Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-03-18 / 11. szám
Huszonötödik évfolyam Budapest, 193ú március 18. 11. szám Előfizetési ár: EGÉSZ ÉVRE .................24 PENGŐ FÉ LÉVRE.........................12 PENGŐ EG YES SZÁN ÁRA: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz-pavíllonok&an FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL íwasa&íMKSMffiSB MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóéivatili BUDAPEST, VI. A^D^áSSY-ÚT 00 Telefess h3-7-1 S — P'OsiaesakE* s 40.424 ísasssBg^áössssísaE^sssi Lamotte Károly alpolgármester elmondja a Fővárosi Hírlapnak, Budapest fürdőváros megvalósításának menetrendjét Bánlaky igazgató készíti a statisztikát Budapest természeti kincseiről — B&lneológus orvosok nagyffontoss^gu ankétje ül össze Budapest természeti kincseinek, gyógyítási és üdülési szempontjaiból való értékének meghatározására Nem a főváros feladata, hogy közpénzek felhasználásával óriási méretű fürdőüzemet létesítsen A munka városa Az egész világ forr, nyugtalankodik és valami kimondhatatlanul súlyos válság lázában vergődik. A világ egyik sarkában fegyverrel ölik egymást az embereik, a másikban templomokat gyújtanak föl, közben pedig a világ diplomáciájának legexponáltabb egyéniségei, nagytekintélyű államférfiak izgalmas harcban küzdenek egymás és mindenki ellen. Olyan kaotikus képet mutat ma az egész világ, hogy szinte fekete ólmos fellegek mögé rejtőzik a jövendő. Vájjon mi lesz ezekből a fellegekből? Termékeny eső, vagy mindent elsodró zivatar? A termést elverő jégeső, vagy rózsaszínű hó esik belőlük? Vagy talán lángtengert és vérzivatart hoznak-e az emberiség fejére? Senki sem tud semmit, mindenki reménykedik, de mindenki fél is. És ebben a borzalmas kataklizmát sejtető ideges atmoszférában csodálkozással kell néznünk Budapest népére, amely a legtökéletesebb lelki fegyelmezéssel, méltóságos és idegtelen nyugalommal tekint a jövő elé. mert bízik abban, hogy a kétségbeejtő múlt után. amelynek minden kínját elszenvedtük, már csak jobb idők jöhetnek. Amikor az egész világ lázban rángatódzik. Budapest arculata síma és üde, a nyugalomnak és a, békének, meg a munkának Istenáldott városának látszik. Itt nines hisztéria, de még idegesség sem, itt mindenki dolgozik és teljesíti a kötelességét. Az utóbbi esztendőben kialakult tiszta és erőteljes közszellem az, amelynek ezt a nyugalmat, ezt a bizakodást köszönhetjük. Ha. igaz az, amint hogy igaz, hogy az egész világot úgynevezett bizalmi válság emésztette éveken át, akkor az is igaz, hogy Magyarországot és Magyarország fővárosát éppen a jövőbe, vezetőibe és önmagába vetett bizalma emelte arra a lelki magaslatra, amelyet nem ér föl a világ hisztériájának hullámtengere. Budapest idegenforgalmának fellendülése egyre tart és olyan eredményeket látszik produkálni, amelyek nemcsak megnyugtatóak, de határozottan reményt keltőek a jövőre nézve is. Az idén volt az első esztendő, amikor télen sem szünetelt az idegenforgalom, nem is szólva arról a gyönyörű őszről, amely valósággal csodát hozó idegenforgalmi attrakciónak bizonyult. A közeljövő szintén csupa biztatás, mindamellett azonban végre a legkomolyabban foglalkozni kell azzal, hogy Budapest idegenforgalmának emelését intézményesen biztosítsuk. Ehhez pedig nem elég az, hogy nemzeti és kulturális ünnepségeket rendezzünk, amelyeknek természetesen csak rövid időhöz kötött idegenforgalomemelő