Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-02-05 / 5. szám
Budapest, 1936 február 5 jjcmú^FJÜmírp SZÍNES vitrin AZ ÖRÖMÜNKET, hogy a világ legkedvesebb hercegéből a világ leghatalmasabb uralkodója lett, egy kis szomorúsággal vonja be a gondolát, hogy nem jön többé el hozzánk felüdülni a budapesti charme-ba, amelybe olyan pompában tudott beleilleszkedni a „charming prince“. De talán mégis... Budapest nem az a város, amely egykönnyen le tudna mondani arról, akit megszeretett. El kell jönnie, hiszen uralkodásának első programja, hogy nekivág a nagyvilágnak és meglátogatja a brit világbirodalomhoz tartozó országokat és domíniumokat. Elmegy mindenhová, ahol az angol koronának valami vagyona van. India, Kanada, Ausztrália, a Polinéziai szigetek, Egyiptom, Gibraltar, Malten és a domíniumok hosszú sora ez a vagyon — és Budapesten egy fekete úszónadrág és egy fehér fürdőköpeny. Mikor először járt Budapesten, ellátogatott a Gellért-fürdőbe is. A búcsúzáskor félretették az úszónadrágját és a fürdőköpenyét s amikor másodszor is eljött hozzánk, a fürdőtrikó és a köpeny mint saját vagyona várt reá. — Legközelebb visszajövök — mondta a második búcsúzásnál s természetesen újból éltették a fürdőkellékeket. Közben a világbirodalom ura lett VIII. Edvárd s a trikó és a köpeny pedig királyi vagyon, amelyet megillető tisztelettel egy kis szekrénybe helyezett a Gellért igazgatósága, a szekrény kulcsát pedig megőrzésre átadta Szendy Károly polgármesternek. Az országok és domíniumok mellett Budapesten is vagyona van VIII. Edvárdnak: a fekete trikó és a fehér köpeny a Gellértben. De mellé a kis szekrénybe annyi magyar szeretet van bezárva, hogy felér egy domíniummal. Csak ötlet, csak álom. De a budapesti szív miért ne álmodná végig a szép álmot, amelyben Szendy polgármester előveszi a kulcsot, mert VIII. Edvárd eljön a vagyonáért és magára ölti, hogy megfüröd- jön a Gellértben. # BUDAPEST nagyon nehezen tud lemondani arról, amit megszokott. Néha azonban későn eszmél rá arra, hogy szeretett valamit, néha csak akkor, amikor már késő. Itt van most a József-téren a régi, hires vendéglő, a „Blumenstock!Valaha nagy divatbem volt, el se tudtuk képzelni, hogy Budapest megtudna lenni nélküle. Azután más vendéglők felé fordult a szerelem s a Blumenstöckl — anélkül, hogy megérdemelte volna — kiment a divatból. Kiment anyagira, hogy Posch Károly, a vendéglős, bezárta. Valóságos méltatlankodás fogadta a hírt. Micsoda keayélettelen üzletember ez a Pósch: megszünteti a Blumenstöcklt, amely tulajdonképpen nem is az övé, hanem mindannyiunkké, a főváros tartozéka 16í0. óta. Micsoda múltja van, milyen nevezetes emberek itták az igazi bajor sörét és ették a pörköltjét. A régi emlékek muzeypia volt ez a vendéglő, amelyet meg kellett volna őrizni. És ez a Posch most egyszerűen lehúzza a rollót. Ez a Posch . , . Maga is élő leltári tárgy egy régi vendéglős dinasztia családi múzeumából. Nálánál senki se tudja jobban, hogy mi vole a Blumenstöckl a fővárosnak is, de meg neki is. Miközben lehúzta a rollót, bizo- nyosan könnybe lábadt a szeme: siratta a letűnő régi életet és — az eltűnt ezreseket, amelyeket a Blumenstöcklre utóbb ráfizetett. AZ ÉLET pedig rohan tovább. Új kocsmák, új divatok hódítanak. Hogy mivel, az az üzletnek olyan titka, amelyet szabályokba foglalni nem lehet._ Néha a patina vonz, néha az ultramodern beállítás. Az ötlet, amely megállít. A minap az Andrássy-úton állított meg ez a titokzatos valami, amiből az üzlet lesz. A Körút tájékán — a régi, elfáradt bolt helyén — új helyiséget csinosítanak. Az ajtó felett ideiglenes cégtábla ezzel a felírással: I ÁLLATORVOSI RENDELŐ. Kutyafürdő — Fogászat — Kozmetika. Hát nem kell megállni? Mulatni és elcsodálkozni egyszerre? A kutyafürdő is kuriózum volt valaha, ma már sokkal természetesebb, mintha például az Angyalföldön emberfürdőt állítana valaki. Azon sokkal jobban csodálkoznánk. De