Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-03-18 / 11. szám
a jfXMMO&Jli&MP Budapest, 1936 március 18 vök majd össze, amelyen azonban az orvosokon kívül már részt fognak venni az idegenforga- lom irányítására hivatott különböző tényezők is. — Meg’ vagyok győződve, hogy ha ezen az úton indulunk el, Budapest fürdőváros valósággá válik, de természetes dolog, hogy ez nem következíhetik be máról-holnapra már csak azért sem, mert előbb ki kell építenünk a nagyobb számban ideérkező idegenek elhelyezésére alkalmas új gyógyintézeteket és szállodákat. Voltaképpen csak ezen a réven oldható meg a Tabán újjáépítésének kérdése is, mert hiszen, mint ismeretes, a székesfőváros legutóbb azt a hivatalos álláspontot foglalta el, hogy a Tabán felépítése csak a fürdőváros kiképzésével egyidejűén, illetőleg a fürdőváros céljainak megfelelően történhetik. — Azt hiszem, hogy abban az esetben, ha mi a fürdőváros-propagandánál az orvosi szakvéleményeket fogadjuk el kiinduló alapnak, akkor a leghelyesebb utat követjük. Ma ugyanis akármennyire különösnek hangzik is, Budapesten alig van olyan ember, aki teljesen tisztában lenne azzal, hogy a rendelkezésünkre álló gyógyvizek milyen értéket és milyen lehetőségeket reprezentálnak. Csuk azt tudjuk, hogy sok és értékes gyógyvízzel rendelkezünk, valamennyien érezzük azonban, hogy azoknak megfelelő kiaknázása korántsem történt még meg. — Fürdővárosról beszélni lehet, de csak akkor, ha megvannak a szükséges előfeltételek, és pedig nemcsak a természeti kincseket illetően, hanem a gyógykezelési lehetőségek szempontjából is. Elvileg- magam is nagyon helyesnek tartom, ha fürdőkórházról, vagy reumakórházról beszélnek, ennek az egyetlen intézménynek felépítése nem oldja meg azonban a kérdést, mert a fürdőváros csak akkor alakulhat ki, ha egységes komplek szumb a foglaljuk valamennyi forrásterületünket, pontosan és szakszerűen megállapítjuk a gyógykezelési lehetőségeket, emellett pedig nagy pénzügyi áldozatok meghozatalával ki is építjük azt a, grandiózus méretű üdülő, vagy gyógyhely telepet, amilyennel ezidőszerint például Karlsbad dicsekedhetik. — Ónként értetődően gondolni sem akarok (BTib, ^ogy a fürdőváros megteremtésénél a köziileté legyen minden vonatkozásban a vezető szerep. Nekünk, Budapest hatóságainak meg kell őriznünk a szakszerű kezdeményezés és a megfelelő iránsútás jogát, nem lehet azonban feladatunk, hogy közpénzek felhasználásával alapítsunk egy óriási méretű fürdőüzemét. Ez a magántőke feladata, amely sokkal mozgékonyabban és éppen ezért a célnak is megfelelőbben tudja életrehívni a létesítményeket és egészen bizonyos, hogy abban az esetben, ha mi a fürdőváros életrehí- vásához szükséges előfeltételeket megteremt- jük, akkor nemcsak a belföldi pénzpiac, hanem a, külföld hatalmas tőkecsoportjai is jelentős érdeklődést fognak tanúsítani az üzletnek is kitűnő befektetések iránt. — Nem akarok kitérni most a részletkérdésekre, azt hiszem, elég, ha annyit mondok, hogy a Margitszigeten, a Császárfürdőnél, a Tabán területén, a Széchenyi-fürdőnél éppen úgy van tennivaló, mint akármelyik más forráscsopor- tunknál, mert ha tiszta fejjel, elfogulatlanul nézzük a helyzetet, kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy ha rendelkezünk is európai viszonylatban ismert, még hozzá kedvezően ismert gyógy- intézményekkel, ezeknek száma és befogadóképessége oly csekély, hogy ezen az alapon egyedül fürdővárosról beszélni alig lehet. , — Jóslásokba egyáltalán nem kívánok bocsátkozni, annyit azonban nyugodtan leszögezhetek, hogy komoly és céltudatos munkával, több cselekedettel, mint beszéddel, pár esztendő leforgása alatt^ valóban meg tudjuk vetni annak a fürdővárosnak alapjait, amely lassan- lassan a világ egyik legnagyobb jelentőségű gyógyközpontjává nőheti ki magát. —- Idegenforgalmunk, amely az utóbbi időben olyan örvendetes mértékben meggyarapodott, fogja ennek természetesen legelsősorban a hasznát látni, de általa tetemes fejlődéshez, állandó jóléthez fog jutni az ipar, a