Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-04-07 / 14. szám

6 Budapest, 1937 április 7. <2Ftmm2 ' jfoMgoMiíúmiP 1937-ben tölti be a FŐVÁROSI HÍR­LAP alapításának huszonötödik eszten­dejét. Az ünnepi évfordulót nagyszabású jubileumi szám kiadásával teszi emlékezetessé, amely­re már most felhívjuk előfizetőink és olvasóink figyelmét. * ELŐFIZETÉSI ÁR: Félévre .................................................. 12 pengő, eg ész évre........................................ 24 pengő. Ti sztelettel felkérjük a hátralékos előfizető­ket, hogy az előfizetés megújításáról mielőbb gondoskodni szíveskedjenek. Száz angol diákleány szóra­kozott az ünnepi hétfen a magyar fővárosban A legkedvesebb, legpoétikusabb idegenforgalom­ban volt része néhány napon át Budapestnek. Száz angol diáklány látogatott el hozzánk a húsvéti szünidő alatt. Az esős, borús tavaszba napsugarat hozott a száz leány, akik között voltak nagy kisasz- szonyok és tizenegy-tizenkétéves kislányok is. Vala­mennyi friss, mesterkéletlen, fegyelmezett. Amikor itt az ideje játékosan kamaszos, de a komoly helyzetekben kész lady, aki nappal sportruhában barangol, az Operába azonban estélyi toalettben megy el. Vagyis egyszerűen angol, amiben sok min­den benne van, ami a földgolyó sok más országá­nak leányaitól különbözővé teszi őket. A londoni központi iskola növendékei voltak a leányok, akiket Phillips Edith igazgatónő és több tanárnő hozott el Brüsszelen, Nütrnbergen és Becsen keresztül Budapestre. Többen közülük már a múlt húsvéti szünidőben is itt voltak, amikor kétszázan vettek részt az utazásban. Mint megtudtuk, nem az utazási kedv lohadt le, hanem azért maradtak el sokan, mert „spórolnak“ a koronázásra, arra a nagy-nagy ünnepre, amely most minden angol lel­két és fantáziáját betölti. Mint jó angolokhoz illik, a lányok minden lehe­tőt megnéztek és tisztességtudóan megjelentek a városházán is. A kedves vendégeket kitüntető mó­don a tanácsteremben Schuler Dezső dr. alpolgár­mester fogadta Felkap Ferenc ßr. tanácsnok társa­ságában. Az alpolgármester ,,nagyokhoz“ illő beszé­det intézett hozzájuk, amelyben Magyarországról, amelynek világszép fürdőváros a fővárosa, úgy emlékezett meg, mint a nyugat hajdani védőbás­tyájáról és felemlítette a magyar-angol történelmi kapcsolatokat. Komolyan és megilletődötten hall­gatta a beszédet a száz leány, amikor azután kedé­lyesre fordult a tónus és az alpolgármester szebb időt kívánt nekik, kitört belőlük a kamaszos jó kedv: egyszeribe gyerekek lettek ismét. A komoly látnivalók után elmentek a száz rajkó cigánymuzsikáját meghallgatni, de az exotikus nevezetesség mellett érdekelte őket az Operaház is, ahol a, János vitéznek tapsoltak, sétahajózást tettek a Dunán és tökéletes lady-stilusban vettek részt a tiszteletükre rendezett banketten, amely után meghívott fiúkkal táncoltak. A kedves angol látogatást tehát Budapest is kedvesen viszonozta és az exotikumtól a nagy stílusig mindent felsorakoztatott, ami az angol leánylelkeket érdekelheti. Budapest díszpolgári oklevelét átadták Herczeg Ferencnek. A főváros közgyűlése még évek előtt Budapest díszpolgárává választotta Herczeg Fe­rencet, a magyar irodalom terén és a magyarság érdekében kifejtett érdemeiért. A közgyűlés elhatá­rozását akkoir küldöttség tudatta a nagy íróval, aki­nek most adta át Schuler Dezső dr. alpolgármester, Némethy Károly dr. tanácsnok és Pacher Béla dr. tanács jegyző a díszpolgári oklevelet. A pergamenre festett, művészi kivitelű díszoklevelet Végh Gusz­táv festőművész készítette. Elégtétel Rosta tanácsnoknak. Hacsy