Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-04-07 / 14. szám
Húszon J&aloáite évfolyam fiuáapesl, 1937 április 7 14. szám Előfizetési ári 1GÉSZ ÉVRE ................24 P£N@é FÉ LÉVRE.......................12 PEfieŐ 1QY EI SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR lassítják az összes IBtiSz-paviHomokban laaBHnnBnManHmBHHNHBe ..........................—---------------- 1 — r sa FELELŐS SZERKESZTŐI I3HCSŐ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhlvitali BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT «Ol Telefoni 1-137-15 - Postacsekk: 40.434 Budapest | újjászületése \ Titkos tanácsos, kegyelmes úr lett Bessenyey I Zénó, a, Közmunktanács elnöke. Ezt az ünneplésre és küldöttségek fogadására rendkívüli alkalmas időpontot azonban nem arra használta föl, hogy önmagát tolja előtérbe, hanem arra, hogy nagyszabású, igazán grandiózus terveit ismertette Budapest székesfőváros közönségével. Ezeknek a terveknek az ismertetéséhez sem kellett valami különösen sok beszéd, mert valamennyi olyan, hogy megvalósulásának vágya ott él mindnyájunk szívében, a vágyak és tervek összesége pedig valósággal Budapest újjászületését jelentik. Ahogy egy csomóban látjuk ezeket a vágyakat, terveket, követeléseket, megvalósulás előtt álló kívánalmakat, első pillanatra hitetlenül rázzuk meg a fejünket, vájjon nem markol-e nagyot, túlságosan nagyot a föladatokból a Közmunkatanács népszerű és nagytekintélyű elnöke. Nem kell azonban sokat vizsgálódunk és mérlegelnünk, mert ha sorra vesszük Bessenyey Zénó legközelebbi programjának egyes pontjait, látjuk, hogy valamennyi a közeli realitások légkörében mozog. Nincsenek itt álomképek, nincsenek ábrándok, a Közmunktanács elnöke nem a jövő század regényét akarja nekünk valóságként bemutatni, hanem csak a ma, a holnap és talán a holnapután biztos talajon mozgó cselekedeteit, munkáját tárja elénk. Mert nézzük csak. Vannak itt a Közmunkatanács elnökének bejelentései között olyanok, amelyek máris megvalósultak. így legelsősorban azokról az eseményekről kell megemlékeznünk, amelyek tulajdonképpen szilárd fundamentumot adnak a ma még talán légies, de holnap már szilárd kőtömbökből épülő tervek számára. Ezeknek a fundamentumoknak legelsője az a tökéletes harmónia, amely ma a Közmunktanács és a székesfőváros vezetősége, valamint a kormányzat között fennáll. Elismerjük, hogy az idő követelő parancsa hozta létre ezt a harmóniát, amely azonban még sem születhetett volna meg, ha nincs olyan alkalmas egyéniség, mint Bessenyey Zénó, akinek bölcsessége, diplomáciája és jóindulata minden ellentétet úgy szétfoszlatott, mintha soha más nem lett volna, mint halavány köd, amely az első napsütésre felszikkad. Ilyen alapfeltételek mellett azután természetesen lehet dolgozni. De ki is kell használni az időt és alkalmat, mert most kell fölvennünk a versenyt Európa világvárosaival, a Balkán fejlődő és j? ambícióktól duzzadó nagyvárosaival, amelyek, mint j keleti szépségek akarják majd csábítani az ide- j gént, legfőképpen pedig azoknak a körülöttünk j fekvő országoknak törekvő fővárosaival, amely or szágokkal szemben nemcsak egyszerű versenyről van szó, hanem arról is, hogy a magyar kultúr- íölényt szemmclláthatóan, elvitathatatlanul bebizonyítsuk. Mindehhez pedig egy újjászülető Budapestre van szükség. Újjászülető Budapestre, amelyből eltűnnek a zavaró momentumok, a primitívségek, az idejét múlt ósdi városrendetlenségek. Hiszen Bessenyey Zénó tervei között nem egy van, amelyeket évtizedek óta sürget a főváros egész lakossága. De, úgylátszik, most a jó úton haladunk, mert például negyven éves küzdelem után sikerül megnyitni a Madách Imre sugárutat és megvalósítani a dunaparti gyorsvasutat, vele együtt pedig a Dunakorzó rendezését, mely valamennyi legelsőrendű követelménye annak a városnak, amely egész lelkesedéssel és mérhetetlen áldozatkészséggel hajlandó mindent elkövetni idegenforgalma tökéletesítéséért. Ide tartozik természetesen a világforgalml attrakciók sorába a Margitsziget szépítése és modernizálása is. A Közmunkatanács kiváló elnöke itt negyedfél. milliós beruházást helyezett kilátásba, hogy a szigeten strandfürdőt létesítsen és megalapítsa a magyar Karlsbadot. Ugyanakkor azonban, amiikor az idegen számára, építünk és szépítünk, amikor minden kényelmet biztosítunk, akkor nem szabad elhanyagolnunk a városnak a magunk hasznára és szükségletére való fejlesztését sem. Itt elősorban a hidak: megépítésére utalunk. A Boráros-téri híd már épül, az óbudai híd valószínűiéig sürgősen követni fogja és ugyanakkor eltűnnek majd a halálsorompók is. Mindezt pedig követnie kell az eddig elhanyagolt és a város életétől elszakított városrészek fölkarolása. Lehetetlen, hogy a kies fekvésű Óbuda, amelynek ZSITVAY TIBOR nyilatkozik a Fővárosi Hiriapnok a pártélet erőteljes megindulásáról, a kerületek szervezéséről és a belügyminiszter költségvetési leiratának napirendre tűzéséről A húsvéti szünet elmúltával élénken indult meg az élet a Nemzeti Egység Pártjának Esterházy-utcaá központjában. Ez az élénk tempó előhírnöke annak a szervezési kampánynak, mely előtt a párt áll. Ezzel egyidejűleg az aktuális várospolitikai* kérdlcUek ip foiglallkoztatják a pártot, mely legközelebb tárgyalás alá veszi a főváros költségvetésének jóváhagyásával kapcsolatban érkezett belügyminiszteri leiratot és a legközelebbi időben sorra veszi a városrendezés egész komplexumát. Erről a folyamatban lévő és küszöbön álló pártmunkáról megkérdeztük Isitvay Tibor dr.-t, a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja elnökét, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondta: — Köztudomású, hogy a Nemzeti Egység Pártja a liusvét után élénkebb szervezési tevékenységet kezd. Ez természetesen a Nemzeti Egység Fővárosi Pártjára is érvényes. A Párt legutóbbi elnöki tanáecsi értekezlete letárgyalta mindazokat az intézkedéseket, amelyeket az új szervezési szabályzat alapján meg kell tenni. Ennek következtéiben én magam tanulmányoztam az egyes kerületek szervezési kérdéseit és a legközelebbi napokban fogok tárgyalni a kerületek politikai vezetőivel, mielőtt az egyes kerületeket illetőleg a konkrét intézkedéseket megtenném. A legközelebbi pártértekezlet már foglalkozni fog a pártközpont szervezésével kapcsolatos kérdésekkel és lehet, hogy a kerületi szervezés megkezdését illetőleg is fontos határozatokat fog hozni. Ennek megtörténte után fogja megválasztani minden kerület a kerületi pártválasztmányt, amely a kerületi pártszervezeteknek az alkotmányos képviseleti szerve lesz. _ A központi pártszakbizottságok átszervezésével kapcsolatosan fog újra nagyobb erővel megindulni a pártközpontban az a pártmunka, amely nem kizárólag az adminisztráció által elénk tárt feladatokkal, hanem ke zdeményezőleg is avatkozik az aktuális fővárosi politikába. — A legutóbbi elnöki tanácsi értekezletünkön elhatároztuk, hogy támogatni fogjuk Kertész Elemér bizottsági tagnak a pártértekezlet jóváhagyásával a frontharcos törvény sürgetése érdekében benyújtott határozati javaslatát és kérni fogjuk a főváros illetékes vezetőit, hogy ezt az indítványt már a legközelebb letárgyalhassa. A lényege az, hogy írjon fel a főváros a kormányhoz a frontharcos törvényjavaslatnak még a nyári szünet előtt való letérgyaltatása érdekében. Kérdést intéztünk még Zsitvay Tiborhoz, hogy mi az álláspontja a székesfővárosi költségvetés jóváhagyásával kapcsolatos belügyminijszteri leirat tárgyában. — A költségvetés jóváhagyása tárgyában intézkedő miniszteri rendelet — volt a válasz — olyan sokféle megfontolást igényel, hogy ezzel egy interjú keretében foglalkozni egyáltalán nem lehet, A legközelebbi időben azonban ezzel a kérdéssel a maga egészében fog foglalkozni a párt és ekkor természetesen kifejezésre fog jutni a párt e tárgyban kialakuló álláspontja. Megkérdeztük továbbá a pártelnököt, hogy a régóta tervezett városrendezési ankét lebonyolítására mikor számíthatunk. — Az értekezlet — mondta. Zsitvay Tibor — előkészítés előtt 'áll 1 és még a nyári szünet előtt szándékomban van az aktuális városrendezési kérdéseket letárgyaltat.!!!. Azt, hogy milyen óriási jelentöl.sógű kérdésekről van szó, a legviláigosabban tárja a közönség elé Bessenyey Zénó. _ a^ Közmunkatanács elnökének a Nemzeti Egység Fővárosi Pártjában legutóbb tartott beszéde, amely az aktuáliíás vonalába helyezi a székesfővárosnak mindazokat az égető nagy kérdéseit, amelyek hotsszú esztendők óta csak az álmok és tervek birodalmába tartoztak. A ta|via(sznak tehát erős munkaprogrammal indul neki a párt, amely jótékony befolyását, amely a várospolitikáiban domináló erővel érvényesül, ezután intenzívebben _ terjeszti ki a főváros valamennyi kerületére is. érék polgársága valósággal kisvárosi életet él, ne gyen. összefüggő része a magyar fővárosnak, Óbuda ind ezé sí tervei készen vannak és a Közmunkáin ácsban meg van minden akarat, hogy ezeket a ■rveket végre is hajtsa. Nem szabad azonban meg- dedkezni az Andrássy-út meghosszabbításáról sem, mely nem pusztán szépészeti kérdés, hanem, amely untén elhanyagolt, városrészeket lesz hivatva a áros élő szervezetéhez kapcsolni. Mindez henne van essenyey Zénó programjában, amelyhez csak egyet ieretnénk hozzáfűzni, amit sürgősen kell megölni és amire a főváros vezetőségének figyelmét 3pen a Fővárosi Hírlap mái számában hívjuk föl i ez az Andrássy-útnak. ennek a gyönyörű tetsz- alottnak újból való életrekettése. Megmagyarázha itlain, hogy Budapest büszkesége, az Andrássy-út házak és lakások modernizálása tekintetében anynyírta elmaradt, hogy lassan nemcsak a régi előkelő lakosság fog innen elköltözni, hanem a kapukon egymás hátán fogják hirdetni a megüresedett lakájokat. Ez az oka annak is, hogy a Mussolim-tértől a Köröndig ma az Andrássy-út külső képe is tökéletesen lezüllött. Harmadrendű külvárosi üzletek sorakoznak egymás melle, aminél semmi sem bizo nyitja jobban, bogy Budapestnek ez a legszebb utcája valósággal a balállal vívódik. Itt is tenni kell valamit, aminthogy a Közmunkatanács elnöke és a székesfőváros agilis, nagyvonalú tervekre berendezett polgármestere mindenhol cselekedni akar. Nem azt mondjuk, hogy Budapest újjászületése az itt felsorolt programpontok ír.egvalósítáisa után már élő valósággá lesz, de hogy az újjászületés útja ez, ezt komoly meggyőződéssel hisszük és tudjuk.
