Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-03-18 / 11. szám
Budapest, 1936 március 18 Nem lesz többé hajléktalan és segélyre- szoruló ellátatlan a székesfővárosban Áprilisban megnyílik a hajléktalanokat nyilvántartó központi iroda A fővárosnak régi és állandó szociális problémája a magános hajléktalanok elhelyezésének és ellátásának kérdése. Sokat tett ezen a téren a főváros és segítette munkájában a Magyar Vöröskereszt Egylet, több más karitativ intézmény és az államrendőrség is, de a hajléktalanak száma az évek óta tartó gazdasági válság következtében egyre növekedett, a régi munkaképtelen, nagyob- bára öreg hajléktalanok számát ezrekkel szaporították a munkanélkülivé lett fiatalok és számukkal együtt növekedett a nehéz probléma jelentősége is. A főváros a múlt évben igyekezett a szétszórt menhelyeket megszüntetni, ami a Pillangó-utcában megnyílt új mcnhellyel sikerült ,is, úgyhogy a fővárosi menhelyek fekvőhelyeinek száma megközelítőleg másfél-ezerre emelkedett. Ehhez járulnak még a Vöröskereszt, az V. kerületi Népház, az Üdvhadsereg menedékhelyei és az államrendörség melegedőszobái. összevéve mintegy 4600 hajléktalan számára van ezzel biztosítva a fedél. A főváros men- helyein elhelyezett hajléktalanok ingyenebéd és ló- hús-utalvány formájában élelmezésben is részesülnek, de a többi menhely lakói és a hajléknélküliek csak napi lóhús-utalványt kapnak. Ez a gondos- doskodás természetesen nem kielégítő, de még ezenfelül megnehezíti a hajléktalanok szomorú helyzetét az a körülmény, hogy — a fővárosi menhelyeken elhelyezetteket kivéve — senki gondjukat nem viseli és akik teljesen hajlék nélkül vannak, éppen a legnehezebb helyzetben, nincsenek nyilvántartva és mint lakásnélküliek, elesnek olyan lehetőségektőL amelyekre a legjobban rászorulnának. Ezen a helyzeten segít most a főváros legújabb intézményei, a hajléktalanok központi irodája, amely április közepén nyílik meg a Pillangó-utcában, á fővárosi menhelyek irodája mellett. A magános hajléktalanokról való gondoskodás terén nagyjelentőségű ez az új intézmény, amelynek céljáról és szervezetéről Schuler Dezső dr. tanácsnok, a közjótékonysági és szociálpolitikai ügyosztály vezetője a következőket mondta: — A fővárosi menedékhelyeken elhelyezett hajléktalanokat kivéve, a többi hajléktalanról edd’g kielégítő gondoskodás nem történt. Miután azonban ezeknek az ellátatlan és a munkanélküliség következtében kereset és minden támasz nélkül úgyszólván a társadalmon kívül álló hajléktalan ínségeseknek sülhetnek támogatásban, amely főleg természetbeni élelmiszer és ruhasegélyek, továbbá ingyenes éjjeli szállás kiutalására szorítkozik. A központi iroda személyzete egyben minden egyes hozzáforduló hajléktalant kihallgat, részére tanáccsal szolgál és ügyeinek intézését is végzi. Kedden ülést tartott a Nemzeti Egység Pártja fővárosi tanügyi szervezetének intézőbizottsága, amely valójában alakuló ülés volt. Az intézőbizottságba ezúttal kapcsolódtak bele közvetlenül a kerületi szervezetek, amelyek képviselői ezentúl helyet nyernek a 79-ről 105 taglétszámra emelkedő bizottságban. Az intézőbizottságnak ez a kiterebélyesedése bizonyára csak fokozni fogja azt a lelkes és értékes munkát, amelyet a szervezet, mind pedagógiai és szociális téren, mind pedig ia NÉP pártéletében Dávid Antal dr. egyetemi tanár, elnök, Bernátli István dr. állami gyógypedagógiai tanár, ügyvezető igazgató és Miklós Béla polgári iskolai tanár, főtitkár vezetésével kifejtett. A tanügyi szervezet munkájának eredményeiről és céljairól az új alakulás alkalmából kérdést intéztünk az elnökséghez, ahol a következő felvilágosítást kaptuk: —- Az új fővárosi törvény, mint ismeretes, elvette a szolgálatot teljesítő fővárosi alkalmazottaktól a passzív választási jogot. Ez a körülmény hívta életre a két többségi párttal kapcsolatban a tanügyi szervezkedést, azzal a gondolattal, hogy a pártok célkitűzéseivel a tanügyi érdekek összeegyeztessenek. Ez igen könnyű feladat volt, mert hiszen minden pedagógusnak meggyőződése, hogy az oktató rend érdekei azonosak a nemzet egyetemes érdekeivel és az oktató rend célja nem lehet más, mint a nemzeti jövő megmunkálásának szolgálata. — A hajléktalanok segélyezése a kerületi elöljáróságokon bevált rendszer szerint történik. A kerületi orvos által munkaképesnek minősített hajléktalanok — ép úgy, mint a fővárosi menedékhelyek munkaképes lakói — kötelesek lesznek a kapott segélyek értékét, ledolgozni, A segélyezett hajléktalanok 2 pengőre értékelt napi 6 órai munkaszolgáltaié,sukat a kerületi mérnöki osztályok és a székes- fővárosi kertészet által kijelölt -munkahelyeken róhatják le. Abban az esetben, ha valamelyik magános hajléktalan egyén a főváros területén lakáshoz jutna, de segélyre szorultsága továbbra is fennáll, a kerületi elöljáró részéről csak abban az esetben lesz segélyezhető, ha a hajléktalanok központi irodája részéről való segélyezés beszüntetését igazolta. Ebben a plasztikus körvon al ozásban kaptuk az ismertetését és jellemzésiét a fővárosi tanügyi szervezetnek, amely egyik tagozata a NÉP országos tanügyi szervezetének. Hatalmas testület ez. Tagjainak száma 22.000 éis az élén Csik József újpesti apátplébános, országgyűlési képviselő áll. Bíróság előli a „nap-olajozó“ A nyáron újszerű permetező készüléket állítottak fel a Széchenyi-fürdő strandján és a Hullámfürdő két oldalán. Ezeknek az .istrumentumoknak az volt a rendeltetése, hogy 20 filléres díj ellenében speciális nap-olajjal futtassák be a fürdőzők testét tetőtől-lalpig. A fürdővendégek nem lelkesedtek ezért az újításért, sőt sokan hangosan tiltakoztak is ellene, főként azért, mert az olaj a fürdővizet tisz- tátlanná tette. A sajtó is kifogásolta az újítást, úgyhogy néhány napi működés után eltűntek a fürdőből ezek az olajozó masinák. De ezzel még korántsem záródott le az olajozóaffér, mert a vállalkozó az elmaradt haszon miatt kártérítési pert indított Budapest Székesfőváros közönsége ellen. VifáalaRulí a JV£P tanügyi sxervexeténele iniészöbiszoíísága A íaniigyi s&ervexet társadalmi tevékenysége a kerületekben a támogatására feltétlenül szükség van, a polgár- mester lír elhatározta, hogy olyan központi irodát létesít, amelynek működési köre kiterjed a magános hajléktalanok kéréseinek átvevésére, állandó, nyilvántartásukra, segélyezésükre és ügyeiknek intézésére, illetőleg tanácsadásba; Az iroda a VI. kér. Pillangó-utca 13. szám alatt levő menhelyen létesül és április közepén nyílik meg. — A hajléktalanok nyilvántartásba vétele részben a fővárosi éjjeli menedékhelyek, a m. kir. rendőrségi melegedők, a Magyar Vöröskereszt Egylet menhelyei és az V. kér. Népház nyilvántartása, illetve adatszolgáltatása, részben pedig a hajléktalanok személyes jelentkezése, alapján történik. A hajléktalanokról kartoték-nyilvántartás készül, amely a legszükségesebb személyazonossági adatok felvételére terjed ki. A nyilvántartási adatok helyességének ellenőrzése végett az iroda állandó ösz- szeköttetést tart fenn a hajléktalanok elhelyezésére szolgáló intézményekkel, továbbá a kerületi elöljárók népjóléti osztályaival, a Központi Szegénynyilvántartó és Inségmunkáselosztó Hivatallal és végül a m. kir. rendőrség bejelentőhivatalával. A hajléktalanok nyilvántartásával kapcsolatos egyéb tennivalók ellátására vonatkozóan a kér. elöljárók szegénynyilvántartásának kezelésére megállapított szabályok irányadók. — A központi iroda a hajléktalanokat a nyilvántartásba vétel után, a szükséghez mérten, hossziabb- rövidebb ideig szóló érvénnyel kiállított és a kerületi elöljárók által kibocsátott ellenőrző igazolványtól csak színben elétrő ellenőrző igazolvánnyal látja el. A hajléktalanok csak ennek az igazolványnak birtokában részesülhetnek segélyben és vehetik igénybe azokat a kedvezményeket, amelyeket a közsegélyre utaltak általában igénybevebetnek. Az ellenőrző igazolvány alapján a jövőben a hajléktalan Ínségesek is kaphatnak szegénységi bizonyítványt, amit eddig csupán azért nem adtak ki részükre, mert nem volt bejelentett lakásuk. Szegénységi bizonyítvány hiányában pedig sem ingyenes orvosi kezelésben nem részesülhettek, sem ingyen gyógyszert nem kaphattak, kórházi felvételük is a leg nagyobb nehézségbe ütközött, okmányokat ingyenesen nem szerezhettek be. _ A központi iroda felállítása után a magános ha jléktalanok csakis a központi iroda útján része— A Nemzeti Egység Pártja tanügyi szervezete Gömbös Gyula miniszterelnök úrnak egyenes óhajára 1933 októberében alakult meg és azóta a nemzeti egység eszméit szolgálja gyakorlati értelemben is, úgyhogy az egyes közigazgatási kerületekben felállított tanügyi szervezetek nemcsak: a kar- társakat tömörítik, de foglalkozásra való tekintet nélkül, minden körben folytatják a szervező tevékenységet. Hogy milyen eredménnyel, arra vonatkozólag elég talán felemlíteni azt az egyetlen ada tot, hogy az országgyűlési képviselői választások alkalmával tizenegyezernél több aláírást szerzett a tanügyi szervezet. Ugyanekkor a szervezet központi elnöksége és az egyes iskolatípusok kiküldötteiből álló intézőbizottság, mint kezdeményező és véleményező-szerv állott és áll a NÉP rendelkezésére. így például a múlt év novemberében kiírt 216 rendes tanügyi állás betöltésénél, valamint az ezt követő ideiglenesítésnél igyekezett a szolgálati idő alapján álló hivatalos rangsort érvényre juttatni. Ez annál is inkább sikerülhetett, mert Zsitvay Tibor Onagy- méltósága módot adóit arra, hogy a tanügyi szervezet képviseletet nyerjen a NÉP személy iügyí bizottságában is. — Az egész tanügyi társadalmat érintő kérdéseket és törekvéseket a szervezet harminc programpontban áiiította össze és minden iskolatípusnak és kategóriának törekvéseit igyekszik megvalósítani. Nagy segítségére van a szervezetnek mnukájában és céljai elérésében Zsitvay Tibor, a NÉP fővárosi szervezetének elnöke, Terbócz Imre főtitkár, Vályi Lajos helyettes főtitkár, Juhász Jenő, Dongó Orbán, Gazdy Jenő, Nagy Ferenc és Kertész Elemér törvény- hatósági bizottsági tagok. — A tanügyi szervezet szép tevékenységet fejtett ki a kerületek társadalmi életében, hazafias ünnepségek, hangversenyek, műsoros esték, tudományos előadásak rendezésével. Ez a munka a választások, majd iá kinevezések mozgalmas napjainak elmúltával élénken gyarapodott és most majd a kerületeknek az intézőbizottságba történt közvetlen bekapcsolódása után log teljes mértékben virágzásnak indulni. — Tovább folytatja missziós munkáját a szervezel a pedagógus közszellem, az együvétaríozás ébrentartásában is, amiben máris nagy sikert ért el magával a megalakulással. Egyelőm! tanárok, tanítók, tanítónők, óvónők, középiskolai és szakiskolai tanárok egyesültek itt az oktató rendben, a legteljesebb demokratikus alapon, amelyet' a testvéri érzés a nagy nemzeti célok felé való törekvés forraszt egységbe. Kalmár Nándor felperes a budapesti törvényszékhez benyújtott keresetében azt állította, hogy Bánláky Géza igazgató, a vele kötött szóbeli megállapodás alapján három évre szóló engedélyt adott neki. Friedrich Péter dr. törvényszéki bíró a tisztiügyészség védekezése alapján széleskörű bizonyítást rendelt el, aminek alapján a bíróság megállapította, hogy az üzemi szabály értelmében ilyen engedélyt véglegesen csak az üzemi választmány adhat. Ezt kellett tudnia a felperesnek is, következéskép Bánlaky Géza igazgató, amint vallomásában előadta, tényleg csak ideiglenes engedélyt adhatott. Ilymódon a törvényszék a felperest kártérítési keresetével elutasította és kötelezte a 800 pengős perköltség megfizetésére. Itt az idő! Ültessen! lillló IX faiskolájánál, Cegléd—Budapest, Veres Pálné- utca 8. Telefon: 88-3-31. Árjegyzék ingyen (