Béla keres­kedő és felesége, valamint lCsáki Vilmos kereskedő állt pénteken rágalmazás vádjával a törvényszék előtt. A vád szerint a vádlottak Markovics László dr. megvesztegetési ügyében azt a kijelentést tet­ték, hogy Rosta János dr. tanácsnok „szintén ludas a dologban“. A tárgyaláson mindhárman tagadták bűnösségüket, sőt Csáki hivatkozott arra, hogy ép­pen ő volt az, aki Rosta tanácsnok tudomására hozta a rágalmakat. A tanuk kihallgatása, vala­mint a perbeszédek elhangzása után a törvényszék Hacsy Bélát és feleségét 8—8 napi, Csáki Vilmost pedig egyhónapi fogházbüntetésre ítélte rágalmazás vétségéért. Csáki Vilmosnál súlyosbító körülmény­nek tekintette a bíróság, hogy az ügyben kétszínű szerepet játszott. Az ítélet nem jogerős. H Ű~N FALVI P A L ÉPÜW5T- ÚB BÚTORASZTALOS IX., VAGOHID-UTCA *8.-TELEFON i 14-41-80 Vá llal épüíst- él tfitor- Pontos »«állítás. anstalosannkát________________________________Olcsá Irak. To rs Tibor az Esti Újság főszerkesztője. Szom­baton új név került az Esti Újságra: Tors Tibor országgyűlési képviselő neve, aki ezentúl mint főszerkesztő jegyzi a lapot. A magyar újságírók tár­sadalma osztatlan örömmel és megelégedéssel vette tudomásul, hogy Tors Tibor- vállalta ezt a díszes, de rendkívül felelősségteljes pozíciót, mert hiszen Tors Tibor közel kétévtizedes újságírói működésével bebizonyította, hogy épp ez az a poszt, ahol a leg­kitűnőbben megállta a helyét. Mint hosszú időn át a 8 Órai Újság felelős szerkesztője, a nemzeti ha­gyományokhoz simuló egyik legfrisebb, legmoz­galmasabb és egyben legmegbízhatóbb bulvárlapot szerkesztette, amikor is a lap népszerűsége, egyben pedig nemes konzervatív iránya egyaránt bizonyí­tották, hogy Tors Tibort magyarsága, judiciuma és ötletessége méltóvá teszik a lapvezetésre. Újabban, mint a Budapesti Hírlap politikai főmunkatársa, publicistája és mint országgyűlési képviselő egy­másután aratta azokat az újságírói és szónoki si­kereket, amelyek őt egyenesen predesztinálták a további közéleti emelkedésre. Tors Tibornál egyéb­ként a politikai újságírás művészete családi tradi- ció: édesatyja, néhai Tors Kálmán országgyűlési képviselő a maga idejében szintén az első sorokban küzdő publicistáink és politikusaink egyike volt. Végül, de nem utolsó sorban minden magyar újság­író örömmel látja Tors Tibort vezető helyen, mert az ő rokonszenves egyénisége, szolidaritása az uj- ságírótársadalommal és baráti közvetlensége min­den magyar újságírónak külön értéket jelent. A pcoiekciÓHcdc üzent hadat Kkirafiáth Jenő főpolgár­mester abban az átiratában, amelyet Szendy Károly polgármesterhez inté­zett és amelyben az eddiginél is szigo­rúbb rendelkezéseket kíván a protekció ellen. A főpolgármester nem arra a tá­mogatásra gondol, amelyben a munka- nélküli nincsteleneket vagy az állás után sóvárgó ifjúságot részesítik, ha­nem azokat a befolyásokat akarja tel­jes mértékben megszüntetni, amelyek az állásban lévő fővárosi alkalmazot­tak előléptétése érdekében igyekeznek érvényesülni. A legnagyobb örömmel és tisztelettel kell fogadnunk a főpol­gármesternek ezt a kívánságát, amely- lyel a munkát, a szorgalmat, a ráter­mettséget védi azokkal szemben, akik befolyásos protektorok révén akarnak a munkával megszolgált érdemek elé vágni. Kétségtelenül ezzel a felfogás­sal olvasta el a főpolgármesteri átira­tot Szendy Károly polgármester is, aki a maga. egyéni elhatározása mellett ezzel új vértezethez jut a protektorok ellen. Hegedűs Bertalan egyházgondnoki beiktatása. Nagy ünnepélyesség közben iktatták be vasárnap Hegedűs Bertalan dr. törvényhatósági bizottsági tagot az angyalföldi református egyház gondnoki tisztébe. A Frangepán-utcai református templomot ebből az alkalomból zsúfolásig megtöltötte a közön­ség, közte számos előkelő vendég és valláskülönb­ség nélkül az intelligencia, jeléül a nagy népszerű­ségnek, amelyet Hegedűs Bertalan várospolitikai, társadalmi és frontharcos tevékenysége révén elért. A beiktatásnak külön ünnepi színt adott a temp­lomban díszőrséget álló frontharcosok felvonulása. Az ünneplők sorában megjelentek: Bessenyey Zénó dr., a kerület országgyűlési képviselője és törvény­hatósági bizottsági tagja, dorogi Farkas Ákos dr. és Rosta János dr. tanácsnokok, v. Juhász Jenő dr., V. Hajnóczy Béla dr., Kertész Elemér, Sárkány Ferenc törvényhatósági bizottsági tagok, a VI. ke­rületi elöljáróság részéiről dr. Horváth Kálmán főjegyző, Vass Kálmán főgondnok, a presbitérium élén, Fülöp Endre, a Nemzeti Egység kerületi él nöke, Babitz Gyula bizottsági póttag és még sokan mások. Gál Lajos angyalföldi lelkész tartotta az istentiszteletet, amely után beiktatta a gondnokot tisztébe. A lelkész meleg üdvözlő szavai után Hegedűs Bertalan dr. megtartotta gondnoki pro­grambeszédét, amelyben Ígéretet tett, hogy a kerü­let érdekében végzett munkáját tovább folytatja és most már egyházi téren is dolgozik polgártársai javára. Ezután felolvasták Szabó Imrének, a pesti egyházmegye esperesének üdvözlőlevelét, majd az üdvözlőbeszédek következtek. Bessenyey Zénó dr. egyházi szónoklatnak beillő, mélyhatású beszédében hangoztatta, hogy soha annyi szükség nem volt az egyházi életben való elmélyülésre, mint most és a legjobbaknak kell az egyház szolgáinak ezen a té­ren segítségükre lenni. Ezért különös örömmel üdvözli Hegedűs Bertalant, mint a lelkesedés és hűség megtestesítőjét az egyházi gondnoki székben. Juhász Jenő dr. a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja nevében üdvözölte az új gondnokot a lelki egységet szolgáló tisztében, majd az Országos Frontharcos Szövetség nevében Kertész Elemér ügyvezető alel- nök, a HONSz részéről Sárkány Ferenc, a VI. kerü­leti elöljáróság nevében v. Horváth Kálmán fő­jegyző mondott üdvözlő beszédet. Stud,inka Béla dr., a IX. kerületi frontharcos főcsoport elnöke, Hegedűs Bertalan legykori harctéri parancsnoka, Bereczky Gyula, a XIH. kerületi frontharcos főcso­port vezető tisztje üdvözölte az új gondnokot. A beiktatás után a Nemzeti Egység angyalföldi párt- körében megtartott ünnepi ebéden rendeztek ovációt Hegedűs Bertalannak. Április 7-én kiírják a tabáni gyógyszálló tervpályázatát ... A .tabáni gyógyszálló építésére felajánlott ötmilliós kölcsön ügyében a főváros és a Ke­reskedelmi Bank között befejezés előtt álla­nak a tárgyalások, úgy, hogy a szálló építése a legközelebbi időben megkezdődik. Erre nézve az első lépes már most megtörténik, amennyiben — mint a Fővárosi Hírlap érte­sül — a magasépítési ügyosztály előterjesz­tése alapján Szendy Károly polgármester áp­rilis 7-én, szerdán kiírja a szálló tervpályá­zatát. Payr Hugó ünneplése. A népligeti nagyven­déglőben ötszázötven terítékes vacsorán íinnepeílte a délkerület polgársága Payr Hugó országgyűlési képviselő, törvényhatósági bizottsági tagot névnapja alkalmából. Diniek Vidor, mint a kerületközi ren­dezőbizottság elnöke köszöntötte elsőnek, majd Ripka Ferenc nyug. főpolgármester, Pályí Mihály dr. főorvos, Gáspár Béla ref. lelkész, Takács Gyu- láné dr.-né igazgatónő, Bogenfürst György és Schwetz László dr. üdvözölték lelkes beszédekben. Itáliay Albert jubilál. A főváros ipari, kereske­delmi és közlekedési ügyosztályának ünnepi esemé­nye volt. Kállay Albert dr. tanácsjegyző, Babarczy István báró, az ügyosztályt vezető tanácsnok he­lyettese érkezett el a főváros szolgálatában eltöl­tött idejének huszonötödik évfordulójához. A jubi­leum alkalmából az ügyosztály tisztviselői karának élén Babarczy István báró üdvözölte meleg szavak­kal az ünnepeltet és felsorakoztatta azokat az ér­demeket, amelyeket Kállay Albert kiváló munkás­ságával szerzett. Pályáját a szociálpolitikai ügy­osztályban kezdte Kállay Albert, aki azután a vi­lágháborúban küzdött, majd négy és félévi hadifog­ság után 15121-ben jött vissza Szibériából. Azóta a közgazdasági, majd az ebből alakult ipari, keres­kedelmi, közlekedési ügyosztályban dolgozott. Elő­adója volt a Budapesti Kisipari Hitelintézet, a Közraktárak ügyeinek és egyidőben, amikor az ügy­osztály keretébe tartozott, a kikötőknek. Huszonegy éven át előadója volt a Budapesti Nemzetközi Vá­sár ügyeinek is és jelentős része van neki is abban, hogy a székesfőváros részvételével és támogatásá­val a Vásár az egész világon elismert intézmény- nyé lett. Az idei év eleje óta az ügyosztályvezető tanácsnok állandó helyettesítésével bízta meg ki­váló működése elismeréséül a polgármester. Pogány Zsigmond a Hirdetővállalat új igazgatója. Szendy Károly pjolgármesterl Pogány Zsigmondot a székesfővárosi HirdetőváUlalat igazgatójává ne­vezte ki. Pogány Zsigmond, aki eddig, mint ideig­lenesen megbízott igazgató állott a Hirdetó'válla- lat élén, kiváló működésével, szakértelmével és széleskörű ismereteivel tette érdemessé magát a kinevezésre. Eddigi munkássága nemcsak a főváros vezetősége előtt talált teljes megelégedésre, hanem kiérdemelte a Hirdetővállalattal összeköttetésben álló üzletfelek megbecsülését is. A kinevezés széles körben keltett osztatlan örömet. Sajtó és közigazgatás a címe Nyékhegyi István dr. előadásának, amelyet kedden, április 13-án, dél­után 6 órakor tart az Országos Casinóban. Az elő­adást vita követi, amelyben résztvesznek az újság­írók reprezentánsai, a politikai élet részéről pedig Nagy Emil, Hindy Zoltán és Tors Tibor. Huszonötéves a Népszálló. Ünnepe van a sze­gény emberek Aréna-úti otthonának: elérkezett alapításának huszonötödik évfordulójához. Bárczy István akkori polgármester és Wildner Ödön tanácsnok elgondolása szeműt munkás-szállónak építették, de csakhamar mindenki szállója lett. A társaság, amely összeverődött a Népszállóban, ha vegyes is volt, soha sem szerzett rossz hírt. A forradalmi időkben sem keverték fel a Népszálló nyugalmát és soha sem akadt itt szenzáció. Ezt ja­vára kell írni a Népszállónak, mert azt jelenti, hogy mindig a fegyelem volt benne az úr. Örömmel gondolok vissza a Népszálló vezetéséiben eltöl­tött hűlsz évre — mondja most a jubileum alkalmából Hock László igazgató. — Sikerült a fe­gyelmet megtartanom. mindig, minden körülmények között, erre vagyok legbüszkébb. Ez azonban nem az úgynevezett vasfegyelem volt. Nem arra töreked­tem, hogy féljenek tőlem, hanem, hogy rokon&zen- vébe fogadjon a sokféle ember. A nyugalmat is sok­szor ilyen érzelmi alapon tartottam fenn. A békét- lenkedőket összebékítettem, a sértegefőket bocsánat- kérésre késztettem, a lelkek indulatát a lélekrsme- retteil csapoltam le. Pedig voltak zavaros, viharos idők, de a Népszállóban soha sem gyűlt ki veszede­lem. Erre gondolok legszívesebben a jubileum napján. Április 7,10 és 13-án délután fél 3 órakor Ügetőverseny Jí&áh J,óficLoá ZOMÁNCTÁBLÁI a legsxebbek Budapest, V., Gr. Tisza lstván-u. 5. Tel.: 1-824-29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom