Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-03-11 / 10. szám

8 Budapest, 1936 március 11 Alapításának huszonötödik évfordulóját a FŐVÁROSI HÍRLAP szeptember havában nagyszabású jubileumi szám kiadásával teszi emlékezetessé, amelyre már most felhívjuk előfizetőink és olvasóink figyelmét. L4 ELŐFIZETÉSI ÁR: félévre.................................................................12 pengő, egész évre............................................................24 pengő. Tisztelettel felkérjük a hátralékos előfizető­ket, hogy az előfizetés megújításáról mielőbb gondoskodni szíveskedjenek Szendy polgármester előadása a közigazgatási továbbképző tanfolyamon Budapest háztartásáról és a főváros és a vidék egymásrautaltságáról. A bel­ügyminisztérium közigazgatási továbbképző tan­folyamán pénteken Szendy Károly polgármester tartott előadást Budapest háztartásáról. A polgár- mester a milliós főváros kifejlődésére való történeti visszapillantás után négy részben ismertette a fő­város gazdálkodásának szerveit. Az első részben foglalkozott a főváros kezelése alatt álló vagyon ke­zelésére és nyilvántartására vonatkozó szabályok­kal. A második részben a háztartási alap, valamint az üzemek költségvetéseivel és zárszámadásaival foglalkozott. A harmadik részben a főváros hitel- műveleteit és beruházó programját, a negyedik részben pedig az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat ismertette. Előadása végén kiemelte, hogy a főváros a maga gazdasági hatalmából sokat köszönhet az országnak, de viszont a főváros gazdasági erőforrá­sait és lakosságának fogyasztóképességét adja az országnak. Ebben a kölcsönhatásban az ország és a főváros olyan gazdasági javak kitermelését teszik lehetővé, amelyek alapját képezhetik egy jobb kor­szaknak, egy boldogabb jövőnek. . Zichy Gyula érsek a mohácsi emléktemplomért. Ebben az évben lesz 410-ik évfordulója a mohácsi csatának. Azóta minden magyarnak zarándokhelye a gyászos csatatér, nincs azonban a gyászos harc­mezőn, sem pedig Mohács térségein olyan emlékmű, amely méltó lenne Mohács hőseihez. Zichy Gyula gróf kalocsai érsek most. mint Tömöri Pál utóda fordul Magyarország minden rendű és rangú népé­hez, hogy a II. Lajos király emlékére a mohácsi csatamezőn emelendő templom megvalósításához adományaikkal jármijának hozzá. Adományok a postatakarékpénztár 58.357. számú csekkszámláján küldendők az emióktemplomra. RIIBOHIIIflllBBDSlBIBflEftSEIDEBBQEQBBIIIIBEIMIMIIIII CtfiC Salamon Géza tanácsnok a tüdőgondozó intéze­tekről. A szakemberek és a közönség figyelmét egyaránt kiérdemli Salamon Géza dr. tanácsnoknak, a közegészségügyi ügyosztály vezetőjének rendkívül érdekes tanulmánya, melyet a Városok Lapja leg­utóbbi számába írt a főváros tüdőbeteg gondozó in­tézeteinek működéséről. Ismerteti azt a nagy ered­ményt, melyet a főváros elért azóta, hogy a Lévai- utcában 1917-ben meguyilt első tüdőbeteggondozó mellé 15 év alatt még kilencet állított fel és eze­ket az intézeteket kiegészítette a központban épült fekvőcsarnokkal. Beszédesen illusztrálják a hatal­mas fejlődést az értékes tanulmány keretébe illesz­tett kimutatások. Az egyikből megtudjuk, hogy a tüdőbeteggondozók sokágú működési keretében 1930- ban az összes rendeiesek, kezelések, vizsgálatok és látogatások száma 189.880 volt. Ez a szám 1935-ben d03.429~re emelkedett, míg a tizenöt év alatti időben ■megközelíti a kétmilliót. A másik kimutatás az inté­zetek betegsegélyzésének fejlődéséről számol be és itt látni kell, hogy a tüdőgondozók nemcsak a prevenció és gyógykezelés munkáját végzik, hanem — bár nehézségekkel küzdve — szociális tevékenységet is fejtenek ki gyógyszer, élelmiszer és betegsegélye­zés formájában. Ez a segélyezési szám 1930-ban 6523 volt, az elmúlt évben pedig 38.560. Mindez a mun­kát és az áldozatokat jelenti, az eredményről pedig az a plasztikusan összeállított grafikon számol be, amely szerint a tbc.-s halálozási arány szám a főváros­ban 1918-ban í.23 voll és 1934~ben 1.03-ra zsugorodott össze, jóval lejebb szállva az országos arányszámon, amely pedig 1918-ban sokkal kedvezőbb volt, mint a fővárosé, hí agyon figyelemreméltók azok a megálla­pítások, amelyeket a vidéken megalkotott tüdőgon hozásról tesz Salamon Béla dr., aki lelkes ügyszere­tetét és gondosságát a vidék felé is fordítja, mert a lüdővész elleni küzdelem igazi eredményét csak az országos együttműködéstől várja. Várospolitikai vitaülés. A Nemzeti Egység Párt­jának V. kerületi szervezete a Lipótvárosi Polgári Kaszinó dísztermében társasvacsora keretében foly­tatta közérdekű kerületi várospolitikai vitaülését. Az ülésen megjelentek Bessenyey Zénó, a Közmun­kák Tanácsának elnöke, a tanács több tagjának élén, Vadon Géza kerületi h. elöljáró, valamint szá­mos közéleti előkelőség. Krompaszky Miksa kerü­leti pártelnök megnyitója után Varannai István al- elnök vezetésével indult meg a vita, amelynek so­rán felszólaltak: Lajkó Pál, Fodor Lajos, Kossányi Lezső, Fényes László, Szombathy Kálmán és Dunay Béla, akik mindnyájan a kerület aktuális problé­máit tették szóvá és sürgős lépéseket kértek az ide­genforgalom fellendítése érdekében. A felszólalások után Bessenyey Zénó, aki a kerületnek országgyű­lési képviselője, ismertette a NÉP várospolitikai programját. Negyvenéves hírlapírói jubileum. Vasárnap este a Központi Sajtóvállalat lapjainak munkatársai összegyűltek a Pátria-klubban, hogy köszöntsék Lu­kács Gusztáv Jenő dr.-t negyvenéves újságírói ju­bileuma alkalmából. Az ünnepségen résztvettek az újságíró-intézmények vezetői, a közgazdasági élet kiválóságai és nagyszámban az ünnepelt jóbarátai és tisztelői. Baranyay Lajos, a KSV vezérigazgatója, majd Tóth László dr., a Nemzeti Újság főszerkesz­tője, Márkus Miksa udvari tanácsos, Berkes Róbert dr. kormányfőtanácsos, a Központi Sajtóvállalat igazgatója és Kallós János, a Pesti Tőzsde főszer­kesztője üdvözölte Lukács Gusztáv Jenőt, aki meg- hatottan mondott köszönetét a szereucsekívánatokért. Keszthelyi problémák. Lendl Adolf dr., a Székes- fővárosi Aidáikért volt tudós igazgatója, aki néhány év óta Keszthelyen lakik, „Keszthelyi problémák“ címmel érdekes könyvet írt, amelyben Keszthely vá­rosrendezési, idegenforgalmi, múzeumi, iskolai és gazdasági kérdéseivel foglalkozik. Tudományos ala­pon, de egyúttal vonzó és színes modorban ír Keszt­hely és a Badátoh nagy kérdéseiről^ foglalkozik Keszthely vízmüvével és ezzel kapcsolatban a szenny­víz mezőgazdasági hasznosításával. Az építendő nagyszálló, az idegenvonzó látványosságok sorában a Balatoni Múzeum állandósítása, balatoni acpiárium létesítése, kilátótorony éls sok más érdekes ötlet sze­reped1 a könyvben. A múzeum kertjének és a város­ligetnek kialakítás^, állami polgári fiúiskola, keres­kedelmi iskola, gyakorlati kertésziskola kérdései kö­vetkeznek ezután, majd városrendezési tervekkel foglalkozik, amelyeket a jövő zenéjének nevez ugyan, de amelyek mindenlcéppen méltóak a figye­lemre és a megvalósításra. Hévízfürdő fejlesztése érdekében is vet fel terveket s végül utal arra a lidércnyomásra, amely a város jelene fölött lebeg. „Ennek a magva — mondja — a szűk látókörben mozgó helyi gondolás, -amely Keszthely fellendülé­sétől félti Hévíz boldogulását. Pedig Keszthely vá­rosát fejleszteni kell és emelni, hogy vele együtt Hévíz-fürdő gazdagodjék. A lidércnyomást és a benne rejlő balhiedelmet kell elűzni és a helytelen üzletpolitikát megszüntetni. Ez volna a megoldásra váró első problémája Keszthelynek.“ A vizum-rendszer reformja és más idegenfor­galmi problémák. Nagy érdeklődés mellett tartotta meg a Magyqar Idegenforgalmi Érdekeltségek Szövet­ségé gyűlését, amelyen a kormány és főváros kép­viselői is megjelentek. Tasnády-Szüts András elnök a megnyitó beszéde után báró Madarassy-Beck Gyula dr. előadó megállapította, hogy az idegen­Március 12 és 15-én délután ffél 3 órakor Ügetőverseny Nem felelős a főváros a járdára festett hir­detésekért Néhány esztendeje divatba jött, hogy külön­böző cégek áruikat a járdákra, főként az aszfaltra festett hirdetéssel propagálják. A nyáron történt, hogy özv. Antal Pálné takarítónő ilyen aszfaltra festett hirdetésen elcsúszott. Tönkrement a ruhája, de ezenfelül komolyabb sérüléseket is szenvedett, úgy hogy kártérítést követelt Budapest székesfővá­ros közönségétől. Mivel a főváros követelésének jo­gosságát nem ismerte el, az asszony pert indított, amelynek során 1000 pengő kártérítésen felül le­csökkent munkaképessége folytán még havi 80 P baleseti járadékot is követelt. A tárgyaláson a fő­város képviseletében eljáró tiszti ügyészség a ke­reset elutasítását kérte és védekezésül előadta, hogy a járdára festett hirdetések nem a főváros üzleti vállalkozásának keretébe tartoznak. A fővárosnak az ilyen hirdetéseknél csak az a sze­repe, hogy hirdető vállalata útján engedélyt ad különböző vállalkozóknak, hogy a gyalogjárókra hirdetéseket fessenek és az engedély után közterü­let i használati díjat szed a főváros. Mészáros Béla dr. kir. törvényszéki biró bizo­nyítási eljárást rendelt el ebben az ügyben, amely­nek során beigazolást nyert, hogy a felperesnő akkor esett el, amikor egy ilyen hirdetést eltávolítani akartak. Ez az eltávolítás úgy történik, hogy valami maró folyadékkal leöntik a hirdetés szövegét, mire az rövid idő múlva nyomtalanul lekopik az aszfaltról Minden valószínűség amellett szól, hogy a fel­peresnő a frissen felöntött maró folyadékon csú­szott el és így szenvedte a panaszolt sérüléseit. A bizonyítási eljárás befejezése után a törvény­szék elfogadta a tiszti ügyészség jogi érvelését és az asszonyt kárigényével elutasította. Az ítélet indokolása szerint a járdahirdetések nem a főváros üzleti vállalkozása, azok nem is a fővá­ros érdekeit szolgálják és e hirdetések elhelyezése és azok eltávolítása egyáltalán nem tartozik a fő­város, sem pedig hirdető vállalatának ügykörébe. Ilyen körülmények között a főváros kártérítési felelősségét megállapítani nem lehet. forgalom nagy konjukturában van, úgy, hogy 27— 30 millió pengőt hoz évente az országnak. Helytele­níti a vizűm körüli rendszert. A múlt évben 40 szá­zalékkal emelkedett az angol vendégek száma, de mégis csak próbaképpen szüntették meg a vízumot. Az amerikaikkal szemben is bürokrata játék folyik ezen a téren. Mindössze 1,700.000 folyik be a vízu­mokból és ennek az összegnek háromötödét az utódállamok fizetik, vagyis főképpen magyar vé­reinket adóztatjuk meg. A Nemzeti Bank egyes in­tézkedései is reformokra szorulnak. Bársony Oszkár olcsó tranzitó-vizum tervét veti fel. Gyömrey Sán­dor dr. túlzottnak tartja azt a számítást, hogy ná­lunk az idegen napi 40 pengőt költ. Válkay Berta­lan dr., a kereskedelemügyi minisztérium osztály­főnöké kijelenti, hogy o hatóságok is meg akarják szüntetni a vízumot. Balkányi Kálmán dr. felszóla­lása után Gundel Károly tartott előadást a vendég­látó ipar nehéz helyzetéről. Tüske Jenő dr. a Máv. kedvezményeiről, Németh Aladár a szállók helyzeté­ről, Tausz Béla dr. egyes külföldi államok ellenünk irányuló intézkedéseiről emlékezett meg. J”f 1 v :ORRÓ ÉS EPPSTEIN BŐRKÜLÖNLEGESSÉGEK ÉS TENGERI SZIVACSOK 11., DOHÁNY-UTCA 22/24. SZ. TELEFON: 40—6—61. M A Y IMRE építőmester BUDAPEST, V., LIPÓT-KÖRÜT 29. SZ. 1 TELEFON: 22-1-S5. ti AVI3SM8S I BUAS festékgyár és ásvány érié mfi- 1 DlltfFíf IflnliV vek> éPítési uiyasrok 6s T®- j RUüLEl wratlU» gyészett termékek raktáré jj Központi iroda : Budapest, V., K Almán-utca 22. sz. 1 Telefonszám : 23—0—83. • Alapíttatott: 1812 I 259 Lantos Mihály 4-pltSmastaw V„ Váczl-üt 34. — Telefont 93-6-32 FÉNYMÁSOLÓ-INTÉZET I renumásoió és másolópapírok MAGYAR VEGYKÉSZITMÉNYÜ PAPÍRGYÁR OSERJAKAB BUDAPEST, VI., Ó-UTCA 49. SZ. TELEFON i 2«—8—90. Alapíttntott. 189S­»•■■■■■■■■■■■■■■■'■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a

Next

/
Oldalképek
Tartalom