Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-11-04 / 44. szám

Budapest, 1936 november 4. 5 llegszünáeíiií a IsaraiiSiiefe^eiieá és íakőikai áMelepíáiit a főváros szükséglakásaiba A főváros a faajfélíBayMjfásérá SíecfveaméR^eláeá kér a líorssaáayfél Hosszú esztendők óta folytatja szükséglakásépítő tevékenységét a főváros, amelynek vezetősége előtt az a cél lebeg, bogy a szociális nyomor következté­ben hajléktalanná vált egyéneket megfelelő és a higiénikus követelményeket kielégítő fedél alá jut­tassa. Ezek a szükséglakások kivitelükben és fenn­tartásuk tekintetében egyaránt mintaszerűek, sajnos, azonban nem elegendők a még ma is fennálló né­hány úgynevezett barakk’.elep lakóinak befogadá­sára. Közel egy esztendeje meg-megismétlődő tárgya­lások folynak a belügyminisztériummal abban az irányban, hogy az állami telepeket szüntessék be, egyben pedig a kormány nyújtson megfelelő anyagi segítséget a székesfővárosnak arra, hogy a telepek lakóit állandó fedélhez lehessen juttatni. A koráb­ban megkezdett tárgyalásokat a legutóbbi napokban újból felvotték és mint a Fővárosi Hírlap munka­társa SBietékes BisgyrűB értesült, most remény mutatkozik arra, hogy a minisztérium megfelelő anyagi eszközöket bocsát rendelkezésre a székesfőváros által vezetett szükséglakásépítési akció intenzív mértékben való kibővítésére. Egyelőre főként a Zita-telep és a Mária Valéria barakktelep feloszlatásáról folynak a tárgyalások, amennyiben azonban ennél a két telepnél sikerül ki­elégítő megoldást találni, úgy a két telep íeloszla.- tása után nyomban sor kerül a többi, javarészt ki­sebb méretű barakktábor beszüntetésére is. A tár­gyalások során olyan gondolatok is felmerültek, hogy a minisztérium a fővárost a meghozandó áldo­zatokért nem pénzbeli támogatással, hanem ingat­lanokkal kártalanítja. A tárgyalás azon az alapon terelődött ebbe az irányba, hogy a székesfővárosnak városfejlesztési szempon­tok miatt szüksége lenne több állami tulaj­donban lévő ingatlanra. Értesülésünk szerint a város vezetősége a kártala­nításnak ezt az elgondolását nem fogadja szimpá­tiával, még pedig azért, mert arra az álláspontra helyezkedik, hogy a városrendezés céljait szolgáló telkek jövedelmet számára nem biztosítanak, viszont a barakk-telepek lebontásakor hajlék nélkül maradó emberek tartós elhelyezése érdekében nagyösszegű készkiadások fognak felmerülni, amelyeknek fedeze­tét költségvetési úton megtalálni ezidőszerint nem lehet. A polgármester éppen ezért azt a kérését terjesztette elő, hogy amennyiben a kérdés megol­dását a minisztérium sürgősnek tartja, úgy, kamat­mentes hitel juttatásával, adókedvezményekkel és költségmegtérítéssel segítse a székesfővárost ahhoz, hogy a már tervbevett szükséglakásokon kívül az állami telepekről kikerülő lakosság elhelyezését biz­tosító újabb épületeket emelhessen. Fémipari szakiskolát létesít a székesfőváros Alsó- és középfokú tanintézetek, tanonc iskolák, óvodák egész sorával gyarapodik Budapest — Változás az iskolaépítési programban A főváros jövő évi iskolaépítésti programja a megelőző esztendőikénél sokkal bővebb. Ennek az a magyarázata, hogy a háborús időszakban létesített barakkiskolák javarészét ki kellett már vonni a for­galomból, ahol pedig kényszerűségből még folyik ezekben az épületekben a tanítás, ott is az a hely­zet alakult ki, hogy a polgármester, különös