Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-01-08 / 1. szám

Budapest, 1936 január 8. jJomgottllíKiítf* A távozó és az új sajtófőnök Az új esztendő nagyfontosságú változást hozott a magyar sajtó életében, de ez a változás egyben politikai jellegű is. A miniszterelnökségi sajtóosztály éléről ugyanis eltávozott Antal István dr. államtitkár, akit a kormányzó még a múlt év április 18-án nevezett ki igazságügyi államtitkárrá. Antal István háromnegyed évig két hatalmas és felelősségteljes munkakörét együtt látta el, míg most megvált a sajtóosztály­tól. Helyét Mikecz Ödön dr., Szabolcs- és Ung- megyék volt főispánja foglalta el, akit a kor­mányzó, a miniszterelnök előterjesztésére, a miniszteri osztályfőnöki cím egyidejű alkahna- zása mellett miniszteri tanácsossá nevezeti ki. Antal Istvánnak a sajtóosztály éléről való tá­vozását pártkülönbség nélkül az egész magyar sajtó mélyen fájlalja. Három esztendőnél hosz- szabb ideig állt ezen a nehéz, bravúros munkát, tökéletes politikai érzéket követelő poszton. Antal István a magyar politikai történet legki­válóbb, legemlékezetesebb sajtófőnökei közé emelkedett, mert tudással, lelkesedéssel, oda­adással, politikai vezére iránt való tökéletes hű­séggel, a sajtó iránt olthatatlan nagy szeretettel szolgálta hivatását. Szinte azt mondhatnánk, hogy teljesen szakismeretek nélkül foglalta el helyét, amelyet most mint a sajtó legkiválóbb ismerője hagyott el. Távozásakor el kell mondanunk, hogy több volt a sajtófőnöknél: politikai faktor volt. Biztosra lehet venni, hogy ez a jövőben sem változik, valamint azt is, hogy Antal István a jövőben is a régi szeretettel viseltetik majd a magyar sajtó iránt. Utóda, Mikecz Ödön dr. miniszteri osztály­főnök, eddig mint közigazgatási szakember ví­vott ki magának előkelő és tisztelt nevet. Nagy, európai műveltsége, politikai tudása és elhiva­tottsága azonban garancia arra, hogy új és a legnagyobb fokú bizalmat feltételező poziciójában is nagy sikereket fog elérni. Széleskörű ismeretei, páratlanul előkelő, úri modora, nemes emberi tulajdonságai predesztinálják arra, hogy mint kiváló előde, ő is hamarosan olyan tökéletes hangszereléssel tudja majd a magyar sajtót ke­zelni, hogy a nemzetnek nagy kérdésekben való egységét mindenkor dokumentálni lehet a külföld előtt. Minden jel arra mutat, hogy az alkot­mányos élet legkényesebb instrumentuma, a sajtó, ismét kiváló kezekbe került. Álgyai-Huberí Pál — a Közmunkalanács új alelnöfke A kormányzó Álgyai-Hubert Pál dr. minisz­teri osztálytanácsost, a Fővárosi Közmunkák Tayiácsa alelnökévé nevezte ki. Ezzel a kineve­zéssel a mérnöktársadalom régi kívánsága telje­sült: a Közmunkatanács egyik vezető pozíciójába mérnökember került. Mindjárt hozzá tehetjük, hogy ezt a pozíciót a mérnöki kar egyik leg­kiválóbb tehetsége foglalta el, akinek nagy ké­pességeit többek között a Boráros-téri híd tervei és a Margithíd á/cépítési munkálatai hirdetik. Bessenyey Zénó dr., a Közmunkatanács elnöke, bizonyára örömmel üdvözli az új alelnököt, aki­ben nagy kezdeményezései terén kitűnő műszaki segítőtársat talál. A közmunkatanács új alelnöke 1894-ben Sze­geden született, mérnök