kereskedelem, a vállalkozás is. Magyarország minden orvosát be kell kapcsolni a budapesti gyógyfürdőkultúra fejlesztésébe Tudvalevő, hogy a 'balneológiával foglalkozó orvosok, tudósok, hatóságok, intézmények és adminisztratív közegek minden hónapban összejönnek, hogy megbeszéljék Budapest-Für előváros fejlődésének jövő lehetőségeit. A legutóbbi összejövetelen igen figyelemreméltó és a publikumot is közelről érdeklő felszólalás hangzott el Benczúr Gyula dr. egyetemi tanár részéről, aki fejtegetései során csaknem teljesen ugyanazt az álláspontot foglalja el, amelyet e számunk hasábjain Lamotte Károly alpolgármester hangoztat. A Fővárosi Hírlap munkatársa említett előadása alkalmából felkereste. Benczúr Gyula úr* rk. egyetemi tanárt, aki a következőkben ismertette szempontjait: — Budapest hév-gyógyvizei kétségtelenül megérdemlik, hogy bel- és külföldi gyógy vendégektől látogatott fürdőhellyé avassák fővárosunkat. Természetesen egy komoly gyógyfürdő ismertté és kedveltté vallásához idő keli. Egyik fürdő sem virágzott föl évek, mindegyik csak évtizedek alatt. De ezt az időt megrövidítheti az orvosi kar komoly pártfogása. Hogy hazai orvosaink Budapest hév-vizein felépült gyógyfürdőit még kellőkép nem pártolják, annak oka egyrészt bizonyos indolencia, a gyógyfürdők vizeinek, azok hatásainak nemismerése, másrészt ás talán főkép az, hogy a gyakorló orvosok érdekellentétet látnak saját gyakorlatuk és a fürdők mai orvosi ellátása között. Ezen segíteni kell. Budapest helyzete nem hasonlítható össze egyszerűen más neves fürdők (Gas- teán, Nauheim, Karlsbad, Wiesbaden, Pöstyén, stb.) helyzetével, hiszen milliós világváros, főváros, amelyben fürdők is vannak. De nem tekinthető oly nagy városnak sem, amelyben csak egyes fürdőszigetek vannak, amelyeket aj felsorolt gyógyfürdőkkel összehasonlíthatnánk. A budapesti gyógyfürdők helyzete különleges. Nagy városban lévő fürdők, amelyek orvosi ellátás és számos más szempontból egész különleges megítélést tesznek szükségessé. A ténynek eddig kellőkép való tekintetbe nem vétódé egyik oka annak, hogy fővárosi és hazai orvosaink e gyógyfürdőket nem pártolják eléggé. — Mű a világ minden gyógyfürdője kihangsúlyozza speciális gyógy tényezőit-. Nauheimba az a beteg megy, akinek o hely hires szénsavas vizére van szüksége, Karlsbadba első sorban olyan beteg jár, aki e gyógyhely vizét akarja a helyszínén használni, Pöstyénbe az megyen, aki az ottani iszap- kúrát, Baden bei Wienba pedig az. ki az ottani meleg-kénes fürdőket akarja gyógyítás céljából használni. Így kell tenni Budapesten is. — Bármennyire értékesek a gyógyfürdőknek bizonyos konkurrenciát okozó modem elektromos kezelések, nem szabad ezekre vetni a súlyt, mert hiszen ezek a kezelések mindenütt, az orvosi rendelőkben is elvégezhetők, — Ezek a modem fizikoterápiás eljárások kitünően kisegíthetik fürdőinket, mégis elsősorban a hév-vizeinkben való fürdőzésre, iszapolásra, az ezekkel kapcsolatos gyógy- masszázsokra, szénsavas kúrára és ivó gyógyászatra kell irányítanunk a hazai és külföldi betegek figyelmét. — A budapesti gyógyfürdőknek csak akkor lesz jó híre külföldön, fia gyógyercdményeiiiket speciális, helyhez kötött természetes gyógykineseinkkel tudjuk elérni, nem pedig mindenütt elvégezhető eljárásokkal. — Tervszerűen kell eljárnunk. A mai orvosi generációt, de elsősorban a leendő orvosokat (orvos- tanhallgatókat) kell oktatnunk balneológiára és ez zcl kapcsolatosan a budapesti gyógyvizek értékelésére, használatára. Ezt egyetemi előadásokon, kurzusokon, továbbképző előadásokon kell tennünk és pedig lehelőség szerint már most is. Gyógyvizeinknek, különösen külföldön való megismertetése érdekében, tudományosan kell foglalkoznunk az ezeket a vizeket igénylő betegségekkel és o gyógyvizek hatásaival. E célból is égetően sürgősen szükségünk van a „Fiirdö- kórház“-ra (nem reuma-kórházra) és egy magyar „Ás vány vízkutató Intézettre. — A budapesti gyógyfürdőket meg kell nyitni az egész magyar, első sorban a közel Í000 budapesti orvos