Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-03-18 / 11. szám

Budapest, 1936 március 18 Racionalizál az üzempolitikai bizottság, de az elektromosára^! tarifaemelését nem javasolja Soron van a Beszkárg-Sarifarevizié, yfána a Gáz­müvek és vízművek vizsgálata következik A17-es ellenőrzőbizottság is átvizsgálja az iizempolitikai bizottság javaslatait díjszabás is nagyon jelentős mértékű árenged­ménnyel egyenértékű. * Az üzempolitikai bizottság egyébként a múlt szombaton a BSzKRT Igazgatósági épüle­tében tartotta meg szakértői értekezletét, mert a villamosvasút ügyeinek vizsgálatával kapcso­latban felmerült annak a szükségessége, hogy a szakértők az adminisztráció központjában vé­gezhessenek el bizonyos ellenőrző teendőket. A BSzKRT reformjaira vonatkozó tárgyalások is jelentős mértékben előrehaladtak már és az üzempolitikai kérdések egesz seregét tisztázták. A BSzKRT tarifám ódosí fásához még nem nyúlt hozzá a bizottság, mert erre a szakértők felfogása szerint csak akkor kerülhet a sor, amidőn az üzemi adatok és javaslatok teljes birtokában a legbehatóbban foglalkozhatnak a kérdéssel. A BSzKRT tarifaemelése, ha kisebb mérvben is, de feltétlenül be fog követ­kezni, — mondja beavatott informátorunk, — mert a vasút jelenlegi anyagi helyzete egyáltalán nem mondható rózsásnak, viszont az is kétségtelen, hogy a világvárosias forgalom nagyobbmérvü kifejlesztése érdekében több, nagy költséget igénylő, sürgős beruházást kell elvégezni. Ezek a beruházások szoros összefüggésben vannak a Státusrendezés és tarifaarányosítás a 17-es bizottság előtt A tizenbéttagú ellenőrző bizottság a jövő héten tovább folytatja a szanálással kapcsolatos kérdések megvitatását. A bizottság legközelebbi ülésén a stá- tusrendezésre tett javaslatokat terjeszti a főpolgár­mester a tagok elé, egyidejűleg pedig megindul a kényszernyugdíjazási ügyek lebonyolítására hivatott öt bizottság párhuzamos működése iá, amelyről a Fővárosi Hírlap miúltheti számában Liber alpol­gármester részletesen tájékoztatta az érdekelteket. A főpolgármester bízik abban, hogy, jóllehet a ötá- tusrondezési javaslatok óriási anyagkomplexumot foglalnak magukban, legalábbis az azokban lefekte­tett alapelvekre vonatkozóan még Husvét előtt, megkapja az ellenőrző bizottság tagjainak jóváha­gyását. Mint a Fővárosi Hírlap megírta, az új státus éleírehívása, pénzügyi okokra való figyelemmel, nem egy­szerre, hanem csak fokozatosan törté­nik meg. Egyszerű, de modern szükséglakásokat épít a főváros BSzKRT műszaki vezetősége által már régeb­ben kívánt vonalmegrövidítési tervekkel, to­vábbá a villamoskocsik gépi berendezésének felújításával. Uj vágányfektetésre is több- helyűt t sor fog kerülni, mert a BS/KRT nem terhét ki egyes vidékek jogos óhajai elől, ame­lyek arra vonatkoznak, hogy a jelentékenyebb településeket a város szívéhez közlekedési szem­pontból közelebb hozzák. Az utolsó tizenöt esz­tendő külterjes fejlődése szükségszerűen hozta magával ezeknek a kívánságoknak létrejöttét és mivel a város perifériális részein egész sereg olyan villamosvonal fut, amelyhez szárnyvona­lat kapcsolni aránylag nem nagy költséggel le­hetséges, a szakértők azt javasolják, hogy eze­ket a bekapcsoló vonalakat, amelyek egyébként legtöbször csak párszáz méter hosszúak, késede­lem nélkül építsék ki. A szakértők egy része ellenezte ezt a tervet, mert a kérdéses forgalom megjavítására az autóbuszt tartja alkalmasabbnak. A forgalom meggyorsítása szempontjából ez a terv tetsze^ tős ugyan, de hiányzanak a megfelelő anyagi lehetőségek, mert a szóbanforgó áj települések­nél egyrészt nem megfelelőek még a közúti vi­szonyok, másrészt a székesfőváros néhány csz- dendeig aligha, kerül abba a helyzetbe, hogy normális bevételeinek felhasználásával újabb ötven, vagy száz autóbuszkocsit helyezhessen forgalomba. Az az ötven áj autóbusz ugyanis, amelynek szállítása április első napjaiban kez­dődik meg, már nem vehető igénybe, mert ko­rábbi tervek végrehajtása gyanánt azoknak be­osztása elvben már megtörtént. * Az üzempolitikai bizottság mellé' rendelt szakértők egyébként már megtették az előkészü­leteket arra, hogy két héten belül megkezdik a Gázművek és Vízművek vizsgálatát is. Ennél a két üzemnél a revíziós munka sokkal könnyebb és rövidebb lesz, mint akár az Elek­tromos Műveknél, akár a BSzKRT-nál, minél­fogva egészen bizonyos, hogy az üzempolitikai bizottság arra a határidőre, amelyet Sipőcz Jenő clr. főpolgármesternek adott, tehát április 15-ére összes javaslatait elébe terjesztheti. A Húsvét után következő héten azután már per­manens ülésekbe kezd a J7-es bizottság. Ekkor ugyanis eléje kerülnek az üzempolitikai bizott­ság javaslatai, amelyeknek keresztülvitele fogja voltaképpen meg­szabni a szükségesnek mutatkozó szanálás kereteit. Az eddigi megállapítások szerint az a helyzet, hogy ha a jövő fejlődés érdekében szükség van bizonyos áldozathozatalokra, ezek nem lesznek olyan nagy­mérvűek, amelyek elviselhetetlenül nehezednének a székesfőváros közönségére. Nem annyira tarifaemelésekre, mint inkább tarifaarányosításokra gondol­nak a szakértők, akik bíznak abban, hogy a székesfővárosi üzemekben rejlő hatalmas erőket racionálisabb gazdálkodás mellett az eddiginél sokkal jelentékenyebb mérték­ben lehet kihasználni. Az üzempolitikai bizottság hetek óta tartó komoly munkájának, annak ellenére, hogy az autonómia elé terjesztendő javaslatok végleges megszövegezésére csak április elején kerül sor, máris komoly eredményei mutatkoznak. !ii£@£éfk@s helyrőS szerzett információnk szerint az előterjesztett szakértői vélemények alapján nagyjából már kialakultak az elektromos áramszolgáltatás új áraira vonatkozó tervek. A szakértők, elsősor­ban pedig vitéz Verebéig László, azt a felfogást képviselték a bizottságban, hogy az új áramtari­fának minden tekintetben honorálnia kell a fo­gyasztóközönség érdekeit. Hangsúlyozta, hogy fentarthatatlan a több fogyasztásnál megállapí­tott, emelkedő kulcsú díjszabás, mert ezzel nem bevételei gyarapodását éri el a főváros,^ hanem számolnia kell a fogyasztás visszaesésével. A kereskedőknek és iparosoknak régi sérelmeit oszlatja el annak a rendszernek a bevezetése, amely megszünteti a nagyfogyasztók részére megállapított drágább tarifákat és a nagyobb mennyiségű áramot igénybe vevő fogyasztók­nak biztosít árengedményeket. Áremelésről az új villanytarifában nem lesz szó, csupán recionalizálási intézke­dések történnek, amelyeknek életbeléptetésétől a fogyasztás je­lentős mérvben való megnövekedését lehet re­mélni. Különös súlyt helyez a szakértők jóvá­hagyásával megállapított legújabb ta­rifatervezet a kisemberekre. Az alapelv ugyanis az, hogy a nehéz körülmények között élő szegényebb néposztály érdeké­ben továbbra is érvényben tartják az eddigi tarifákat, a nagyobb lakásokban azonban már kötelezően írják elő az alapdíjas díjszabásokat. A két szobánál több helyiségből álló lakásokban a szobák száma szerint emelkedik az alapdíj, amelyet egy-egy szoba után ötyen fillérre ter­veznek. A tervezet szerint általános vonatkozá­sokban érvényben marad a kilowatt óránként ezidőszerint is felszámított 35 filléres tarifa, a fogyasztás fokozatos emelkedésével egyidejű­leg azonban ebből a ma érvényes tarifából ár­engedményeket adnak. Ezek az árengedmények abban az esetben, ha az Elektromos^ Müvek a leszállítást a fokozott fogyasztás esetében 35 fil­lérről 30 fillérig mérséklik, a kezdeti időkben egy-két éven keresztül évi 5—600.000 pengő bevételcsökkenést fognak ered­ményezni. Ha a mai időkben minden áldozat meghozatala kétszer is megfontolandó, az üzempolitikai bi­zottság tagjainak az a meggyőződése, hogy a bevételek átmeneti visszaesése hama­rosan kiegyenlítődik, sőt bevételi több­letekkel is lehet számolni, mert a fogyasztóközönség azr olcsóbb villanyt nagyobb mértékben fogja igénybe venni, emel­lett pedig ügyes üzleti politikával és^ modern propagandával a fővárosi házakban lévő lika­sok ezreit lehet még felszerelni villanyvilágí­tással. A kérdéssel szorosan összefügg persze, hogy a tatarozási kedvezményeket meghosszab­bítják, mert a háztulajdonosok könnyebben ha­tározzák el magukat a tulajdonukban lévő Jjer- házak modernizálására és a fővárosi közmüvek szolgál tatásának igénybevételére. J3zóbakerült az üzempolitikai bizottság szak­értőinél az a kérdés is, nem lenne-e kívánatos az áramszolgáltatási tarifákat az egészen nagy fo­gyasztóknál, tehát üzlettidajdonosoknál, vállal­kozóknál, nagyobb hivatalokban a 30 filléres díjszabás alá mérsékelni. Értesülésünk szerint ennek a tervnek is voltak hívei az üzempoliti­kai bizottság tagjai között, Plósz Pál, az Elek­tromos Művek vezérigazgatója azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy mindaddig, amíg a gyakorlatban nem látják a tarifamódosítás eredményeit, túlzott dolog lenne a nagyobb- mérvű tarifacsökkentésbe belemenni. Állás­pontját a szakértők is honorálták, ennélfogva az a felfogás alakult ki, hogy a nagyfogyasztóknál sem javasolnak 30 filléresnél olcsóbb áramot. Ha meggondoljuk, hogy a nagyfogyasztók a múltban is, jelenleg is 54 fillért térítenek meg az elektromos áram kilowattjáért, akkor meg­állapíthatjuk, hogy már a 30 fillérre leszálló A székesfőváros kislakásépítő tevékenysége áp­rilis folyamán újult erővel megindul. Szendy Ká­roly polgármester ugyanis, mint azt a Fővárosi Hírlap hasábjain már hetekkel ezelőtt kijelentette, a legsürgősebben meg akarja ’kezdetni a tervbevett ezer szükséglakás első csoportjának, hétszáz egy- szoba-konyhás helyiségnek építési múnkála'ail. A szükséglakásépítési akciónál a magasépítési ügyosz­tály, amelynek mérnökei a tervek elkészítésével foglalkoznak, felhasználja azokat a tapasztalatokat is, amelyek az osztrák fővárosban épült inség- lakástelepeknél szűrődtek le. Nem létesítenek külön konyhát az egyes laká­sokban, hanem főzőfülkéket építenek, amelyebben azonban gázüzemre rendezkednek be. Az eddigi szükséglakásokból hiányzott a gáztüzelés és a vil­lanyáramot is csak az újabb típusú házakba vezet­ték be. A most megvalósulásra kerülő tervek azon­ban súlyt helyeznek arra, bogy a lakások ebbői a szempontból is modernekké váljanak. A polgármester elhatározása az, bogy a szükséglakásépítési akciót a lehetőségig a kisiparral kívánja lebonyolíitatni, A magasépítési ügyosztály elgondolása értelmében az új szükségiakástelep házait nem azonos tervek szerint építik fel, hanem egyes épületeknél külön­böző stílust alkalmaznak. Természetesen kerülik a fényűző berendezkedést, emellett azonban különös gondot fordítanak arra, hogy a bér- kaszárnyarendszer ridegsége ne legyen szem­beszökő, hanem valamennyi épület megfelel­jen a modern építészeti követelményeknek. A hétszáz új szükséglakásból kétszáznegyvenet a hajdani kőbányai sertésszállások területén épí e- nek fel, a további négyszázhatvan lakást pedig a Kén-Utca és a Gubacsi-út által határolt székesfővá­rosi telken. Amennyiben a hétszáz líj kislakás sóm lenne elegendő a jelentkező igények teljes kielégí­tésére, abban az esetben a polgármester újabb ja­vaslattal fordul az autonómia szerveihez, hogy' még további háromszáz lakást létesíthessen, ugyancsak Kőbánya területén. A XIII. ügyosztály mérnökeinek véleménye sze­rint, amennyiben a szükséglakásom bérházak épít­kezése május folyamán megkezdő-dihetik, úgy az új telepeket kora ősszel már át is adhatják rendelte­tésüknek. Gondoskodni kíván a. főváros természete­sen arról is, hogsr az új telepek körül városias vi­szonyok uralkodjanak, ezért elhatározta, hogy egyrészt megfelelő útépítéssel, másrészt terü­letrendezéssel igyekszik az új telepek kör­nyékét szebbé tenni. Szó van arról is, hogy kisebb típusú iskolát építenek a Gubacsi-úti telep közvetlen környékén, emellett pedig magában az épülettömbben gondoskodnak fürdőhelyiségek és olvasószobák létesítéséről. Közlekedési szempontból egyik helyen sincs kü­lönösebb intézkedésre szükség, mert a Gubacsi-út­köz is, a kőbányai telephez is egészen közel húzódik el a Beszkárt villamosvonala.

Next

/
Oldalképek
Tartalom