Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-01-08 / 1. szám
Budapest, 1936 január 8. jJomgottllíKiítf* A távozó és az új sajtófőnök Az új esztendő nagyfontosságú változást hozott a magyar sajtó életében, de ez a változás egyben politikai jellegű is. A miniszterelnökségi sajtóosztály éléről ugyanis eltávozott Antal István dr. államtitkár, akit a kormányzó még a múlt év április 18-án nevezett ki igazságügyi államtitkárrá. Antal István háromnegyed évig két hatalmas és felelősségteljes munkakörét együtt látta el, míg most megvált a sajtóosztálytól. Helyét Mikecz Ödön dr., Szabolcs- és Ung- megyék volt főispánja foglalta el, akit a kormányzó, a miniszterelnök előterjesztésére, a miniszteri osztályfőnöki cím egyidejű alkahna- zása mellett miniszteri tanácsossá nevezeti ki. Antal Istvánnak a sajtóosztály éléről való távozását pártkülönbség nélkül az egész magyar sajtó mélyen fájlalja. Három esztendőnél hosz- szabb ideig állt ezen a nehéz, bravúros munkát, tökéletes politikai érzéket követelő poszton. Antal István a magyar politikai történet legkiválóbb, legemlékezetesebb sajtófőnökei közé emelkedett, mert tudással, lelkesedéssel, odaadással, politikai vezére iránt való tökéletes hűséggel, a sajtó iránt olthatatlan nagy szeretettel szolgálta hivatását. Szinte azt mondhatnánk, hogy teljesen szakismeretek nélkül foglalta el helyét, amelyet most mint a sajtó legkiválóbb ismerője hagyott el. Távozásakor el kell mondanunk, hogy több volt a sajtófőnöknél: politikai faktor volt. Biztosra lehet venni, hogy ez a jövőben sem változik, valamint azt is, hogy Antal István a jövőben is a régi szeretettel viseltetik majd a magyar sajtó iránt. Utóda, Mikecz Ödön dr. miniszteri osztályfőnök, eddig mint közigazgatási szakember vívott ki magának előkelő és tisztelt nevet. Nagy, európai műveltsége, politikai tudása és elhivatottsága azonban garancia arra, hogy új és a legnagyobb fokú bizalmat feltételező poziciójában is nagy sikereket fog elérni. Széleskörű ismeretei, páratlanul előkelő, úri modora, nemes emberi tulajdonságai predesztinálják arra, hogy mint kiváló előde, ő is hamarosan olyan tökéletes hangszereléssel tudja majd a magyar sajtót kezelni, hogy a nemzetnek nagy kérdésekben való egységét mindenkor dokumentálni lehet a külföld előtt. Minden jel arra mutat, hogy az alkotmányos élet legkényesebb instrumentuma, a sajtó, ismét kiváló kezekbe került. Álgyai-Huberí Pál — a Közmunkalanács új alelnöfke A kormányzó Álgyai-Hubert Pál dr. miniszteri osztálytanácsost, a Fővárosi Közmunkák Tayiácsa alelnökévé nevezte ki. Ezzel a kinevezéssel a mérnöktársadalom régi kívánsága teljesült: a Közmunkatanács egyik vezető pozíciójába mérnökember került. Mindjárt hozzá tehetjük, hogy ezt a pozíciót a mérnöki kar egyik legkiválóbb tehetsége foglalta el, akinek nagy képességeit többek között a Boráros-téri híd tervei és a Margithíd á/cépítési munkálatai hirdetik. Bessenyey Zénó dr., a Közmunkatanács elnöke, bizonyára örömmel üdvözli az új alelnököt, akiben nagy kezdeményezései terén kitűnő műszaki segítőtársat talál. A közmunkatanács új alelnöke 1894-ben Szegeden született, mérnök családból. Atyja, mint miniszteri tanácsos, annak idején a földművelésügyi minisztérium országos vízépítési munkáinak irányításában vett részt. Tudásával már ifjúságában magára venta a figyelmet. A Műegyetemen adjunktus lett és megszerezte a műszaki doktorátust. 1926-ban meghívták a kereskedelemügyi minisztériumba és a Boráros-téri Horthy Miklós- híd építésének megkezdésekor a kereskedelemügyi minisztérium úgy döntött, hogy a hidat Álgyai- Hubert Pálnak, a hídépítési szakosztály akkori főmérnökének tervei szerint építsék meg. Fabinyi Tihamér, mint kereskedelemügyi miniszter, a fiatal mérnököt bízta meg a híd építésének vezetésével. A Margithíd átépítési munkáinak kiviteli terveit is az ö vezetésével dolgozta ki a hídépítési szakosztály. FLésztvett az óbudai híd tervpályázat elbírálásában -és a híddal összefüggő városrendezési tárgyalásokban is. Évek óta behatóan foglalkozott a modern városrendezés és a világvárosok közlekedési ügyeinek tanulmányozásával. Mint előadó, résztvett s. vasbeton szabályzat