Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-01-29 / 4. szám

ft Budapest, 1936 január 29 £Z33S3Sgä£S?j£SaaHi képtelen arm, hogy amúgy is redukálódott jő védőiméiből még ezeket a végeredmény­ben igen tekintélyes összegekre rúgó többlet- kiadásokat is saját maga, egyedül tudja elvi- -mini. — A főváros vezetősége nagyon jól tudja, hogy a polgárság helyzete is nagyon messze van manapság' attól, amit rózsásnak nevez­nek s éppen, mert tudja, nem nyúlt az adóeme­lés eszközéhez. A tények minden körülmé­nyének ismeretében azonban mégsem helyez- kedhetik arra az álláspontra, hogy valahogy majd csak lesz. Csodák nem történhetnek, a kátyubaiutást mindenképen el kell kerülni, még áldozatok árán is, s ezeket az áldozatokat egyedül a köziilet meghozni képtelen. Senki nem gondol arra gyönyörűséggel, ha tarifát kell emelni, de ha más mód nem ta­lálható, mégis igénybe kell ezt venni, legalább addig a mérvig, amíg az önköltségi árakat el­érik az üzemek. Eddig- szól a polgármester nyilatkozata, amely­ből világosan kitűnik, bogy a főváros vezetősége a legteljesebb gondossággal és a legnagyobb jóindu­lattal igyekszik eliminálni a bajokat és a revizió valójában nem kifejezetten drágítást, hanem ará­nyosítást jelent, amelybe annál inkább bele kell tö­rődnie a polgárságnak, mert hiszen végre is a folytonos fejlődésnek megfelelő egészségesebb sza­bályozásról van csupán szó. ZSITVAY TIBOR: A MAGYAR JOGALKOTÓ GÉNIUSZ ÖRÖKÉRTÉKŰ MEGNYILATKOZÁSAI MELLETT NEM ÉRVÉNYESÜL­HETNEK IDŐLEGESEN FELKAPOTT JELSZAVAK Most érkezett el negyedszázados jubileumához a Lipótvárosi l'ársaskör, amelynek története szorosan összefog g n Linót város huszonöt éves fejlődésének története• e1 A tör vezetősége és tagjai mindenkor a közélet és a társadalmi ólét prominens tagjai vol­tak. iymódou az 6 tevékenységük a legnagyobb mér­tékűén hozzá járult e gazdag és előkelő kerület éle­tének alakulásához. Merő véletlen, hogy a Lipót­városnak volt lakója huszonöt esztendőn keresztül Zsitvay Tibor dr. nyugalmazott igazságügyminiszter, a Nemzeti Egység Pártja székesfővárosi szervezetének elnöke. Ez a véletlen azonban minden esetre hozzá­járulj ahhoz, hogy közvetlen közelből figyelhesse a kerület fejlődését és megállapíthassa, hogy ebben mekkora szerepe volt anfiak a hazafias szellemnek, amely a Lipótvárosi Társaskör tagjait mindenkor éthatotta. Ennek tulajdoníthatók azok az |Olismerő szavak, amelyeket ZSITVAY TIBOR DR. mondott és amelyeket az alábbiakban közöl a Fő­városi Hírlap munkatársa: — Mint a Lipótvárosnak egy negyedszáza­don át volt lakója, meleg érzelmekkel viselte­tem a kerület iránt. Ismerem azt a megbecsülést érdemlő szociális és kulturális munkát, amelyet a Lipótváros hazafias polgársága az évtizedek során kifejtett. A magyar jogalkotó géniusz örök értékű megnyilatkozásai mellett nem érvényesülhet­nek időlegesen felkapott jelszavak. Ma, amikor a reformok korát éljük, kijelenthetem, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök úr legutóbbi nagy beszédéből legjobban az a rész ragadott meg, amelyben a miniszterelnök úr hangoz­tatta, hogy a szükséges reformokat a fokozatos fejlődés útján kívánja meg­valósítani, úgy, amint azt a magyar élet, a magyar viszonyok és a magyar történelmi fejlődés megköveteli. Ennek a haladó szellemnek a képviselőit látom és üdvözlöm a Lipótvárosi Társaskör vezetőségében és tagjaiban és ezért kívánom az ötkerületi polgárság e számottevő tömörü­lésének további felvirágzását, * Negyedszázados fennállása alkalmából a Lipót­városi Társaskör több közéleti előkelőséget dísz- elnökké és tiszteletbeli taggá választott, akiket ün­nepi vacsora keretében iktatott be tisztségébe. Vési Géza v. országgyűlési képviselő, törvényhatósági bi­zottsági tag, a Kör elnöke, köszöntötte a megjelent előkelőségeket, köztük Zsitvay Tibort, Sipőcz Je­nőt, Szendy Károlyt, Chorin Ferencet, Szurday Bó- bertet, Bartha Lajos ny. altábornagyot, Adám Lajos dr. professzort, Lukács Ödönt, Bún Józsefet és a Herczeg Ferenc képviseletében megjelent Fali Endre dr.