hatásai vannak. Kétségtelen az is, hogy a magyar kultúra és a magyar gazdasági élet is minden erejével igyekszik az idegenforgalmi lehetőségeket kiépíteni. Ez sem minden azonban akkor, amikor valamennyiünk szivében él a vágy, hogy Budapest csodás természeti kincseit, forrásainak gyógyító erejét, hegyvidékének levegőjét is felhasználjuk arra, hogy állandó, szilárd bázisokon nyugvó idegenforgalmat biztosítsunk a magyar fővárosnak. Nagyon helyesen dobták bele esztendőkkel ezelőtt a köztudatba a Budapest fürdőváros jelszavát. Tény azonban az, ami1 itt, alább következő nyilatkozatában Lamotte Károly alpolgármester fejt ki kemény őszinteséggel és férfias nyíltsággal, hogy Budapest fürdővárosból mind- ezideig csak egy jelszavunk van, de tovább még nem jutottunk el. Az üres jelszó pedig különösen akkor, ha ez a külföld elé jut, súlyos károkat is okozhat. Éppen ezért az alpolgármester véleménye szerint is sürgősen meg kell indulnia annak a tevékenységnek, amely a jó jelszavat becsületes tartalommal tölti meg. Örömmel kell megállapítani, hogy ezt az akciót újból a székesfőváros vezetősége kezdi meg, amely eddig is mindenkor tökéletes odaadással, gondossággal, lelkesedéssel és szakavatottsággal kezdeményezett minden idegenforgalmi akciót. Lamotte Károly alpolgármeter máris megkezdte az alapvető munkálatokat, amennyiben az ő irányítása mellett Bánlaky Géza, a Szent Gellért-fürdő és a gyógyfürdők központi igazgatója javában készíti azt a nagyfontosságú statisztikát, amely papíron is bemutatja Budapest egészséget és üdülést biztosító rengeteg kincsét. Ez a hatalmas adattár azután a balneológia területén tekintélyekként elismert orvosok ankétje elő kerül, ahol azután az igazi lehetőségeket állapítják meg, majd az orvosok és az idegenforgami szakértők együttesen készítik el Budapest-fürdőváros megteremtésének menetrendjét.. Ezekről a rendkívüli fontosságú kérdésekről Budapest népe mindent átszenvedett. A világ’ más városainak is kijutott bőségesen a történelmi betegségekből és járványokból. De Budapest minden járványt és minden katasztrófát átélt és csodálatos lelkierővel, testének, életének tökéletes regenerálódásával került ki a világégés szörnyűségeiből. Ez a város megértette és követte, amit Gömbös Gyula kormányralépésekor mondott. Ez a város megérezte, hogy a „mai nyomorúságos időkben a jövőbe belenézni csak történelmi és elhivatott faj mer, mert tudja, hogy elhivatott és tudja, hogy elérkezik ahhoz a célhoz, amit maga elé tűzött.“ Érezte ez a város, hogy negációkba merülve tépelődni a ma keserűségein, nehézségein és fájdalmain, ez nem a nagy nemzetek stílusa. Ugyanekkor mondta a történelmet ismerő és a harcteret is megjárt miniszterelnök, hogy hiába tűz ki az ember messze, távoli célokat, ha a legközelebb eső hegycsúcsot- el nem érte a gyalogszázad. Ennek a városnak immár több, mint két évtizede menetelő gyalogszázada., ha szakadozott bakancsban, ha tépett kabátban, de megedzett lélekkel elérte .már az első hegycsúcsokat. És ezeknek ^ az első hegycsúcsoknak az elérése, ami a békés munka, & nyugodt -fejlődés lehetőségeit jelenti, adja meg Budapest lakosságának azt a bizalmat, azt a nyugodt világszemléletet, amellyel talán ma a világ egyetlen városának lakossága sem rendelkezik. Budapest ma a munka városa, s amikor talán a láz heve és az idegek játéka sehol se engedi nyugodni az emberiséget, a magyar főváros polgársága