Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-12-01 / 48. szám

2 <äSL f Budapest. 1937 december L Megvan a remény arra, hogy a rendelkezé­sünkre álló másfél hónap alatt sikerülni fog végleges megállapodást létrehozni. Sportközpont és BNV a Lágymányoson — A napilapok foglalkoztak a lágymányosi feltöltött vízterület ké; (lésével. Mindenki sürgeti a Lágymányos beépítését, felmerült az a gon- dolat is, hogy itt lesz az állandó kiállítási terü­let, viszont a Nemzetközi Vusar vezetősége to­vábbra is a Városligetben szeretne maradni. Polgármester úr elnöke a Nemzetközi Vásárnak is és ezért érdeklődünk előre a nagyjelentőségű döntésről. — Igen, én is olvastam azokat a nyilatko­zatokat, amelyek ezt az ügyet végre helyes megvilágításba helyezték. A fővárosnak való­ban az a régi álláspontja, hogy a kiállítási területet a Lágymányosra viszi. Azonban nem szabad abba a hibába esni. hogy a kiállítók nélkül csináljuk meg a szá­mítást. — A Nemzetközi Vásár legtöbb kiállítója nem szeretne elmenni a Városligetből és az üz­leti világnak az a felfogása, hogy a Nemzet­iközi Vásár céljaira a város központjában fekvő Városliget a legmegfelelőbb. Azzal is érvel­nek, hogy az állandó tárlati épületek rendesen egyhangúak és a budapesti vásároknak eddig éppen az volt a varázsa, hogy sok apró, ideiglenes pavillonból állot­tak és változatosságukkal, színességük­kel hatottak. Ezek mellett az érvek mellett nem lehet. könnyedén elmenni, de vannak még speciáli­san városi szempontok is, amelyek amellett szólnak, hogy a mostani helyzeten ne változ­tassunk. A Városligetnek nincs már meg a régi látogatottsága. A környéke elszunnyadt, a Stefániaúti-korzó megszűnt és ha az András 83r-út környékéről elvisszük még az életnek ezt a csíráját is. nem tudom, hogy jó szolgálatot teszünk-e a köznek? Ezt még alaposan meg kell fontolni. mindenekelőtt a Nemzeti Színház telkét kell kijelölni. Úgy gondolom, hogy legalkalmasabb a Fórum-terv elképzelése, amely szerint a Nem­zeti Színházat az Erzsébet-térre kell tenni. Persze annak is vannak még akadályai. A kultnszkormánnyal folytatott tárgyalások már eredménnyel biztatnak. Megvizsgáltuk a Grassalkovich-féle telek ügyét. Azt beszélték, hogy az örökhagyó hagyománylevele értelmé­ben csak ide lehet építeni a színházat. Először is legyünk tisztában azzal, hogy Gras salko­vich a teleknek csak egy részét hagyomá­nyozta^ a Nemzeti Színházra, a többi: telek- vásárlás után jutott a Nemzeti Színház birto­kába. A mostani teleknek körülbelül az egy- harmada a hagyományozott telek. A jogi kér­dés eldöntése még folyamatban van, de a vég* szükség esetében valami cserét lehet majd csi­nálni. A főváros az Erzsébet-téren ingyen bo­csátja a telket a Nemzeti Színház számára és a Nemzeti Színház régi telkét értékesíteni lehet. Azon a környéken most nagyon drága a telekár, tehát elég jelentős összeg jutna a nemes célra a telekeladás következtében. Általánosságban már megvannak a tervek és ha mindent számításba veszünk, úgy körülbelül tízmillió pengőre van szük­ség a Nemzeti Színház felépítésére. Ha sikerül a telekértékesítést elintézni, ötmillió rendelkezésünkre áll, tehát csak ötmillió pengő fedezéséről kell gondoskodnunk. A kormány elfogadta Zsitvay Tibornak a közgyűlésen