Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-03-18 / 11. szám
4 MximßosiJiimiP Budapest, 1936 március 18 Élénk építkezési kedv mellett elmaradnak a tatarozások ingért nem tudják igén^bevenni a még fleromlottan áüé házak tulajdonosai a tatarozás! kedvezményt Az építkezések megindulása előtt állunk. A mai viszonyok között fokozott jelentősége van annak, hogy az építkezési kedv és lehetőség heváltsa azokat a reményeket, amelyeket a múlt évi eredmények után ehhez az esztendőhöz fűznek. Mint a jelek mutatják, ezek a reménységek nem hiábavalók. A Fővárosi Hírlap még" hónapokkal ezelőtt megállapította és ma csak megerősítheti, hogy « múlt évihez hasonló tempóban, de talán még fokozottabban épülni fog Budapest, de számítani kell az idei építő kampánynak egy nagy szépséghibájára is: a tatarozást kedvezmények igénybevételével várt renoválások és korszerű átépítések csak gyéren fognak munkaalkalmat adni, annak ellenére, hogy ,az adókedvezményt erre az évre is .meghosszabbították és hogy a Pénzintézeti Központnál és a hitelt nyújtó intézeteknél nagyon jelentős összegek állnak az j igénylők rendelkezésére. Ennek a nyugtalanító jelenségnek okát minden vonatkozásában fejti ki a következőkben Katona János mérnök, akihez, mint már nevezetes építésügyi szakkérdésekben más alkalommal is, felvilágosításért fordult a Fővárosi Hírlap munkatársa. Nagyon időszerű kérdésünkre Katona János törvényhatósági bizottsági tag a következőket mondta: — Az építkezési tevékenység ebben az esztendőben igen élénknek Ígérkezik, hacsak az építőanyag kartellek nem rontanak túlságosan a tagadhatatlanul nagy építő kedven. Fontos volna azonban, hogy a munkában megfelelő mértékben részesüljön a kisiparosság is, de, fájdalom, ezen a téren alapos aggodalmakat kell táplálnunk. — Amilyen örömmel vette tudomásul az építőiparosság és különösen a kisipar a tata- rozási adókedvezményeknek az idei év végéig való kiterjesztését, éppen olyan aggodalommal látja a helyzet kialakulását. De nem kevesebb aggodalom tölti el azokat a háztulajdonosokat, akik házaikat a súlyos gazdasági viszonyok folytán kénytelenek voltak kölcsönökkel meg terhelni. Nem tudják megszerezni a tatarozáshoz szükséges hitelt, mert ez csak tehermentes házakra, vagy csak első helyi betáblázásm vehető igénybe, ezzel elesnek azután a tatarozási kedvezménytől, aminek következményeként a meghosszabbítás ellenére sem fogja beváltani a tatarozási kedvezmény a hozzáfűzött reményeket. — Ez^ a, helyzetet feltétlenül orvosolni kellene, annál inkább, mert a gyengébb kezekben lévő ingatlanok azok, amelyek legjobban rászorulnak a tatarozásra és a modern átépítésre, amit az egészségügyi követelmények mellett a városkép kedvezőbb kialakulása is megkíván és ennek keretében az a szempont, hogy az elavult és vedlett épületek ne rontsák a közelükben lévő, már rendbehozott házak esztétikai hatását. Hiszen a tatarozási és modernizálási adókedvezményeknek nyilvánvalóan az volt a kettős célja, hogy a lerongyolódott házakat az egészségügyi követelményeknek és a mai lakásigényeknek megfelelően átalakítsák, másrészről, hogy külső hatásukkal a városképét emeljék. Ezeknek a céloknak elérése érdekében lehetővé kellene tenni, hogy a tatarozás? kedvezményben részesülhessenek a gyengébb kezekben lévő ingatlanok is, amelyek több-kevesebb mértékig bekeoeiezett kölcsönnel vannak megterhelve. Megfelelő körültekintéssel feltétlenül módot lehetne találni erre, esetleg olyan formában, hogy az állam és a kölcsönt nyújtó intézetek garanciát nyerjenek a tatarozáshoz igénybevett összeg visszafizetésére. Ez a garancia különben önként adódik, mert a közelmúlt példái azt mutatják, hogy a tatarozott és modernizált házak lakásai sokkal könnyebben kapnak lakót, amellett is, hogy ezeknek a lakásoknak bérhozama a tatarozás után, tetemesen emelkedett. így egyfelől az a körülmény, hogy a modernizált házak lakásai biztosabban bérbeadhatók, másfelől a bérösszeggé LJ&TÜ YÜUi virágszalon Budapest, IV„ Veres Pálné-u. 10 — Te!.: 86-8-70 HossoraA, csGT’rifuVlr'fitj, téHifiOJ'ii m&v&ny ftaSttttszfzill&nfetfass&ejiefc Városi tisztviselőknek 100/0 engedmény Avemarms Különleges szigetelő anyagok, saválló iIs nedvességálló festékek gyára | Raktár és iroda t Budapest, VII., Almásy-tér 10. Telefon: 431-38. *r‘rT-frtr~’Brr'r ' • • • '■ ...... i ge knek a tatarozás utáni emelkedése a korábbi kölcsönadókat is csak előnyösebb helyzetbe juttatja, még akor is, ha a tatarozáshoz szükséges összeget plusz kölcsönként az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátják vagy pedig elsőbbségi engedélyt adnak a tatarozási kölcsönt nyújtó intézetnek. Hiszen a kölcsönnek mintegy fele az elenJ(inda Károly dr. miniszteri tanácsos, a belügyminisztérium városi főosztályának vezetője hétfőre a belügyminisztériumban értekezletet hívott össze, amelyen resztvettek a X. kerület országgyűlési képviselői, törvényhatósági bizottsági tagjai és Kőbánya gazdasági életének vezető férfiak Kőbánya városrendezési kérdései és általában jövendő fejlődésének problémái kerültek megvitatásra ezen az értekezleten, amelynek céljáról Ssaavafoii Relifen ,a következő felvilágosítást adták a Fővárosi Hírlapnak: — Az értekezleten elsősorban a sertésszállások területének rendezési problémáival foglalkoztak, különös tekintettel a legközelebbi jövőben felépítésre kerülő szükséglakásokra. E mellett azonban tájékozódni kívánt a minisztérium a közvetlenül érdekeltektől arra vonatkozóan is, hogy a fővárosi életből meglehetős mértékben kikapcsolódott Kőbánya városiasabb jellegűvé tételére Ifmüyen intézkedések megtétele a legsürgősebb, illetőleg milyen anyagi hitelkeretek között lehet a halaszthatatlannak ítélt munkálatokat elvégeztetni. — Az értekezlet összehívására a sertésszállások időszerű kérdése mellett azért került a sor, mert egyrészt a polgármesternek, másrészt a Fővárosi Közmunkák tanácsának A Rudas-fürdő újjáépítésének régóta húzódó I ügye most a legközelebbi megvalósulás stádiumába kerüli. A polgármesternél pár nappal ezelőtt meg- • jent a Közmunkatanács vezetősége, továbbá Hiiltl ; Dezső műegyetemi professzor, aki minit ismeretes, j az új fürdőépület és a vele kapcsolatos szálloda ter- j vező műépítésze. A bizalmas értekezleten tövéről- \ hegyére megbeszélték azokat a kívánságokat, ame- j lyeket a székesfőváros, illetőleg a Közmunkatanács az új Rudasfürdőt illetően támaszt. Mint a Fővárosi H írlap beavatott fe@Syröl értesült, a vita ezen az értekezleten főként akörül folyt, hogy az a 2,20Q.O0íh pengő, amelyre a tervező- műépítész számításai alapján szükség van ia nagyszabású építkezés lebonyolítására, hiánytalanul elég lesz-o tervek életrehívására. Az értekezleten^rélszt- vevő Wossala Sándor tanácsnok, ■&. magasépítési ügyosztály vezetője, aki mint ismeretes, a polgár- mester utasítására mérnökeivel tételröl-tételre felülvizsgálta a számításokat, a műépítésszel egybehangzóan megnyugtató kijelentéseket tett, mire az értekezleten részt- <•- vevők hozzájárultak abhoz, hogy az új építkezést már a legközelebbi betekben vállalatba adják. Informátorunk szerint a magasépítési szakbizottságot a jövő hét közepére hívják össze, abból a célból, hogy a Rudais-fürdő építkezésére vonatkozóan megtegye észrevételeit. A polgármester szeretné, ha a kérdés még húsvét előtt a törvényhatósági bizottság elé kerülne, mert amennyiben, a közgyűlés is honorálja az építkezés sürgős jellegét, úgy a munka további elhalasztására semmi ok nincs, ellenkezőiéig: az építésre alkalmas jó időt, a tavasz gedett adóból, a másik fele a korábban üresen álló lakások béréből, illetőleg a tatarozás révén keletkező magasabb bérösszegből körülbelül megtérül. — De mindezeken