végtelen nyugalommal, tökéletes idegállapotban, a jövőnek minden reményével, őszinte biztonságérzéssel éli napjait. Hosszú és nehéz volt a szenvedés, amelyet a polgárság ki állott, de bizonyos, hogy a lázak, amelyek átgázoltak rajtunk, megedzettek bennünket a jövő számára, amely csak szebb és jobb lehet. Lamotte Károly a következőkben nyilatkozott a Fővárosi Hírlap szán — Bizonyos mértékig — mondotta gz alpolgármester — meglehetősen félszeg helyzet állott elő, mert ugyanakkor, amikor Budapest fürdővárosról mind gyakrabban esik szó, voltaképpen senkisem tudja megmondani, hogy mik azok a konkrét célkitűzések, amelyeknek életre- hívásával a voltaképpeni fürdővárost meg lehet teremteni. Szembe kell nézzünk a kérdéssel és őszintén meg kell mondanunk, hogy a „Budapest fürdőváros“ ezidőszerint még inkább csak jelszó, mint konkrétum. Ezen az állapoton kell intézményesen segítenünk, mert mindaddig, amíg voltaképpen magunk sem vagyunk tisztában azzal, hogy mit akarunk; nagyon megfontolandó, hogy a fürdőváros jelszavának emlegetésével az üdülésre és gyógyulásra váró külföldiek nagyobb tömegeit csalogassuk ide. — A székesfőváros vezetősége, amelynél jobban senki sem érzi át a budapesti gyógyforrások és gyógyfürdők megfelelő kiaknázásában rejlő anyagi lehetőségeket, már huzamosabb idő óta foglalkozik azzal a gondolattal, hogy minden olyan intézkedést megtegyen, amelyeknek révén a világviszonylatban is nagyjelentőségű fürdőváros voltaképpeni alapjait le lehet rakni. _ Én éppen a legutóbbi napokban adtam megbízást Bá nlaky Gézának, ^ a Szent Gellért- gyógyfürdő központi igazgatójának, hogy a legpontosabban foglaltassa össze valamennyi Budapesten lévő gyógyfürdő és gyógyforrás összes adatait. Nemcsak a szekesfovaros tulajdonát képező fürdőkről es forrásokról van szó, r. alpolgármester ára: hanem minden olyan gyógyforrásról, amely a székesfőváros területén fakad. Ez a statisztika nagyjából már cl is készült és magában foglalja a különböző források vizének vegyelcmzési adatait, a vízhozamot, a hőfokot, a különböző orvosi javallatokat, egyszóval minden olyan momentumot, amely a gyakorlati alkalmazásnál szerepet játsz- hatik. Mihelyt a statisztika teljesen elkészül, értekezletre kívánom összehívni a magyar orvostársor dalomnak azokat a kiemelkedő tagjait, akikről köztudomású, hogy vilá g viszony latban is^ elismert értékei a balneológiának. Ügy érzem ugyanis, hogy Budapest-fürdőváros életrehí- vása csak akkor történhetik meg a helyes alapokon, ha legelsősorban a szakértők, tehát ebben az esetben az orvosok véleményét kérjük ki és hallgatjuk meg. — Az orvosok egészen bizonyosan tudnak majd olyan javaslatokkal szolgálni, amelyekkel a legkitűnőbb idegenforgalmi szakértők sem állhatnak rendelkezésünkre és ha ők majd megjelölték a követendő irányelveket, akkor következik csak a többi gazdasági, vagy idegenforgalmi szakértő tevékenysége. A Bánlaky Géza áltál készített statisztika adatait természetesen kiegészítjük a most folyamatban lévő forraskuta- tási munkálatok során felszínre bukkanó vizek megfelelő adataival, tehát mindenképpen áttekinthető és összefoglaló képét fogjuk kapni annak, hogy voltaképpen milyen természeti kincsekkel rendelkezünk és azoknak mi az értékük gyógyítási, vagy üdülési szempontból. A balneológus-orvGsok összehívására már a legközelebbi hetekben sort akarok keríteni és a velük való tanácskozás után további ankétet hí-
