Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-02-19 / 7. szám
Budapest, 1936 február 19 ——■MU MM— I BHM— 5 Szanálási tervek egész sorát tárgyalja a 17- es bizottság Előreláthatóan pénteken összeül a szanálási bizottság, amely nagyjelentőségű problémákkal foglalkozik A Fővárosi Hírlap legutóbbi számában jelentettük, bogy az úgynevezett tarifarevizió egyelőre elmarad, még pedig azért, mert a szanálás végrehajtásával megbízott Sipőcz Jenő főpolgármester az autonómia szerveinek tanulmányai után hajlandó csak a kérdéssel foglalkozni. Azóta, mint ismeretes, Sipőcz Jenő főpolgármester magához kérette a városházi sajtó képviselőit, akikkel közölte azt az elhatározását, hogy a tarifamódosítás ügyével csak akkor kívánja foglalkoztatni a 17-es, vagyis a szanálási bizottságot, amikor az üzempolitikai bizottság tagjai, továbbá az üzemek pénzügyi és gazdasági helyzetének megvizsgálására kiküldött szakértők már elkészültek számításaikkal. Tekintve, hogy ezek a munkálatok feltétlenül igénybe vesznek hat-nyolc hetet, nyilvánvaló, hogy a tarifa-módosításra vonatkozó tárgyalások husvét előtt nem igen kezdődhetnek el. Beavatott helyrőB származó értesülésünk szerint, a főpolgármester a 17-es bizottság legközelebbi ülésének végleges terminusát nem határozta ugyan még el, de minden valószínűség szerint február 22-én, pénteken hívja össze a bizottság tagjait. Ennek az ülésnek napirendjén fog szerepelni a közigazgatási eljárási díjak megváltoztatására irányuló előterjesztésen kívül a tisztviselői és alkalmazotti üzemi tarifakedvezmények megszűkíiése> az üzemi alkalmazottak nyugbérszabály zai ának és csalédbér kérdésének ügye, az üzemi alkalmazottaknak és családtagjaiknak fővárosi alkalmazottak Segítőalapjába való bekapcsolódása, a közeljövőben megvalósításra kerülő közigazgatási és üzemi státusrendezés általános alapelvei, végül a. kényszernyugdíjazások problémája. A közigazgatási eljárási díjak módosítására azért van szükség, mert a közönség részéről az utóbbi időben igen sok kifogás és panasz hangzott cl, hogy ezek az illetmények ötletszerűen vannak megállapítva. A szanálási bizottság elé kerülő javaslatok egységes rendszer szerint kívánják megállapítani a jövőben szedendő díjakat és ha ez végeredményben nem is jelent jelentős bevételi többletet a székesfőváros számára, mégis azzal jár, hogy rendkívül sok idegességet és indokolt, vagy kevésbbé indokolt panaszt lehet eliminálni. A székesfővárosi alkalmazottaknak eddig a gáz- és villanytarifákból 50% kedvezményt juttattak. Bizonyos megszorítások eddig is voltak ugyan, nevezetesen a kedvezmények csak azokat illették, akik önálló háztartást vezettek és abban, mint családfők, saját legközvetlenebb hozzátartozóikat látták el. Arra való tekintettel, hogy a székesfőváros közigazgatási és tanügyi alkalmazottainak száma rendkívül nagy, ezek a kedvzemények évente százezrekre rúgó bevételi összeg elmaradását jelentették. Ezeken a kedvezményeken kívül, illetőleg rajtuk túlmenően ingyen gáz-, illetőleg villanyszolgáltatásban részesültek az Elektromos Művek, a Gázművek alkalmazottai. A főváros vezetősége most elérkezettnek látta az időt arra, hogy a községi háztartás és az üzemi gazdálkodás szűkösebbé vált körülményeire való tekintettel az eddig fennállott kedvezményeket jelentősen megszűkítse. Ez úgy fog történni, hogy azok az alkalmazottak, akik eddig 50%-os tarifakedvezményt élveztek, a jövőben mindössze 33% ármérséklésben fognak részesülni, az üzemi alkalmazottak ingyen villanyáramát és gázjárandóságát pedig sokkal szűkebb keretek között bocsátják az érdekelt tisztviselők rendelkezésére. Ehhez a kérdéscsoporthoz tartozik a tanügyi alkalmazottak nagy kategóriájára érvényben volt kültelki pótlékok újból való szabályozása is. A 17-es bizottság elé kerülő javaslat ezeknek a kültelki pótlékoknak intézményes eltörlését jávasolja. Kizárólag az üzmi alkalmazottakat érdekli az a harmadik kérdés, amely a nyugbérszabályzatról, illetőleg a családbérről szól. Arra való tekintetted, hogy a székesfőváros jelenlegi anyagi helyzete nem engedi meg a sokmillióba kerülő nyugb ér szabály ok életrehívását, LÄPÖSÄ ANDRÁS VIII., kAlváría-yí TELEFON: 37-4Mosókonyha berendezések, hordók Javítások olcsón. J kádármester ,R 13. 37. nagy választékban. MAY IMRE épltömesler BUDAPEST, V., LIPÖT-KÖRÜY 29. SZ. TELEFON: 22-1-55. ZOLLIR PEilHe STCSS Budapest, II., Margit-kőrút 2. Telefon: 55-2-47 egyelőre csak a családbér megállapításáról lehet szó, viszont, hogy az alkalmazottak szociális helyzetén mégis enyhíthessenek, rendszeresen kötelezni kívánják az üzemi alkalmazottakat, hogy a Fővárosi Alkalmazottak Segítő Alapjába bekapcsolódva megfelelő orvosi ellátáshoz és gyógykezeléshez juthassanak. A státusrendezési javaslatok szintén a 17-es bizottság elé kerülnek. A most következő legközelebbi üléseken azonban nem foglalkoznak még velük részletesen, csupán azokat az általános alapelveket tisztázzák, amelyek figyelembevételével az új kategori- zálsát elintézni kívánják. HfREK _____ = fl PÁRTBÓL Kormányzati nehézségek A Nemzeti Egység Pártja Vili. kerületi szervezetének körhelyiségében hétfőn este rendkívül érdekes előadást tartott Katona János törvényhatósági bizottsági tag, a kerület ügyvezető alelnöke. „Kormányzati nehézségek“: így hirdette a program az előadást, amelynek meghallgatására nagyon sokan jöttek el. Vonzotta a hallgatóságot az érdekességeket kin áló téma. s az a körülmény is, hogy Katona János mérnök, a műszaki ember ilyen kérdést boncolgat. Az emberek elégedetlensége volt a kiindulási pontja. Nem csak évenkint alig egypár csizmáért és néhány fillérért szolgáló és idegenek vagyonát őrző birkapásztorok, hanem talán méig fokozottabb mértékben a töménytelen kincseket 'érő földi javak doll ármilliomosai is elégedetlenek — mondta. •— Mert az ember, a szinte ösztönösen örökké felfelé törekvő lélekkel a ma sikerét holnap már sikertelenségnek véli, a ma vágyainak teljesülése törekvéseiben nem megállást jelent, hanem izgága lel- kületébe az újabb vágyak egész sorozatának csíráját ülteti el. Az örökké tennivágyó és sohasem nyugvó lélek a benne szinte gombamódra növekvő és szaporodó szükségérzetnek életfogytiglani fogságra ítélt rabja és mert vágyait kielégíteni sohasem tudja, örökké elégedetlen marad. Miután a szó teljes értelmében vett megelégedett ember nincsen és az elégedetlenek között mindig akad töbhé-kevésbé lázongó és talán egy-két forradalmiár is és mert a kultúra természetes kö- vetkezményeképeu a ma embere bizonyos közösségben él, a közösség irányítónak, legyenek bár viszony- laaosan a leaigazabbak, a legbölcsebbek és talán legnépszerűbbek is, munkája örökös küzdelem a minden időben a társadalom minden részéből koncentrikusan jelentkező akadályok végnélküli sorozatéval számkén. Ezek a fejezetek arra mutatnak, hogy az előadás a legáltalánosabb keretek között mozgott, holott tulajdonképpen sok mindenben a mi magyar viszonyaink jellemzését is meg lehetett találni benne és nem egy vonatkozásban a fővárosra is rá lehetett húzni Katona János megállapításait. Nagyon érdekes volt a konklúziója, bogy tulajdonképp on milyen tényezők okozzák a kormányzat nehézségeit. A következő bárom tényezőt állapította meg: 1- A feltörő lélek természetes becsvágya. 2. A beteg agyvelő és lelketlen lélek romboló munkája. 3. Az adottságok, még pedig a belső politikán s gazdasági, valamint, a külső adottságok. Mindezeknek ösz- szeiitközésével és ervmásrabatásával kell a kormányzásnak megküzdenie. Es a dolgokat azon az egyetemes szemüvegen keresztül kell néznie, bogy ne abszolút elégedetlenségek leszerelésével, hanem a lehetőségek összeegyeztetésével érjen célt. Azt már nem tette hozzá, hogy országunk, vagv fővárosunk javára, cte — aki akarta — a sorok között ezt is kiérthette ebből a nagyon érdekes előadásból. Pártértekezlet. Kedden délután 6 órakor az Esterházy-utcai központban Zsitvay Tibor dr. el- nökléséve! pártértekezlet volt, amelven a párt szakbizottságainak jelentéseit és más folyóügyeket tárgyaltak. Tizennégyes személyi ügyi bizottságot alakított a NÉP fővárosi szervezete. A bizottságnak, amely a kerületi kérelmeket tárgyalja és amelyben minden kerületből egy-egy törvényhatósági bizottsági tag vesz részt, következők a tagjai: I. kerület Tóth Gábor, II. Terbócz Imre, HL Orova Zsigmond, IV. Nagy Ferenc, V. Dési Géza dr., VI. Veress Gábor dr., VII. Pesthy Müller József Leó, VIII. Katona János. IX. Useity Béla, X. Halter Károly, XI. Szántay István, XII, Hencz Lajos dr., XIII. Hegedűs Bertalan dr., XIV. Kertész Elemér. A fővárosi alkalmazottak szempontjából legfájdalmasabb a kényszernyugdíjazások ügye. Az erre vonatkozó adatokat szigorú lakat alatt őrzik a városházán, ennélfogva teljesen biztos számokat mondani nem lehet. Bizonyos csupán annyi, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium a tanügyi alkalmazottak sorából 252 tanerő nyugdíjazását kívánja, a közigazgatási alkalmazottaknál viszont a szálldosó hírek szerint 346 azoknak a száma, akiket rövidesen végelbánás alá fognak vonni. A kényszer nyugdíjazások ügyét egyébként első fokon külön bizottság intézi, amelyet a törvényhatósági bizottság küldött ki saját kebeléből. Ennek a bizottságnak elképzelése az, hogy a legalaposabban mérlegeli a kényszernyugdíjazásra ítélt munkaerők személyi és dologi körülményeit és kizárólag abban az esetben tesz javaslatot az egyes tisztviselők vagy tanerők nyugalomba helyezésére, ha a fennforgó körülmények ezt minden vonalon indokolttá teszik. A február 22-én összeülő szanálási ügyet arra való tekintettel, hogy a napirenden szereplő kérdések megvitatása hosszabb időt igényel, előreláthatólag még négy-öt folytatólagos értekezlet követi. A munkahiány esetére szóló biztosítás és a szegényvédelem. A közjótékonysági és szociálpolitikai ügyosztály mellett működő szakbizottság legutóbbi ülésén Hegedűs Bertalan dr. képviselte a NÉP álláspontját, amely általános rokonszenves fogadtatásra talált. Gál Benő bizottsági tagnak a munkahiány esetére szóló biztosítás megvalósítására vonatkozó indítványát elvetették, de hozzájárultak ahhoz, hogy a munkahiiány esetére szolgáló biztosítás általános megoldása érdekében írjon fel a főváros a kormányhoz. A szegény védelem kiterjesztése érdekében, amelyet a Fővárosi Hírlapban ismertetett javaslattal támogatott a NÉP, kompromisszumos megoldás jött létre, olyan értelemben, hogy a szakbizottság albizottságot küldött ki annak megvizsgálására, hogy a szegény védelem és sze- génypártfogós a fővárosban milyen feltételek mellett volna megoldható. A 33 milliós rekonstrukciós kölcsön és a vízszolgáltatás reformja. A NÉP vízvezetéki és világítási szakbizottsága csütörtökön ülésezett Becsen Antal elnöklésével. Hencz Lajos, Hoór-Tempis Mór és Vályi Lajos törvényhatósági bizottsági tagok voltak jelen az ülésen. A szakbizottság kifogásolta, hogy ükkor, amikor vízdíjemelésről van szó és az érdekelték már nyugtalankodnak, a szakbizottságnak nem állanak rendelkezésére olyan objektív adatok, amelyek alapján eleget tudna tenmil annak a kötelezettségének, hogy a párt álláspontjának kialakításához megfelelő szakvéleményt mondhasson. Kívánatosnak tartaná mindenekelőtt a bizottság, hogy tiszt áztassák a rekonstrukciós beruházásokra felvett 33' milliós pengős kölcsön felhasználásának mikéntje. Elvileg ellenzi a szakbizottság a víz árának emelését, ment a víz olyan közszükségleti cikk, amelynek árát nem. szabad emelni. Vályi Lajos dr. sürgette a vízszolgáltatási szabályrendelet reformját. 1870-ből való szabályrendelet alapján szolgáltatják á vizet s így az érthetői cg más Viszonyok közepette hozott rendelkezések sértik a maii fogyasztókat. Annál inkább sürgeti a reformat,, mert a szabályrendelet-tervezet már készen van. Érdekes városgazdasági kérdések. A NÉP fővárosi szervezetének városgazdasági szakbizottsága pénteken este ülést tartott, amelyen Juhász Jenő elnök, Becsei/ Antal és Vályi Lajos székesfővárosi bizottsági tagokon kívül számos szakember vett részt. A szakbizottság rész- letesen foglalkozott a főváros önbiztosításának kérdésével és arra _ az eredményre jutott, hogy ágazatonként pontos számításokat fog végeztetni. Ezeknek és a biz tosító társaságok gazdasági helyzetének mérlegelése után fogja a párt álláspontját leszögezni. A székesfővárosi alkalmazottak ruházati ellátása ügyében, csekély módosításokkal elfogadta a szakbizottság az iigyosztálv előterjesztését. Magáévá tette a szakbizottság a Fővárosi Cirkusz bérletére vonatkozó javaslatot is. Igen erős ál lásfoglalás alakult ki az Erzsébet-téri kioszk bérleti ügyében kiadott ügyosztályi javaslattal szemben. A tárgysorozat keretén kívül Becsei/ Antal ismertette a hét éve húzódó városligeti mélyfúrás ügyét. A bizottság egyébként kívánatosnak tartja, hogy a főváros, amelynek annyi gyógyforrása van, alkalmazzon állandó geológust. A NÉP munkaügyi szakbizottsága csütörtökön este 7 órakor ülést tart. A VIII. kér. NÉP dalkörének évzáró közgyűlése. A NÉP székesfővárosi szervezetének VIII. kér. Munkás dal- és önképző köre Katona János tv. bizottsági tag elnöklésével február 2-án tartotta évzáró közgyűlését. Hodermarsky Gyula főtitkár beszámolt a dalkör múlt évi eredményes működéséről, amelyért Katona János elismerő szavakkal mondott köszönetét. Utána Bátai László titkár, sajtó- és propagandavezető hangoztatta, bogy a nemzeti egység magasztos gondolatától áthatva, mindnyájan a magyar feltámadásért harcolnak, amit a magyar dallal és művészettel is szolgálni kívánnak Bátai indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavazott a Fővárosi Hirlavnak a megértő támogatásért. Végül az elnök megköszönte Vidor József karnagynak az elért eredményt és méltatta Takács Géza ügyvezetőelnök fáradhatatlan buzgalmat A közvagyon aktuális kérdései címmel tart szerdán efte 9 órakor előadást a Lipótvárosi Polgári Kaszinóban (V., Berlini-tér 5) Szombathy Kálmán. Bevezetőt mond a kaszinó elnöke, Bessenyey Zénó dr.