családból. Atyja, mint miniszteri tanácsos, annak idején a földművelés­ügyi minisztérium országos vízépítési munkáinak irányításában vett részt. Tudásával már ifjúságá­ban magára venta a figyelmet. A Műegyetemen adjunktus lett és megszerezte a műszaki doktorá­tust. 1926-ban meghívták a kereskedelemügyi minisztériumba és a Boráros-téri Horthy Miklós- híd építésének megkezdésekor a kereskedelemügyi minisztérium úgy döntött, hogy a hidat Álgyai- Hubert Pálnak, a hídépítési szakosztály akkori fő­mérnökének tervei szerint építsék meg. Fabinyi Tihamér, mint kereskedelemügyi miniszter, a fiatal mérnököt bízta meg a híd építésének vezetésével. A Margithíd átépítési munkáinak kiviteli ter­veit is az ö vezetésével dolgozta ki a hídépítési szakosztály. FLésztvett az óbudai híd tervpályázat elbírálásában -és a híddal összefüggő városrende­zési tárgyalásokban is. Évek óta behatóan foglalkozott a modern városrendezés és a világvárosok közlekedési ügyei­nek tanulmányozásával. Mint előadó, résztvett s. vasbeton szabályzat kidolgozásában, amelyért a Magyar Mérnök- és Epítész-Egylet nagy ezüst­éremmel jutalmazta, tudományos és irodalmi mun­kásságáért pedig a Hollán-pályadij I. díjával tün­tette ki. Nevét az európai szakirodalomban is igen jól ismerik. Üj pozíciójában, amelyre minden tekin­tetben rátermett, sok alkalma nyílik, hogy kiváló szaktudását és európai! kultúráját érvényesíthesse. w r UZEMPOLITIKII ÉS RaCIONnUZaLAS Zsitvay Tibor: Híve vagyok a legmodernebb racionalizálásnak, de csak akkor, ka az egyet­len egy embernek sem veszi el a kenyerét Az üzempolitikai bizottság, amelyet legutóbb alakított meg a főváros közgyűlése, s amelynek el­nökévé Zsitvay Tibort választotta meg, január 8-án, szerdán délután 5 órakor tartja első, érdem­leges ülését. A napirend első tárgya a bizottság feladatkörének és munkatervének részletes meg­állapítása. Ennek alapjául szolgál Morvay Endre tanácsnoknak, az üzemi ügyosztály vezetőjének nagyszabású előterjesztése. Kiterjeszkedik ez a tanulrnányszerü előterjesz­tés az üzempolitikai kérdés egész komplekszumára és az üzemek körül felmerült kérdések történetére 1925-től kezdve, amikor Terstyánszky Kálmán kor­mánybiztos kezdeményezésére, de már Ripka Fe­renc kormánybiztosi működése idején a belügymi­niszter harminc tagból álló bizottságot küldött ki, hogy a székesfőváros üzemeit minden vonatkozás­ban megvizsgálja és javaslatot terjesszen e’ö arról, hogy az egyes üzemek fenntartása kívánatos-e és hogy az egyes: üzemek működésénél milyen irány­elveket kellene szemelött tartani. Ez volt az első rendszeres vizsgálat, amely a közüzemekkel be­hatóan foglalkozott. A bizottság vizsgálatának eredményét és javaslatait nyomtatásban is közre­adta. A. javaslatok egyrésze megvalósításra került, másrészük azonban nem jutott érvényesülésre. Ettől kezdve a közüzemek kérdése állandódéi foglalkoztatta a kormányt és a főváros vezetőségét, úgyhogy 1926-ban a közgyűlés az üzemek tanulmá­nyozására és a szervezeti kérdések kidolgozására bizottságot küldött ki. Ez a bizottság azonban csak azokkal az üzemekkel foglalkozott behatóan, ame­lyek az ipar és kereskedelem érdekei szempontjá­ból mint versenyttámasztó vállalkozások voltak te­kinthetők. Ennek alapján a közgyűlés, több üzemet beszüntetett, egyeseket korlátozott, többet pedig más üzemekbe beolvasztott. így szűntek meg az Első Magyar Szállítási Vállalat r.-t., a Fővárosi Faárugyár r.-t., a ruha- és cipőüzem, a konyhakert gazdaság, korlátozódott az Élelmiszerüzem tevékenysége, így olvadt be a Zöldség árusító üzem a Községi Élelmiszerárusító üzembe, a Szappanfőző üzem az Állategészségügyi telepbe, stb. Az egyre nehezebb viszonyok közé került ipar és kereskedelem nyomására 1930-ban újabb bizott­ságot küldtek ki, amelynek javaslata alapján meg­szüntették a Községi Műszerüzemet és Anyagrak­tárt, a Községi Gyógyszerüzemet, a Kátrányozó- és Bitumenező Telepet és felszámolták a Buda­pest—Gyöngyösvárosi Szénbánya Rt.-t. Ezeknek az üzemeknek működése azonban nem szűnt meg, hanem más, már meglevő intézményekbe ol­vadt be. így lett a Müszerüzemből Kórházi Köz­ponti Műszer- és Anyagraktár, a Gyógyszerüzem­ből pedig a Kórházi Gyógyáruraktár, végül a Kát­rány ózó Telepből az Anyagvizsgáló Intézettel való egyesítés után az Útügyi Intézet. Ezenkívül jelen­tékenyen korlátozta iái törvényhatóság egyes üze­meknek, különösen a Házinyomdának, Községi Élelmiszerárusító Üzemnek a működési körét, több háziipari műhelyt megszüntetett, vagy tevékenysé­gében nagyobb mértékbe korlátozott. Amint megállapítható, egyedül az 1925-ben, a belügyminiszter által kiküldött bizottság foglalko­zott minden vonatkozásban az üzemekkel, a ké­sőbbi bizottságok eljárásában azonban mindig az alkalmi szempontok, főképpen a kereskedelemnek és iparnak érdeke, jutottak érvényre. A mai nehéz pénzügyi viszonyok között, ami­kor a főváros szanálásával kapcsolatban mind­inkább az üzemekre terelődik a közérdeklődésnek súlypontja, — mondja előterjesztésében Morvay Endre tanácsnok — az üzempolitikai bizottság mű­ködésének ki kell terjednie mindazokra a terüle­tekre, amelyeken megfelelő megoldások segítségé­vel a mai helyzetnek javulása, a megtakarítás, a bevételek fokozása elérhetővé válik. A bizottság­nak mindenekelőtt meg kell állapítania azokat az intézményeket, amelyekre működését vonatkoztatja, vagyis meg kell állapítani, melyek azok a vállal­kozások, amelyek az üzem fogalma alá vonhatók. Idetartoznak elsősorban az önálló vagyonkezelési intézmények: az Elektromos Művek, Gázmüvek, Vízműi pk, a gyógyfürdők a Geáér^szállóval és az Ásványvízüzemmel, a községi élelmezési üzemek: az Élelmiszer Árusító üzem, Kenyérgyár, a Lóhús­üzem, ezenkívül a HirdetöválMlat és a Községi Te­metkezési Intézet. Idetartoznak továbbá a rész­vénytársaságok: a Budapest Székesfővárosi Közle­kedési R.-T. az Autóbuszüzemmel, és a Helyiérdekű Vasúttal, a Községi Takar ékpénztár r.-t a Vásár­pénztárral, a Kisipari Hitelintézet és a tétényi Ma­gyar Sertéshízlaló és Húsipari r.-t. Mindezekhez vonhatók még azok az intézmények, amelyek a községi háztartás keretében működnek, azonban tevékenységük jellegénél fogva Üzemszerű kezelést igényelnek. Ilyen a Házinyomda, a Köztisztasági Hivatal, a Csatornaüzem. r Mindenekelőtt megállapítandók az általános kérdések, ‘amelyek az üzemi gazdálkodás egész te­rületére vonatkoznak. A rendezésre váró kérdések között foglal helyet az üzemi alkalmazottak illet­ményeinek a rendezése, vagy legalább a rendezés­nél irányadó főbb elveknek a megállapítása is. Tár­gyalásra kell kerülnie a rokontermészetü üzemek között belső szerves kapcsolatok létesítésének, az esetleges egységes vezetésnek és az üzemek eset­leges egységes vezetési tervének is. Tárgyalásra kerülnek továbbá egyes üzemek közötti kapcsola­tok, mint amilyen például az Elektromos Müveknek és BESZKÁ.RT-nak közös kérdése az áramterme­lésnek és áramszolgáltatásnak miként való meg­oldásáról. Végül vannak olyan kérdések, amelyek az egyes üzemeknek különleges kérdései: az üzem vagyoni és pénzügyi helyzete, a belső üzemvitelnek racionalizálása és hasonlók. Ilyen különleges el­bírálásra való kérdések az Elektromos Müveknél az egyenáramú hálózat fenntartása, újabb áram- termelötelep megépítése, a tarifapolitika helyes alapelveinek a megállapítása; a Gázmüveknél fő­leg a mindinkább szélesebb keretben kifejlődő pro­pagandatevékenységnek és az ezzel kapcsolatos be­ruházások rentabilitásának a megvizsgálása, a köz­ponti igazgatás elhelyezésének a kérdése; a Víz­müveknél a jövőre váró feladatok figyelembevéte­lével a vízdíjaknak miként való megállapítása; a BESZKÁRT-nál a tarifa megállapításával kapcso­latos kérdések, az immobilitás megszüntetésére adódó megoldások. Mindezeknek és a bizottság működésének a megkezdése után a tárgyalások folyamán előrelát­hatóan még felmerülő egyéb kérdéseknek részletes, kimerítő letárgyalása, a helyes és célszeiü meg­oldásoknak a keresése vezethetnek csak el olyan javaslatokhoz, amelyek megvalósítása esetén a székesfőváros pénzügyi helyzetének nemcsak át­meneti, efemer jellegű megoldása várható, hanem amelyek révén sikerül eljutni a költségvetés egyen­súlyának hosszabb időre szóló megalapozásához és biztosításához. Mint Morvay Endre tanácsnok előterjesztéséből is látszik, rendkívül fontos feladat vár az üzempoli­tikai bizottságra, amelynek első ülését nagy figye­lem kíséri. Zsitvay Tibor, a bizottság elnöke ezt a működést így aposztrofálta: — A városháza közgyűlési terme az élet találkozása a közigazgatással s az üzemi igazga­tással, mert egy nagy főváros irányítása már nemcsak közigazgatási, hanem főleg üzemi munka is. Meg kell találnunk a módot, hogy az üzemek szerencsésebb kihasználásával sokban hozzájáruljunk a főváros pénzügyi gondjainak megszűnéséhez s egészen nyiltan megmondom, hogy híve vagyok a legmodernebb racionalizá­lásnak. Nekem azonban nem kell semmiféle ra­cionalizálási eredmény, ha az akár csak egy em­bernek is elvette a kenyerét vagy csökkentette a jövedelmét. JEW-YDBK csak akkor fordul hirdetésével a közönséghez, ha érdemes és érdekes produkciót jelenthet. Most PAUL GODWIN és zenekara vendégjátékát adjuk hírül, január 3-ikáfói minden délután és este. Godwin, Hubay Jenő tanítványa — mi ezt a Kegyelmes úr beleegyezésével közölhetjük LATH Y R U $ virágszalon Budapest, IV., Veres Pálné-u, ÍO — Tel.: 86-8-70 Jfáosxofufi, íscréjsvlragr, nüvény és foafii'u.szfrtt.HSnt&giességefr Városi tisztviselőknek 100/0 engedmény

Next

/
Oldalképek
Tartalom