figye­lemmel az időközben sűrűvé vált településekre Is, át akarja helyezni a népoktatási és középfokú in­tézményeket a meg nem felelő környezetből. A Fővárosi Hírlap munkatársa Fe!kay Ferenc dr. tanügyi tanácsnokkal folytatott beszélgetést és ennek eredményeként kö­zölheti, hogy az 1937. óv iskolaépítő tevékenysége szakít a megszokott rendszerrel, s nemcsak az álta­lános oktatás céljait szolgáló iskolákkal gyarapítja a tanügyi hálózatot, hanem rátér a szakirányú ok­tatás bővítésére is. Elmondotta a tanügyi tanácsnok munkatársunk­nak, hogy ezen a téren a legjelentősebb alkotás az az önálló fémipari tanonciskola lesz, amelyet az egyik legrégibb ipari városrészben, a Józsefváros területén létesítenek. Az új intézmény helyéül a Karpfenstein-utcában elterülő hatalmas fővárosi telket szemelték ki és úgy tervezik, hogy az új in­tézetet az 1938. tanévre már átadhatják rendelteté­sének. Felkap tanácsnok, sőt maga Szendy Károly pol­gármester is többízben tanulmányozták egyes kül­yiztnentes impregnáit erőpapír lég- és víz­mentes csomagolásnál tengerentúlra vagy exportra nél­külözhetetlen. A csomagolt árut megvédi fagy, rozsda, rothadás és nedvesség által okozható károktól. ©SER JAKAB Gyártja: Magyar Veg^y készítmény fi Papírgyár Budapest, V I., Ó-utca 49. Telefont 1—238—90. Alapítva: 1803. üciscU Tekéié- 7á*%ó& 53 TETŐFEDŐM ESTER = Budapest, l„ Karolina-út 16. • TeL 2-695-59. M AU Y A RORSZAG ARANY KOSZORÚS HEGlíDÜKÓSZITÖ MESTERE BUDAPEST, VI., LISZT FERENC-TÉR 10. SZ. A Zeneművészeti Főiskola mellett. • Tel.: 1-llO-OS. Számtalan kitüntetés, elismerő oklevelek és díjak. Quinttlszta liurok Régd mesterhepedüt a legmagasabb áron veszek és becserélek Javítás bármilyen hangszeren, fúvós és vonóshangszeren szak­szerűen és mérsékelt áron. földi fővárosok iparosképző intézményeit és a szer­zett tapasztalatokat most felhasználják arra, hogy azoknak a figyelembevételével az új iparostanonc- iskola a legmodernebb elvek szerint létesüljön. Nemcsak az elméleti oktatásra fog kiterjedni az is­kola hatásköre, hanem a gyakorlati képzés is lehetővé válik azáltal, hogy a józsefvárosi fémipari tanonciskolá­ban komplettül felszerelt műhelyeket rendez­nek be és a tanerőket úgy válogatják össze, hoigy a szoros értelemben vett pedagógiai személyzeten kívül fém­ipari szakemberk is állandó szolgálatot teljesítse­nek. A főváros eddig működő önálló tanonciskolái­ban a legjobb tapasztalatokat szerezték és éppen ez adta az impulzust arra, hogy a város ama részein és azokra a szakmákra vonatkozóan, amelyeknek el­terjedtsége nagy, önálló szakiskolákat létesítsenek. Eltökélt szándéka a polgármesternek ugyanis, hogy az elkövetkező esztendők költségvetésébe egymásután .beállítja több önálló iparos­tanonciskola létesítésének költségeit. Teszi ezt abban a meggyőződésben, hogy a modern íparosképzés óriási jelentőségű, egyrészt a székes- főváros, másrészt az ország szempontjából is. Az újtípusú iskolák nem kívánnak természetesen bele­avatkozni az állam által fenntartott ipari szakisko­lák oktatási körébe, hanem azoknak mintegy ki­egészítői, illetőleg előkészítői lesznek. Az egyes szakmákban való boldoguláshoz a technika erőteljes haladása idején feltétlenül szükséges ugyanis az, hogy necsak a kisipari műhelyekben sajátítsák el az inasok a generációról-generációra öröklődő, de éppen ezért bizonyos fokig visszamaradt gyakorlati