Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-02-19 / 7. szám
USD AlRAHAl Az dnétnuM díenféi Az elnémult ellenfél? Nem is ellenfél. Ellenség. Mi, akik Budapest szeretetében kezdünk megöregedni, akik évtizedeken át nézzük és néző szemmel látjuk azt, ami a budapesti városházán történik, tudjuk, szentül hisszük, hogy nem ellenfél, hanem ellenség volt. Nem szeretnénk, ha félreértenének bennünket. Mi nem kételkedtünk soha Gáspárdy Elemér képviselő úr jóhiszeműségében, aki a Bethlen-rezsim alatt — nyilván nem Bethlen István, vagy Keresztes- Fischer belügyminiszter tudtával és kívánságára — a legkíméletlenebb és legigazságtalanabb, a legtapasztalatlanabb, a leg valószínűtlenebb és pillanatok alatt agy cmcáfolható módon támadta Budapest székesfőváros adminisztrációját és autonómiáját. Sorozatosan, mindig, ahányszor alkalma kínálkozott rá. Aki az ő beszédeit hallotta, vagy olvasta, meg lehetett róla győződve, hogy a budapesti városházán a tanácsjegyzőktől kezdve a polgármesterig, mindenki éjjel-nappal csak tékozol. Aki Gáspárdy Elemér adatain indult el, nyugodtan megesküdhetett, hogy a budapesti városháza heteken belül csődbe megy, a polgárság pedig koldustarisznyát köthet a nyakában, annak ellenére, hogy ez az elvetemült, aljas, szemérmetlen Budapest földönfutóvá tette a magyar vidéket, Budapest és a vidék egymástól való elidegenítésén senki olyan lelkesedéssel és — sajnos — eredményesen nem dolgozott, mint Gáspárdy Eleméi'. Hogyne, amikor a közönség olyan könnyen és szívesen hisz, ha valakiről rosszat mondanak. A képviselő úr azonban mindezt könnyen és nyugodtan tehette, mert támadásait tökéletesen a tények ismerete és figyelembevétele nélkül konstruálta meg. Mi régi újságírók vagyunk, sok vihart láttunk. Mi hallottuk még Polónyi Gézát is vádaskodni és dörögni Bárczy István Budapestje ellen, amelyet ma mindnyájan — talán még Gáspárdy Elemér is — Budapest virágkorának tartunk és amelyet valamennyien utánozni szeretnénk. Be Polónyi Géza ismerte a fövwi'os ügyeit, csak a kritikája volt torzított és méltánytalan. Ezzel szemben Gáspárdy Elemér közismert volt arról, hogy informátorai nevetségesen rosszul informálták, amit ő naiv, de elkeseredetten gyűlölködő lélekkel nyugodtan magáévá tett. Így volt Polónyi Géza a Közmunkatanáccsal is, amelyet évtizedeken át fulminánsan támadott a képviselőházban csak úgy, mint a főváros közgyűlési termében. A legfőbb argumentuma az volt, hogy a Közmunkatanács, amely ma is él, fölösleges intézmény. Az élet szatírája, hogy „Géza bácsi“ élete alkonyán boldogan, mosolyogva, ambíciókkal fűtve ült be a Közmunkatanács elnöki székébe. Az élet ezt a tréfát nem csinálta meg Gáspárdy Elemérrel: belőle nem lett se főpolgármester, se polgármester, de még csak alpolgármester se. Ezzel szemben nem lett többé képviselő se, kiesett alóla a pódium, ahol igaztalan és méltatlan támadásait tovább folytathatta volna Budapest ellen. Ellenben most MJV igazgatóhelyettes lett: nyilván a. vasút igazgatáshoz sokkal, de igen sokkal többet ért, mint a város igazgatáshoz. Ebbe bele is nyugszunk, annál inkább, mert a MÁV igazgatóhelyettesi székéből Budapestnek nem ártani csak használni szabad. Mi régen tudtuk, hogy ezt a tüneményes vá-t rost nem szabad bántani: de szeretnénk, ha az ellenségekből is barátok lennének. Ha Gáspárdy Elemér ezt nem hiszi, ajánljuk neki: győződjék meg a mi igazunkról a helyszínen, látogasson el egyszer Budapestre. (p. b.) Szép, olcsó, jó KERET csak a Políáfc-féle lehet Üzlet: Budapest, VII., Király-u ca 89. sz. Gyár: VII., Almássy-tór 2. Telefonszám 33—4—62 Beér Sándor VÉSNÖK MESTER V., Gr. TÍB*a Iatván-iit 6. az. • Telefon : 82-4-29 szlvacsalátétes BÉLYEGZŐJE tartös, sz£p és tiszta „DOLGOZ1UNK“ IPARI, TERMELŐ, ÉRTÉKESÍTŐ ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET Budapest, Vili.. Gyulay Pál u. 7. Tel: 35-5-63,52 8 52 FÉNYMÁSOLÓ-INTÉZET Fénymásoló és másoSópopiroSt MAGYAR VEGYKÉSKITMÉNYÍ) PAPÍRGYÁR OSERJAKAB ■HBSBBBBnn3 BUDAPEST, VI., Ó-UTCA 49. SZ. TELEFON : 28—8—90. Alapítíatott. 1803. Olcsóbbá akarják tenni a szegények temetését A Székesfőváros Temetkezési Intézetének üzemi vak BHtm árnya Kertész Elemér elnöfclésével ülést tartott, amelyen tudomásul vette, hogy az Intézet évi forgalma három millió pengő volt, a mérlegéiben pedig 48.000 pengő bevételi többlet mutatkozik. Ez a 48.000 pengő nagyon szép elhatározásra késztette az üzemi választmányt. Megérdemli, hogy széles körben tudomást vegyenek róla abban a formában, ahogyan ezt nekürik Kertész Elemér törvényhatósági bizottsági tag, az üzem választmányi elnöke a következőkben elmondotta: — A Székesfővárosa Temetkezést Intézet az elmúlt esztendőt 48.000 pengő plusszal zárta. Az üzemi választmány a vezetőségnek elismeréssel adózva vette tudomásul ezt az eredményit s csatlakoztam ehhez magam is, de közben megragadott egy gondolat, amelynek sikerült a választmány tagjait megnyerni. Ezt a 48.000 pengő nyereséget az eddigi gyakorlat értelmében a főváros háztartási alapjának dotálására kellene befizetni. A szabályoknak ez megfelel, de az ón etikai érzésemet és emberi kegyeletemet megüti a gondolat, hogy a temetésnek nyeresége van s hogy a temetés a háztartási-alap rzároára jövedelem. Az emberek gyászán, könnyén, szenvedésén ne keressen senki: ez a gondolat vezetett, amikor a választmány elé javaslatot terjesztettem, hogy a 48.000 pengőnek, a háztartási-alapra való befizetése helyett valamn más, valami kieng észt élőén szép helyet találjunk. Igyekezzünk megnyerni a polgármester urat is ennek a gondolatnak, ami bizonyára sikerülni is fog és akkor a pénzt fordítsuk olyan célra, amellyel kegyeletet tudunk szolgálni. A választmány előtt a tei'vem megértésre talált, csakúgy, mint az a javaslat, hogy a jövőben a Temetkezési Intézet igyekezzen elkerülni a; pluszt. Amennyiben a jó gazdálkodással ismét anyagi eredményeket érne el, ezzel ne a bevételi tételt emelje, hanem tegye lehetővé a temetések olcsóbbá tételét. Mindenekelőtt a szegények egyszerű temetésének árát szállítsa le, ezzel szolgálja legméltóbban hivatását. Azt hiszem, ezt így látja helyesnek maga a Temetkezési Intézet vezetősége is. Nagyszabású közmunkákat indít el a főváros Fontos kérdések megoldása a szakbizottságok előtt Az építő és alkotó Budapest jegyében a főváros legközelebbi közgyűlése elé a közmunkák impozáns sorozata kerül. A közeledő tavasz életrehivja a munkát, amely Budapest fejlődése mellett a munkanélküliség jelentős enyhítését is szolgálja. Az ügyosztályok műhelyében már elkészültek az előterjesztések s most sorra munkába állanak a szakbizottságok, majd a gazdag anyag a közgyűlés elé kerül. Hétfőn a városrendezési és magánépítési bizottság tartott ülést. A Hermes Váltóüzlet nagy kiterjedésű telekkomplexumot ajánlott fel Budán a fővárosnak. Mintán városrendezési célokra erre szükség van, a főváros 70.000 pengőért a területet megvásárolja. A Boráros-téri híd budai hídfőjéhez vezető utak kialakítására szintén több telket vásárolnak. A budai izraelita hitközségnek az Alma-utcában szeretetházépítés céljaira telket enged át a főváros. Kedden a magasépítési szakbizottság ülésezett. Előterjesztették a Széchenyi-fürdő mellett fúrandó második artézi-kút ügyét. A jövő hónapban akarják megkezdeni a kútfúrást, amelynek révén olyan magas hőfokú vízre számítanak, amellyel úgy a Széchenyi-fürdőt, mint az Állatkert épületeit fűt- betik. Csütörtökre az út- és csatornaépítési szakbizottságot hívták össze a gazdag tárgysorozat letárgya- lására. A bizottság ülésén bemutatják a főváros idei útépítési munkaprogramját, amely közel két és félmillió pengő értékű munkákat foglal magában. Ezenkívül még több rendkívüli útépítésre is kerül sor. A legértékesebb ezek közül az óbudai új kivezető út építése, amely 770000 pengőbe kerül. Ebben az évben végrehajtják a Kálvin-tér átrendezését, újra burkolják a villamosvágányok át fektetése miatt a Lipót-körútat és a Berlini-teret. Ma- gáravállalta a főváros a vitézek részére adományozott terület úthálózatának megépítését is. Tárgyalja a bizottság a Közmunkatanács átiratát is, amelyben a főváros tudomására adja az Ujlipótvárosi park átengedését. A park 1,600.000 pengő értéket reprezentál, a főváros 25.000 pengőt irányoz elő évente a park fenntartására. Pénteken tart ülést a pénzügyi bizottság, amely- nek napirendjét a jövőlheti közgyűlés elé kerülő tárgyakból állítják össze. Napirendre kerülnek: az Andrássy-út meghosszabbítása, a Madách Imre-sugárút, a hegyvidéki körút és Óbuda modern kiépítésének tervei is A sürgősen megoldásra kerülő munkák mellett készen állnak a Madách Imre-sugár-út, továbbá az Andrássy-út meghosszabbításának terved. A hegyvidéki körút létesítéséhez vonatkozó munkálatok csatlakoz! ak ezekhez a tervekhez, valamint a. Tabán kiépítési terve, végül Óbuda, illetőleg a Víziváros modernizálására készített tervezetek. Mindezek keresztülvitele azonban rendkívüli áldozatokat kíván, úgy, bogy a megoldásuk előreláthatóan a távolabbi jövőre marad. A kérdések közül aránylag legidőszerűbb az Andrássy-it meghosszabbításának ügye. A Közmunkatanács már teljesen befejezte a szükséges kisajátításokat, úgy Budapest, mint Pestújhely és Rákospalota területén. Most már nincs akadálya annak, hogy iá főváros szívéből induló Andrássy-út új közlekedési ütőeréül váljék a fővárostól északkeletre elterülő vidéknek, sőt ezentúl összeköttetést teremtsem Vác, illetve Gödöllő felé is. A magántőke örvendetesen érdeklődik az Andrássy-út folytatólagos megnyitása iránt s már a főváros vezetőségéhez olyan ajánlatok is érkeztek, amelyek a, Városliget, főképen pedig a Széchenyi- fürdő környékén az idegenforgalom ügyét is szolgálná. Szállodák építéséről van szó, még pedig pőrsié jellegű, Villaszerű, kertes szállodákról. A Madách Imre-sugárut megnyitása nehezebb probéma, mert az útbaeső komplexumok kisajátítása hatalmas tőkét igényel. A megoldást azonban előbbreviiheti a magántőke kellő bekapcsolódása. Mint értesülünk, erre nézve biztató jelenségek vannak s a hazai tökén kívül élénk érdeklődés mutatkozik külföldi pénzcsoportok részéről is. Az utóbbi időben több külföldi pénzcsoport megbízottjai jártak Budapesten, hogy a helyszínen végezzenek tanulmányozást. Most konkrét ajánlatokat várnak, amely után kialakulhat az új sugárutat illető végső elhatározás. Sokkal könnyebben realizálható a hegyvidéki körút terve. Itt ugyanis a területek tekintélyes része már régen ki van sajátítva, részben pedig eredetileg is a főváros tulajdonában volt, A hegyvidéki körút a Keleuföld-pályaudvar mögül a Budaörsi útból indulna ki és a farkasréti-temető hátterében húzódnék el. Egyes tervek szerint a Déli-vasút környékén torkolna he a jelenlegi Krisztina-korúiba, más elképzelések értelmében azonban későbbi időben tovább építenék a Guggcrhegyen át egészen az óbudai hegyvidékig. Ez az utóbbi elképzelés azonban a szakemberek szerint csak akkor célravezető, ha időközben már megtörténi Óbuda modernizálása, ami viszont a legközelebbi egy-két esztendőben ko- molyán még csak szóba sem kerülhet. Az óbudai városrendezési tervek elkészülésének jelentősége nem is abban áll, hogy ott máról-holnapra le lehet rombolni az elavult, ósdi házacskák százait és százait, hanem sokkal inkább abban, hogy végre a szabályozási vonalak ismeretében megindulhatnak a III. kerületben a magánépítkezések, amelyek egyrészt az óbuda-Hungária-úti híd budai fejének környékén alakíthatják ki a szükséges előfeltételeket, másrészt pedig biztos támpontul szolgálnak a később elkövetkező generális városrendezésnél. Arra való tekintettel, hogy a dolog természeténél fogva a székesfőváros folyó évi budget,lében nincsen fedezet .a városrendezés e niagy kérdéseinek gyakorlati megvalósítására, a tervek csak újabb beruházó kölcsön igénybevételével, vagy pedig a magántőke nagymérvű bekapcsolódásával oldhatók meg.
