Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-07-15 / 28-29. szám

3 Budapest, 1Ä34» július 15. Nemzeti Stadion, Nemzetközi Vásár elhelyezése és a kelenföldi pályaudvar rendezése a Szent Imre-város fejlesztési programjában Széles körben keltett nagy érdeklődést Vályi La­jos dr. törvényhatóság'] bizottsági tagnak, a Nem­zeti Egység Pártja fővárosi szervezete helyettes fő­titkárának a Fővárosi Hírlap legutóbbi számában megjelent nyilatkozata, amelyben pártjának a fő­városi törvényhatósági bizottságban az utóbbi időben kifejtett nagyarányú munkásságáról, a párt egyes elhatározásairól és azok indokairól és céljá ról szólott. ' A nyári szünet kezdetén a párt tevé­kenységéről mintegy beszámoló volt ez, aminek ki­egészítéséül most kerületének, a Szent Imre város­nak problémáiról és a kerületi pártmunkáról kér­deztük meg Válvi Lajos dr. törvényliatósági bizottsági tagot. aki a Fővárosi H irlap munkatársának a követikß- aöket mondotta: — Amíg meggyőződésesn- szerint — mint ajnnak éppen a Fővárosi Hírlap legutolsó számában ki­fejezést adtam — a Nemzeti Egység Pártja Fővárosi Szervezetének ideális célkitűzései az elmúlt óv folyamán a fővárosi politikában előrejutottak — addig meg kell vallani, hogy a Szent Imre város, az általam a törvényhatósági bizottságban képviselt kerület szempontjából ennek az elmúlt évnek a folyamán előrehaladást észlelni jóformán alig lehet. E tekintetben éppen úgy meddőnek bizonyulnak a többi pártok törekvései, mint a mi igyekezetünk és jóakaratunk is. — A leglényegesebb előrehaladás a Horthy Miklós-híd építésében jut kifejezésre. A híd meg­nyitásához éppen a Szent Imre városi oldalon igen jelentékeny, nagyértékű városrendezési tervek van­nak kapcsolva, egyszerre áttevődik a terület köz­lekedésének a súlypontja és nagyon valószínű, hogy a híd környékén gomba módjára fog felnövekedni egy üj városrész, valósággal úgy, mint harminc évvel ezelőtt a lágymányosi anyaváros. Valószínű az is, hogy a híd megnyitása meg fogja oldani a Nemzetközi Vásár állandó telepének a felépítését, amely, úgy hírlik, hogy végérvényesen a lágymá­nyosi duncfsarkra van szánva. Ebben a pillanatban, amikor fiaink a bérli li olimpiászon állnak harcbaszállás előtt a magyar név és magyar képesség dicsőségéért. különös időszerűséggel bír a nemzeti stadion elhelyezésének az ügye, amelyben köztudomásúlag a Szent Imre város nem akar engedni. Pártok fölötti összefogásra készü­lünk, hogy a nemzeti stadiont is a Szent Imre város területére, a felszabaduló lágymányosi Dunapartra hozzuk. Nagyon jól tudjuk, hogy ebben a pillanat­ban más budai városrész vai ebből a szempontból előtérben és mi távolról sem akarunk lokálpatrio- tista szempontból kárt okozni egy testvérkerületünk érdekeinek, azonban a nemzeti stadion felépítésénél a másik oldalon sem érvényesülhet semmiféle réez- loges érdek, hanem a stadion helyérték a kijelölésé­nél egyedül csak a közérdek lehet irányadó. Véle­ményünk szerint, amely egyébként kitűnő szak­emberek véleményével vág egybe, fekvés, közegész­ségügyi viszonyok, levegő, közlekedés, illetőleg meg­közelíthetőség, valamint a nagy Duna közelsége szempontjából a Szent Imre város mellett szól a legtöbb közérdek. Nem lehet elfelejteni, hogy az a terület, amely a stadion céljára kijelölhető volna, a Horthy Miklós-híd megnyitása folytán a Bor áros­tértől kerülne néhány száz méterre és így benne volna a város szívében, anélkül, hogy e fekvésének a hátrányait osztaná. A Szent Imre város kitűnő útjain es elterülő széles síkságán jóformán minden irányból megközelítési közlekedési lehetőségek mu­tatkoznak és emellett kifogástalan hegyi erdei le­vegőt hoz a Duna partjára az uralkodó nyugati és északnyugati légáramlás. — Az összes tényezők ilyen kedvező alakulásá­ban nem versenyezhet velünk sem Óbuda, sem a Népliget.. Ez az oka, hogy a Szent Imre város nem hajlandó befejezett tények elé kerülni, hanem min­den erővel harcolni kíván meggyőződése mellett. — Ezek a fényes perspektívák azonban csak még szomorúbbá teszik azokat az állapotokat, amelyeket a bevezető szavaimban olyan pesszimiszt ikusan említettem. — Lehetetlen, szűk bérházban van ennek a nagyhlvatású városrésznek az elöljárósága, amely sem a munka, sem a közönség igényeinek és közegészségügyi feltételeinek nem felel meg. — A Be«zkárt által tervbevett ideális menetrend a Horthy Miklós-úti köröndöt egy általános átszállóhellyé kívánja degradálni. Meg akarja ezen a ponton akasztani a 61-es Szent Imre-úti vonalat ós le akarja állítani a Kelenföld felé vezető külső Horthy Miklós-úti relációk egy részét is. Ugyanakkor, amikor nem lehet keresztül­vinni a Kelenföldnek autóbusz-összeköttetését a Bi- bicz-telepnek a közlekedését, a budai autóbuszvona­laknak a Gellért-térrel való közvetlen relációját, a Budafoki-úti autóbusz meghosszabbítását, a sa^adi »utóbuszvonal megteremtését és a HÉV kihelyezését. — Ezt a kerületet különösen érdekli az ideális menetrend és a különböző utazási recionalizálások, talán — primitivizálások és éppen ezért ez a kerület elkeseredetten tiltakozik a Beszkárt gondolataival szemben, amelyeknek olhibázottságát semmi sem bi­zonyítja jobban, mint az egész érdekelt közönség egyhangú elkeseredése­— A kerületi párthívek bizalommal látják Zsitvay Tibornak hősi küzdelmét egy helye­sebb üzempolitüa érdekében és azt remélik, hogy ennék az ősszel közlekedési vonatkozásaiban is meg lesz végre legalább annyi eredménye, amennyi a közönségeit az újabb zak­latásokkal szemben — megnyugtathatja. — Semmit som jutott előre a Bibicz-tclep annyiszor tárgyalt problémája. — Amely kérdést pediig nem fogjuk levonná a napirendről mindaddig, amíg az organikus megol­dás biztosítva nincs. Azt végtére, bármily köszö­nettel és elismeréssel vesszük, nem lehet organikus megoldásnak nevezni, hogy egyes vízlevezető árko­kat kitisztítottak és egyes járdáikat felsalakoztak. Egy olyan mcsszireiátó tervre volna szükség, amely, bér esztendőkre beosztva, de tervszerűiég évről- évre megvalósítja végre az összekötő útvonalak megnyitását, a fő útvonalak kiépítését, fásítását és a. csatornázást. — Ugyanennek a területnek van szüksége az elavult vízszolgáltatási szabályrendelet sürgős reformjára, mert teljesen lehetetlen az, hogy a főváros terüle tón egyes adófizető polgárok csak súlyos igazságta­lan jelzálogos terhek vállalása ellenében juthassa­nak a mai rendszer szerűin t vízhez.­— Ott van továbbá a kelenföldi pályaudvar égető problémája. — Szinte tűrhetetlen, bogy a fürdővárosnak ez a vasúti állomása ég környéke az elhanyagoltság­nak, a rendezetlenségnek azt a szomorú és sívár ké­pét nyújthassa továbbra is, mint ma. Az idegen járásnak kétségen kívül a leg­értékesebb fajtája az, amikor a főváros intéz­ményeit, technikai alkotásait jönnek el tanul­mányozni idegen városok vezető férflai és szakemberei, jeléül annak,/ hogy nemcsak ter­mészeti gyógykincseink és szépségeink híre járta már be a világot, hanem kultúránké is, amelyet nyugati világvárosok ügyeinek inté­zői azért akarnak közvetlen közelből látni, hogy tapasztalatukat odahaza hasznosítsák. Az idei nyár különösen sűrűn hozta ide ezeket a vendégeket. A polgármester-járás után most Bécs műszaki ügyeinek legfőbb intézői: Hans Stadler és Robert Frey tanácsosok