Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-07-15 / 28-29. szám

& Budapest, 1936 Julius 15. TÖRVÉNY ELŐTT Meglepő kúriai Ítélet a főváros és a csónakház­tulajdonos nyolcéves, bonyodalmas perében Weiser Béla csónakbáztulajdonosuak a főváros ellen indított, immár nyolc éve folyó, bonyodalmas bérleti perében hozott most jogászi körökben nagy feltűnést keltő határozatot a Kúria. Még 1929. tava­szán indította meg Weiser Béla a főváros ellen a pert, amelynek előzménye az volt, bogy a főváros volt tanácsa Weisernek csónakház és weekend-telep létesítésére két évi időtartamra, bérbeadta a sorok­sári Dunaág mellett fekvő 320 négyszögöles telket. Weiser Béla — keresete szerint — a területet nem használhatta, mert a székesfőváros azt egy má­sik cégnek is bérbeadta. Ezért kártérítési pert indí­tott a főváros ellen és elmaradt haszon címén 209.320 pengőt követelt. A budapesti központi kir. járásbí­róság előtt, amely előbb a jogalap kérdését tár­gyalta, a székesfőváros azzal védekezett, hogy a másik cégnek bérbeadott terület nem azonos a Weiser Bélának bérbeadott területtel, de különben is a másik cég a bérlettől még idejében elállott és így Weiser Béla elfoglalhatta volna a bérelt terü­letet. A járásbíróság közbenszóló ítélettel meg­állapította a főváros kártérítési kötelezettségét. A budapesti kir. törvényszék is helybenhagyta az ítéletet, amelyet azonban a Kúria feloldott és a törvényszéket új határozathozatalra utasította. A törvényszék újból megállapította a főváros kárté­rítési kötelezettségét, amit a Kúria jogerőre emelt. Most érdekes fordulatot vett a per. A székes- főváros tiszti ügyészsége azzal védekezett, hogy ha fenn is áll a főváros kártérítési kötelezettsége, Weiser Bélának mégsem jár kártérítés, mert kár tulajdonképpen nem érte. A tisztiügyészség kifej­tette, hogy Weiser csupán az üzemi kiadásokat vette számításba, az építési költségeket azonban nem,, holott keresetében maga is elismerte, hogy a vállalkozásába 300.000 pengőt akart befektetni. Kimutatta a tiszti ügyészség, hogy ennek a befek­tetésnek nagyrésze elveszett volna, mert a terület bérletének ideje csak két évre szólt, amely után a tervezett épületeket le kellett volna bontani és így nagymérvű értékcsökkenés állott volna be. De rá­mutatott a tisztiügyészség arra is, hogy Weiser a bevételeket túlmagasan, a kiadásokat pedig túl alacsonyan számította fel. A Weiser-vállalkozás tehát csak veszteséggel végződhetett volna és így semmiféle kár sem érte. A budapesti központi já­rásbíróság megállapította, hogy Weiser Béla vál­lalkozása az adott viszonyok között csakugyan nem hajthatott volna hasznot és így — bár a jog­alap kérdésében meg volt állapítva a főváros kár­térítési kötelezettsége — keresetével elutasította. Weiser fellebbezett a törvényszékhez, amelynek Theimleitner-taxikcsa szakértői bizonyítást rendelt el a jövedelmezőségre nézve. Ezzel a hosszadalmas per most már a szakértő körül bonyolódott tovább. A törvényszék elekor szakértőül Breuer B. Armand gépészmérnök, tör­vényszéki hites szakértőt nevezte ki. A tiszti ügyészség Breuer ellen, kizárási kérelmet adott be, amelyet azzal indokolt, hogy a gépészmérnök a kér­dés eldöntéséhez nem rendelkezik kellő szakértelem­mel, továbbá, hogy a perben kifejtett szakértői működése körül aggályt keltő jelenségék mutatkoz­nak. A törvényszék a kizárási kérelmet elutasította és a fővárost 36.910 pengő kártérítés fizetésére kö­telezte, ami a perköltséggel és kamatokkal együtt 72.000 pengőre rúg. Az ítélet indokolása hang­súlyozta, hogy a kártérítést Breuer B. Armand szakértői -véleménye alapján kellett megállapítani. A tisztiügyészség az ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet adott be a Kúriához, amelynek Térfy- tanácsa most a főváros felülvizsgálati kérelmének helyt adott, amennyiben a törvényszék ítéletét fclodotta és a perből Breuer B. Armandot és Bür­germeister Károlyt, a felperes szakértőjét kizárta és arra utasította a törvényszéket, hogy a főváros által a két szakértő véleményének megcáfolására felajánlott és a törvényszék által mellőzött bizo­nyítást folytassa le. A Kúriának jogászi körökben nagy feltűnést keltő álláspontja váratlan fordulatot teremtett a nyolc éve folyó perben, amely most is­mét visszakerül a törvényszékre. Tyukszemvigás után amputálták a ballábát A íöváros megnyerte a kártérítési pert Ruzicska Ferenc kolbászárúgyáros két esztendő­vel ezelőtt a Széchenyi-fürdőben volt, ahol tyúk­szemet vágatott. Jachimek Emil pedikűrös a tyúk­szemvágás alkalmával megsértette a ballábát. Né­hány nappal később a seb elmérgesedett, úgy, hogy kénytelen volt orvosi rendeletre a sebészeti klini­kán jelentkezni, ahol a balláb sérült ujját műtéttel eltávolították. Az operáció nem vezetett gyógyu­lásra: az üszkösödési folyamat tovább terjedt, a balláb egész alszárát is amputálni kellett. A fel­peres a továbbiak során élőadta, hogy a Széchenyi- fürdő Budapest székesfőváros közönségének tulaj­dona lévén, a kárigényét a fővárossal szemben ér­vényesíti: 5500 pengő kártérítést követel a főváros­tól. Ádám András dr. budapesti kir. törvényszéki bíró előtt a tárgyaláson a tiszti ügyészség azzal védekezett, hogy a felperes lábsérülése nem is a Széchenyi- fürdőben és nem a tyukszemvágás folytán következett be. További védekezése az volt a fővárosnak, hogy Jachimek Emil tyúkszemvágó szakavatott ember, aki már 1919 óta áll a főváros szolgálatában, le­vizsgázott az önkéntes mentőegyesületnél, ahol számára bizonyítványt állítottak ki. A törvényszék széleskörű bizonyítást folytatott le, amelynek során megállapította a törvényszék, hogy a felperes lábán a tyúkszemvágás alkalmával szemmel látható sérülés nem keletkezett. A kihallgatott orvosszakórtők véleménye szerint a fertőzés kapui lehetnek azok a szemmel alig lát­ható hámfosztot területek is, amelyek tyúkszem­vágással kapcsolatosan könnyen keletkezhetnek. Kidérült végül a bizonyítási eljárás során, hogy a felperes cukorbetegségben is szenved. A törvényszék ezután a felperest kártérítési keresetével elutasította és 180 pengő perköltség megfizetésére kötelezte. .•A'fővárosnak a múlt évben 1505 pere volt, amelyből estik 52-őt veszített el. Szemethy Károly dr. tiszti főügyész most terjesztette a közigazgatási bizottság elé a tiszti ügyészség 1935. évi működésére vonatkozó jelentését. Az elmúlt évben a főváros ál­tal indított és a főváros ellen indult perek száma 1505 volt, amelyeknek perértéke 9,192.059 P 93 fillér. Az 1505 per közül a múlt évben ítélettel 911 pert fejeztek be és pedig a főváx-osra nézve kedvező ítélettel 859 pert, a fővárosra nézve kedvezőtlen ítélettel pedig csak 52 pert. Utóbbiaknak 504.469 P volt a perértéke, de a fővárost ezekben a perek­ben csak 47.111 pengő fizetésére kötelezték. Egyez­séggel 104 per fejeződött be, úgy, hogy a 276.134 P pefértékkel szemben a főváros által kifizetett ügyes­ségi összeg mindössze 38.564 pengőt tett ki. Ezek szerint a főváros az elmúlt évben az ítélettel és egycsséggel befejezett 1015 perben összesen csak 85.765 pengőt fizetett, vagyis a perértéknek 9 száza­lékát, amit a főváros szempontjából kivételesen kedvező eredménynek kell tekinteni. Érdekes az évi jelentésnek az a része, amely a tiszti ügyészség 1935. évi tevékenységéről számol be. A tiszti ügyész­ség 1935. évi ügyforgalma az 1934. évi ügyforgalmá­hoz viszonyítva 8074 darabbal szaporodott, az 1920. évi ügyforgalomhoz viszonyítva pedig megnégy­szereződött. HÍREK = = A PÁRTBÓL Megnyílt a VIII. kerületi pártszervezet új helyi­sége. A NÉP VIII. kerületi pártszervezete a Baross- utca 43. sz. alatti ideiglenes helyiségéből a Baross- utca 79. számú, előkelő ízléssel berendezett új párt- helyiségébe költözködött át. Itt tartják ezután esténkint 7 és 9 óra között fogadó-órájukat: Gazdy Jenő, Katona János és Hajnóczy József törvény- hatósági bizottsági tagok. Szerdán a pártkörben a külső Józsefvárosi csoportgyűlést tartották meg Vaszary István dr. orvos elnöklésével, csütörtökön pedig a belső józsefvárosi csoportgyűlés folyt le, amelyen Bolyos István dr, főigazgató elnökölt. Minden szombaton kedélyes pártestére gyűlnek ösz- sze a körben a párt tagjai. Fogadóórák és párlnapok a kerületben Július 15 — 31 VII. kerület. Fogadóórák: Mindennap délelőtt 11 ÓTá- tól 1 óráig és délután 6—8 óráig De SgardeUi Caesar kerületi elnök. — Julius 2-2-én este 7 órakor havi taggyűlés. — Julius 26-án délelőtt 11 óraikor ünne­pélyes tagavatás. IX. kerület. Fogadóórák: julius 15., 18., 22., 25. és 29-én d. u. 1—3 óráig U sutty Béla dr. országgyűlési képviselő, julius 20-án este 7—9 óráig Szentesi József törvényhatósági bizottsági tag, julius 27-én este 7—9 óráig Szentesi József és vágveesei W el lisch Andor törvényhatósági bizottsági tagok. — Julius 16., 23., 30-án este 8 órakor pár test. bronszöntő TRAUB ÖDÖN I aszfalt, szigetelő, tetőfedő váll. j Budapest, X., Rezső-tér 3. — Telefon: 1-411-65. | Ferenc i Budapest, VI., Babér-utca 80. Telefon: 2-932-26 iódscU fékéit E = TETŐFEDŐMESTER = Budapest, I., Karolina-út 16. ® Tel.: 2-695-59. HOFER műszaki, olaj- és villamossági k. f. t. Budapest, VII., Király-utca 65. sz. Szállít 1-a minőségben előnyösen: gép- és hengerolajat, gépzsírt, astbest- és gumiárat, tömítéseket, szerszámokat és az összes műszaki cikkeket. Tel.: 1-453-15. Épületüveges G LATZ ANDRÁS Alapítva: 1864. Telefon: 1-324-87. Budapest, VIII., Baross-utca 66—68 sz. Üzlet: Német-utca 59. HENCZ FERENC - - TELEPE Épület asztalos munkák: ajtók, ablakok, kapuk, kirakatok, üzletberendezések, lakás- és iroda berendezések gyártása. BUDAPEST, IX., KÖZTELEK-UTCA 2. TELEFON: 1—860—02. BARÁTI! GYÖRGY bat. eng. villanyfelszerelési vállalata Budapesti, I., Olasz-fasoré, sz. Telefonszám: 1-609-67. ALAKÍTTATOTT 1865. ÉVBEN. LITSCHAUER is GÖTZ LAKKGYÁR BUDAPEST, II., HARGIT-KÖRÜT 42. SZÄM Telefon: 1-529-52. ___________________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom