Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-02-05 / 5. szám
föi* A& />$&teák-vnatytyat Ji\dtu&zS'UMfytyZ<ztoxéi*y, diákakdá- föi slritecfövztik £uxépa .míc^nm-H-'^i &auíti /&&&<$&*& Mint ismeretes, a székesfőváros és Becs között a múlt esztendőben az osztrák-magyar kulturcsere-egyez- mény alapján jelentős közeledés történt. 1935 tavaszán az osztrák szövetségi főváros 500 középiskolás tanulója látogatta meg Budapestet és többnapon keresztül tanulmányozta a főváros nevezetességeit. Ezt a látogatást a múlt év őszén a székesfővárosi iskolák viszonozták és Felkay Ferenc dr. tanácsnok vezetésével hasonló számú diáik és diákleány utazott Becsbe. A két ország ifjúsága közötti kapcsolatokat a jövőben is ápolni fogja Wien és Budapest, nem elégszik meg azonban azzal, hogy csak Ausztriát illetően legyenek ilyen kapcsolatok, hanem kialakult elhatározása szerint más kultur- nomzetek meglátogatására is igyekszik módot biztosítani a diákságnak. Ennek az elhatározásnak konkrét megvalósulása következik be április elején. Londonban máris megtörténtek azok a megbeszélések, amelyek célja, hogy az ottani tanulóifjúság párszáz tagja középeurópai utazás során a magyar székesfővárost is meglátogassa. A Fővárosi Hírlap munkatársa ezzel kapcso latban beszélgetést folytatott Felkay Ferenc dr. tanácsnokkal, aki a következőket mondotta: — Az eddigi tervek szerint április 7-én körülbelül 300 felsőbb leányiskolái növendék érkezik az angol fővárosból Budapestre, hogy négynapon keresztül megismerje Budapest nevezetességeit. A diáklányok tanáraik vezetésével Milönvonajttal jönnek, iamely a budapesti látogatás befejezése után Wienen és Münchenen keresztül viszi őket vissza hazájukba. A polgármester ezt az alkalmat egyébként felhasználta arra, hogy a diáklányok budapesti látogatása alkalmából meghívja a londoni iskolaügyi hatóság, a Board of Education képviselőit is. Értesülésünk szerint az iskolaügyi hatóság szimpátiával fogadtd a székesfőváros előzékenységét és elhatározta, hogy a különvonaton három-négy vezető tagját elküldi Budapestre. Az angol diálányok kirándulását tizenkét napra tervezték és annak közvetlen célja a magyar főváros megismerése és tanulmányozása, de természetesen ki fogják használni az alkalmat .arra is, hogy a négynapos budapesti tartózkodás után Bécs legkiemelkedőbb látnivalóit és a bajor főváros világkirességeit is tanulmányozzák. A tanulmányi kirándulás összköltségei tizenkét font tizenkét shillinget fognak kitenni, ami magyar pénzben mintegy 250 pengőnek felel meg és figyelembe véve az óriási távolságot, továbbá azt, hogy ebben a költségben minden néven nevezendő kiadás bentfoglaltatik, nagyon méltányosnak mondható. — A székesfőváros természetesen mindent el fog követni arranézve, hogy az angol tanulók jól érezzék magukat Budapesten és alkajmuk nyiljék arra, hogy a rendelkezésükre álló napokban iá legalaposabban tanulmányozhassák szakszerű vezetés és tolmácsolás mellett intézményeinket. Valamennyien érezzük, hogy nemcsak idegenforgalmi, hanem elsősorban kulturális szempontból milyen nagyjelentősége van ezeknek a tanulmányi kirándulásoknak, éppen ezért arra törekszünk, hogy más országokkal is létesítsünk hasonló irányú összeköttetést. A dolog természetéből következik, hogy elsősorban a hozzánk közelebb fekvő államokra gondolunk, mert a mi pénzügyi helyzetünk nem is igen engedi meg még ezidőszerint azt, hogy nagyobb áldozatokat követelő tanulmányi kirándulásokat bonyolítsunk le. — Az elmúlt esztendőben az olasz miniszter- elnök űr kitüntető jóvoltából a gyermeknyaraltatási akció keretében alkalmunk nyilt arra, hogy középiskolai tanulóink nagyobb csoportját az olasz főváros mellett, Ostiában nyaraltassuk. Azok a tapasztaltok, amelyeket a tanulók ez alkalomból is szereztek, csak egyre jobban megerősíti bennünk azt a meggyőződést, hogy a velünk