-t, majd « vacsora többszáz főnyi közön­ségének élénk tetszése mellett vázolta a jubiláló körnek a Lipótváros társadalmi, kulturális és köz­jótékonysági mozgalmaiban kifejlett széleskörű mű­ködését. Az elmúlt negyedszázad a boldog Magyar- ország fénykora és a trianoni csonkaország legsú­lyosabb időszaka volt, amely alatt a Kör tagjai mindig ápolták a szentistváni birodalom ne­mes hagyományait és eszményeit. Dési Géza nagyhatású beszéde után elmondották a Magyar Hiszekegyet, majd Chorin Ferenc felsőházi tag a megválasztalak nevében megköszönte a nieg- tisztelést és mint a Lipótvárosi Társaskör egyik alapítója, érdekes visszaemlékezéseket mondott el az alapítás nehézségeiről és a Kör első küzdelmes éveiről. Már ezek alatt is sikerült neki és társai­nak, az akkori „reformifjaknak“, .— hiszen minden kornak megvan a maga reformnemzedéke — bizott­sági tagokat megválasztatni Budapest törvényható­ságába. Krompaszky Miksa főigazgató bálával emléke­zett meg a Körnek ma is aktív alapító tagjairól. A társasvacsora közönsége ezután lelkes éljen­zéssel fogadta Zsitvay Tibort, amikor szólásra emel­kedett, hogy a maga és a Nemzeti Egység Pártja üdvözletét tolmácsolja Dési Gézának — mint mon­dotta— az ország egyik legragyogóbb és legklasszi­kusabb szónokának, továbbá a jubiláló körnek. Szendy Károly polgármester Sipőcz főpolgár­mester nevében is megköszönte a díszelnöki meg­választást, amelyet cselekedeteik és személyiségük értékelésének, a polgárság részéről ért jóleső ki­tüntetésnek tekintenek. Végül Szurday Bóbert, mint a kerület ország- gyűlési képviselője, lüdvözölte a Lipótvárosi Társas­kört és kérte a Kör tagjait, hogy továbbra is ápol­ják a polgári és a nemzeti egység gondolatát. I ne luxuscélokat, hanem a középosztály tagjai­nak gyógykezelését szolgálja. Hatvan szobát fognak elhelyezni az épületben és minden két szoba között egy-egy fürdőszobát, amely­ben természetesen a fürdő forrásai által szolgáltatott gyógyvíz áll a szálloda vendégeinek rendelkezésére. Az új Budasfürdő kiépítésével teljesen megváltozik az Erzsébethid budai fejének mostani képe, mert nemcsak a teljesen elavult fürdőépület tűnik el, ha­nem gyökeresen átrendezik azt a területet is, amely jelenleg az ivókúrák céljaira szolgál. Arról is tör­tént gondoskodás, hogy a nagyvárosi élet zaja a lehető legkisebb mértékben zavarja a gyógyfürdőt és a gyógyszállót igénybevevő betegek nyugalmát, habár a Budasfürdő a fővárosnak meglehetősen for­galmas pontján áll is. A villamosforgalmat nem lohet ugyan elterelni a Gellérthegy lábától, a közüli járművek azonban nem a jelenlegi úttesten fognak közlekedni, hanem, amint azt a Közmunkatanács ter­vezi, a Duna alsó rakpartján. Ez a kérdés egyébként nem könnyen oldható meg, mert számolni kell azzal az eshetőséggel, hogy a tavaszi áradások idején elkövetkező magas vízállás ellepi az alsó rakpartot. Ennek a nehézségnek kiküszöbölése érdekében már különböző javaslatok készültek a Fővárosi Közmun­kák Tanácsánál, amely azokat, értesülésünk szerint, a legközelebbi napok egyikén a székesfőváros szak­értőivel közösen vitatja meg. Nem felelős a főváros azért, ha a kincstári barakban rossz a csatorna Sziszei Ferencné magánzónő, aki a székesfőváros Auguszta baraktelepének a lakója, kártérítési pert indított a főváros ellen. A kereset szerint a barak- lakást a rosszul megépített csatorna eldugulása folytán az esővíz elöntötte és ezáltal a lakásában lévő ingó értékei elpusztultak .Az így keletkezett kárát a fővároson követeli azért, mert a főváros a kincstár által létesített csatornahálózatba rosszul kapcsoltatta bele a maga saját hálózatát. A /örvényszék előtt kitűzött tárgyaláson a tiszti ügyészség a baraklakó keresetének elutasítást kérte, mert a