betegei számára, olykép, hogy még a halvány lehetősége se legyen annak, hogy a betegét a fürdőbe küldő orvos e páciensét más orvos javára elveszítse. E félelem tartja ma vissza a legtöbb orvost a budapesti gyógyfürdők igénybevételétől. Célszerű, lm megteremtünk egy nagyobb, spociálisan fizikoterápiához és balneológiához értő „balneológus- gárdát“, akik aztán minden budapesti, sőt minden magyar orvossal együtt kezelhessék betegeiket, saját előírásuk szerint a budapesti gyógyfürdőkben. A budapesti gyógyfürdőt igénylő beteg, a vidékről vagy külföldről gyógyszállóinkba jövő vendég kereshesse ki a portásoknál felfektetett orvosi névsor alapján azt az orvost, azt a specialistát (belgyógyászt, nőgyógyászt, idegorvost, rheumatologust, stb), akit akar, keresse föl annak rendelőjét vagy hívja szállóhelyére, kúrája előírására. A gyógyfürdőkben önálló rendelés pedig ne történjék, mert ez mindig és minden körülmények között dz orvosok ezreit arra fogja bírni, hogy betegeit féltve, ezeket távol tartja a budapesti gyógyfürdőktől. A gyógyfürdők főorvosai legyenek jól fizetett (nyugdíjjogosultsággal bíró) orvosok, akik minden, a für- dőben gyógyuló beteg kúráját ellenőrzik, annak helyes vitelét garantálják. Esetleg komziliárusai lehetünk kúra szempontjából a beküldő- orvosnak és annak kívánsága esetén alo-rvos-uk segítségével esetleg még kisegítő gyógyeljárást (villám-, diatermia, rö- vidlrullámkezeléist, stb.) is végeztethetnek, de csak mellékesen, csak ha a beküldő orvo-s ezt a kezelést is a fürdőben akarja végeztetni. A fősúly mindig és minden esetben a te-rmészetadta, gyógytényezőln- ken (fürdő- és ivókúráinkon) lefedi, hogy feküdjön. Ilyen rendszer mellett, Budapest-gyógyfürdő a mostani lehetőségek mellett előreláthatóan sokkal gyorsabban fog fejlődni, mint a mai viszonyok között. — Szükséges, ho-gy minden hatóságnál, magasabb fórumon, ahol gyógyfürdőink fejlesztéséről, mikép vaíló kiépítésiéről, ellátásáról, stb.-ről döntenek, olyan orvos is foglaljon helyet, akinek szava súlyosan latba esik. Természetes, hogy ezeknek az orvosoknak teljesen tárgyilagosaknak kell lenniük és a budapesti gyógyfürdők egyikénél sem szabad érdekeltséggel birniok. Ugyancsak a minap tartotta vitaülését József Ferenc dr. királyi herceg elnöklésével a Budapest- Fürdőváros Egyesület. Az egyesület alelnöke, Szvie- zsényi Zoltán dr. min. tan., a gyógyhelyi bizottság igazgatója ismertette az ankétsorozat célját, aztán Frank Miklós dr. főorvos, -a Baíneologiai Egyesület, főtitkára külföldi tanulmányokra épített nagyszabású előadást tartott „A tudományos fürdőkutatás“ címmel. A vitaülést két hét múlva folytatják. ******** Pár nap múlva leérkezik a fővároshoz a beliigy- miniszter leirata a költség- vetés Jóváhagyásáról A fővárosi töivény értelmében a beliigy- minisztériumniak minden év március 31. napjáig kell nyilatkoznia a székesfőváros költség- vetését illetően. A Fővárosi Hírlap értesülése szerint az elmúlt napokban a belügyminisztériumban több bizalmas értekezlet volt, amelyen a székesfőváros vezetősége is részt- vett és amelyek azt célozták, hogy a költségvetésre vonatkozóan részletes és kimerítő felvilágosításokat kapjon a belügyminisztérium. Ezeken az értekezleteken Szendy Károly polgármester és Lamotte Károly alpolgármester, továbbá Body László tanácsnok képviselték a székesfővárost. A kiszivárgott hírek szerint ^ a belügyminisztérium fővárosi főosztálya már a legközelebbi napokban végez a költségvetés felülvizsgálati munkájával és az arra vonatkozó jóváhagyást, illetőleg a jóváhagyással kapcsolatos rendelkezéseket március utolsó hetében küldi meg a polgár- mesternek. gziT»osbehosata)l áruház, Budapest, VI., Andrássy-út 82. Telefon s 11-3-36. — Modern hi*tartási és testápolási cikkok, kefe- és sepröáruk, szarvasbörOk. SCHIFTER ARMIN KERETLÉC ÉS FAÁRUGYAR BUDAPEST, VII., KIRÁLY-U. 79. TEL.: U—1—85. SINGER PAL Iroda tel.: 11—0—04, 11—r—03. „P Ab 81 N0“ GYÁRTMÁNYOK IRODÁJA BUIÍAREST, V., TÁTRA-GTCA 20 B. Írógépszalag Irodai cikkek • Cnrbonpnpír
