Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-09-23 / 38. szám
Budapest, 1936 szeptember 23. 5 Nagyfontosságű tárgyalások kezdődnek a 40 órás munkahét bevezetéséről A három nagyüzemnél a reform a mai munkabérek mellett 2.200,090 pengő többkiadást igényel Morvay Endre tanácsnok nyilatkozik az üzempolitikai bizottság vizsgálatának folytatásáról, a vízdijak mérsékelt felemelésérői, az új elektromos tarifa kedvező hatásáról és a gáztermékek értékesítésének jobb kilátásairól A Székesfőváros üzemi osztálya, mint a Fővárosi Hírlap leg'utóbbi számának nagy érdeklődést keltő cikkében megírta, a kebelében alakult munkás- ügyi bizottságot e hó 30-árci hívta össze, amely elé nagy fontosságú kérdések egész soi'a kerül. Többek között napirenden lesz a negyvenórás munkahét bevezetésének érdekes problémája, amelynek tárgyalása alkalmából a szükséges adatok imponáló tömegét gyűjtötte össze az ügyosztály. Foglalkozni fognak a negyvenórás munkabét általános szempontjaival, valamint annak várható kihatásával a főváros üzemeinek mérlegét, valamint a munkaalkalmak szaporodását illetően. Erről a nagyfontosságai kérdésről, amely nemcsak a főváros üzemeit ás munkásait, hanem az egész ország gazdasági köreit is érthető módon érdekli, Morvay Entire dr. tanácsnok, az üzemi ügyosztály vezetője, a Fővárosi Hírlap munkatársának a következő nagyérdekű felvilágosítást adta, belekapcsolva nyilatkozatába a nagyüzemeknek jelenlegi üzleti helyzetét, valamint az üzempolitikai bizottságnak legközelebbi munka- programját is. A széleskörű érdeklődésre számító nyilatkozat a következő: — A polgármester úr rendelkezéseinek megfelelően a legrészletesebb statisztikai adatgyűjtést végeztettük a negyvenórás munkahétnek a fővárosi üzemekben való esetleges megvalósítására vonatkozóan. Mindaddig, amíg a törvényhatóság autonóm szerveinek egyöntetű véleménye ismeretessé nem válik, nem lenne ildomos részemről pro vagy contra állást foglalni. Ha mégis nyilatkozom erről a kérdésről azt azért teszem, mert úgy vélem, hogy az olvasóközönséget érdekli, miért került egyszerre előtérbe az új munkarend-szer bevezetésének kérdése. Az én me"~vőződésem az, hogy amíg néhány évtizeddel ezelőtt a negyvennyolcórás munkahét megvalósítása iránt történtek kísérletek, úgy most, amidőn a szociális kérdések előtérbe lépése következtében egyre inkább terelődik a munkástársadalom problémáira az érdeklődés, akkor természetes fejlődés a munkaidő lehető leszállítását kívánni. Az is önként értetődik, hogy éppen azért, mert napjainkban fokozottabb figyelemmel fordul a társadalom az alsóbb néposztályok felé, a negyvenórás munkahét ügyében hozandó^ döntésre nemcsak a székesfőváros üzemeinél, hanem az iparban általában sem kell majd olyan hosszú ideig várni, mint ahogy az annakidején a negyvennyolcórás munkahéttel történt, amelynek életbeléptetése most indult meg. — A mi elvégzett számításaink szerint két eshetőség van a negyvenórás munkahétnek a székesfőváros' üzemeinél való alkalmazására. Az egyik elképzelés szerint, abban az esetben, ha 1047 munkással többet foglalkoztatunk és ennek megfelelően a jelenlegi munkabéreket csökkentjük, úgy a fővárosnak, illetve három nagyüzemének 359.000 pengő többletkiadása lesz, abban az esetben pedig, ha megtartjuk a jelenlegi mimkéreket, úgy 2,200.000 pengő további munkabérfedezetről kell gondoskodni. — Az Elektromos Müveknél ezidőszerint 1784 munkás évente 3,890.188 pengő munkabért kap, a Gázművek 1635 munkása 4,038.179 pengő összkeresettel rendelkezik a Vízművek 1006 munkása pedig 2,067.728 pengőt vesz fel az üzem pénztárától. A negyvenórás munkahét bevezetése esetén az ^ Elektrömos Műveknél foglalkoztatott munkások számát 2226-ra, a Gázművek munkáslétszámát 2004-re, a Vízművek munkásainak számát 1252-re kellene felemelni, SeüKan CAR BONPAPÍR VEZERKLPVÍSüLET Stall« Lajos Budapest,V, Vilmos c'jnszár-út 42. ami a munkabérredukció feltételezésével az Elektromosműveknél 3,986.744, a Gázműveknél 4,315.140, a Vízműveknél 2,053-749 pengő munkabér-kifizetéssel járna. Ha ezt a megoldást választaná a törvényhatósági bizottság, akkor számolni kell azzal, hogy a munkások jelenlegi jövedelmüknek átlag 25 százalékát vesztik el, ezzel szemben azonban, mint előbb mondtam, 1047 munkással több jut kenyérhez. — A másik megoldás alkalmazása esetén, amidőn a felvételre kerülő 1047 új munkás ugyanazt a bért kapná, amelyet jelenleg fizetnek az üzemek a már alkalmazott 4435 munkásnak, akkor az Elektromos Műveknek 4.676.885, a Gázmüveknek 4,945-886. a Vízműveknek 2,588.001 pengő bér kifizetéséről kell gondoskodnia. Ez a megoldás tehát olyan feladatok elé állítja a három nagyüzemet, amelyeknek megfelelni nem könnyű. — A tarifákat fokozni legfeljebb a Vízműveknél lehet, az Elektromos Műveknél azonban nem tekinthetünk el a most bevezetett reformoktól, a Gázművek szolgáltatási árának felemelésére pedig indokot fennforogni ez- ideig nem látunk. Azt elképzelni sem lehet, hogy az önálló vagyonkezelésű intézmények szükségletét a székesfőváros^ községi háztartása fedezze, a 2,214.000 pengős munkabértöbblet előteremtése tehát kizárólag az üzemek saját részéről történhetik. — A jövő heti ülésen a munkásügyi bizottság elé fogjuk tárni a beszerzett statisztikai adatokat és én bízom abban% hogy a bizottság bölcsessége meg fogja találni a módot egyrészt az elvi döntésre, másrészt a gyakorlati keresztülvitel módjaira nézve. — A munkásügyi bizottság elé azonban nemcsak a negyvenórás munkahét kérdését fogjuk vinni, hanem ugyancsak pontos statisztikai kimutatások alapján, kikérjük véleményét az üzemi munkásság ama óhajára nézve, hogy a jelenleg érvényben lévő munkabérek emeltessenek. — A munkabér emelésére irányuló óhajoknál, illetőleg azok vizsgálatánál az 1933. évtől indulunk el, aminek az a magyarázata, hogy utoljára ennek az évnek, március havában állott be változás a munkabéreknél, az 1933. évi költségvetést jóváhagyó belügyminiszteri rendelet előírásainak megfelelően. A rendelkezésünkre álló statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a bérek emelésére irányuló kívánság az élet általános drágulásával helytállóan meg nem indokolható, mert jelenleg 1.48 pengővel kevesebb szükséges a heti megélhetéshez, mint 1933 márciusában, amidőn az Ötszázalékos bércsökkentés megtörtént. — Sok szó esett az utóbbi hónapokban, különösen akkor, amidőn az üzempolitikai bizottság megkezdte vizsgálatait a Vízmüveknél arról, hogy a budapesti vízdíjakat tekintélyes mértékben fel kell emelni. Ez a kérdés most valószínűleg újból napirendre kerül, mert máris megállapítást nyert az, hogy a Vízművek jövedelmezősége az eddig elvégzett beruházások tetemes összege, illetőleg a túlságosan alacsonyan megállapított vízfogyasztási díjak következtében meglehetős mértékben csökkent. Ezidőszerint már az a helyzet, hogy az általunk szolgáltatott minden köbméter víz mintegy kétfillé- res ráfizetéssel jár, és ez a ráfizetés a jövőben csak emelkedni fog. A legközelebbi tíz esztendőben ugyanis a Vízmüvek teljes modernizálása érdekében még nagyon jelentékeny anyagi áldozatokat kell hoznunk, amelyeknek törlesztési összegei csak súlyosbítani fogják az üzem jelenlegi helyzetét. Arra való tekintettel, hogy a Vízművek éppen úgy, mint a másik két nagyüzem, közüzemi jellege ellenére kereskedelmi vállalkozásnak is tekintendő, fennáll a parancsoló szükségesség arra vonatkozóan, hogy kiadásainak emelkedésével arányba hozza a bevételek alakulását is. — Az üzempolitikai bizottság október hó elején tovább folytatja vizsgálatait, és pedig a most említett körülményekre való tekintettel legelsősorban is a Vízműveknél. Az üzemviteli problémák már tisztán állanak az üzempolitikai bizottság tagjai és a bizottság mellett működő szakértők előtt, szükséges azonban, hogy a Vízművek belső adminisztrációját, kereskedelmi gesztióit is tanulmányozás alá vegyék és csak akkor tegyenek javaslatot a vízszolgáltatási tarifák megváltoztatásának mérvére nézve, ha minden fennforgó körűiménv alapos egybevetése megtörtént. — A Vízműveknél eddig elvégzett munkák is bebizonyították már, hogy a székesfővárosnak, hosszú ideig nem kell attól tartania, hogy bármilyen jelentékeny méretű további fejlődés esetén is vízhiány következzék el. Ez megnyugvással tölt el bennünket és éppen ezért folytatjuk tovább a régebben megállapított fejlesztési program keresztülvitelére irányuló munkálatokat. — Az Elektromos Műveknél szeptemeber elsején életbeléptetett új áramtarifáknak az üzem szempontjából való jelentőségéről ezidőszerint még nem lehet képet alkotni. Állandó figyelemmel kísérjük a fogyasztást és az eddigi jelentések úgy szólnak, hogy az új tarifa kedvezően érezteti hatását. El kell telnie azonban természetesen egy pár hónapnak addig, amíg a mutatkozó számszerű adatok feldolgozása útján tiszta képet alkothatunk magunknak a reform pénzügyi kihatásairól. Megállapítható, Hogy a tarifák # nagyon szerencsések, a közönség szempontjából éppen úay, mint az Elektromos Művek szempontjából is, amely' a többfogyasztás révén fogja, megtalálni számítását. — A Gázművek a megszokott keretek között folytatják _ munkájukat. Most már teljes egészében látszik annak a jelentősége, hogy pár évvel ezelőtt az óbudai telepen létrehoztuk a benzolnyerő[ berendezést. Ennek az üzemnek összes termékeit maradéktalanul tudjuk értékesíteni, sőt. ha a produktum nagyobb lenne, az is biztos felvevő piacra találna. A Gázműveknél gondot voltaképpen csak a termelt kokszmennyiségek elhelyezési kérdése jelent. Ebben az irányban is történtek azonban kedvező intézkedések, amelyek révén számítunk arra, hogy a kokszértékesítésnél a mostani szezon folyamán eliminálódnak a múltban tapasztalt nehézségek. Egyrészt a megindított erőteljes kokszpropaganda következménye az, Hogy nagyobb kosz- leteket vásárolnak tőlünk, másrészt a központi rendszerű tüzelőberendezéseknek kokszüzemre való átalakítása révén emelkednek a piac lehetőségei. vízhatlan erőpapirosból darabonként 28 fillérért szállít Magyar Vegyhészltményü Papírgyár User Jakab Budapest, VI., Ó-u8ca 49. Tel.: 1-238-90 ÓDOSANDOR LAKATOSÍPAR! ÉS REDŐNYGYÁRTÓ ÜZEME BUDAPEST, IX., TOWIPA-U. 32. jpfilőp 2> e s ő építőmester Budapest, XIV. 7cei\, Aréna-út 11. szám. T E L E FO N: 1—355—84. ÉPÍTŐANYAGELADÁSI IRODA BÖSZÖRMÉNYI MENYHÉRT BUDAPEST, IX., Ráday-utca 31. TELEFONSZÁM: 1-884-86. SZVETICS JÓZSEF ÉPÍTÉSI-VÁLLALKOZÓ * BUDAPEST, XIV., TELEP-UTCA 8. LEDNICZKY VEJE