a fogászat! Hozzáképzelve a pacienst a, támlás székben, amint vicsorít a doktorra, ha' nem elég jól érzéstelenít, mint ahogy olyan esetekben mi is vicsorítani szoktunk. És hozzáképzelve egy találkozást, amikor gyanútlanul nyitunk be egy előszobába és a lábunkszárába kap a házi kedvenc. — Fáj a plomba a Mukinak. A csúnya doktor az oka — vigasztal a ház asszonya s úgy érezzük, mintha a fogorvos harapott volna meg. De mindezek tetejébe a kozmetika! Bobi megy- színre rúzsozott szájjal, Zsuzsa kihúzott szemöldökkel, Foxi négusbarna arccal, Csibi kisütött szempillával! . . . Kinek gratuláljunk modern női pompájához? Zsuzsinak, a daxlinak, vagy Csibinek, a ház úrnőjének? Hát nem kell megállni az Andrássy-úti üzlet előtt? Zári ülésen tárgyalják a kórbonctani intézet és a közkorházak együttműködését Egerváry libsr megokolja: miér! vették le a közegészségügyi bizottság napirendjéről a kérdés! A közegészségügyi bizottság legutóbbi ülésének tárgysorozatában a többi között a következő pont szerepelt: A székesfővárosi közkórházakból hullák oktatás céljaira leendő átengedése az egyetemi kórbonctani intézet számára. A sajtóban és a hivatalos tényezők előtt feltűnést keltett, hogy az előterjesztést Egerváry Tibor dr., a bizottság tagjának indítványára levették a napirendről. A napirendről való levétel nem jelenti azonban az ügy pihentetését, mert — mint értesülünk, — már a legközelebbi napokban a kérdés egy zártkörű bizottság elé kerül, amelyben az illetékes fővárosi tényezők mellett a kultuszminisztérium, a belügyminisztérium és az egyetem képviselői is résztvesznek. Kérdést intéztünk Egerváry Tiber dr. orvoshoz, a NÉP közegészségügyi bizottságának elnökéhez, hogy mi késztette indítványánál]! megtételére. A következő érdekes és az egész nagyfontosságú kérdést átvilágító magyarázatot kaptuk tőle: — A szóbanforgó előterjesztésnek napirendről való levételével több fontos érdeket kívántam szolgálni. Elsősorbna a szakszerű orvosi szempontot tartottam szem előtt, minthogy az egyetemi oktatással összefüggő, legsúlyosabb alapkérdésről, a kórbonctanról van szó. — Évtizedek óta az orvosképzés alapja a kórbonctan tudományos és gyakorlati tanítása, illetve elsajátítása. Semmelweiss Ignác doktori értekezésében megállapítja, hogy a modern orvostudomány sohasem várt nagy fellendülésének alapja a kórbonctan. Magyar viszonylatban elegendő rámutatni arra, a kórbonctan jelentőségét igazoló tényre, hogy például Scheithauer Gusztáv professzor kórbonctani tanársegédei közül többen kerültek egyetemi tanszékre, mint világviszonylatban is kiváló professzorok: Dolling er Gyula, Preisz Hugó, Buday Kálmán, Schaffer Károly, Hutyra Ferenc stb. Jelen klinikus professzoraink egész sora sok éven át működött kórbonctani intézetekben: Nékám Lajos, Vere- bélyi Tibor, Bakay Lajos és mások. —^ Nemcsak elméleti, de a klinikai orvosmunkának is eredményt Ígérő sikere a kórbonctan tudása, miért is kiváló orvosprofesszoraink klinikai alkalmazásnál helyesen részesítik előnyben azokat a fiatal orvosokat, akik kórbonctani intézetekben éveken át működtek. „A kórbonctan az a lépcső az orvostudományok templomához, — mondta Scheithauer professzor, — amelyet nem lehet a megbotlás veszélye nélkül átugrani.“ A székesfőváros közönségének egészségét szolgáló és védő orvosok kevés kivétellel a, budapesti egyetem kitűnő kórbonctani kiképzésével nyerték el diplomájukat. A székes- főváros közkórházi proseeturáinak főorvosai egytől egyig az egyetemi kórbonctani intézetek neveltjei és itt szereztek egyetemi magántanári képesítést. A Pázmány-egyetemen tanuló orvosnövendékek közül kerülnek ki a székesfőváros közkórházainak gyakornokai, egész orvosi személyzete és kiváló főorvosai. Nem közömbös tehát, sőt elengedhetetlen szükségesség, éppen a főváros közönségének érdekében, hogy a legalaposabb kórbonctani kiképzésben részesüljenek. Ezért változatos boncolási anyagra van szüksége az egyetemnek. Ezt a kisebb ágyszámmal bíró klinikák nem biztosíthatják, mert a tanítási érdekek szempontjából egyoldalúdban megválasztott beteganyag felett rendelkeznek. Tehát I a közkórházak boncoló anyagát az orvosi egyetemi oktatás nem nélkülözheti. — Másodsorban említem azokat a szempontokat, amelyek a közönség érdekeit szolgálják. Nem ismétlem, hogy az orvosok ismereteinek, vizsgálatainak és gyógyító módjának gazdag alapját a kórbonctan nyújtja. Az orvos többek között a boncolások alkalmával retrospektív alapon állítja össze kritikáját gyógyító tevékenysége, esetleg tévedése felett s az ebből nyert tanulság főleg a közönség érdekét szolgálja. — A laikus közönség emberileg érthetően idegenkedik a boncolástól, az átlagon felül emelkedő gondolkozást! emberek azonban tudják, hogy a mai boncolás a balzsamozásnak megfelelő, avagy sokszor egy hasmetszés beavatkozásánál többet nem jelentő orvosi ténykedés. Az intelligens közönségnek tudnia kell, hogy a boncolás alkalmával számtalan esetben^ szerezhet az illető család hasznos felvilágosítást, útbaigazítást arra nézve, hogy milyen esetleges betegségektől, avagy az elhunyttal közös alkati rendellenességektől eredő betegségektől kell a család hátramaradott tagjait védeni és óvni. Balogh Ernő, a Pázmány-egy etem kórbonctani intézetének kitűnő igazgatója figyelmeztet: „Mortui vivos docent.“ Csakugyan: a halottak tanítják az élőket. Egy kórboncnok a kórház, illetve a klinika ellenőre. — A bizottsági ülés elé terjesztett rendelet-tervezet a fenti intenciókat honorálja ugyan, de a keresztülvitelét nehezíti meg, illetve teszi lehetetlenné. A hulla, vagy részeinek szállítási költségeit a csekély dotációval rendelkező kórbonctani intézet nem tudja fedezni. Esetenkint hét pengő szállítási költséget megfizetni képtelen. Azonkívül a tervezet figyelmen kívül hagyja azt a körülményt, hogy eddig a vezető kórboncnokok személyes ismerettsége és barátsága volt alapja a múltban és alapja ma is a boncolási anyag beszolgáltatásának. — Mindenki, — szakemberek és nagyközönség, — számára megnyugtató, hogy a közegészségügyi bizottság egyhangúlag hozzájárult e fontos kérdés szakszerű és teljes megoldását célzó indítványomhoz, nevezetesen: hogy a bizottsági orvos-tagok és az egyház képviselője mellé, Salamon tanácsnok elnöklésével zártkörű ülésre meghívja az egyetem kórbonctan professzorát, a kultusz- és a belügyminisztérium kiküldöttjét, akik a főváros kórház-igazgató főorvosának, tiszti főorvosának és főügyészének bevonásával tárgyalják meg a rendelet-tervezetet. Így a kérdés elintézése tmy jogi, mint kegyeleti és egyházi, közegészségügyi, közoktatásügyi, közrendószeti, de mindenekelőtt orvostudományi szempontból teljesen kielégítő megoldásra tarthat számot. Nagy garanciája ennek Balogh Ernő professzornak és ifj. Wolff Károly, a székesfővárosi közkórházak igazgató-főorvosának, a kérdés leghivatottabb elméleti és gyakorlati művelőinek részvétele a szakbizottság munkájában. Avenarias Művek Különleges szigetelő anyagok, saválló ás nedvességálló festékek gyára Raktár és iroda : Budapest, MIL, Almásy-iér 10. Telefon: 431—38. Lantos Mihitip építőm esten V„ Vác&i-üt 34, — Telefont 93-6*52 „ESELGE“ SZELLŐZŐ BERENDEZÉSEK SCMIBAUER FERENC MAGÁNMÉRNÖK BUDAPEST, !!!., FÖLD-U. 51. TEL.: 62-2-06. I Tlsztátérossgy és Textíliiuiiadék kit. Budapest, XIV.. Francía-út 46, Tisztítórongyok legjobb kivitelben! Telefon: 96-1-76. SCHIFFER ARNIH KERETLÉC ÉS FAÄRUGYÄR BUDAPEST, VII, KIRÁLY-U. 79. TEL.: 44—4—85. FANCSALYFERENC közp. fűtés, vízvezeték, csatornázás és egészségügyi berendezési vállalkozó Budapest, XI., Horthy Mikiós-út 80 Telefon: 59—4—88 Tetőszerkezetek, textíliák lángmentesítését vállalja „L ION BRAN D“ lángmentesítőve! E9SNER GYULA drogéria laboratóriuma Budapest, VI, Andrássy-út 37. Telefon : 28—5—24. Tenczer Jozso f Budapestéin, Horánszky-u. 2 Telefon: 433-61 elektrotechnika! vállalata
