek a Gellért-források vízhoza­mának apadását jelentették volna. Most a tabáni fürdőszálló bizottságának lesz a fel­adata, hogy a Pálos-rendház alatti hőforrás ügyét a legmegnyugtatóbb módon kivizsgálja és megtalálja azokat a módokat, amelyek ennek az ügynek el­intézésére alkalmasak. A Pálos-rendház főnöksége egyébként a közel­jövőben egyházi szertartás keretében akarja a nyilvánossággal megismertetni a rendház alatti forrást, amelyet Magyarország patrónája nevéről Mária-forrásnak kíván elnevezni. A beszentelés szertartását Mészáros János dr. budapesti általános érseki helynök fogja végezni. Mielőtt azonban ez az aktus lejátszódnék, feltét­lenül elvégzik a szükséges geológiai vizsgálatokat, hogy a fentebb hangoztatott szempontokat illetően teljes megnyugvás legyen szerezhető. * IIHmi M 1 ..........— "11 1 111,1 Tu rner István Dombcrtérképészete és modelS-misterms Budapes', V., Tisza-utca 1!. Telefon: 2-919-46. SÍ RAUBU. FEST Budapest, IV., Eskü-tér 3. FESTÉK, LAKK, KENCE, STB. f Alapítva 1854-ben. Telefon : 1—884—26. Budapest. VI., Béke tér 9. Telefon 2-915 72 iff. Lóth Ferenc és Jahoda János fém-, alumínium- és kok illa-öntöde mm Geiringer Ctíöu Géza gépészmérnök villamos és accumulaíOF szerelési válalata BUDAPEST, IX., RÁD A Y-U. 47. Te1 efon: 1-855-59. HAAS EMIL HAAS LlPÚT FIA FAKERESKEDÉS Mindennemű fenyőfák és keményfók állandó raktära BUDAPEST, V., DRÁYA-U7CA 16 (hangszer a, csónak anyag, Y.Z.JlP.T L ÓLZ.T rudak, londinák slb., síb.) lELEifON: 2-929-43­£ampl Öd©» MőFakaiosáris» és wasszerkezaía gyára Városi iroda : V., Bálvány-utca 14. Telefon: i—133—16. Gyár: XIV., Hungária k.özép-krt. 107. Telefon : 2-919—33. bzv. U3ÁGH ÁRPÁDné BUDAPEST, II., BIMBÓ-ÚT 17. TELEFON: 1 544 26 A cé plombák mindenféle célra, nagyság­ban és színben. Szalcgp ombák. Szovet- p ombák. Lcdap’.ombák. Hordólemezek. Ptombázó'ogók acél- és ólomplombák- hoz. Jegyyukasztó- (kalauz- és ellenőri) lógók. Konzervbontó kések.

Next

/
Oldalképek
Tartalom