Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-09-23 / 38. szám
Budapest, 1936 szeptember 23, jóáfwtodoidcut HOfyymMdu. fcjiodfa- Uiisszä&eti éti ákida A iu&itátá UatdUty-UaicLeUUez elöltáca a Uccuiét váwscetid&zé&L tnuftkáicól Pályájának nevezetes dátumához jutott Hanthy— Hciidekker János dr., a III. kerület elöljárója. Harminc éve áll a főváros szolgálatában, amely alkalomból meleg ünneplés központja volt. Tisztviselőtársain kívül szeretettel fordult feléje sok tisztelője és kerületének lakossága, amely az önzetlen, pártatlan és a mai sok gondot megértő vezetőt ünnepli, aki most is, hogy a jubileum alkalmából felkerestük, nagy szeretettel szólt kerületének közönségéről. —* Munkánk jórészét — mondta Hanthy—Hai- dekker elöljáró — a szociális gondok foglalják le. Nagyon sok a kerületben a szegény és segélyre szoruló, a viszonyok nehezek, ,a lehetőségek csekélyek, mégis a mi embereinkkel kevés a baj. Óbudának nagyon derék, békés népe van, amely hálásan fogad minden segítséget és soha sem elégedetlen. A mi szegényeink nem követelnek és amit kapnak, azt hálásan megköszönik. Az elöljáró számára nagyon vigasztaló dolog ez. Nem kevésbé vigasztaló, hogy az elöljáró ezt tartja szükségesnek hangsúlyozottan kiemelni, amikor az évfordulón harminc éves pályájáról, beszél. Keveset foglalkozik a múlttal, amely ott kezdődött, amikor a piarista-gimnázium érettségije után díjnok lett a főváros központi segédhivatalában. Miközben elvégezte a jogot, a VET. kerületnél segódfogalmazó volt, majd fogalmazó a városgazdasági ügyosztályban, azután tizenkét évig dolgozott a IX. kerületi elöljáróságnál, ahol az elöljáró helyettese lett, majd hasonló minőségben az V. kerületre került, végül három év óta mai vezetd pozícióját tölti be Óbudán. Itt, úgy látszik, igazi helyét találta meg, merít nagy célokért lelkesedik és boldog, hogy ezek a célok most valóra válnak. — Óbuda városszabályozási tervének elfogadása —■ mondja. — az elhatározás, hogy megépílik az óbudai Dunapartot, amihez végig a Margithídtól a Naszád- utcáig egymillióhatszázezer pengős költségvetés keretében még az idei őszön hozzáfognak és mire az út elkészül, két év múlva, megkezdik az óbudai híd építéséi, mindezek a nagy városfejlesztési munkák á legvérmesebb reményeket nyújtják Óbuda nagyarányú és rohamos fejlődésére. Az a meggyőződésem, hogy belátható időn belül ez a kerület lesz Budapest legszebb, legegészségesebb és legmodernebb városrésze. — A főváros jelenlegi vezetői jól és bölcsen felismerték a kerületnek nagyszerű természeti adottságát, pompás fekvését, jó levegőjét, hegyét, vizét ás pótolni akarják azt a sok mulasztást, amit eddig ezzel a mostohán kezelt területtel elkövettek, örülök, hogy éppen az én vezetésem idejében indul meg Óbuda reneszánsza és boldog leszek, ha csak a legcsekélyebb mértékben is hozzá tudok járulni a harmadik kerület előre látható nagy lendületéhez. — A városrendezési itervek keresztülvitele mellett nagyarányú fejlesztésre szorul a közlekedés. Nincs közúti közlekedőé« egész hegyvidékünkön és alatta a Római-fürdőig elterülő lapályon. Pedig pompásan1 kiépített utaink vannak, amelyeken az autobuszkö zielte dés bizonyára kifizetődnék és további építkezésre ösztönözné a magántőkét, amely az utóbbi időben, de különösen az idén már nagyon sokol épített. — A jó közlekedés alkalmas lenne arra, hogy végre felfedezzék az óbudai hegyvidék szépségeit, például azt a csodás panorámát, amely a Hármas határhegyről, a Guekler Károly-útról nyílik, vagy a Gugger-hegyet, amelyről talán még szebb a kilátás. lás ez a gyönyörű vidék még nincs vízzel ellátva, sok helyen, így például a gázgyár közvetlen közelében is, hiányzik a gáz, de vannak területek, ahol imég a villanyvilágítás sincs. Fontos volna a Római-part útvonalának kiépítése, hiszen vasárna- ponkint 30—40.000 ember fordád meg ezen a környéken. — Mindezeken felül egy kis határkiigazítással is foglalkozom. A kerület törvényhatósági bizottsági tagjainak támogatásával mozgalmat indítok, hogy a II. kerületnek azt a kerületünk testébe beékelődő darabját, amelyet a Margit-hídtól kiindulva a Margit- utca, Zárda-utca, Szemlőhegy-utca határol, csatolják a IJJ. kerülethez. — Nem hagyhatom szó nélkül azt a tervet sem, hogy a Becs felől jövő idegenforgalmat a Bécsi-útról Pestli idegkút határán és a II. kerületen át akarják elvezetni, holott nagy költséggel új útszakaszt kellene építeni, amikor a Bécsi-útról a Vörösvári-úton át a Duna- part 20 méter széles útja a legpompásabb bejárója a fővárosnak és ha a Bunapart kiépül, elesik az az indok, hogy a kietlen Óbudán át vonul be az idegen a fővárosba. Tervek, .megoldások egész sorozata rajzóit Hanthy-Haidekker János dr. elöljáró megnyilatko- zásábam, szolgálatára annak a nagyszerű perspektívának, ameöy az elmaradt Óbuda előtt megnyílik. Budapest mostoha kerületének sérelmei a sertésszállásoktél az alúljáróig A halálsorompó fedezetét Zsitvay Tibor már kétízben megmentette a más célra való felhasználástól A főváros belső részeitől sok mindenben más életet él Kőbánya, amelyet ennek az életnek egyik megfestése alkalmával mostoha kerületnek neveztünk el. Moöt is arról panaszkodik, bogy ő a főváros mostohája. A ser t ésszá'll'ás ok kitelepítésétől kezdve a halálsorompóig sok régi kívánsága van, amely nem teljesült. Ilyenkor, a költségvetés tárgyalása előtt új erőre kapnak ezek a kívánságok, azzal a reménységgel, hogy apai nem történt meg az idén, meg fog történni a jövő évben. A reménység tehát nem veszett el és a. kőbányaiak bíznak és küzdenek tovább igényeik kielégítéséért. Hűséges támogatójuk ebben a szívós erőt mutató, küzdelemben a, Nemzeti Egység Pártja kerületi szervezete, amely- nek vezetője Dongó Orbán törvényhatósági bizottsági tag, kerületi pártelnök a kőbányai törekvésekről és tervekről a következő érdekes nyilatkozatot tette a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Kőbányán, ba közügyekről van szó, akkor mindenekelőtt a sertésszállások kérdésével találkozunk. A kőbányai közvélemény reménységgel várja a miniszterközi bizottság tárgyalását, amely a városrendezés kérdésével foglalkozik és amelynek keretében a sertésszállások kitelepítését is meg akarják oldani. A régi problémának aktualitást ad, hogy a sertésszállások területének egy részén, sőt egyes épületek felhasználásával most épülnek az ín$ég- lakások. A közvetlen szomszédságban tehát még üzemben lévő telepek vannak, amelyek ontják a bűzt és most ebbe. a környezetbe emberi lakások kerülnek. — De Van más aktuális körülmény is, amely a régi sürgetés mellett szükségszerűvé teszi a kitelepítést. A főváros központi iparostanonc-otthon építését tervezi és mint legalkalmasabb hely az otthon számára, a Népliget közvetlen környéke merült fel. — Az el gondolás nagyon helyes. A Népliget miliője, a jó levegő igazán alkalmas arra, hogy a serdülő iparosifjúságot ide telepítsék. A jó levegőt azonban megmételyezni a szomszédság: a sertésszá\l- lások bűze Ugyancsak ezt mondhatjuk az immár elkészült népligeti ifjúsági sporttelepről is, amely szintén közelről kapja a sertésszállások levegőjét. Most épül a Népliget mellett a polgári és levente lőtér. Az ide kivonuló sportolóknak sem használnak a sertésszállások, amelyek egész nagy vidék fejlődését akasztják meg. Gátat vetnek az építkezésnek, értéktelenné teszik a környékbeli ingatlanokat és kiadhatatlanokká a lakásokat, még ha modernek is. — Pedig Kőbánya ugyancsak szűkében van a polgári lakásoknak. Családi házak vannak, de jobb kiadó lakásban nagy a hiány, úgy, hogy például az elöljárósági tisztviselők, az iskolák tanarai, tanítói is kénytelenek Kőbányától távol lakost bérelni. Az építkezési lehetőséget a sertésszállásokon kívül nagyban hátráltatja a kerület főutcájának, a Belső J ászberényi-útnak rendezési kérdése. Régi terv szerint, amikor még a sörkonjunktúra idején óriási volt a Belső Jászberóyi-úton lebonyolódó forgalom, az út tíz méterrel való kibővítését határozták el. Azóta a sörgyári forgalom megcsappant és különben is más irányban, a Fehér-úton és a Kerepesi-úton bonyolódik le, de azért az útkiszé- lesítés tervében változás nem történt. Igaz, hogy csak a terv van életben, de ezzel együtt él a bizonytalanság, úgyhogy a kerület főutcáján senki se mer építkezni és az ingatlanokat eladni sem lehet. Ebben az ügyben a székesfőváros Hl- ügyosztályához éppen most adtam be memorandumot. Megértéssel fogadták és így megvan a remény arra, hogjT a főváros és a Közmunkatanács végre elhárítja a Belső Jászherényi-út felől a kisajátítási veszedelmet és megindidhat az építkezés, amelyre Kőbányának olyan nagy szüksége van. — A magánépítkezés megindulása mellett szükségünk van új iskolák építésére is. A Harmat-utcai elemi iskola építését a 21 milliós kölcsönnel kapcsolatos beruházások keretébe beillesztették, az idei költségvetésbe fel is vették, az idén azonban az építkezés elmaradt. Felkay Ferenc tanácsnok úrnak a Fővárosi Hírlap legutóbbi Szandiban megjelent nyilatkozatában olvasom, hogy az iskola a legközelebbi jövőben megoldandó tervek közöli szerepel. Ha az idén nem építették fel, reméljük, hogy most már 1937-ben okvetlen beváltódik az Ígéret. — Tárgyalások folynak a kultuszkormány és a főváros között a leánygimnázium létesítésére. Az egész lakosság hő kívánsága, hogy ez a gimnázium végre meg legyen, hiszen a 70.000 lakosú Kőbánya területe akkora, mint a budapesti kerületeké együttvéve, és mégis az egyetlen kerület, amelynek leányközépiskolája; nincsen. A megvalósuláshoz egyelőre nincs is szükség építkezésre, az első osztályokat ideiglenesen be tudná fogadni a Szent László i'iúgimnázium, amely taneszközöket is adna, bár az igények akkorák, hogy akár egyszerre meg lehetne nyitni mind a nyolc osztályt is. A leánygimnáziumon kívül hiányzik a leánykereskedelmi és fiúkereskedelmi iskola is, amelyeknek ugyancsak bőségesen akadna növendéke. — Az iskola-sérelmeink sora ezzel még nem záródott le. A harak okban elhelyezett községi polgári fiúiskola új épületére a költség már be volt állítva egyszer a költségvetésbe. A Széchenyi-fürdő építkezésének túlkiadása azonban ezt a tételt elvitte. Hiába, mi vagyunk a mostoha kerület, de nem nyugszunk bele és nem szűnünk meg követelni azt, ami nekünk is kijár a kultúrából. — Van még egy ilyen költségvetési tételünk, amely már két ízben is veszedelemben forgott. Ez a halálsorompó eltüntetésére szolgáló aluljáró építési költsége, amelyet Zsitvay Tibor már kétszer mentett meg, amikor más célra akarták felhasználni. — Ö megtette a magáét, hálásak vagyunk érte. Az aluljáróit azonban még sem építik meg. Amikor dűlőre jutna a dolog, közbejön valami. Most a Máv. vagy koncepciója jött közbe, amelynek értelmében Pestszentlőrinctől a nyugati pályaudvarig felszedik a ceglédi vonat vágányait és akkor nincs sorompó, nem kell alúljáró. A koncepció azonban a mai viszonyok közöt túlnagy, egyebek között a, fővárosnak is 14 millió pengőbe kerülne a megoldása. Nem tudunk hinni benne és így vigyázunk tovább az aluljáró számára megszavazott összegre, nehogy Zsitvay Tibor harmadszor is kénytelen legyen megmenteni. * Mint értesülünk e nyilatkozat megtétele után Usetty Béla országgyűlési képviselő vezetésével Dongó Orbán és Haller Károly törvényhatósági bizottsági tagok küldöttségileg keresték fel Szendy Károly pogármestert és e sérelmeken kívül elébe tárták a Szent László-tér parkosításának és egy autóbuszjáratnak szükségességét. A polgármester több kérdésben megnyugtató kijelentést tett a kőbányai városatyák előtt. Itd&eU'FeketeláMte f " TETŐFEDŐMESTER S Budapest, I., Karolina-út 16. 9 Tel.: 2-695-59. Hcmraa Márton épületlakatos tűzhely- készítő üzeme. Tel.: 1-370-04 Budapest, Vili., őzerdahelyi-u. 3. (Saját ház) KRASZNER GYÖRGY CemenSárusyára és Burkolás! Vállalata Városi iroda : Gyár és építőanyag telep : VII., Hernéd-ufica 8 X., Kerepess-út 73 Telefon: 1-361-68 Telefon: 1-452-68 Gross Fri oki. mérnök építési és kövezési vállalkozó Budapest, IX., Bakáts-utca 1. @ Telefon: 1-361-54. SCHAFFER KÁROLY OKLEVELES MÉRNÖK Vasút-, út-, betonépítési vállalkozó, kövezömester Budapest, IV., Petőfi Sándor-u. 16. Tel.: 1—897—85. wEiszroiop RÉZMŰVES Budapest VUL, Gólya-utca 13. Tel.: 1-460-36 Épületüveges GLATZ ANDRÁS Alapítva: 1864. = Telefon: 1-324-87. Budapest, vm., Baioss-utoa 66—68«. Üzlet: Német-utca 59. r= G ERA LAJOS FIA! épület- és bútorasztalos mesterek Budapest, VIII., Thék Éndre-utca 35 Telefon: 1-370-20 ALAKÍTTATOTT 1865. ÉVBEN. LITSCHAUER És GÖTZ f AKKPYÁIt. BUDAPEST, II., MARGIT-KÖRÚT 42. SZÁM Telefont 1-5*9-52. ___________________
