Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-03-11 / 10. szám
Budapest, 1936 március 11 'SomkoSj^H^DP seaES sonn Budapest területén kell felépíteni a harmadik villamos erőműtelepet Így követelik a szociális és biztonsági szempontok Az üzempolitikai bizottság sorozatos tárgyalásai folyamán mindegyre jobban előtérbe nyomult az a kérdés, bogy a székesfőváros villanyáramellátásának későbbi időpontban való megnyugtató biztosítása céljából a jelenlegi áramfejlesztő telepek mellett új elektromos erőművet kell létesíteni. A dolog természetéből következik, bogy a centrálé tervei ma még csak az elképzelés formájában élnek, ennélfogva nincsen eldöntve az sem, hogy az állam, a székes- főváros, vagy esetleg a magánvállalkozás építse-e meg a 35—40 millió pengőbe kerülő berendezkedést. Annak ellenére azonban, bogy véglegesen kialakult álláspontról még nincsen szó, az illetékes közegek a legkomolyabban számolnak azzal az eshetőséggel, bogy az elektromos erőmű felépítésére egykét esztendőn belül meg kell tenni a konkrét intézkedéseket. Az üzempolitikai bizottság mellé rendelt szakértők egyrésze amellett kardoskodik, bogy nemzet- gazdasági szempontból kívánatosabb lenne az elektromos erőműtelepnek olyan vidéken való elhelyezése, ahol selejtes minőségű barnaszén áll ? endelke- zésre. Ebben az esetben ugyanis a centrálé teljesen ki tudná használni a szállításra egyébként nem alkalmas lignitben rejlő kalóriákat és ha a bányateleptől a székesfőváros területéig vezető áram- szállító berendezés tetemes összegeket emésztene is fel, ezek a költségek megtérülnének, mivel teljesen elesik az üzemanyagnak a főváros területére való beszállítása. A Fővárosi Hírlap munkatársának ezzel az ügygyei kapcsolatban alkalma nyílott a várospolitika egyik iegjo&Pan informált vezetöfagjaval beszélgetést folytatni s a következő nagyérdekű felvilágosításokat kapta: — Bizonyos aggodalommal figyelünk azokra az elképzelésekre, amelyek a tervbevett erőmű vidéken való elhelyezésére vonatkoznak. Nem tudjuk helyeselni azt a felfogást, amely a székesfőváros áramszolgáltatásában a jövőre olyan fontos szerepet játszó nagyüzemet Budapest területétől jelentékeny távolságban szeretné megvalósítani. Abban az esetben, ha az erőmű felépítése nem fővárosi feladatnak jelöltetnék meg, természetesen nehezebb egy olyan irányú döntés létrehozatala, hogy a centrálé a saját területünkön épüljön fel. Ha azonban arról lesz szó, hogy magának a székes- fővárosnak kell a nagyon tekintélyes anyagi áldozatot meghozni, akkor nem tartanám helyesnek azt a megoldást, amely az erőműtelepet a székesfőváros határain kívül igyekeznék megvalósítani, — Ennek a felfogásnak nagyon komoly pénzügyi indokai vannak. Ha ugyanis emlékezetünkbe idézzük azt a tényt, hogy a Székesfővárosi Elektromos Művek összes személyzeti kiadása, — mint az a A Községi Temetkezési Intézet szükségleteinek biztosítására kiírt versenytárgyalásra beérkezett ajánlatokat szombaton délelőtt 10 órakor bontották fel a résztvevő pályázók jelenlétében a közegészségügyi ügyosztályban. Az idén bizonyos újítások történtek a versenytárgyalás körül. Ezúttal az ösz- &zes szükségletek szállítására nyilvános pályázatot hirdettek, a döntésben pedig szerepet juttatttak az ái elemező bizottságnak is. Az új rendre vonatkozólag Kertész Elemér törvényhatósági bizottsági tag, a Temetkezési Intézet üzemi választmányának elnöke a következő nyilatkozatot tette: — A Községi Temetkezési Intézet üzemi választmánya még február elején tartott ülésén elhatározta, hogy ezentúl nemcsak a főbb szükségleteket, hanem mindent nyilvános versenytárgyalás alapján szerez be. Eddig csak a koporsók és szemfödelek szállítása történt versenytárgyalás útján, míg most a ravatalokra, keresztekre, fejfákra, gyermekkorai sókra is versenytárgyalást írnak ki. — Elhatározta továbbá az üzemi választmány, hogy a tiszti ügyészségnek a pályázatokat alakiság szempontjából illető felülvizsgálata után, az árelemző bizottság elé terjesztik a versenytárgyalás eredményét, annak megállapítására, hogy a pályázatban szereplő árak mennyiben reálisak. Csak ennek megtörténte után hozza meg az üzemi választmány véleményező határozatát, amelynek alapján azután a polgármester dönt a versenytárgyalásról. költségvetési előirányzat adataiból megállapítható, — közel jár évente a 11 millió pengőhöz, akkor ebből önként köimtkezik, hogy a munkanélküliség megszüntetésénél az új erőműtelep Budapesten való felépítése is rendkívül nagy szerepet fog játszani. — Bizonyos ugyanis az, hogy egyrészt az építkezések, felszerelések, másrészt az elektromos cen- trálé üzembentartása igen tekintélyes létszámú alkalmazotti kart tud foglalkoztatni. Legalább kétezer ember juthat huzamos időn keresztül munkához, de ezenkívül az erőmű adminisztrációs és műszaki gépezeténél állandó jelleggel is nagyszámú munkanélküli helyezhető el, a fizikai munkások sorából épp úgy, mint az intelligens munkanélküliek közül. Ez az építkezés rendkívüli méreteinél fogva a kisipar nagyarányú foglalkoztatását is magával hozná, az építkezési szakma különböző ágazatinál éppen úgy, mint más ipari ágazatokban. Azok az aggodalmak, amelyeket egyes szakértők hangoztatnak és amelyek szerint biztonsági és gazdaságos- sági szempontok feltétlenül a vidéki megoldás mellett szólnak, csak részben állják meg helyüket, mert a távvezetékek építkezési és karbantartási költsége körülbelül egyenértékű az üzem folytatásához szükséges szénmennyiségek szállítási költségeivel. — Már most számolni kell azzal az eshetőséggel, hogy amennyiben nem a székesfőváros területén kerül felépítésre az erőmű, akkor rendkívül súlyosan károsodunk, mert hiszen az üzemnél alkalmazandó munkások és tisztviselők nem Budapesten fognak lakni, nem itt fognak adózni, nem itt fogyasztanak, ezenfelül arra is sor kerülhet, hogy igen sok szakmunkás költözik el majd Budapestről, hogy a vidéken működő centrálénál elhelyezkedést találjon. Ha tehát arról van szó, hogy ezt az elektromos centrálét belátható időn belül fel kell építenünk,- akkor a budapesti ember számára szinte parancsoló szükségesség írja ' elő, hogy állást foglaljon a vidékei előtérbe helyező minden megoldás ellen és ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a székesfőváros közönségének pénzén felépülő erőmű közvetett és közvetlen hasznát legelsősorban maga a székesfőváros lássa. — Egyelőre, persze nem kell attól tartanunk, hogy elhamarkodott intézkedések történnek, mert hiszen a szakértők maguk is azt hangoztatják, hogy 1942 előtt nem indokolt az új erőmű üzembehelyezése. A kérdéssel mégis már most kell behatóan foglalkozni, mert hisz a centrálé gépezetének elkészítése és az építkezés több év munkáját fogja felölelni. Az árelemző bizottság közbejött ét azért tartotta szükségesnek az üzemi választmány, hogy minden kifogásnak elejét vegye és megakadályozza az esetleges árrombolást. — A múlt esztendőben is bevonta már a pályázat elbírálásába az üzemi választmány az árelemző bizottságoit, do csak elvi vélemény adása céljából, most azonban minden tételre nézve részletes számításokat fog szolgáltatni. — Az új rendet az üzemi választmány azért kívánta, hogy a versenytárgyalás eldöntése a legteljesebb tárgyilagosság mellett történhessék meg, másrészről hogy a pályázók minél nagyobb számát részesítse a szállításokban, abból az elvből kiindulva hogy az a kenyérkereső lehetőség, ami Csonka-Magyarországon kínálkozik, minél igazságosabban legyen szétosztva. A versenytárgyalás eredménye A pályázatok szombaton délelőtt történt felbontása alkalmával megállapították, hagy a négy csoportba osztott szükségleti cikkekre a következő ajánl altok érkeztek be: Fakoporsóra Kovács S^üruciL Varga Zoltán, Czéh Nándor, Marx és Grossmann, Pályi Zoltán, Benisch József, Hencz Ferenc, Sarko- phag Faipar, Horváth Péter, Friss Zsigmond és dr. Doctor Guidó, Molitorisz Antal, May József, Mű- bútortermelő Szövetkezet, Palágyi és Társa; érckoporsóra: Samuel György, Kovács Oszkái, Marx és Grossmann, Benisch József, Horváth Péter, Friss Zsigmond és dr. Doctor Guidó, Schreil János, Gebauer Károly; szem fedélre: Tóth Tivadar, Lusztig Zoltán, Winter I.-mé, Schnabel A. József, Oblath Sándor, Marx és Grossmann, Benisch József, Friss Zsigmond cs dr. Doctor Guidó; sírfelirati táblára: Liptay István, Guiszt Endre és Florkievitz Lajos. Az ajánlatok — mint illetékes helyen a Fővárosi Hírlappal közölték — körülbelül a múlt évi árnívón mozognak, így a versenytárgyalás reálisnak tekinthető. Az ajánlatokat most dolgozza fel a közegészségügyi ügyosztály. Uectnéueí akada kádédiisi iyéhtyél a fémtestét kikaparni A bícisáty áuíaác&tta é& eltnacavz- toka a Tóth Béláné háztartásbeli asszony tavaly nyáron a székesfőváros tulajdonában levő egyik népfürdőben rendbe akarta hozatni a körmeit. Bement a manikűrös fülkébe, ahol a kézápolásra rendelt kisasszony munkába vette. Az asszony azt panaszolja, hogy még ugyanaznap este mind a tíz ujja a köröm tájékán gyulladást kapott és emiatt több helyen és hosszabb időn át orvosi kezelésben részesült. Állítása szerint a főváros fürdőjében végzett manikürözés okozta a sérüléseit és ezért 1270 pengő kártérítési összeget követelt Budapest székesfőváros közönségén. A bíróság széles keretekben folytatta le a bizonyítási eljárást. A főváros védekezése ugyanis az volt, hogy a felperesnő nem a manikürözés következtében sérült meg az ujjain, úgy, hogy e tagadás folytán a törvényszék orvosszakértők meghallgatását is elrendelte. A kihallgatott orvosok egyike sem állította teljes határozottsággal, hogy a felperesnő fertőzése a a manikürözéstől származott. Az egyik szerint ennek a lehetősége is fennáll, a másik pedig olyan véleményt adott, hogy a manikü- rözésnéi a baktériumok könnyebben kerülhetnek a körömágyhoz, de azt kétségtelen bizonyossággal nem állíthatja, hogy a körömápolás idézte elő a felperes megbetegedését. A törvényszék a felek ,által bejelentett orvosszakértők véleménye után szükségesnek látta a törvény- széki orvosszakértő meghallgatását is. De e harmadik szakvélemény sem döntötte el minden kétséget kizáró módon azt a vitás kérdést, hogy a felperesnő tíz ujja mitől vált gyulladásossá. A törvényszéki orvosszakértő ugyanis úgy nyilatkozott, hogy az előzőleg végzett manikürözésnek a gyulladás ki- fejlesztésében valószínűleg szerepe lehet. De hangsúlyozta, hogy a gyulladás oka az is lehetett, hogy a felperesnő mindkét keze a fürdőzés ellenére fertőző anyaggal szennyezett volt és a manikürözés következtében keletkező hámrepedéseken át a fertőző anyag az irha rétegbe jutott, A felperesnő ügyvédje előterjesztette azt a kérelmet, hogy a bíróság kérje ki a legfelsőbb igazságügyi orvosi fórum, az igazságügyi orvosi tanács szakvéleményét is ebben a perben, mert szerinte az eddig meghallgatott orvosszakértők véleménye a köztapasztalattal és az okszerűséggel is ellenkezik. A törvényszék azonban ezt az indítványt elutasította és ítéletet hozott, amely úgy szól, hogy a bíróság a felperest keresetével elutasítja és őt kötelezi 240 pengő perköltség megfizetésére. Az elutasító ítélet megokolásának lényege az, hogy a felperes maga sem állította a per során, hogy kézápolás közben a manikűrös kisasszony az ujjaiba belevágott volna és ilyen körülmények között az orvosszakértők véleményére való tekintettel a bíróság nem észlelt olyan kétségtelen és döntő bizonyítékot, amely igazolta volna, hogy a felperesnő ujjainak megbetegedése csakugyan a manilmrözés következménye lett volna. Űj rend a Községi Temetkezési Intézet szükségleteinek beszerzésénél A beérkezett versenytárgyalási árajánlatok a múltévá színvonalon mozognak
