Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-01-29 / 4. szám
Budapest, 1936 január 29 3 Nem csökkentik Budapest vagyoni állapotát a tervbeveti teiektrttkesiitsek A KOItségvetés jóváhagyása februárban leérkezik a fővároshoz Szendy Károly polgármester a folyó évi költségvetés megállapítása előtt tartott expozéjában a tör- vényhatósiági bizottság tudomására hozta azt az elhatározását, hogy egyrészt városfejlesztési szempontok miatt, másrészt a munkanélküliség lehető csökkentése céljából a székesfőváros tulajdonában lévő közműves telkek egyrészét értékesíteni óhajtaná, hogy ott a magánfelek építkezhessenek. A közgyűlés tagjai helyesléssel vették tudomásul ezt a tervet, ugyanakkor kifejezést adtak azonban ama felfogásuknak, hogy az 1936. esztendő folyamán értékesítésre keiúilő telkek helyett a befolyó vételárakból újabb ingatlanokat szerezzen a közület, végeredményben tehát a székesfőváros vágyónál! aga ne változzék meg. A városrendezési ügyosztály január első napjaiban hozzáfogott az eladható telkek jegyzékének összeállításához, s a hagy körültekintést igénylő munkával most készült el. Az ügyosztály mellett működő szakbizottság a telekértékesítések rendjét és annak módozatait már meg is vitatta. Erről az érdekes városfejlesztési tervről Lamotte Károly ár. alpolgármester. a következő felvilágosításokat adta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Eredetileg arról volt szó, hogy. mintegy 1.200.000 pengő becsértékű fővárosi ingatlant értékesítünk, később azonban telkeink számbavétele alkalmával megállapítottuk, hogy azoknak az objektumoknak értéke, melyeknek városrendezési szemszögből jelentősége nincs, ennél jóval tekintélyesebb, mintegy 2—21/a millió pengő összegre rúg. Javaslatunkat tehát most arra nézve tettük meg, hogy ezeket a kiszemelt telkeket, amelyeknek javarésze a város fejlődőképes, sőt már ütemes fejlődésnek indult részein terülnek el, nyilvános árlejtés lítján értékesítsük. Kikiáltási árul a forgalmi értékhez igazodó limitárakat állapítjuk meg és bízunk abban, hogy az építtetni szándékozó magánosok érdeklődést fognak tanúsítani. Változatlanul fenntartjuk természetesen a vevőkkel szemben azt a kikötésünket, hogy A tiszta, a higlénikusabb, a pormentesebb utca felé mind több figyelem fordul mostanában. Nem mintha a Köztisztasági Hivatal nem teljesítené mintaszerűen hivatását. Nem ellene van panasz, hanem a kultúrigónyeink növekednek meg örvendetesen, s a haladás, a minden vonatkozásban életerőre kapó városfejlesztési szellem terjed ki az utca fokozottabb gondozása felé, csakúgy, mint a levegőre is, amelyet nem csak a portól, hanem a gyárak füstjétől is meg szeretnénk tisztítani. A teljes portalanítás, az utcák mosása, a modern szemétgyűjtés és a járdák tisztántartása kerültek napirendre a közegészségügyi és köztisztasági tanácskozásokon, az ügyosztályban, a bizottságokban b a törvényhatósági bizottság tagjai is nagy ügyszeretettel fordultak a szép és egészséges Budapestnek nem utolsó problémája, az utcaszemét felé. Különösen figyelemreméltó gondolatok voltak azok, amelyeket Eger vár y Tibor dr., a NÉP közegészség- ügyi bizottságának elnöke vetett fel a Fővárosi Hírlap hasábjain, felkeltve érdeklődésünket, hogy a köztisztasági kérdésekről magában a „műhelyben“, a Köztisztasági Hivatalban szerezzünk információkat. A nagyközönség előtt ismeretlen, hatalmas szervezettel, kocsik, gépjárművek, lovak, mindenrendű eszközök tömegével, a munkások ezreivel, hétmilliós költségvetéssel dolgozó hivatal vezetője, Balló Alfréd igazgató a közelebbi és későbbi időkben megoldandó tervekről a következő fel világosi tárt adta nekünk: — A közelebbi időben előreláthatólag megoldható terv a főútvonalak mosása. A belső aszfaltúinkat most is mossuk, de kívánatos volna az ideális tisztántartás és a por tökéletes eltávolítása szempontjából á nem aszfaltos szurokkal kötött, kővel burkolt utak mosása is. Ez pénzkérdés és vízkérdés. A kilátások megvannak arra, hogy a vízművek a közelebbi időben olyan mennyiségű vizet fognak szolgáltatni, hogy ez a kérdés megoldható lesz. u megvásárlásra kerülő ingatlanokon egy esztendőn belül építeni kötelesek. — A telekeladások révén befolyó összegek felét a folyó évi költségvetésben előirányzott „telekértékesítési bei\ételek“ címén fogjuk elszámolni, másik felét pedig arra használjuk fel, hogy olyan újabb ingatlanokat vásároljunk, amelyekre városrendezési vagy város- szabályozási okoknál fogva szükségünk van. X Természetes dolog, hogy elsősorban a város ama részein fogunk ingatlanokat szerezni, amelyeken az előre kidolgozott tervek szerint halaszthatatlan jellegű munkák várnak elvégzésre. A folyó esztendő költségvetésében egyébként 400.000 pengő előirányzatunk van telekvásárlásokra, 200.000 pengőt pedig bizonyára^ beveszünk a telekrendezések kapcsán előálló úgynevezett terjedékek értékesítéséből, így tehát mindenképen biztosítva van az. hogy a főváros ingatlanvagyon-állagának értékét telekértékesitések egyáltalán nem fogják befolyásolni. Azt reméljük, hogy a telekeladások ügyét rövidesen konkretizálhatjuk, mert a polgármester úr elhatározása, szerint az erre on atkozó előterjesztés mihamarább a pénzügyi bizottság, majd a lközgyülés elé fog kerülni. Munia társunk ezután kérdést intézett Lamotte alpolgármesterhez: milyen időpontra várható a felügyeleti hálósáéhoz felterjesztett idei költség- vetés jóváhagyásai — Értesülésem szerint a belügyminisztérium ezekben a napokban kezdi meg Budapest folyó esztendei budg'etjének részletes felülvizsgálását, ennélfogva minden valószínűség amellett szól, hogy a döntés pár hét leforgása alatt megtörténik. * A főváros városrendészeti és magánépítési bizottsága hétfőn este Lamotte Károly alpolgármester elnöklésével ülést tartott, ahol megállapíották az eladásra szánt telkeket és a versenytárgyalási irányárakat. — Második tervünk a házak előtti járdák tisztántartása és mosása. — A közegészségügy követelményei mellett az esztétika, az idegenforgalmi érdek is megköveteli, hogy a tisztaság tekintetében a kocsi- utak és járdák közötti kiáltó ellentét eltűnjék, vagyis, hogy a járdák tisztántartását is hatáskörünkbe vonjuk. A járdatisztogatás, a kocsiút és a járda szemetének különbözősége révén más eljárás szerint történnék, mint az utak tisztántartása. Erre nézve a tervünk meglenne, de a pénz hiányzik a keresztülvitelhez. Körülbelül évi egymillió pengőbe kerülne a járdák tisztítása és mosása. Merültek fel gondolatok, hogy a háztulajdonosokra lehetne hárítani ezt a költséget, ez azonban a mai viszonyok között nem igen lehetséges. .— Meg kell említenem, hogy a járdáknak a hótól való megtisztítására nem gondoltunk. Ez olyan gyorsan elvégzendő, óriási munka lenne, hogy erre a főváros nem vállalkozhatik. Ha új alapokra helyeződnék a járdatakarítás, a hó eltisztítása továbbra is a házmesterek dolga maradna. Így van ez a külföldnek azokban a városaiban is, ahol a város végzi a járdák tisztogatását. — Harmadik megoldásra váró problémánk a háziszemétnek autókkal való pormentes gyűjtése. Jelenleg három, erre a célra berendezett autónk van, amellyel mintaszerűen végezzük a szemétgyűjtést. Ha ezt a rendszert általánossá tennénk, ötmillió pengő befektetést igényelne. — Végül a negyedik, legnagyobb problémánk, a fővárosi szeméttelepnek Pestszertlőrincről való elhelyezése, vagy — a legszebb megoldás — a szemét megsemmisítése. Ebhez szemétégetőkre lenne szükség, amelyeknek a berendezése azonban tizenkétmillió pengőt igényelne. Mondanom sem kel], hogy egyelőre erre gondolni sem lehet. A szeméttelepet azonban előbb-utóbb el fie&U latokat Z&ituay, a Uötta Ha jól tudjuk, az első nemzetgyűlésben elmondott szűzbeszéde volt az Zsitvay Tibornak, amely szónoklat hallatán összenéztünk mi újságírók és azt mondtuk, hogy: — Hiszen ez az ember költő... Kicsit meg voltunk lepve, mi, régebbi nemzedék, mert nagynevű atyjára, Zsitvay Leóra gondoltunk, aki az élet legnagyobb szépségének: az igazságnak volt rajongója, a vér tanúságig hű katonája. Az ő igazságossága legendás volt közöttünk, meri keménysége és szigorúsága mindenkién felulállott, nyugodtan hajtottuk volna fejünket a hóhér-bárd alá, mert az ártatlanra soha sem hullott volna le, amíg Zsitvay Leó viselte a bírói talárt. A fhl bölcs volt. Ilyen nagy apa után nem szabad a bírói székbe ülni. De az élet szépségeiért való rajongás a fiú szívében is tanyát ütött. Az apa az igazság lovagja és alázatos szolgája volt, a fiú a természetet választotta ideáljának. Számtalanszor elnéztem már a közgyűlési terem pipázójában, hogy egész emberi megjelenésén a természet iránt való rajongás ütközik ki. Nem neheztelhet érte, ha elmondjuk, hogy az erdők vademberét érezzük még szmókíngos alakján is. Az erdők hosz- szúakat lépő, szabadjára engedett bajusza alatt pipát harapó vademberét, akinek lábához simul az őzike, aki elöl nem futamodik meg a nyúl, és az ordas farkas is meggondolná, hogy megtámadja-e. Zsitvay Tibor aztán igazán az, akit, ha egyszer egy napra, vagy egy hétre kiszabadul hivatalos agendái, közéleti ténykedése közül, detektívek sem tudják kinyomozni, ha ugyan nincsenek jóban a visegrádi erdő pletykás 'mókuskáival, akik némi mogyorókkal való megvesztegetés után talán elárulnák, merre kóborol excellenciás barátjuk De ez azután megint hiábavaló lenne, mert nincs olyan fürgelábú detektív, aki hajnaltól késő estik beérné Zsitvay Tibor öles lépéseit. Most mint költőt sikerül őt leleplezni. Mély gondolatok, tökéletes átérzés, valami a Berzsenyi Dániel nemes pátoszából, forró magyar szív, sőt pompás formaérzék is jellemzi a verset, amelyre egy decemberi mecseki kirándulása alkalmával, Pécs szépségei ihlették tneg. Zsitvay Tibor a verset, — amelyet itt közlünk, — kedves levél kíséretében küldte el Pécs város idegenforgalmi hivatalának: Pécs — dali végvár, kultúra fészke, Honnét napfénybe’, viharba’, vészbe’, A magyar lélek szárnyat bontva kél... Ringva Mecseknek ormai felett, Sasszeme kérni!, mit forral Kelet S Balkán hullámit mint ontja a Dél ... Ám sohase’ fél! Száll!... Magabiztos, büszke a röpte, Szent erejét úgy kapta örökbe, — Mennybéli kovács edzette acél... Lent: századoknak kél a vetése. Benne: viharzik ős küldetése. Fent: biztat az ég, előtte: a eól! Szárnyal és — remél! Szeretettel várjuk az újabb költői alkotást, amelyben Zsitvay Tibor most már nyilván Buda- pestet fogja megénekelni. — ny. kell helyezni Peatszentlőrincről, mert ennek az új városnak közönsége, de különösen a szomszédos Pestszentimre lakossága mind türelmetlenül sürgeti a szeméttelep elhelyezését. Ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozunk és előbb-utóbb meg is fogjuk oldani. — Ha már a szemétégetésről van szó, el kell mondanom, hogy annak a nagy költségen kívül Budapesten egy egészes speciális nehézsége is van. A nyári időszakban, különösen két hónapon keresztül fővárosunkban olyan vizes a háziszemét, hogy egyszerűen csak eiégetni nem lehet. Oka ennek az óriási arányú dinnye- és kukoricafogyasztás, amelynek révén a szemét telve van vizet tartalmazó dinnyehéjjal és kukoricacsutkával. Sehol a világon ennek mása nnicsen. Legfeljebb az olasz- országi nagy zöldségfogyasztás közelíti meg ezt a mértéket, igen ám, de minálunk éppen a dinnye- és kukoricafogyasztás hónapjaiban éppen eléggé bő a zöldségfogyasztás is és ehhez képest nagy bőséggel jut a háziszemétbe a dinnyehéj és kukorica- csutka mellé a zöldséghulladék is. — De majd csak leküzdenénk valahogy a vizes szeméttel járó nehézségeket, a pénzügyi nehézségeket azonban, amelyek jelenleg csak ábrándkóppé teszik a szemétégetéshez szükséges tizenkét milliót, egyelőre nem tudjuk semmiféle tervvel és módszerre] leküzdeni. Nagy Pál egészségügyi berendezési vállalkozó Budapest, II., Fő-utca 20. T E L, E F O N: ga-O-93. ______________ ■w — I’p^-wgiLja^ NÉGY TERV A TISZTA ÉS EGÉSZSÉGES BUDAPEST PROBLÉMÁJÁHOZ AZ UTCÁK MOSÁSA, A JÁRDÁK TISZTÁNTARTÁSA, A PORMENTES SZEMÉT- GYŰJTÉS ÉS A SZEMÉTKREMATÓRIUM