felül a méltányosság parancsa az, hogy ebből az adókedvezményből ne rekesztessenek ki éppen azok a nehezebb helyzetben levő háztulajdonosok, akik a korábbi évek súlyos gazdasági viszonyai miatt kénytelenek voltak ingatlanaikat kölcsönnel megterhelni. — És nem utolsó sorban áll itt az építőipar és a tatarozásnál főképen számításba jövő kisipar érdeke: a munkalehetőség teremtése, amelyet a munka- nélküli iparos és a munkanélküli munkás any- nyira vár és amelynek reménységét most, ezek a nehézségek lelohasztják. Már ez a nagy érdek egymagában szükségessé teszi az idevonatkozó rendeletnek az élettel számoló módosítását. nagyszabású tervei vannak a X. kerület jövő fejlődését illetően. Még mindig az a helyzet, hogy Kőbánya, amelynek tengerszint feletti magassága a Deliért hegyével vetekszik, _ voltaképpen nem egyéb, mint egy nagykiterjedésű mezőváros, illetőleg gyárváros. A főváros legutóbbi nagyarányú fejlődésének bulámai nem hatottak ki a X. kerületig, jóllehet rengeteg beépítésre váró telek áll rendelkezésre. Minthogy a külterjes fejlődés hihetetlenül nagy áldozatokat kívánt meg az utolsó tizenöt évben a székes- fővárostól a közművek és a közlekedésügy terén, amióta intenzívebben foglalkoznak a fővárosi telekpolitika irányításával, egyre sürgetőbben merül fel az az óhajtás, hogy a perifériális építkezések helyett Kőbánya kiépítésére kerüljön sor, Ennek a városrésznek ugyanis a közlekedése megfelelően biztosítva van, másrészt pedig rendelkezésre állanak a közműhálózatok és nem hiányoznak az utak setm. — A főváros intéző köreinek konkrét elhatározása az, hogy a legsürgősebben el kell készíteni a X. kerületre vonatkozó új városrendezési terveket, és azok életrehívásával éppen olyan szerves részévé kell tenni ezt a kerületét a fővárosnak, mint amilyenek a belterületen fekvő többi közigazgatási kerületek. és a nyár tartamát ki lehetne használni, hogy 1937-ben az új gyógyintézet teljes üzemmel megkezdhesse működését. Az értekezleten a polgármester a Közmunkatanács m eg'bízott aival együtt fenntartotta azt iaz eredeti véleményét, hogy a Rudas-fürdő helyén a polgári középosztály igényelnek megfelelő, emellett azonban modern gyógyintézménynek kell létesülnie. Szóbakerült az un két on a Szent Imre-fürdő átalakítása is, minthogy .azonban a munkálatokra a fővárosnak ezidőszerinit még nincs fedezete, az erre vonatkozó tárgyalás csak akadémikus jellegűnek tekinthető. Annyit mindenesetre megállapítottak, hogy a Szent Imrc-gyógyfürdőnek már csak a források nagyjából azonos összetételére való tekintettel is, kiegészítő szerepet kell játszania a Rudas-fürdőnél. Ha tehát későbbi időpontban bekövetkeznék ez az eset, hogy a Rudas területén épülő gyógyszálló nem elégíti a jelentkező igényeket, akkor a. Szent Imre- fürdő közvetlen közelében hasonló berendezkedést kell létesíteni. Foglalkoztak a Szent Imve-fürdő előtt folyamatban lévő forráskutatási munkálatok eddigi eredményeivel is és megállapították, hogy miután a, próbafúrások a régi forrásokkal azonos összetételű hévvizet hoztak eddig felszínre, ott különleges természetű intézkedésekre szükség nincs. Az új források feladata legelsősorban az lesz, hogy vízhozamukat részben a Szent Imre-fürdőben, részben a Rudasfürdőben használják fel. A Rudas-fürdő modernizálására szánt összeget, mint ismeretes, a polgármester az 1935. évi beruházási programban a főváros által felvett 077-kölcsön keretében biztosította, ennélfogva az itteni építkezések késedelem nélkül való lebonyolításának semmi sem áll útjában. KŐBÁNYA FEJLESZTÉSÉNEK ÉS VÁROS- RENDEZÉSI KÉRDÉSEINEK SORSA TANÁCSKOZÁS A BELÜGYMINISZTÉRIUMBAN Rövidesen vállalatbaadják a Rudas modernizálási munkálatait 0 tervező műépítész 2,200.000 pengős előirányzata elegendő és az OH kölcsöniiől megvan rá a fedezet—0 Szent Imre fürdő, mint a Rudas kiegészítője