felperessel a főváros egyáltalán nincs jog­viszonyban. Igaz ugyan, — mondta védekezését a tiszti ügyész, —• hogy az a telek, amelyen a barak- lakások épültek, a főváros tulajdona amelyet 1896- ban mint puszta területet a kincstárnak engedett át használatra. Itt létesítette a kincstár a háború első éveiben a baraképületeket és a hozzátartozó csa­tornahálózatot. Később az épületeket kórház céljaira használták, majd a báboz-ú megszűnése után a bara- kokat a kincstár mint lakásokat értékesítette. A fel­peres á kincstárral áll bérleti viszonyban,'mert a baraklakásért a bért a kincstárnak fizeti. A járásbíróság nem fogadta cl a tiszti ügyész­ség jogi okfejtését és megállapította a székesfőváros kártérítési kötelezettségét. Fellebbezés folytán azon­ban a törvényszék az első bíróság ítéletét megváltoz­tatta és felperesi keresetével elutasította. A törvény­szék álláspontja szerint az első bírósággal ellentét­ben a felperes jogviszonyban nem a fővárossal, ha­nem a kincstárral áll. Ep ezért, mert a kára a bér­leti viszony köréből merült fel, a kártérítést is csak a kincstártól követelheti. Közömbösnek nyilvánította a törvényszék a felpei'es által előadott azt a körül­ményt, bogy a csatornának az a i’észe, amelyből a víz kiömlött, a fővárosó-e vagy sem. ERMÉNYI ANTAL bádogos és szerelő mester BUDAPEST, IX#, TÍÍZOLTÓ-U# K/B Telefonszám : 31—2—38 BUDAPEST, ?, CSÁKY-ÜTCA 43 Telefon: 91—7--41 diéta Jptám szobafestő és mázoló mester Februárban kiírják a versenytárgya­lást a Rudasfürdő építkezésére A magasépítési ügyosztály hetek óta foglalkozik a Budasfürdő modernizálásával kapcsolatos tervek kérdéseivel. Mint ismeretes, a tervező műépítész* Haiti Dezső műegyetemi professzor kalkulációi és a XIII. ügyosztály számításai között jelentékeny diffe­renciák merültek fel, ezek azonban az utánszámítá- sok nyomán teljesen természeteseknek bizonyultak, mert Hültl professzor elképzelései nem fedik teljes mértékben a magasépítési ügyosztály által tett javas­latokat. Most már komoly lépések történnek arra nézve, hogy a Budasfürdő, amely különösen két új, forrása révén nagyon előkelő szerephez jutott a budapesti fürdők között, minél előbb átvehesse azt a GODM SÍNDOR É8 FIB RÉZMŰVES ÜZEME, SZESZ-ÉS VEGYÉ­SZETI gyArberendezö vAllalat Budapest. IX.. Grál llaller-u. 3. TELEFONI 87-8-48. 5 feladatot, amelynek megoldását tőle idegenforgalmi intézőink joggal várhatnak. Wossála Sándor tanácsnok, a polgármesteri XIII. ügyosztály vezetője hétfőn referálta Szendy Károly polgármesternek a Budasfürdő modernizálására és a fürdővel kapcsolatos gyógyszálloda építésére vo­natkozó újabb megállapításokat, amelyek alapján a polgármester annak a meggyőződésének adott kife­jezést, bogy a tavaszi időjárás beálltával feltétlenül meg kell kezdeni az átalakítási és modernizálási munkálatokat. A polgármesteri döntés értelmében a székesfőváros már február hónapban ki­írja a versenytárgyalást a fürdő körüli teen­dők elvégzésére, .minthogy pedig a pályázati határidő meglehetősen rövid lesz, minden remény meg van arra, hogy a székesfővárosnak ez az új létesítménye kora ősszel már teljesen elkészül. A főváros vezetősége egyébként minden változ­tatás nélkül ragaszkodik ahhoz az elhatározásához, hgy ugyanakkor, midőn a felépítésre kerülő gyógy­szállódé minden vonatkozásban modern legyen, ECKHARDT ISTVÁN ácsmester, építési vállalkozó BUDAPEST# VII## NEFELEJTS-U* 18# TELEFON: 32-3-87. „HUNGÁRIA“ HŐSZIGETELŐ VÁLLALAT Cégtulajdonosi BAKA FERENC BUDAPEST, II., OLASZFASOR 1. SZ. Telelonhívú : 54—7—07. ÍTamás) i—i i. 1111.111 EB—H—— B&CV SZELLŐZŐ ^pESMEliUE BERENDEZÉSEK SCilllBAUER FERENC MAGÁNMÉRNÖK BUDAPEST, III., FŐLD-U. 51. TEL.: 62 2-06. „DOLGOZZUNK“ IPARI, TERMELŐ, ÉRTÉKESÍTŐ ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET Budapest, Vili.. Gyulay Pál-u. 7. Tel: 35-5-63,52-8-52

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom