Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-04-07 / 14. szám
Budapest, 1937 április Umvwoáilíimíp Magyarok a városok párisi világparlamentjében A Magyar Városok Szövetségének közgyűlésén tanulmányozzák az aktuális problémákat az európai városok polgármesterei A főváros polgármesterének clnöklése mellett működő Magyar Városok Országos Szövetsége júmius 11. és 12. napján rendkívüli közgyűlésen foglalkozik a magyar városi polgárságot legközelebbről érintő kérdésekkel. Első ízben kerül arra sor e«rész Európában, íhogy a városok hivatalos érdekképviselete kiterjeszti figyelmét az egyes közületek problémáin túl a köziileteket alkotó polgárok szempontjaira is. Rendkívül figyelem előzi meg’ a júniuMban megtartandó rendkívüli közgyűlést és a Városok Szövetségéhez miár az előzetes hírek alapján is számos külföldi érdeklődés futóit be. A nemzetközi városszövetségben helyet foglaló különböző országbeli szövetségi tagok közölték a Magyar Vár ásol; OrSzá[gos Szövetségének elnökségével, hogy a rendkívüli közgyűlésen részt kívánnak venni, hogy saját hazájukban is időszerűnek tartják a hasonló irányú nagygyűlés megtartását. A Szövetség gondoskodott arról, hogy a rendkívüli közgyűlésen ne csak a hivatalos előadók, — akiket egyébkégt az ország legismertebb várospolitikusai közül kértek fel. — i-simier tessék á 1 láspontjukat, hajiem a városok ügyintézésében résztvevő törvényhatásági bizottsági és képviselő- testületi tagok is megjelenjenek és hozzászólásaikkal előbbre vigyék a városi polgárságot közvetlenül érdeklő problémákat. Az általános gazdasági helyzet megvitatásán kívül napirendre kerül ezen a közgyűlésen a szociálpolitikai kérdések egész halmaza, az idegenforgalom valamennyi problémája az adózás kérdése és általában minden olyan irányú tevékenység, amely összetevője a városi polgár 'mindennapos életének. A nagy anyagra finai ól tekintett el két egymásután következő napon lesz a közgyűlés tanácskozása, amely Szendy Károly polgármester intézkedése folytán a vagy befogadó képességű új városházi közgyűlési te rémben fog lezajlani. Ugyanezen a közgyűlésen számol 'be az elnökség azokról az előkészületekről is, amelyeket a városok nemzetközi szövetsége által A nagyhetet követő csütörtökön, majd foly- tutólag szombaton újra összeült a polgármester elnöklésével működő tanácsnoki értekezlet, hogy megvitassa mindazokat a kérdéseket, amelyek a legközelebbi jövőben a székesfőváros közigazgatását foglalkoztatni fogják. Rendkívül nagyjelentőségű ügyeket vitatott meg a tanácsnokok prémiuma és tudomásul véve azokat az alapelvekct, amelyeket a polgármester az egyes kérdéseknél elfoglal, a tanácsnokok nyomban megkezdték ügyosztályaikban az előkészítés munkájút, hogy a szóbanforgó problémák mielőbb az autonómia törvényes szervei elé kerülhesenek. Különös érdeklődésre tarthat számot a székes- főváros egész közönsége előtt a szükséglakások végleges rendezési terve. Ezidőszerint még két gazdája van a Budapest területén tévő szükséglakástelepeknek, amelyeknek tekintélyes része közvetlenül a háború utáni időkben létesült. Az állam kezelésében 12 barakktelep van, a többi a székes- főváros ügykörébe tartozik kezdettől fogva. A kormány óhajára a székesfőváros május 1-étől kezdve saját kezelésébe veszi az állami barakktelepeket is, nem elégszik azonban meg azzal, hogy ezzel jogköre bővüljön, hanem gyökeresen kívánja megoldani az egész szükséglakás problémát. A május 1-én átvételre kerülő barakktelepek szinte kivétel nélkül a háború idejében épültek, azzal a rendeltetései, hogy szükségkórházaknak adjanak otthont és 'építésük alkalmával természetesen senkisem gondolt arra, hogy azok a háború kitörését követő 23-ik esztendőben is fenn fognak állani. Ez meglátszik a barakktelepeken is, amelyek semmiképpen sem felelnek meg a modern követelményeknek és fenntartásuk legfeljebb ideig-óráig lehetséges. A deszkaépületek javarésze elkorhadt, magábaszívta a nedvességet, tisztántartani ezeket a faalkotmányokat úgyszólván lehetetlen, óriási nehézségekbe ütközik a fűtés és mindezek a körülmények azt ered- ményzik, hogy a barakktelepek lakói a legnehezebb és semmiképpen sem tűrhető helyzetben van. A székesfőváros folyó esztendei költségvetésében 409.009 pengő van biztosítva a sziikséglakás- telepek fejlesztésére. június 24. é.s 25. napján Kölnben tartandó értekezletre, illetve a július 5—13. között Párásban tartandó nemzetközi értekezletre vonatkozóan tett. A kölni értekezleten a belvízi hajózás és a helyi kikötők problémái kerülnek a városok világparlamentjének megvitatása alá. a párisi kongresszus tanácskozásai pedig két lété,ma- kört ölelnek fel. Az egyik a városi levegő füsttartalmának csökkentésére, a másik a nagyvárosoknak lejjel való ellátására vonatkozik. A székesfőváros a párizsi nemzetközi értekezleten éppúgy képviselteti magát, mint a legtöbb magyar nagyváros. A Magyar Városok Országos Szövetségének delegációja élén maga Szendy Károly polgármester jelenik meg a francia fővárosban, a székesfővárost pedig rajta kívül Salamon Géza dr. közegészségügyi tanácsnok fogja képviselni. A székesfőváros bakterológiai intézete, amelynek kitűnő igazgatója, Schef-Dabis László nemzetközi viszonylatban is nagy érdeklődést keltő szakszerű tanulmányokat végzett a nagyvárosok levegőjének füsttel való fertőzöttlségéről,továbbá a.szé- kesfőváros közegészségügyi ügyosztálya a tej- kérdést illetően máris jelentékeny clőhaladást tett azoknak az előterjesztéseknek elkészítésénél, amelyet a magyar delegáció részéről a nemzetközi tárgyaláson fel fognak tárni. A párisi nemzetközi kongresszuson a résztvevőknek alkalma nyílik az elmondottakon kívül arra, hogy tanulmány ózzák a kislakás- építő tevékennységet és megismerkedjenek Nagy-Párizs valamennyi községi berendezkedésével. A tárgyalásra kerülő anyagok fokozott jelentőségére való tekintette! a Magyar Városok Országos Szövetsége rendkívül kívánatosnak tartja, hogy a. magyarországi városok minél számottevőben képviseltessék magukat és hogy ezt a célt minél hathatósabban szolgálják, elhatározta a Szövetség elnöksége, hogy a lehető legnagyobb kedvezmények elérése céljából saját hatáskörében rendezi meg a párisi nemzetközi városkongresszusra való utazást. Ebből az összegből természetszerűen nem lehet kiesénél ni a jelenleg szinte már használhatatlan épületeket újakkal, viszont, mint illetékes helyre! értesülünk, a székesfőváros vezetősége nem is gondol arra, hogy a szükséglakás telepeknél a jövőre vonatkozóan is fenntartsa az eddigi rendszert, amelynek sokkal több a hátránya, mint az előnye. A polgármester elképzelése szerint minden felesleges habozás nélkül követni kell a külföldi nagyvárosok szükséglakás-építési politikájának alapelveit és meg kell szüntetni az úgynevezett nyomortelepeket, amelyek a legtávolabbról sem szolgálják kielégítően a bennüklakó szegénysorsú lakosság érdekeit. Külföldi nagyvárosok jól bevált rendszerei bizonyítják, hogy a: gazdasági nehézségek ellenére meglehet tolódni a megoldást a hajléktalanok, vagy könnyen hajléktalanná válható szegényebb elemek elhelyezésére. A külföldi rendszer teljesen ellentétben áll a Budapesten ma dívó szisztémával, mert a hatósági támogatásra szoruló egyéneket nem kaszárnyaszerű lakótelepeken juttatja fedélhez, hanem biztosítja számukra a családiházak előnyeit. A főváros jól tudja, hogy a szükséglakásoknak a városszéli telep mintájára történő felépítése nagyobb áldozatokat kíván a bárkaszárnya-rendszerű megoldásnál, tisztában van azonban arvval is, hogy ezen a réven a megélhetésre tágabbkörű lehetőségeket tud biztosítani a nagy város szegény embereinek. Szendy Károly polgármester legutóbbi külföldi tanulmányútjainak tapasztalatait igyekszik hasznosítani akkor, amikor a város közművekkel már ellátott külsőbb részein kertes kis- lakcísos telepeket óhajt életre hívni. Az a körülmény, hogy a főváros hitele teljesen sértetlen, széleskörű lehetőségeket biztosít Budapestnek egy esetleges újabb hitelművelet lebonyolításánál. A polgármester meggyőződése szerint a magántőke mobilizálásával és a székesfőváros felügyelete alatt álló konzorcium útján kellene megvalósítani a tipikus munkás lakótelepek felépítését. Ezeknek a házaknak gazdája nem a székesfőváros lenne, hanem az építtető részvénytársaság megfelelő öszegü, hosszúlejáratú hitel biztosítása révén egészen olcsó lakbértörlesztés mellett bocsátónál a házak lakóinak az ingatlanokul örök tulajdonába. Legelsősorban azok a munkások jönnek ennél a'z akciónál számba, akik az életben el tudtak helyezkedni és nemcsak jelen fizetésük folyamatossága biztosítja «számukra, azt, hogy a ma házbérre fizetett összegeket az új otthonukul szolgáló épületek árának törlesztésére fordítják. Ezen a réven nagyszámú, olcsóbérű kislakás szabadulna fel és a székesfővárosnak módjában állana a barakktelepek lebontása után hajléktalanná váló kereset-nélkülieket a mai költséghez képest aránylagosan olcsóbb árakon ezekbe elhelyezni. A gazdasági viszonyok remélhető javulása fokonkint fogja megszüntetni a munkanélküliséget és így mindinkább csökkenő számot mutatnának azok a budapesti lakosok, akik ma még önerejükből képtelenek a lakbéreket megfizetni. A polgármester erősen bízik abban, hogy a magánvállalkozás kellő hatósági garanciák mellett hajlandó résztvenni az új kislakásépítési akcióban és átérti azt is, hogy az ilyen munkáslakótelepek építésére fordított összegek éppen úgy meg fogják hozni gyümölcsüket, akár a szállodaépítések, vagy más tőkebefektetési alkalmak. Ha a székesfővárosnak sikerül megvalósítania a műnkáslaikótelepek fenti elvek szerint va'ló kialakítását, akkor egészen bizonyos, hogy Budapest hatalmas lépésekkel jutott közelebb a modern nyugati nagyvárosok gyakorlati szociálpolitikájához. Értesülésünk szerint az autonómia szervei általánosságban kedvezően fogadják a polgármester idevonatkozó elképzeléseit, ezenkívül a magántőke részéről is történtek már komolyabb érdeklődések. A munkáslakásépítő akció lebonyolítása természetesen nem történhetik meg egy-kettőre, bizonyosnak látszik azonban, hogy amennyiben a hajlandóság megvan a tőkeérdekeltségek részéről is, úgy még ell/ben az esztendőben a konkrét megvalósulás stádiumába lép a munkáslakások felépítésének keidé se. WIWW ''ni II I ll mim Telek^családMráz^jN^és bérház vételénél — eladásánál forduljon Horváth Jenő 1-557-45. ingatlanirodájához, II., Keleti Károly-utca 1. sz. Nyugati mintára munkásházakat építenek Szendy ICároSy polgármester magánérdekeitséggel kívánja telepíttetni a családi házakat — ti hatóság garanciája mellett megürült lakásokba kerülnek a lebontandó baraktelepek Eakói
