Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-04-21 / 16. szám
Budapest, 1937 április 21. 7 Elkészült a piackutató intézet szervezete Kedvező fordalat állott be a búsdrágaság frontján—állandó vágáló-áilotnány Máriására rendezkedik be a főváros A legutóbbi hetipiac kedvező meglepetéssel szolgált. A sertésárak estek és a jelenségeik azt mutatják, hogy a húsárak fokozatos csökkenésével lehet számolni. A tervezett piackutató intézetnek érdekes szerep jutna most az uj áralakulás és a várható fejlemények felderítésénél. A törvényhatósági Mzottság, mint ismeretes, az intézet felállítását el is határozta, a közélelmezési ügyosztály pedig teljesen elkészült az uj intézmény szervezetének munkálataival- Erre nézve kérdésit intéztünk Ros a J nos dr. tanácsnokhoz, a közélelmezési ügyosztály vezetőjéhez, aki úgy a piackutató intézettről, valamiint az élelmiszerpiac aktuális helyzetéről a következő felvilágosításokat adta: — A piackutató intézet felállítására teljesen felkészültünk. Az új intézmény nyomban meg is kezdheti működéséit, ha az 1937-!ik évi költségvetés végleges jóváhagyása megtörténik- Addig- ugyanis nem vehetjük igénybe az intézményre megszavazott 60000 pengőt. —: Az elkészült terv szerint a piackutató intézetet a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal kebelében állítjuk fel, mert ennek keretében gazdaságosabban oldhatjuk meg a kérdést. Az intézet munkaprogram jászé ríni a feladat az lesz-, hogy az élelmiszereket a termelőtől a fogyasztóig végigkísérje a kutató vizsgálat, amelynek módjában áll miaijd pontosan megállapítani, hogy az egyes tényezők ezek között az értékesítés, a szállítás költséged, a hatósági díjak, miképen folynak bele az áralakulásbaEzzel módjában áll a közönségnek is, hogy kritikát gyakoroljon és megállapíthassa, hogy melyek tulajdonképpen az árdrágító tényezők. Külföldön már vannak hasonló intézmények, amelyeknek a mienknél sokkalta nagyobb szerepük van azokban a nem agrárállamokban, amelyek az élelmiszerek tekintetében behozatalra szorulnak. Nálunk, ahol a behozatallal általában nem kell számolni és szinte az egész ország- élellmiszerprodukciója a budapesti piacra gravitúl, ebben a- vonatkozásban egyszerűbb a helyzet, de azért mindenesetre komoly feladat vár a piackutató intézeti©, amikor megállapítja, hogy yisel-e felesleges1 terheket a fogyasztó közönség. Már csak morális szempontból is nagyjelentőségű lesz az intézmény szerepe olyan jelenségeknél, mint például az egyies élelmicikkeknek: a búsnak, búzának, kenyérnek mostani jelentős drágulási folyamatánál. —• Ennél a pontnál különben önömmel1 jielnthetem, hogy — amint ezt előre megállapítottam — a husdrágaság terén végre bekövetkezett a kedvező fordulat. Előzetes megállapításomban mindössze két hetet tévedtem, mert valamivel előbb vártam a drágaság enyhülésnek kezdetét, amely végre most, a legutóbbi hetipiacon a sertésárak elég jelentős esésének formájában be is következett. Mint a régi gyakorlat mutatja, a sertés-árak diktálják nekünk a tempót, úgy, hogy most a marha-árak csökkenése is be fog következni. — A vágóló ára tekintetében ezt niem mondhatom el. Az árak ma is rendkívül magasak, a felhajtás pedig alig- számottevő. A legutóbbi piacon mindössze 15 vágólovat tudtunk vásárolni, holott a szükségletünk 150 darab lett volna. A vágói ó-hiányán azonban többé-kevésbé segít az edejekorán megkezdett jugoszláviai behozatal, amely ezenfelül még arra is jó volt, hogy a további ■drágulásnak gátat szabjon. így még mindig sikerült 35—38 filléres élősúlyban vásárolnunk. Természetesen könnyen kiél égi thetnők szükségletünket idehaza is, akkor, ha meg tudnék fizetni azokat az árakat, amelyeket Ausztria és Franciaország fizet- a mi primia- minőségű vágólovainkért. Ezek az árak azonban a kétszereseire, sőt ennél magasabbra is emelkednek STRAUB U. FESTÉKÜZLETE\ Budapest, IV., Eskü-tér 3. FESTÉK, LAKK, FENCE, STB. Alapítva 1854-ben. Tele'an: 1—8St—2R. | FROMME« JENŐ' épsáfsf», mű' és lüshefyBakaíos masSes* Vili., József-körút 69. n VI!., M'jrányi-uica 42. Bejárat a Pál-ntcai oldal Dembinszky-utca sarok TELEFON : 1—390—78. || TELEFON :1—360—31. azolknál az áraknál, amelyeket mi a hatósági lólius- akció ellátására megfizethetünk. —• A nagy vágólóhiány és a felszökött árak arra ösztönöztek, hogy a jövőre nézve fegyverkezzünk az ilyen jelenségek ellen. Ebből a célból elhatároztuk, hogy tartalékolni fogjuk a vágólovakat. A polgármester úr előterjesztésemre megengedte, hogy a kísérletet erre nézve máris megtegyem. Egyelőre 50 darab, vágásra alkalmas lovat vásároltunk és kiadtuk legeltetésre. Havi 15 pengőbe kerül egy-egy ló és az eddigi megállapítás szerint ez a költség hasznos befektetésnek mutatkozik. Miután ezek a lovak nem dolgoznak, súlyban jelentékenyen gyarapodnak, úgy, hogy a súlykülönböze- tük nyereségben többet jelent a költségnél. Ha a kísérlet beválik, amihez máris megvan minden remény, 600 vágólovat vásárolunk erre a célra és ezt a létszámot állandóan fentartjuk. Ez a vágóló-állományunk azután alkalmas lesz arra, hogy bizonyos kritikus időben felhasználjuk, de ezenkívül jótékonyan tudjuk majd vele szabályozni a spekulációt is. Fölös'eges szövetkezeti tervet hiúsított meg Szendy Károly polgármester A főváros kereskedőit az elmúlt napokban nagy veszedelem fenyegette: egy kereskedelmi csoport, amelynek az élén Grotta Frigyes gróf áll, elhatározta, hogy szövetkezetét alapít a főváros alkalmazottainak minden tekintetben való ellátására. Élelmiszereken -és egyéb fogyaszási cikkeken kívül ruházkodási cikkeket is akartak árusítani és a. | terv szerint később bevonták volna a szövetkezet üzletkörébe a főváros közigazgatási tisztviselőit is. Tekintve, hogy így összesen mintegy 80 ezer fogyasztót akartak kikapcsolni a kereskedelmi forgalomból, a főváros kereskedő társadalmát igen súlyos sérelem érte volna. Szerencsére ez nem következett be, mert amikor Grotta Frigyes gróf jelentkezett a tervével Szendy Károly polgármesternél, a polgármester kereken kijelentette, hogy ilyen szövetkezeti-e semmi szükség nincs, mert egyrészt a tisztviselők eladósodásához vezet, másrészt megokolatlan versenyt támaszt a fővárosi kereskedelemnek. Grottáék most odamódosították indítványukat, hogy csak ruházati szövetkezetét alapítanak. Szendy Károly ezt a kérdést Lamotte Károly atpólgármesterrel beszéli meg. Intercontinentalé contra Schenker és Társa A Fővárosi Hírlap legutóbbi számában részletesen foglalkoztunk azzal a feltűnést keltő perrel, amelynek középpontjában az egész világon ismert Schenker és Társa szállítmányozási részvénytársaság áll és amely céget két volt üzletfele avval vádolja, hogy a világ-cég valutáris visszaélést követett el és evvel őket megrövidítette. Hogy van-e valami alapja ennek a súlyos vádnak, azt a per folyamán majd a bíróság fogja eldönteni. Közgazdasági körökben újabban a Schenker'cég egy másik peréről beszélnek, amelyet az európai hírű Intercontinentalé Szállítmányozási és Közlekedési Rt. indított a Schenker és Társa részvény- társaság ellen. Az ügy nemcsak magyar vonatkozásban jelentős, hanem — miután Schenkerék külföldi központjai is érdekelve vannak — a kül- államokban is nagy visszahangot keltett. 1924-hen a Schenker és Társa Szállítmányozási Részvénytársaság és az Intercontinentalé közös javaslatot terjesztett a Magyar Államvautak igazgatóságához, amelynek lényege az volt, hogy a vasút biztosítson bizonyos tarifaelőnyöket a két szállítmányozási vállalatnak. A cél az volt, hogy megfelelő tarifaengedmények révén a nyugat felől induló tranzitó forgalom ne kerülje el hazánkat. A MÁV-val azonban nem tudtak megállapodni, mígnem a végén Schenkerék az Intercontinentalé hátamögött egy másik megállapodást kötöttek a MÁV-val. Az Intercontinentalé a bírósághoz beadott keresetében azt állítja, hogy az eszme tőlük származik. Viktor János dr. törvényszéki bíró már több tárgyalást is tartott ebben az ügyben, mígnem a Schenker-cég, üzleti érdekeire való tekintettel, kérto a tárgyalás egész tartamára a nyilvánosság kizárását. Hosszú vita után a törvényszék úgy döntött, hogy kizárja a nyilvánosságot. Azóta zárt tárgyaláson folyik a vita a két világcég között. Legutóbb pénteken volt tárgyalás, az ítélet azonban még nem hangzott el, amely kimondja, hogy meg- felcl-e a valóságnak az Inter continentals keresetének az a része, amely szerint Schenkerék az ö kijátszásukkal jogtalanul ütötték el őket a több milliós közös vállalkozás hasznától. Érdekes vállalkozási tervek a Novánál. Az utóbbi napokban a kisebb részvények közül a Nova is a spekuláció érdeklődési körébe került, aminek azonban nem az a magyarázata, mintha a Nova az idén magasabb osztalékot űzetne, mert hiszen a Novának nagyrészt adóköteles házai vannak, amelyeknél nem valószínű a hirtelen bevételi növekedés. Ellenben — értesülésünk szerint — a közlekedési szakmában óhajt a Nova terjeszkedni. Wolf Jenő, a Nova elnöke, aki elsőrendű közlekedési szakértő és Magyar Miklós, a vállalat ügyvezető igazgatója, állítólag a kék-taxikat akarják reorganizálni és a szürke-taxihoz hasonlóan egy új nagy és komoly szervezetbe tömöríteni. Még érdekesebb az a terv, hogy a Nova bekapcsolódik a repülőgépszakmába és, hogy az egyro fejlődő repülőipart nagyobb lehetőséghez juttassa, bérrepülőgép vállalkozást létesítene, A figyelemreméltó térveket magyar gazdasági körökben élénk érdeklődéssel kísérik. Leimdörfc-r Ferenc az Ingatlanbank ügyvezető igazgatója, Mint ismeretes,- Halom Dezső halála óta az Ingatlan Bank ügyvezető igazgatói állásiéit Szende Péter Pál dr. töltötte be. Ö azonban a jövőben az ipar terén óhajtja érvényesíteni képességeit, éppen ezért elvállalta az újonnan alapított Első Magyar Kárivlószálaggyár Rt. vezetését. A részvénytársaság elnöke vitéz Zsilinszky Gábor-és az igazgatóságában helyet foglal Báthory-Hüttner János dr. és Teleki János gróf. Szende Péter Pál ezek után megvált az Ingatlan Bank ügyvezetői igazgatói állásától, bár a bank igazgatóságának továbbra is tagja marad. Helyébe a bank ügyvezetésével Leimdörfer Ferenc igazgatót bízták meg. Fizetésemelést adott egy nagy budapesti cég 360 alkalmazottjának. A mai időkben szinte példa nélkül álló példát mutatott Nagykovácsy Milenko, az ismert. Kossuth La jós-utcai nagykereskedő, aki az általa-, nos drágulásra való tekintettel mind a 360 alkalmazottjánakfelemelte a fizetését, akik 16ö pengős fizetésekig bezárólag 15%-os, a 160 pengőnél nagyobb fizetésűéit pedig 10%-os emelést kaptak. Mondani sem kell talán, bogy a szociális gondoskodásnak ez a spontán megnyilatkozása bizakodással tölti el mindenfelé az embereket, mert az ilyen nagylelkű gesztus után remélni lehet, hogy a magángazdaság egyéb vonalain is rájönnek a vállalatok vezetői arra, hogy hiába minden kormányintézkedés, ha az embereknek nincs keresetük, akkor nem emielkedhetik a forgalom és nem válhat kedvezőbbé a gazdasági helyzet. Kü- lönöskép figyelmébe alánljult Nagykovácsy Milenko gesztusát egyes áruháizaknak, például a Fenyves Áruháznak, ahol tudvalevőleg Í0 és 50 pengős éh- bérekért dolgoztatják a kiszolgáló személyzetet, Tíz éves a Dunántúli Villamossági Rt. A bánóid ai centrálé igazgatósága április 29-ére hívta össze tizedik évi rendes közgyűlését. Egy millió pengő részvénytőke mellett a múlt esztendei nyereségátho- zattal együtt 200.000 pengő tiszta nyereséget mutat ki. A jelentékenyen emelkedő üzleteredmény nyereségét a vállalat igen heti yiesen a font-alap javára tartalékolja• A kiváló szaktudással, hozzáértéssel és bölcsességgel vezetett vállalat mérlege Tormay Géza államtitkár érdemeit dicséri. A Baross Szövetség nagygyűlése. Az eucharisztikus kongresszusra érkező idegenek megfelelő elhelyezése érdekében és az aktuális gazdasági kérdések ügyében a Baross Szövetség rendkívüli nagygyűlést fog tartani. Az eredetileg a pesti Vigadóban tervezett nagygyűlést a nagy tömegek befogadására egyedül alkalmas városligeti Ipar csarnokban tartják meg, mert már az eddigi jelentkezések alapján is több, mint negyvenezer résztvevőre lehet számítani s így a nagygyűlést a nemzetközi vásár szétbontása után lehet csak összehívni. A gazdasági kérdéseket az ország legkiválóbb szakértői fogják ismertetni. Bécsi rádióelőadás a Vásárról. A bécsi hivatalos osztrák rádiióvállalat, a RAVAG hétfő estére tűzte ki a Budapesti Nemzetközi Vásár ügyvezető ailelnökének, Vértes Emil németnyelvű előadását. Vértes Emil abból a szerepből indult ki, amely a szomszédos országok gazdasági együttműködése szempontjából a nemzetközi vásárokra jut. Kivételes alkalmat jelentenek arra, hogy a területileg és gazdaságilag egymásra utalt dunai államok kereskedői érintkezést találjanak a vásárt rendező ország iparával és egyéb termelő rétegeivel. A kölcsönös megismerésnek és árucserének oly nagyvonalú akciói ezek, amelyek ma. már nélkülözhetetlenek- Vértes Emil érdekes fejtegetéseit a Budapesti Nemzetközi Vásár leírásával és utazási, valamint vi- zumiked vezményeinek ismertetésével fejezte he. y/ Porsxivógép és tkütö- szekrény újra kapható SZEMBE, MÄQYÄR-UTCÄ 3. TELEFON: 1-868-1 5