szakismei'eteket, hanem azok a tanoncok is betekin­tést nyerhessenek a modern iparűzés rejtelmeibe, akiknek helyzetük nem engedi meg, hogy esztendő­kön keresztül az állami felsőbb ipariskolák tanfo­lyamait látogathassák. Felkap tanácsnok információi szerint azonban ezzel még korántsem merül ki az iskolaépítési program, mert több mint egymillió Pengő költ­séggel további óvódákat, elemi isko’ákat és polgári iskolákat létesítenek, ezenkívül pedig külön hitelösszeg felhasználásával gondoskodnak arról, hogy a női felsőkereskedelmi iskolák száma gyarapodjék. A Százados-uton nagyméretű polgári fiúiskolát épí­tenek fel, a kőbányai Harmat-utcában modern elemi iskola létesül, a legfiatalabb kerület pedig, a Hegyvidék, a Böszörményi-úton jut új polgári fiú­iskolához. Az 1938-as költségvetés terhére ugyanitt fogják megépíteni a XII. kerület polgári leányisko­láját is, egyidejűleg pedig gondoskodnak arról, hogy megszűntessék a Böszörményi-úton lévő régi barakképületben elhelyezett iskolát. Az Érdi-úton a már meglévő elemi iskola telkén napközi otthon­nal egybekötött óvodát építenek. A Bihari-úti szük­séglakásokat közvetlen közelében pedig a legutóbbi napokban kezdte meg működését az új elemi iskola, amelyet egyelőre frissen felhúzott barakkokban he­lyeztek el. A Horthy Miklós-úti női felsőkereskedelmi is­kola is rövidesen elkerül jelenlegi helyéről, mart a rendelkezésre álló helyiségek a növendékek nagy létszámához mérten már esztendők óta szűknek bi­zonyultak. Ez a női felsőkereskedelmi iskola a Váli- üton kerül elhelyezésre új épületben. Az iskola ter­veit most készíti a főváros magasépítési ügyosz­tálya, s az eddigi elképzelés szerint a koratavaszi hónapokban már megtörténik az alapkőletétel. Nyilatkozott Felkap tanácsnok azokról az in­tézkedésekről is, amelyeket a főváros vezetősége az iskola-sport hathatósabb kifejleszéste érdekében tett. A népligeti sporttelep, amely a maga nemében Európa hasonló intézményei között a legmoderneb­bek egyike, a jövő év tavaszán teljes egészében át­adható lesz rendeltetésének, amellett azonban máris használatba kerül a Millenáris sporttelep, amelyet a tanügyi ügyosztály a polgármester rendelkezésé­nek megfelelően átvett a Budapest Sportegyesület­től. Ezt a telepet azonban nemcsak szorosan vett iskolai sportoktatási célokra használják, hanem az iskolánkívüli sport űzésére is rendelkezésre bocsát­ják azoknak a sportegyesületeknek, amelyek esz­tendők sora óta használták ezt a tei'ületet. Az új iskolaépítési programon kívül nagy ará­nyokban folytatja le a székesfőváros a már meg­lévő iskolák tatarozási munkáit is és egész sereg olyan tanintézet van, amelyekben nagyobbniéretű átalakításokat, hozzáépítéseket végeznek. Szentmiklósi József a Vízmüvek ú| cégjegyzöíe A budapesti kir. törvényszék Budapest Székes- főváros Vízmüvei bej. cégnél elrendelte Szentmik­lósi József dr. tanácsi főjegyző cégjegyzési jogosult­ságának bejegyzését. A törvényszék végzése meg­állapítja, hogy a Vízművek cégjegyzése akként tör­ténik, hogy az egyik aláíró Szendy Károly polgár­mester, vagy Lamotte Károly dr. alpolgármester, illetve Morvay Endre dr. tanácsnok, vagy Szent­miklósi József dr. tanácsi főjegyző, a másik aláíró pedig Papp Ferenc vezérigazgató, vagy Mihálko- vics Miklós műszaki igazgató, illetve Ozdy Lajos kereskedelmi igazgató legyen. IRÓNOiC

Next

/
Oldalképek
Tartalom