tett azt az indítványát, hogy a főváros indítson gyűjtést és maga is adjon bizonyos összeget páholyépítési váltság címén. Ha a társtörvényhatóságokhoz fordulunk, fel­tétlenül kapunk segítséget, sőt a magyar tár­sadalomra is számíthatunk, hiszen az új Nem­zeti Színház létesítése valóban nemzeti érdek. Ezen az úton haladva, a Nemzeti Színház, fel­építése mein fog sokáig váratni magára. Kialakul a Fórum — A Lágymányos bizonyos területeit, így a Nákorkertet — vetettük közbe — a főváros egye­nesen erre a célra vásárolta meg. — Igen, fővárosi célokra. A sportközpontot kell itt létesítenünk, amint Bessenyey Zénó nyilatkozatában már ki is fejtette. Nem sza­bad azt hinni, hogy a sportközpont számára elég ez a kis hely. Minden valószínűség sze­rint olyan nagy területre lesz szükség, hogy a rendelkezésre óMó területet egészen el kell foglalni. A sportközpont létesítésével nagy terveink vannak, amelyek most érlelődnek és a döntés nemsokára meg is történik. A Köz- munkatanács a terveket előkészítette és beter­jesztette Hóman kultuszminiszternek. A kul­tuszminiszter úrral én is tanácskozom és a tárgyalások remélhetően olyan megoldást hoz­nak, amelyek minden igényt ki fognak elégí­teni. A Lágymányos mindenesetre olyan fejlő­dés előtt áll, amelynek megvalósulása esetén ez a nemzedék büszke lesz majd az alkotásokra. Hz úl Nemzeti Színház — A kultuszminiszterrel csupán a sportköz­pont létesítéséről folynak a tárgyalások? — Szó sincs róla. Most kell dönteni a Nem­zeti Színház létesítéséről is. Nagyon helyesen állapította meg a Fővárosi Hírlap legutolsó száma, hogy Fischer Ferenc és Fischer ágoston XIV., Czobor-utca 6. szobrászok Telefon: 287-730. HaköH&zai fázsef lószerszámvereték, csat- és lánc­készítő, épület és műlakatos BUDAPEST, IX., BOKRÉTA-UTCA 5. Tel.: 1S7-9G7. Pál! Lajos Épület", portál- és boSStserendeső-asztalos Budapest, VI., Szabolcs-u. 9. sz. TELEFON: 29-03—71, 49—87—17. Kovács A. Ódon gépészmérnök Központ! fűtés-, vízvezeték-, csatornafelszerelési vállalata Budapest, Vili., Bezerédy-u. 8. Tel.: 13-82-93. Lorenz K l oly és Falusy János szobrász és műkőüzem XIV.,Th§kőh;-úU33. Tel. 297-752 — A Fórum-tervek kezdenek lassan meg­érlelődni és a Madách-nt megnyitásával kap­csolatban sokan sürgették az új városháza fel­építését is. Hozzá tud látni a főváros az új városháza megépítéséhez? — Nagy örömömre szolgál — válaszolta a polgármester, hogy már kialakulnak a Ma- dách-xit torkolatának körvonalai. Meddig kel­lett erre az új útra várni! A Károly-körút most már imponáló módon épül és az An- drássy-úttól egészen a Rákóczi-útig ez az ol­dal hatalmas házakból, vagy mondjuk bér­palotákból áll. Az Akadémia építkezése fogja befejezni a sort: a régi Vigyázó-palota lebon­tásához hamarosan hozzálátnak és így az építkezések ezzel lezárnának. Én is szeretnék hozzálátni az új központi városháza építéséhez, mert lehetetlenség, hogy a Kár oly-kör útnak csak az egyik oldala legyen kiépítve. Egye­lőre azonban a fővárosnak erre nincs pénze. Hangsúlyozom, hogv egyelőre és arra gondo­lok, hogv amíg a Madách-rít torkolata kiépül és a belső Erzsébetváros ujiáémtése megkez­dődik, legalább három év eltelik. Ez nagyon hosszú idő. Addig a legnagyobb, vagy — mondjuk — legsürgősebb városrendezési feladatokon túl leszünk és talán gondolhatunk a saját portánk felépítésére is. Senki sem tagarhatja. hogy hatalmas mérték­ben fejlődik Budapest. A balatoni kivezető út után hamarosan elkészül az óbudai kivezető út, folyik az angyalföldi szivattyútelep épí­tése, amely Budapest legnagyobb közmun­kája, a Tabán kialakulása elé tornyosuló há­zakat jövő tavasszal feltétlenül lebontjuk, éppen most állapodtam meg^ az egyik ház- tulajdonossal: az utunkban álló házak közül még csak egyet kell megszereznünk. A napok­ban néztem meg a Bazilika előtt a templom főbejáratát eddig elzáró házak lebontását, az új tér nagyon szépen alakul ki és hamarosan teljes pompájában bontakozhalik ki a Ba­zilika, Budapest egyik legszebb épülete. — A Krisztinában felépítettük az új leány- gimnáziumot, amely azelőtt a Várban volt. Ez egyike Budapest legszebb modern épületei­nek. A jövő év tavaszán rendezzük a díszbe­mutatót, mert bizonyos javításokat még ke­resztül kell vinni. Mindezt csak azért sorolom fel, hogy alátámasszam azt az optimizmust, amely nemcsak bennem van meg, hanem min­den városát szerető pesti emberben is. A mi varosrendészeti terveink nem álmok, hanem azokat meg is tudjuk valósítani. Ha mindeze­ket elgondoljuk, úgy talán megvan a remény arra is, hogy megépítjük majd az új központi városházát és ezzel a Károly-körútnak másik oldala is kiépül. * Szendy Károly polgármester derüshangú nyilat­kozatából meg lehet állapítani azt, hogy a tárgya­lások a kormány ás a főváros közt a legjobb meder­ben folynak és sikerülni fog olyan megoldást találni, amely megvédi az állam érdekeit, de emellett c-lőblr reviszi a főváros sorsát is. Vadkacsavadászat a Dunaparton és más pesti históriák Irta: RADÚ RICHARD Művészi rézmetszetek kerültek kezembe. A régi Pestet ábrázolják az 1800 előtti és utáni időkből. Az egyik képen látható az a hajóhíd, mely a mostani Lánchíd helyén állott. Azon bonyolították le a köz­lekedést Buda és Pest közölt. Különösen érdekesek a pesti oldal képei, a rakpartról, a piacokról és a Bel­város romantikus utcáiról. E képek láttára szinte irigyli az ember az akkori világot, amely a békesség és szeretet korszaka volt. Igaz, hogy a kultúra még igen kezdetleges állapotban volt és a művelt nyugati államok fővárosaihoz képest Pest egy elhanyagolt vidéki város képét nyújtotta. A mostani generáció például el sem tudja képzelni, hogy abban az időben a Dunaparton még szemétdombok díszelegtek és vadkacsákra vadásztak ott. A mostani házsoroknak, hoteleknek nyoma sem volt, ezek csak évtizedek múlva épültek. Mindezt figyelembe véve, megállapít­ható, hogy a világnak kevés városa dicsekedhetik oly gyors fejlődéssel, mint a mi Pestünk. Nézzük a beszédes számokat: 1800-ban Pesten 3137 ház volt, 1864-ben 5469. A következő esztendők, külö­nösen a nyolcvanas és kilencvenes évek jelentékeny emelkedést mutatnak e téren. Az építőipar konjunk­túrája a Bárczy-korszak idején érte el tetőpontját, amikor nagyarányú köz- és magánépítkezések voltak a fővárosban. 1900-ban már 10.321 háza volt a pesti résznek, 1930-ban 15.485. Budának 1869-ben 4092 háza volt, míg 1930-ban 10.383. A pesti házak, akárcsak a budaiak, 1800-ban túl­nyomóan földszintesek voltak, csak itt-ott lehetett emeletest látni. Már nagy haladásról tesznek tanú­ságot az 1860-as esztendők, amikor egymásután épül­tek a két-, három-, sőt négyemeletes házak. A leg­nagyobb eltérést mutatja a város költségvetése. 1800-ban Pest város évi kiadása 112.840 pengőforint, 1864-ben 1,216.000 forint, míg 1930-ban 145,927.567 pengő a főváros, vagyis Pest és Buda kiadása. A főváros rendezése, utcáinak és tereinek eszté­tikai kiképzése a hatvanas években indult meg. A Lánchíd-tér (most Ferenc József-tér) előtti rakpartot 1864-ben szabályozták. Széchenyi szobra már ott állott az Akadémia palotája előtt, a szobor melletti parkban szökőkút volt. A főváros büszkesége és lát­ványossága a mostani Ferenc József-tér volt, mert palotáival nagyvárosi jelleget adott Pestnek. Még most is ott áll a nevezetes Lloyd-palota, ahol évek hosszú során keresztül az országos szabadelvű párt­kor helyiségei voltak. A Fürdő- (most Tisza István-) utca sarkán, a Kereskedelmi Bank székházának he­lyén állott a Diana-fürdő és a Koburg hercegi pa­lota, a szomszédos Mérleg-utca sarkán, a mostani Gresham-palota helyén Nákó Kálmán gróf hatalmas bérháza és a Béla- (most Vigyázó-) utca túlsó sar­kán az István főherceg-szálló, amelynek az öreg Gundel volt sokáig a tulajdonosa. A felső rakpart már 1861-ben készült el, 120 öl hosszúságban. A mun­kálatok 346.500 forintba kerültek, de ez az összeg megtérült a rakparton levő városi háztelkek eladá­sából. Az alsó rakpartot 1864-ben kezdte építeni Bischer József építész, Re itt er Ferenc európai hírű mérnök és akadémikus tervei szerint és ellenőr­zésével. Pest város kulturális és művészeti élete csak a, hetvenes évek végén kapott örvendetes lendületet, a kilencvenes években már virágzóban volt. Az abszo­lutizmus sötét korszaka elnyomott minden magyar törekvést, akár politikai, akár társadalmi, vagy kul­turális téren. A legszomorúbb volt a színművészet sorsa, melynek tengődés jutott osztályrészül, akár­csak a szabadságharc előtti időkben. A mostani Mária Valéria-utca és a Régi posta-utca sarkán levő szép bérpalota helyén állott a Rondella, egy vár­toronyszerű épület, ahol 1800-ban még német színi­előadások voltak és csak 1812-ben, mikor a német színház felépült, költözött oda a magyar társulat. Ennek Kultsár István volt a direktora. A városi szépítőbizottság sürgetésére 1815-ben lerombolták a Rondellát, a török időknek ezt a maradványát. Jel­lemző az akkori gazdasági és megélhetési viszo­nyosa, hogy Kultsár egész színtársula­tának havi gázsija kétszáz huszonöt pengőforintot lett ki. A társulat prominens tagjai­nak havi tizenkét pengöforint, Lav ottának, a hí­res zeneköltőnek, ki a színház karmestere volt, havi hat pengöforint fizetést adtak. Ilyen sztárgázsik vol­tak a régi időkben. Hágé Páü Hat. eng. villanyszerelési és műszaki vállalat I FÖOZLBT: XI., Horthy Miklós.út 21. e TeleVon: 26S-0S6. I FIÓKOK: XI., Horthy Miklós-kUrtér 7. e XI., Horthy M.-út 62. | —r, SCoÓS István Telefon: 296-832 fémárugyár Sárgaréz és nikkelbronz épülelvasalás különlegességek Budapest, XIV., Mexikói-út 14. Uj Lóvsrseny-tár J Schönwald Nándor ________ ^ épület bádogos-, lég-szesz-, vízvezeték j és csatornázási vállalat | | «H.'Utpest, II., ZárílH-ut •!> 16- • Telrlon 155-S14. ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom