Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-04-21 / 16. szám

6 99 BaMfggg^daMSMJMgsiäMBHaaiwa Budapest, 1937 április 21. WAP 1937-ben tölti be a FŐVÁROSI HÍR­LAP alapításának huszonötödik eszten­dejét. Az ünnepi évfordulót nagyszabású jubileumi szám kiadásával teszi emlékezetessé, amely­re már most felhívjuk előfizetőink és olvasóink figyelmét. * ELŐFIZETÉSI ÁR: Félévre.................................................. 32 pengő, egész évre ......................... 24 pengő. Ti sztelettel felkérjük a hátralékos előfizető­ket, hogy az előfizetés megújításáról mielőbb gondoskodni szíveskedjenek. Szendy Károly polgármester a belügyminiszter­nél. Sz'endy Károly polgármester kedden délben tisztelgő látogatáson jelent meg Széli József belL ügy miniszternél. Egy óráig tartott a l/átogatás, amely alatt a polgármester a főváros aktuális ügyeiről referált a belügyminiszternek . Karaíiáth főpolgármester a pénzügyi bizottság­ban való elnökléséről. A Székesfőváros Pénzügyi Bizottságának pénteki üléséről közölt tudósítások­kal kapcsolatban több lap mint újszerű jelenséget említette azt, hogy a főpolgármester személyesen elnökölt ezen a szakbizottsági ülésen. Karafiáth Jenő polgármester ezzel a kérdéssel kapcsolatban nyilatkozatot tett. Ebben hivatkozik a székesfőváros közigazgatásáról szóló 1934. évi XII. t.-c.-re, amely úgy rendelkezik, hogy akár a főpolgármester, akár a polgármester, vagy az alpolgármesterek bármikor, bármelyik szakbizottságban átvehetik az elnöklést. A főpolgármester nemcsak az állam érdekei fölött köteles őrködni, hanem egyúttal szószólója a minisz­tériumnál a törvényhatóság érdekeinek. Ö, aki az élet főpolgármestere akar lenni, kimélyíteni, racio­nalizálni akarja az érintkezést. Ezért tai'tja a párt­közi konferenciákat is a Központi Városháza ta­nácstermében. így nem kell 14 tanácsnoknak hiva­tali helyiségén kívül várni, mikor kerül rájuk a sor rövid referádára. Hangsúlyozta végül a főpol­gármester, hogy az 1937—8- évi új költségvetési tár­gyalásokon is állandóan részt kíván venni, mert megítélése szerint a költségvetés tükrözi vissza leghűségesebben minden közület helyzetképét. Az egész vonalon a protekció ellen. A Fővárosi Hírlapban megírtuk, hogy Karafiáth Jenő főpol­gármester átiratot intézett Szendy Károly polgár - mesterhez, akivel közölte, hogy o legélesebben szembefordul a protekciókérőkkel, mert azt kellett tapasztalnia, hogy a vezetőket valósággcd megostro­molják a protekciózók Ezzel az átirattal kapcsolat­ban Szendy Károly polgármester az elmúlt héten körrendeletét adott ki, amelyben aláírva a főpol­gármester minden szavát, maga is kijelenti, hogy valamint a múltban, épp úgy a jövőben is a leg­szigorúbban elfog járni, ha protekciózásnak nyo­mára jut. Ötven aranykalász Usetty Béla ötvenedik szüle­tésnapjára. A Száz Magyar Asszony női tábora el­nökének, Usetty Béla országgyűlési képviselőnek öt­venedik születésnapja alkalmából a FANSZ nagy­termében nagy közönség részvételével művészes­télyt rendezett, amelyen Roboz Káro'lyné megnyi­tója után Demjány Gyulánó mély hatást keltő ün­nepi beszédben méltatta Usetty Bélának a szegé­nyeket és elesetteket felkaroló, önzetlen közéleti működését, majd a női tábor hálájául ötven arany buzakalászból kötött csokrot és márvány plakettet nyújtott át a képviselőnek. Pőzel István dr. ország- gyűlési képviselő a fővárosi pártszervezet és a Sze­geden időző Zsitvay Tibor üdvözletét tolmácsolta, Dávid Antal dr. pedig a Nemzeti Egység tanügyi szervezete nevében köszöntötte Usetty Bélát, aki meghatottan mondott köszönetét az üdvözlésekért. A lelkes tapsokkal fogadott beszéd után az est érde­kes műsorszámai következtek. Csordás Elemér tisztifőorvos jubileummá. A fő­város tisztifőorvosi hivatalának vezetője Csordás Elemér dr. tisztifőorvos szerdán ünnepelte közszolgá­latának 25 éves .jubileumát, Budapest közegészség­ügyének legfőbb vezetőjét ebből az alkataidból mejeg szeretettel ünnepelték és a hivatal személyzetének élén Szécsi Ernő dr. tisztifőorvos helyettes mondott üdvözlő beszédet. A tisztifőorvost jubileuma alkal­mából mindenfelől clhalmozták őszinte szerencse- kívánatokkal. Schön Győző előadása Grácban. Az Osztrák Elektromos- és Gázművek Szövetsége április 23-tól 27-ig Grácban kongresszust tart. A szövetség veze­tősége meghívta a kongresszusra a budapesti nagy­üzemeket is és Schön Győzőt, a Gázművek h. vezér­igazgatóját előadás tartósára kérte fel. Schön Győző csütörtökön utazik el a stájer fővárosba, hogy a kérelemnek eléget tegyem. Nagyszabású, modern céllövölde énül Kőbányán Kőbányán a céllövő sport érdekét jelentékenyen szolgáló nagyszabású céllövölde' épül, mely első­sorban a X. kerület leventéi számára Kőbánya iparvállalatainak hazafias áldozatkészségéből; fog rövidesen elkészülni. Az új intézmény létesítése a X. kerület testnevelési bizottságának, de elsősorban is Vigyázó Géza dr.-nak, a X. kerület elöljárójának az érdeme, aki Szent-Iványi István X. kerületi test­nevelési vezetővel együttesen, fáradhatatlan és ki­tartó munkával gyűjtötte össze a mintegy 50.000 pengő költséget igénylő levente lőtér építkezésének fedezetét. Kőbánya új sporttelepéről Vigyáz© Géza dr. kerületi elöljáró a Fővárosi Hírlap munkatársának a következő fel­világosítást adta: — Elsősorban is ki kell domborítanom, hogy ezt az új intézményt Kőbánya iparvállalatai á,ldo~ zatkészségének fogjuk köszönhetni. A lőtér a le­venték lövészeti kiképzése szempontjából már ré­gen nélkülözött hiányt pótol és alkalmas lesz arra. hogy a kerületben levő vállalatok összes levente- köteles alkalmazottainak céllövészeti kiképzését le­hetővé tegye. — A lőtér húsz lőál lom ássál épül, ami mérete­zésénél fogva nemcsak az összes vállalati leventék, hanem a polgári lövészegyesületek, cserkészcsapa­tok és a középiskolások lőkifcépzését is lehetővé fogja tenni. A lőtérrel kapcsolatban később majd levente-otthont is szándékozunk létesítem, amely intézmény a leventék belső életének irányítására, ünnepélyek, közművelődési előadások megtartására és végül jóviseletű, ideiglenesen munka nélkül levő A BSE közgyűlése. Most tartotta Lamotte Ká- I roly dr. alpolgármester elnökletével a Budapest í Sport Egyesület rendes évi közgyűlését. Az alpol­gármester ismertette az egyesület működését, di­csérettel emlékezett meg az olimpiászon résztvett tagokról. A bizottságok jelentése után a polgármes­ter’ kiosztotta a BSE emlékplakettjét, amelyet meleg szavak között adott át az olimpiászon szereplő ta­goknak: Buzay Árpádnak és Majoros Jánosnak, akik a repülőversenyen hatodik helyezést nyertek el. Emlékplakettet kaptak az úszó hölgyek ás: Győr ff y Irma, Harsányt Vera, Acs Ica. A közgyű­lés végeztével megválasztották az új tisztikart. Főtitkár lett: Leitgib János, titkárok: Buzay Árpád dr. és Hangéi László, jegyzők: Sződy Szilárd, Korit- sánszky Lajos, vitéz Ivatson Ferenc dr., Piajós József, Forth Sándor dv„ Barfos Géza, Dvorzsá.k Jenő, Vértessy József, ellenőr: Clemenits László, pénztáros: Léczfálvy Frigyes, háznagy: Hanzély József, ügyészek: Feigler Károly dr. és Fértsék Leó dr., orvosok: Pigler István dr., Sigora Bálint dr., Kecskés Zoltán dr., Bihary István dr., Kertész Lajos dr, Uh l Gyula dr., Or avet z István dr., szám- vizsgálók: Márkus Gábor, Schallinger Miklós, Kazimir Antal. Szendy Károly elnöki beiktatója a Tisztviselő Kaszinóban. Ünnepi estéje volt hétfőn a Tisztviselő Kaszinónak. Százhúsz terítékes vacsora keretéiben ünnepelték Szendy Károly polgármestert abból az alkalomból, hogy a kaszinó legutóbbi közgyűlésén elnökévé választotta- Osvald István dr., a Kúria elnöke, a kaszinó együk alelnökié üdvözölte mély hatást keltő beszédben Szendy Károly polgármes­tert, aki a vacsora közönségének meleg, ünneplése közben válaszolt az üdvözlésre- Az előkelő közön­ség soraiban többek között jelen voltak: Remitier Kálmán dr., ny. államtitkár, Lukács Jenő dr-, ny- törvényszéki elnök, Csupor József dr. kormány- főtanácsos, ny. tanácsnok, Martin István kormány- főtanácsos. a kaszinó albínókéi. Fényes György cirkuszigazgató ajándéka az Újságírók nyugdíjintézetének. Múlt vasárnapi elnöki székfoglaló beszédében Kozma Miklós, az újságírók nyugdíjintézetének ülésén magas szárnyaláséi beszédben méltatta az újságírók érdemeit és mutatott rá arra, hogy az újság­írónak tudnia kell, hogy öreg korlátra nem ke­rül ki az utcára, mert e nélkül a biztonságtudat nélkül nem tudja a hivatását kellő nyugalommal és felelősségérzettel betölteni. Kozma Miklós beszéde máris viszhangra talált, amennyiben Fényes György, a Fővárosi Nagy Cirkusz igazgatója, levélben jelen­tette be Kozma Miklósnak, hogy a május elsejei megnyíló előadásának jövedelmét a nyugdíjintézet javára adja. Budapest-fürdö város liidrogeologiai problémái. A Budapest Fürdőváros Egyesületnek a Gellért- szállóban megtartott ülésén Pávay-Vajna Ferenc dr. főgeologus „Budapest Fürdőváros hidrogeológiai problémái“ címmel érdekes előadást tartott, amely­ben megvilágította a meglévő és feltárásra váró hévvizekkel való fűtési lehetőségeket. Rámutatott- arra, hogy Buda új termális gyógyforrásának vize forróbb, jobb összetételű, mint a régi forrásoké és felszínre kiömlő, tehát jobban és biztosabban kezel­hető és használható fel az eddigieknél. Budapest, fürdőváros alatt hetven fok Celsiusnál forróbb vizek is vannak, ezeket fűtésre kell felhasználni- A nagy érdeklődéssel kísért előadáshoz az elnöklő Tusnádi Szűcs András államtitkár, majd Benczúr, Tausz és Nemes orvosak, Papp Ferenc, a Vízmű­vek vezérigazgatója, Massünyi főmeteorológus, Szilágyi Károly és Mazalán főmérnök szólott hozzá. leventék elhelyezésére fog szolgálni. A lőtér cs levente-otthon részére szükséges területet a polgár- mester ur már rendelkezésemre bocsátotta Az egész építkezés körülbelül 80.000 pengőbe fog kerülni. A szükséges fedezetet olyképpen teremtet­tem elő, hogy a X. kerületi testnevelési bizottság nevében gyűjtési akciót indítottam Kőbánya ipar- vállalatainál, hogy a nemes és hazafias célt szol­gáló munkámban anyagilag támogassanak. Ez a gyűjtési akció különösen azáltal, hogy az érdekelt vállalatok igazgatóságait magam és a kerületi test- nevelési vezető, Szent-Iványi István személyesen is meglátogattuk, igen szép eredménnyel járt, mert készpénzben már befizettek 27.500 pengőt, építési anyagot adtak 9000 pengő értékben, különféle mun­kák végzésére kötelezettséget vállaltak 5700 pengő értékben. Az így mutatkozó 42.200 pengő fedezet és a közeljövőben remélhető pénzbeli hozzájárulások lehetővé, teszik immár, hogy a leventelőtér 50.000 pengőt igénylő építkezési munkáit megindítsam. — Felkértem ezért a tervek bemutatása mellett a polgármester urat, hogy az építkezés lebonyolítá­sára adjon a magasépítési ügyosztálynak utasítást. A polgármester úr örömmel fogadta jelentésemet és elismerését fejezte ki a kerület iparvállalatainak hazafias áldozatkészségiUzért, valamint a fedezet előteremtése érdekében végzett munkám felett, amely lehetővé; teszi, hogy Budapestnek ez a leg­modernebbnek ígérkező levente lőtere a főváros háztartásának megterhelése nélkül, tisztán a kerü­let önerejéből megépüljön. Egyben utasítást adott a magasépítési ügyosztálynak az építkezési munkák előkészítése, a versenytárgyalási hirdetések kibocsá­tása és az egész építkezés lebonyolítása iránt, úgy hogy előreláthatóan a lőtér megépítése a nyár kö­zepére befejezést is fog nyerni. A tervezett levente-otthon megépítésére akkor fog sor kerülni, ha az ahhoz szükséges költség — melyet ugyancsak gyűjtés útján szándékozom elő­teremteni — már rendelkezésre áll. Az új alkotások egész sorával nyitja meg az idei’ szezont a Margitsziget. A nyári szezon megnyitását •sok új alkotással, a közönség kényelmét és szóra­koztatását szolgáló új berendezkedéssel várja a Margitsziget. Az új strandfürdő, amelyet egymillió pengő költséggel létesített a Közmunkatanács, ha­marosan elkészül. Gellér Mihály, a Margitsziget •szálló- és vendéglő-intézményeinek bérlője, pedig nagy áldozattál kibővítette a Nagyszállót és a Mar­garéta-szállót, amelyre két emeletet építettek. Ugyan­csak Gellér Mihály építteti fel az új kurszalont a szomszédságában caffe restauranttal. A felső szi­geten ötven méteres, üveges ivócsarnok épül, telje­sen átalakítják a Polo-cukrászdát, amelyben bár is lesz. A 200.000 pengő költséggel átépített és meg­nagyobbított Párisién Grillel együtt az Evetovics-- Flaschner érdekeltség tartja üzemben a bárt. Mind­ezt kiegészítik az. új parkírozások, amelyek még szebbé teszik a Margitszigetet, amelynek új érde­kességei és Gellér Mihály világvárosi szállóüzemej májusban teljesen készen várják a közönséget. A Nyugdíjas Fővárosi Tisztviselők Egyesülete most tartotta az új városházán közgyűlését Kovács Jenő elnökletével. A felszólalók kifejtették, bogy a fokozódó drágaság és a nehéz megélhetési viszonyok miatt az állam és a főváros remélhetőleg segíteni fog a nyugdíjas tisztviselői osztály sorsán. Az évi, jelentés után Harrer Ferencet és Horváth Cirillt tiszteletbeli taggá választották. A tisztújítók során elnökké Kovács Jenőt, ügyvezeő elinökké Ágh Gézát, társelnökké Szilágyi F. Lajost, Szirmay Istvánt, özv. Kvint József nét. Szente Miklóst és Klázer Kál­mánt, főtitkárrá Schrott Bélát választották. —eMMBESSSSSsSSSSaK«— Házassági drámák a statisztikában 1933 őszén volt hatvan éve annak, hogy a három testvérváros, Pest, Buda és Óbuda egyesült. Ebből az alkalomból a Statisztikai Közlemények sorozatá­ban Illyefalvi J. Lajos dr., a Székesfővárosi Sta­tisztikai Hivatal igazgatója „A székesfőváros múltja és jelene számokban“ címmel hatalmas kö­tetet adott ki, amely statisztikai adatokban tárja fel a főváros hatvanéves fejlődésiét és szinte min­den elképzelhető kérdésre felvilágosítást nyújt. A lakosság száma ebben az időben 309-208 volt, amelyből a budai részre 65.233, a pesti oldalra 230.021 lélek jutott. A milliós lélekszámot 1930-ban érte el Budapest. 1,004.772 létekből 458.878 a férfi és 545.894 a nő, vagyis 1000 férfira 1190 nő jutott. A házasságkötések számát 1874-től sorolja fel. Ekkor 2526 házasságot kötöttek, 1876-ban 2412-őt., Itt már a válások statisztikájával is találkozunk. 22 volt mindössze az elválások száma, 1879-ben 2S22 házasságra pedig csak 15 elválás jutott. 1897-ben 6018 házasság és 65 válás szerepel, a következő év­ben hatalmas ugrással 6234 házasságra 161 válás jut. Most már egyre erősebb tempót vesz az elvrí- 'lások száma: 1911-bcm 8840 a házasság és 743 a vá­lás. 1914-ben 10.144 a házasságkötések száma, de a következő háborús években 6—7000 körül mozog, a válásoké pedig 5—600 körül. 1919-ben a házasságok száma egyszerre 22.942-re szökik fel, 1920-ban már csak 11.677 (ezekben az években a válások kimuta­tása hiányzik), majd lecsökken a házasságkötések szánna 1924—26-ban 9—10.000-re, inig a válásoké 1600 _2000-re emelkedik. Azután lassan emelkedik a há­zasságkötések szamg, ameJly 1933-ban 10.667, a las­san csökkenő válásoké pedig 1533.

Next

/
Oldalképek
Tartalom