Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-01-08 / 1. szám
Ö£S Budapest, 1936 január 8. 6 B3SKa*£a»H^35e£ö7 ^mhmfT/I^MÍp Az ui házbérrendelet Űj élelmiszerszállítási díjszabás lépett életbe % megdrágul a piac A sújtó tarifális rendelkezés ellen a főváros előterjesztéssel fordult a kormányhoz Irta: vágvecsei WELLISCH ANDOR, törv. bizottsági tag, a Közmunkatanács tagja Ha egy rendeletet évek hosszú sora óta tárgyalnak és hol a székesfővárosi közgyűlés nem fogadja el, hol iái kormány küldi vissza, hogy újból módosíttassák, ha már a rendeletnek csak a híre is ijedtséget kelt mindenütt és megelégedéssel nem találkozik sehol, az azt mutatja, hogy valahol valami hibának kell lennie. Már előre hallatszanak a vádak, hol az ellen, hogy a lakóknak akarnak kedvezni, hol pedig azért, hogy a háztulajdonos érdekeket kívánják honorálni. Pedig elfelejtik azok, akik már előre kritikát gyakorolnak, hogy a közéletben szereplő férfiaknak soha nem szabad egyoldalú érdekeket nézni, de mindenkor az egyetemes érdeket, a közt kell szolgál- niok. A lakbérrendelet — sajnos — mint nálunk majd minden ügy, a 'politika útjára siklott, aminek a következménye, hogy hiányzik sok tekintetben a kívánt tárgyilagosság. A politikusok számítása egyszerű: több a lakó, mint a háziúr, tehát oppor- tunusabb a többség mellé állni. Pedig a lakók jogos érdekeinek feltétlen védelme alatt sem szabad megfeledkezni arról, hogy a házbirtok a legnagyobb nemzeti vagyon, amelyet aa elpusztulástól meg keli menteni. És szem előtt kell tartani azt is, hogy a házbérjövedelem mily nagy mértékben járul hozzá az állami háztartás egyensúlyban tartásához. A mi fővárosunknak sohasem voltak mecénásai, akik nagy alkotásokkal gazdagították volna, de azok az úgynevezett „házbéruzsorások” építették fel Budapestet, tették naggyá, széppé és olyan hatalmassá, hogy ma a világvárosok között is első sorban van s akiket ma. — talán nem is a legaktuálisabb időben — ilyen szigorúan kell megrendszabá- lyozni. Pedig ép most a magángazdaság megmozdulását várjuk, az építkezéseket, hogy meginduljanak a gyárakban ©; gépek kerekei és munkához jussanak a rnunkátianoknak sajnos még mindig nagy tömegei. Ezt várja nagy felkészültséggel az egész mérnöki kar, nem kevésbé az a magyar ipar, amely elsőrendű munkájával már a külföldön is annyi elismerést és dicsőséget szerzett hazánknak. Ezek az okok és indokok, melyek arra késztettek, hogy a rendelettervezet néhány intézkedésével szembeszálltam és rámutattam illetékes helyen azokra a veszélyekre, amelyeket a tervezet magában rejt, ha jogerőre emelkedik. Ezekből a szempontokból elsőrendű közérdeknek vélem, hogy ne lásson napvilágot az \a pont, mely úgy intézkedik, hogy ha a háztulajdonos tataroztat, javíttat, átalakíttat, vagy ráépít a házára és ezzel iái lakót zavarja,, annak joga legyen o.z építkezés időtartama alatt a bérfizetést megtagadni, vagy a zavarás mértékéhez mérten, csökkenteni. Ettől a rendelkezéstől féltem az építőipart és elsősorban ia; kisiparosságot, amelynek az utóbbi években éppen a tatarozás és a renoválás volt a kenyere. Akkor, amidőn egyrészt batarozási adókedvezménnyel akarjuk a háztulajdonosokat ilynémü munkákra serkenteni, föléjük függesztünk egy Damoklész kardot, amely elrettenti attól, hogy házukat — a mai követelményeknek megfelelően — modernizálják. Félek, hogy a házbirtok lassan, de biztosan a pusztulásnak indul. Az érdeklődés központjában a liftkérdés áll, amelynek megoldása nem elégíti azokat, akik ia teljes ingyenességet követelik, viszont a megállapított díjak — személyenkint 6 fillér és az is csak bizonyos feltételek mellett — megközelítőleg sem fedik a karbantartási és üzemi költségeket, már annál inkább sem, mert a 6 fillér fele része a házmestert illeti meg. Hogy az ingyenesség mennyire tarthatatlan, azt élénken bizonyítják a fővárosi bérházak, amelyekben a liftmenetek az utóbbi évben — amióta az ingyenjáratokat divatba hozták — többszörösre emelkedtek, a karbantartási díjakat pedig 100 százalékkal kellett felemelni. Súlyos rendelkezés a rovarirtást kötelezettség is, amely főként az egyszerűbb vidék kisebb és kevésbé tehetős háztulajdonosait sújtja. Fölötte drákói intézkedés abban az esetben, ha a lakásban rovar mutatkoznék, a bérlőnek azonnali hatállyal való felmondási joga, mert nehéz azt eldönteni, hogy a rovart a háztulajdonos plántálta-e be, vagy pedig a lakó importálta-e? A rendelettervezet, amelynek 67 pontja van, tartalmaz kétségkívül helyes és méltányos intézkedéseket is, jóllehet enyhíthető lett volna a szigor, mely a büntető szakciókat írja elő. A Nemzeti Egység Pártja különbizottságot küldött ki a rendelet részletes tárgyalására és mi, akik e bizottságban heteken át — a késő esti órákig — dolgoztunk, igyekeztünk minden szempont tekintetbevételével az igazságot elérni, vagy legalább is — amennyire emberileg lehetséges — megközelíteni. A főváros közgyűlése még január hónapban letárgyalja a rendeletet, a minisztérium is rövidesen helybenhagyja, hogy legkésőbb májusban már érvénybe léphessen. Hogy jó lesz-e, ki fogja-e elégíteni az érdekelteket ? — azt majd a jövő fogja megmutatni. Váczy István okleveles építészmérnök és építőmester Budapest, VIII., Baross-utca 82. Telefon: 40-8-54 Winckhler István kereskedelemügyi miniszter újév napján rendeleti úton intézkedett, hogy a múltban is érvényben volt vasúti fuvarkedvezmények hatályát 1936 december 31. napjáig meghosszabbítsák. Ez a miniszteriális elhatározás tagadhatatlanul jelentékeny előnyökkel jár fa; különböző termelési ágakra, a mezőgazdaságra épúgy, mint az ipa.rra és kereskedelemre, mert elsöízben történik az, hogy nem egy-egy hónapra, hanem egy kerek esztendőre léptetik életbe a tarifális kedvezményeket. At. 'a körülmény, hogy a kedvezményes szállítási díjtételekben csak azok részesülhetnek, akik kötelezettséget vállalnak arra, hogy termelvényeik vagy áruik egész mennyiségét a MÁV igénybevétele útján fogják szállíttatni, egyáltalán nem rontja le a kedvezmények jelentőségét, mert akkor, amidőn a nemzeti Vagyon jelentős tételét alkotó Államvasutak, a rajta kívül álló gazdasági körülmények következtében a legprecízebb munkateljesítmény ellenére is gondokkal küzködik, természetes állampolgári kötelesség, hogy a nehézségek lehető kiküszöbölése érdekében a közönség is összefogjon. Van azonban a rendeletnek két olyan tétele, amely a rossz termés káros befolyásait erősen érző fővárost súlyosan érinti, mert újabb alkalmat ad egyes élelmicikkek megdrágítására. A burgonyaszállítási kedvezmények megszükítése az egyik rendelkezés, a másik pedig, amely még ennél is súlyosabb következményekkel jár: a Nagyvásár- telepre irányított egyes élelmiszer szállítmány ok tízszázalékos fuvardíjkedvezményének visszavonása. A Nagyvásártelepre érkező élelmiszerek fuvardíjkedvezménye állandó problémája az érdekelt kereskedőknek, akiknek mozgalmát a kereskedelmi és gazdasági érdekképviseletek is támogatták, mint ezt a Fővárosi Hírlap, amely a budapesti piac szempontjából nagyfontosságú kérdést állandóan ébren tartva megírta. Ismertette azokat a lépéseket is, amelyeket a főváros a kereskedelemügyi miniszternél és a MÁV igazgatóságánál tett ebben az ügyben. A fuvardíjkedvezmények mostani megszüntetése nem érte váratlanul a fővárost, amelynek vezetősége nem is tartja ezzel a rendelkezéssel véglegesen befejezettnek; a kérdést. Ennek a reménynek ad kifejezést ROSTA JANOS DR. tanácsnok, a főváros közélelmezési ügyeinek vezetője is, aki iaz új rendelkezés részleteit és várható hatását illetőleg a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondta: — A kereskedelemügyi miniszteri rendelet nagyon közelről érinti a székesfővárosba felhozott áruk áralakulását. Az egyik határozmány ugyanis arról szól, hogy A főváros vezetői a szanálást össze akarják kapcsolni a főváros és az állam között fennálló vitás pénzügyi problémák gyökeres rendezésével. Ismeretes, hogy az elmúlt évek folyamán sorozatosan merültek fel olyan anyagi kérdések, amelyek egyrészt a főváros, másrészt az állam között mindvégig elintézetlenek maradtak és ennek következtében sokmiilióra szaporodtak fel azok a két- oldalról támasztott, de vitássá tett követelések, illetve tartozások, amelyek rendezése még ma is függőben van. Legutóbb Wolff Károly tette szóvá ezt a súlyos problémát a főváros közigazgatási bizottságában és közel 22 milliónyi követelést sorolt fel, amelyet a főváros különböző címeken igényel az állami hatóságoktól. Ugyanekkor az államnak is vannak követelései a fővárossal szemben, többi között a rendőrségi hozzájárulás évi hárommilliópengös tétele, amelyet a főváros immár évek óta visszatart, hogy az egyszer mégi3 csak lebonyolításra kerülő elszámoláskor fedezete legyen követeléseire. Most, hogy ezt a kérdést az autonómia részéről egyre türelmetlenebbül feszegetik, a főváros vezetősége is elérkezettnek látja az időt arra, hogy a nehéz probléma rendezését végre komolyan napirendre tűzze. A polgármester a napokban rendeletben utasította az összes üzemek és hivatalok vezetőit, hogy január 15-ig állítsák össze a múlt év véaz 1936. esztendőre erősen megszűkítették a burgonyaszállítási kedvezményeket, mert, míg a múlt évben az ország bármely állomásáról, mérsékelt tarifák mellett lehetett ezt a rendkívül fontos tömegélelmezési cikket szállítani, addig most mindössze hét olyan állomás van, amelyen kedvezményes díjtételek alkalmazása mellett veszik fel a burgonyaszállítmányokat. Jól lehet, ezek az állomások a közismert burgonyatermelő vidékek gócpontjain vannak, mégis attól kell tartanunk, hogy a termelők és a kereskedők egyaránt igyekeznek majd kihasználni a helyzetet, s ennek a hátrányát a fővárosi fogyasztók fogják sínyleni, akik már most is alig bírják a túlhajtott burgonyaárakat. — A burg-onyaszállítás körül támadó nehézségeket azonban küiatásában jelentősen túlszárnyalja a másik rendelkezés, amely intézményesen megszünteti az Élelmiszer- Nagyvásártelepre irányított szállítmányok eddig biztosított fuvardíjkedvezményét. A múlt esztendő folyamán a Mis-, tojás-, tejtermék-, gyümölcs- és baromfiszóJllítmányok a normáltarifánál tíz százalékkal olcsóbb díjszabás mellett futottak be az Élelmiszer-Nagyvá,sártelepre, most azonban tíjév napjától kezdődő hatállyal ezekre a tömegcikkekre is a rendes díjszabást léptették életbe. Ez az intézkedés még akkor is feltétlenül éreztetné hatását az árak kialakulásában, ha normális ter- mésviszonyokkal számolhatnánk, de természetszerűen hatványozottabban veszélyes most, amikor a drágaság leküzdése céljából rendkívüli intézkedéseket kellett és kell foganatosítanunk. — A kedvezményes díjszabások e hatálytalanításával szorosan összefüggenek bizonyos megelőző tárgyalások, amelyek a székesfőváros és az Államvasutak igazgatósága között a kövezetvámok újabb szabályozását illetően folytak. Bennünket meglepett a szállítási kedvezmények megvonása, mert hiszen a szóbanforgó tárgyalások még korántsem nyertek befejezést, de nem is nyerhettek, hiszen olyan jelentős anyagi érdekekről van szó,, amelyeknek rendezésénél hatványozott óvatosságra van szükség. Mindenesetre mindent elkövetünk, hogy a bennünket sújtó rendelkezéseket hatálytalanítsák, vagy egyelőre legalább felfüggesszék, s én bízom is abban, hogy a kormányhoAóságok megértéssel fogadják előterjesztett közérdekű indokainkat, s ezzel el tudjuk majd érni, hogy legalább erről az oldah'ól ne fenyegessen bennünket az árdrágulás veszedelme. géig terjedően az állami intézmények, üzemek és hatóságok mindennemű tartozásait, egyben mutassák ki azt is, melyek a főváros ki nem egyenlített állami tartozásai. Nemcsak a különböző közszolgáltatásokért járó követeléseit írja össze a főváros, hanem az államtól igényelt különböző című hozzájárulásokat is, mint például az iskolafenntartási követeléseket, amelyeket egy- ideig az állam valorizálatlanul, fillérekkel egyenlített ki, évek óta azonban már a valorizálatlan ösz- szeget sem fizeti. Napirendre tűzik a főváros másirányú anyagi követeléseit is, többi között a forgalmiadórészesedés felemelését, az állam által elvont jövedelmekért való kártalanítást és az újabban áthárított terhek alól való mentesítést. Hatalmas anyagkomplexumot jelent ezeknek az adatoknak összehordása, de a főváros vezetősége mégis sietve fogja az adatokat feldolgozni, hogy még a szanálási idő lejárta előtt megoldhassa ezeket a függő anyagi problémákat. A pénzügyi ügyosztály az adatok beérkezése után, január második felében azonnal hozzákezd az előterjesztés elkészítéséhez. Természetesen mindenekelőtt a belügyminiszterrel ismertetik a helyzetet, majd a pénzügyminiszterrel folytatják le a tárgyalásokat az anyagi kérdések rendezése érdekében. A városházán bizonyosra veszik, hogy a kormányhatóságok nem zárkóznak el e jogos kívánságok honorálása elől. Kapcsolatosan a szanálással, napirendre kertit az állami tartozások elintézése Is a polgármester utasítására fanyar 15-élg összeállítják az állami intézmények, üzemek és hatóságok mindennemű tartozását