kidolgozásában, amelyért a Magyar Mérnök- és Epítész-Egylet nagy ezüstéremmel jutalmazta, tudományos és irodalmi munkásságáért pedig a Hollán-pályadij I. díjával tüntette ki. Nevét az európai szakirodalomban is igen jól ismerik. Üj pozíciójában, amelyre minden tekintetben rátermett, sok alkalma nyílik, hogy kiváló szaktudását és európai! kultúráját érvényesíthesse. w r UZEMPOLITIKII ÉS RaCIONnUZaLAS Zsitvay Tibor: Híve vagyok a legmodernebb racionalizálásnak, de csak akkor, ka az egyetlen egy embernek sem veszi el a kenyerét Az üzempolitikai bizottság, amelyet legutóbb alakított meg a főváros közgyűlése, s amelynek elnökévé Zsitvay Tibort választotta meg, január 8-án, szerdán délután 5 órakor tartja első, érdemleges ülését. A napirend első tárgya a bizottság feladatkörének és munkatervének részletes megállapítása. Ennek alapjául szolgál Morvay Endre tanácsnoknak, az üzemi ügyosztály vezetőjének nagyszabású előterjesztése. Kiterjeszkedik ez a tanulrnányszerü előterjesztés az üzempolitikai kérdés egész komplekszumára és az üzemek körül felmerült kérdések történetére 1925-től kezdve, amikor Terstyánszky Kálmán kormánybiztos kezdeményezésére, de már Ripka Ferenc kormánybiztosi működése idején a belügyminiszter harminc tagból álló bizottságot küldött ki, hogy a székesfőváros üzemeit minden vonatkozásban megvizsgálja és javaslatot terjesszen e’ö arról, hogy az egyes üzemek fenntartása kívánatos-e és hogy az egyes: üzemek működésénél milyen irányelveket kellene szemelött tartani. Ez volt az első rendszeres vizsgálat, amely a közüzemekkel behatóan foglalkozott. A bizottság vizsgálatának eredményét és javaslatait nyomtatásban is közreadta. A. javaslatok egyrésze megvalósításra került, másrészük azonban nem jutott érvényesülésre. Ettől kezdve a közüzemek kérdése állandódéi foglalkoztatta a kormányt és a főváros vezetőségét, úgyhogy 1926-ban a közgyűlés az üzemek tanulmányozására és a szervezeti kérdések kidolgozására bizottságot küldött ki. Ez a bizottság azonban csak azokkal az üzemekkel foglalkozott behatóan, amelyek az ipar és kereskedelem érdekei szempontjából mint versenyttámasztó vállalkozások voltak tekinthetők. Ennek alapján a közgyűlés, több üzemet beszüntetett, egyeseket korlátozott, többet pedig más üzemekbe beolvasztott. így szűntek meg az Első Magyar Szállítási Vállalat r.-t., a Fővárosi Faárugyár r.-t., a ruha- és cipőüzem, a konyhakert gazdaság, korlátozódott az Élelmiszerüzem tevékenysége, így olvadt be a Zöldség árusító üzem a Községi Élelmiszerárusító üzembe, a Szappanfőző üzem az Állategészségügyi telepbe, stb. Az egyre nehezebb viszonyok közé került ipar és kereskedelem nyomására 1930-ban újabb bizottságot küldtek ki, amelynek javaslata alapján megszüntették a Községi Műszerüzemet és Anyagraktárt, a Községi Gyógyszerüzemet, a Kátrányozó- és Bitumenező Telepet és felszámolták a Budapest—Gyöngyösvárosi Szénbánya Rt.-t. Ezeknek az üzemeknek működése azonban nem szűnt meg, hanem más, már meglevő intézményekbe olvadt be. így lett a Müszerüzemből Kórházi Központi Műszer- és Anyagraktár, a Gyógyszerüzemből pedig a Kórházi Gyógyáruraktár, végül a Kátrány ózó Telepből az Anyagvizsgáló Intézettel való egyesítés után az Útügyi Intézet. Ezenkívül jelentékenyen korlátozta iái törvényhatóság egyes üzemeknek, különösen a Házinyomdának, Községi Élelmiszerárusító Üzemnek a működési körét, több háziipari műhelyt megszüntetett, vagy tevékenységében nagyobb mértékbe korlátozott. Amint megállapítható, egyedül az 1925-ben, a belügyminiszter által kiküldött bizottság foglalkozott minden vonatkozásban az üzemekkel, a későbbi bizottságok eljárásában azonban mindig az alkalmi szempontok, főképpen a kereskedelemnek és iparnak érdeke, jutottak érvényre. A mai nehéz pénzügyi viszonyok között, amikor a főváros szanálásával kapcsolatban mindinkább az üzemekre terelődik a közérdeklődésnek súlypontja, — mondja előterjesztésében Morvay Endre tanácsnok — az üzempolitikai bizottság működésének ki kell terjednie mindazokra a területekre, amelyeken megfelelő megoldások segítségével a mai helyzetnek javulása, a megtakarítás, a bevételek fokozása elérhetővé válik. A bizottságnak mindenekelőtt meg kell állapítania azokat az intézményeket, amelyekre működését vonatkoztatja, vagyis meg kell állapítani, melyek azok a vállalkozások, amelyek az üzem fogalma alá vonhatók. Idetartoznak elsősorban az önálló vagyonkezelési intézmények: az Elektromos Művek, Gázmüvek, Vízműi pk, a gyógyfürdők a Geáér^szállóval és az Ásványvízüzemmel, a községi élelmezési üzemek: az Élelmiszer Árusító üzem, Kenyérgyár, a Lóhúsüzem, ezenkívül a HirdetöválMlat és a Községi Temetkezési Intézet. Idetartoznak továbbá a részvénytársaságok: a Budapest Székesfővárosi Közlekedési R.-T. az Autóbuszüzemmel, és a Helyiérdekű Vasúttal, a Községi Takar ékpénztár r.-t a Vásárpénztárral, a Kisipari Hitelintézet és a tétényi Magyar Sertéshízlaló és Húsipari r.-t. Mindezekhez vonhatók még azok az intézmények, amelyek a községi háztartás keretében működnek, azonban tevékenységük jellegénél fogva Üzemszerű kezelést igényelnek. Ilyen a Házinyomda, a Köztisztasági Hivatal, a Csatornaüzem. r Mindenekelőtt megállapítandók az általános kérdések, ‘amelyek az üzemi gazdálkodás egész területére vonatkoznak. A rendezésre váró kérdések között foglal helyet az üzemi alkalmazottak illetményeinek a rendezése, vagy legalább a rendezésnél irányadó főbb elveknek a megállapítása is. Tárgyalásra kell kerülnie a rokontermészetü üzemek között belső szerves kapcsolatok létesítésének, az esetleges egységes vezetésnek és az üzemek esetleges egységes vezetési tervének is. Tárgyalásra kerülnek továbbá egyes üzemek közötti kapcsolatok, mint amilyen például az Elektromos Müveknek és BESZKÁ.RT-nak közös kérdése az áramtermelésnek és áramszolgáltatásnak miként való megoldásáról. Végül vannak olyan kérdések, amelyek az egyes üzemeknek különleges kérdései: az üzem vagyoni és pénzügyi helyzete, a belső üzemvitelnek racionalizálása és hasonlók. Ilyen különleges elbírálásra való kérdések az Elektromos Müveknél az egyenáramú hálózat fenntartása, újabb áram- termelötelep megépítése, a tarifapolitika helyes alapelveinek a megállapítása; a Gázmüveknél főleg a mindinkább szélesebb keretben kifejlődő propagandatevékenységnek és az ezzel kapcsolatos beruházások rentabilitásának a megvizsgálása, a központi igazgatás elhelyezésének a kérdése; a Vízmüveknél a jövőre váró feladatok figyelembevételével a vízdíjaknak miként való megállapítása; a BESZKÁRT-nál a tarifa megállapításával kapcsolatos kérdések, az immobilitás megszüntetésére adódó megoldások. Mindezeknek és a bizottság működésének a megkezdése után a tárgyalások folyamán előreláthatóan még felmerülő egyéb kérdéseknek részletes, kimerítő letárgyalása, a helyes és célszeiü megoldásoknak a keresése vezethetnek csak el olyan javaslatokhoz, amelyek megvalósítása esetén a székesfőváros pénzügyi helyzetének nemcsak átmeneti, efemer jellegű megoldása várható, hanem amelyek révén sikerül eljutni a költségvetés egyensúlyának hosszabb időre szóló megalapozásához és biztosításához. Mint Morvay Endre tanácsnok előterjesztéséből is látszik, rendkívül fontos feladat vár az üzempolitikai bizottságra, amelynek első ülését nagy figyelem kíséri. Zsitvay Tibor, a bizottság elnöke ezt a működést így aposztrofálta: — A városháza közgyűlési terme az élet találkozása a közigazgatással s az üzemi igazgatással, mert egy nagy főváros irányítása már nemcsak közigazgatási, hanem főleg üzemi munka is. Meg kell találnunk a módot, hogy az üzemek szerencsésebb kihasználásával sokban hozzájáruljunk a főváros pénzügyi gondjainak megszűnéséhez s egészen nyiltan megmondom, hogy híve vagyok a legmodernebb racionalizálásnak. Nekem azonban nem kell semmiféle racionalizálási eredmény, ha az akár csak egy embernek is elvette a kenyerét vagy csökkentette a jövedelmét. JEW-YDBK csak akkor fordul hirdetésével a közönséghez, ha érdemes és érdekes produkciót jelenthet. Most PAUL GODWIN és zenekara vendégjátékát adjuk hírül, január 3-ikáfói minden délután és este. Godwin, Hubay Jenő tanítványa — mi ezt a Kegyelmes úr beleegyezésével közölhetjük LATH Y R U $ virágszalon Budapest, IV., Veres Pálné-u, ÍO — Tel.: 86-8-70 Jfáosxofufi, íscréjsvlragr, nüvény és foafii'u.szfrtt.HSnt&giességefr Városi tisztviselőknek 100/0 engedmény