látogattak el Budapestre, hogy csatornaüzemünket tanul­mányozzák. Zaitz László műszaki főtanácsos. Király Kálmán tanácsnok szabadságideje alatt az út- és csatornaügyi ügyosztály veze­tője fogadta a bécsi tanácsosokat és mutatta meg nekik mindazt, ami őket érdekelte. Az érdekes látogatásról a Fővárosi Hírlap munkatársának Zalíz László műszaki főtanácsos a következőket mondta: — A bécsi Florisdorfban most kezdik meg az új csatornaszivattyú-teiep építését és a nagy mun­kálatok előtt a budapesti csatornaüzemet és csa- tornaszivattyú-telepet óhajtották megismerni a bécsi urak. Nem kell dicsekednem vele,, mert ők maguk mondták, hogy ezek a berendezkedéseink európai hírűek. Központi csatorna-fszivattyúteleptlnket egész Európában a legszebbnek és legtökéletesebb­nek tartják. Azután ott van a Sasod, a maga elhanyagolt üt­és közlekedési viszonyaival, amin a legjobb akarat­tal sem tudunk segíteni. A közgyűlésen a költség- vetési vita során hiába sírjuk el a kerületi közön­ségnek ezeket a komoly sérelmeit és Jogos kívánsá­gait, azok megoldása egy lépést se mozdul előbbre. — Ismétlem, nem akarunk mi irreális osod álcát, egynapról-másnapra előteremtendő hatalmas költsé­geket, a közönség újabb megterhelését, hanem aka­runk látni egy olyan programot, amely végre tisztázza, hogy mikor jutnak a mi elátkozott külte­rületeink a fáváros-i ember joggal megkövetelhető színvonaláig és akarjuk azt, hogy legalább valósít­sák meg azokat a kívánalmakat, amelyek egy kis jóakarattal azonnal is megvalósíthatók. — Mindenki megnnhatja ezeknek a panaszoknak az állandó felhánytorgatását. de én sohasem fogom megünni és addig fogom ismételni és ismételni, amíg végre is mindenki be fogja látni, hogy az említett és a még lapszámra felsorolható hibákat fokozatosan igenis ki kell küszöbölni! Tudtak arról is, hogy a központi telep szennyvíz nyomócső építkezése most folyik és hogy ezzel a legmodernebb, áttörő munkát végezzük. — Ezzel a nagy várakozással eltelve jelentek meg Budapesten a bécsi vendégek. Mindenekelőtt elvittem őket a központi csatorna-sziratíyútelepre, amelyet 1925-ben elektriflkáltunk és láttunk el mo­dem szennyvízszűrő berendezéssel. Főképen ez a telepünk érdekelte a bécsieket, akik a legnagyobb elragadtatással szemlélték az üzem automatikus működését, amely azt a munkát pótolja, amelyet egykor harminc ember végzett a mélyben. Imponált nekik a központi telep hatalmas kapacitása, amely másodpercenként 32.C0Ö liter. Meglepte őket, hogy a telep nemcsak üzemíeehnikai, hanem architektonikus szempontból is tökéletes. — Megnézték a főgyűjtőcsatornát, majd a szennyvíznyomócső most folyó építkezését tekintet­ték meg. Itt éppen az érdekes részhez jutott az építkezés: a szárazföldről a víz alá. Nagyon érde­kelte őket ez az érdekes, új rendszerű munka: a nyomócső egy-egy részét tevő caissonok sűrített levegővel való lesüllyesztése a mederfenék alá, úgy, hogy a caissonok egyúttal védelmet nyújtanak s bennük dolgozó munkásoknak. — Kimentek ezután a kelenföldi új szivattyútelephez és az angyalföldi ideiglenes átemelő telephez. A központi telepről tervrajzot, a szennyvíznyomócső építkezésről pedig egész fényképsorozatot vittek magukkal. Kijelentették, hogy a tapasztaltak azon a nagy várakozáson is túltettek, amellyel üze­meink kitűnő hire után el voltak telve, amikor Budapestre elindultak. ES Színház Varieté Cirkusz és Kabaré együtt .FŐVÁROSI nagy cirkusz ME* júliusi ú i műsorai (volt BEKETOW) Bécs ■•szaki vezetői tanolmáiHjozták a budapesti csoforoaszivattQd telepet. amelynek mintájára akarták megépíteni a fiortsdoril szivattyúnkéi

Next

/
Oldalképek
Tartalom