baráti viszonyban lévő államokkal a jövő érdekében határozott szükség van az ilyen tanulmányúinkra, amelyek révén az ifjúság közvetlen benyomások alapján ismerheti meg azokat a helyeket, amelyekről eddig csak tanulmánya során szerzett tudomást. — Ausztriából ebben az esztendőben is nagyobb számú diák fog hozzánk érkezni és e látogatást mi is viszonozni fogjuk, előreláthatóan a nyári nagy szünidőben. Megkezdték a Józsefvárosban a sikátor-dzsungel kiirtását A legújabb rendszerű parkváros tizenhat bérház tömbjében Az új beépítési módok során érdekes terveit állapított meg a főváros a Józsefváros egy tizenhat épületből álló, elhanyagolt tömbjének újjáépítésére. A Mátyás-tér, Erdélyi-utca, Teleki-tér és Szerdahelyi-utca határolja ezit a tömböt, amelyen most egy ház építésére kaptak engedélyt. Az egyetlen ház apropójából a főváros város- rendezési és magasépítési ügyosztálya elkészítette az egész tömb beépítési tervezetét, amely a lebontásira érett ingatlankomplexum közepére parkos csatlakozó udvari itr elő gyerekjátszótérrel, olyanformán, hogy a parkra mind a tizenhat épületből út vezet, viszont — s ez az újítás az eddigi csatlakozó udvarok rendszerében — a park nem lesz közterület, hanem az ingatlantulajdonosok birtoka marad teljes sikerrel, ha a belső, elavult városrészek újjáépítésére fogja ösztönözni az építtető tőkét. A régi építkezési mód a minél több lakás építésében kereste a jövedelmezőséget, a telkekre mélyen benyúló, szűk udvarokat épített, a maihoz képest kezdetleges igényeknek megfelelő higiéniával. S ezek a sötét, udvari lakások kielégítették a középosztályt is. Az idők folyamán azután ezeket a lakásokat mind alacsonyabbrendű közönség vette át, ajnelynek számára a háztulajdonosok a nagyobb lakásokat feldarabolva adták fci, másrészről a lakó zsúfolta, tele a lakáshoz mérten nagyszámú családtagjaival, vagy albérlőkkel és ágyrajárókkal. A régi, rossz építkezéshez tehát még hozzájárult az eredetinél jóval sűrűbb lakottság. Miután a házak jövedelmezősége ebben a helyzetben is még mindig megfelelő volt, bár a lakások egyre romlottak, a lakók egyre sűrűsödtek, és ahhoz az utcáról közlekedni nem lehet. Ennek az érdekes rendezési tervnek alkalmából érdemes belenézni abba a munkába, amelyet ezen a téren, egy új egészséges és modern Budapest felépítése terén a főváros folytat s amely akkor jár majd | A legfőbb sokszorosító gép 'S-eA/eén^rWlßk D. GESTETNER BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-UT 9 TELEFONS 10-2-20 a túlzsúfolt, öreg épületek lebontására és helyettük uj, modern bérházak építésére nem került sor, hanem az új, modern települések ezeken a városrészeken kívül keletkeztek. A régi házak lebontásának akadálya volt az is, hogy a legutóbbi esztendőkig a lebontott épületek helyére emelt új épületek adómentesség szempontjából hátrányosabb helyzetbe kerüllek a beépítetlen telkeken emelt épületeknél. Ezek a külsőbb részeken épült házak, amelyek a háború után keletkeztek, már a modern városrendezési elveknek megfelelően készült beépítési tervek szerint létesültek: a telektömböket csupán szegélyesen (Randbe- bauung) lehetett beépíteni, egyes mély telkeken udvarszárnyas nyúlvánnyal. A főváros minden alkalommal szigorúan résen volt, hogy városrendezési, egészségügyi és szépészeti sezmpontból modernül épített új Budapestet formáljon s beépítésre kerülő tömbökön. Az új beépítési mód előkészítésére hatalmas munkálatok folytak, amit a legapróbb részletére menő tervezetek összes térképek és számítások igazolnak. A levegőt és világosságot adó új beépítési mód szerint épült fel a Külső-lipótváros és a Lágymányosnak a háború után beépült, hatalmas területe. Ez a szegélyesen történő építkezés úgynevezett csatlakozó udvarok köríil történik. Az építésügyi szabályzat előírása szerint az épülettömbök középrészén fennmaradó csatlakozó udvarok a telekhatáron csupán áttört kerítések állíthatók s ez az előírás lehetővé teszi, hogy az egyes tulajdonosok által létesített udvarkertek egységes zöld felületté olvadjanak össze. A legújabb adómentességi rendelet az udvarszárnyak létesítését lehetetlenné teszi s ennek következtében a csatlakozó udvarok belső képe még előnyösebben megváltozott, úgy, hogy a belső udvar területét nem bontják meg többé az egyes benyúló udvari szárnyépületek. Mindezideig megoldatlan és elhanyagolt kérdés volt a belső, elavult városrészek szanálása, Az építkezésben elhelyezkedni kívánó tőke csupán a már egészségesebb beépíthető telkek iránt érdeklődött és figyelmen [kívül hagyta -a város belterületén kínálkozó építési lehetőségeket. Az egész főváros területére kiterjedő, általános adómentesség jelentős korlátozása a belső területek fokozottabb átépítését célozza ugyan, azonban az érdeklődések elriasztják a körúton belül fekvő területen lévő állapotot, vagyis a kietlen környezetet. Jogos a feltevés, hogy a környezet miatt egy-egy új épület hozama alatta marad a kijebb fekvő, de modernebb környezetben épült házakénál. Ezeknek a belső területeknek a szanálása csak lassú fejlődés révén várható. Nem kétséges, hogy a csatlakozó udvaros beépítésnek ezeken a területek való alkalmazása egészségügyi szempontból — a pénzügyi szempontok háttérbe szorítása révén is — kívánatos. Köztudomású, hogy a belső területek parkokban és nyilvános közterekben igen szegények. Önként kínálkozik tehát, hogy a többnyire nagykiterjedésű épülettömbök belső területén a csatlakozó udvarok kötelező parkozása által ezek a hiányok némileg pótoltatnának. Ezek a szempontok vezették a fővárost, amikor a Mátyás-tér, Erdélyi-utca, Teleky-tér és Szerdahelyi-utca által határolt telektömb beépítésénél belső parkterület létesítését javasolja, ami lehetővé teszi, hogy a telekiül aj donosok közös megegyezéssel, az egyes telkeken külön létesített, azonban kötelezően egységes nívón tartott parkterületeiket, tulajdonjoguk teljes fenntartásával, a kerítések eltávolítása által egyesítsék. Ennek a telek- tömbnek beépítés© „ úttörő terv szerint készül. Eddig ugyanis a nagy épülettömbök csatlakozó udvarai közterületekként szerepeltek, amelyekhez az utcáról közlekedést szolgáló köz vezetett, vagyis a telektömbök közepét elfoglaló parkos udvarokat a szegélyező épületekben nem lakó közönség is felkereshette. Ez a józsefvárosi parkudvar azonban zárt terület lesz a telektömb lakóinak használatára.- Eggyei több ok arra, hogy az első érdekes kísérlet követésre találjon. Amennyiben az építési tömbök belsejében parkok létesülnek, a létesítendő lakások értéke jelentősen emelkedni fog. Ez mindenesetre ellensúlyozza majd az építtető tőkének a környezet ellen támasztott aggályait, a belső avult modorban, elavult városrészekben. Kívánatosnak látjuk, bogy a főváros miindtöbb helyen létesítsen a belterületen ilyen belső parkokat, mert csak ezek révén remélhető, az egyes telek- tömbök szanálása a gyorsabb ütemű építkezés során. KARDOS JENŐ EGÉSZSÉGÜGYI BERENDEZŐ, KÖZPONTI FŰTÉS, VÍZVEZETÉK ÉS CSATORNÁZÁSI VÁLLALATA , Budapest, ¥1», Ó-u. 31. Tel.: 1i7“9-05 Beton, makadám, aszfalt felvágásához vegyen BÉRKOMPRESSORT LISKA JENŐ old. gépészmérnök, kompressor-bérbeadó Budapest. Xh. 9zürat-utca 5/7. Telefoni 59—3—96 MAGYAR KIR. ÁLLAMI VAS-, ACÉL- ÉS GÉPGYÁRAK Budapest, X., Kőbányaí-út 21, Lakóházak felszereléséhez a közismerten elsőrangú Teudloff-Dittrich- féle kivitelben gyártunk kézi- és eröhajtású és kútfelszorelési alkatrészeket, házi viz- ellátóberendezéseket, bor- és savszivatyúkat stb. Városok és egyéb közületek részére tűzoltósági, közegészségügyi és köztisztasági szereket, eszközöket és berendezéseket. Lakóházak, középületek stb. részére a legalkalmasabbak a liazai barnaszóntüzelésre szerkesztett Jobbágy-féle folytonógőkálykák.
