Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-06-17 / 24. szám
Budapest, 1936 június 17. 24. szűnt Huszonöíöűilc évfoly cun Slőflzatési éri EGÉSZ ÉVRE ...... 24 PENGŐ FÉLÉVRE ................ 12 PENGÓ EG YES SZÄM ÁRA: 50 FILLÉR árusítják az összes fiBUSz-pavllionokban PBLBLŐSSZBRKBSZTÖ DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN SzarkeszSösög ün ktidóhivatali BUDAPEST, VI. ANDRÁSSY-ÖT 60 Yeiefoia : 13-7-15 — Posfacsebits 40.424 gBBSBSB—BSBBZBWBBBBBaBaS—M Szendy Károly polgármester a Fővárosi Hírlap Münchenbe kiküldött tudósítóiénak elmondja tíznapos külföldi tartózkodásának eseményeit Érdekes élmények a négy fejlődésnek Indult lengyel fővárosban — Fogadtatás Hitlernél és más berlini események — Hz ünneplő München, ahol a városok nemzetközi kongresszusét befejezték A polgármester útja Szendy Károly, Budaipest székesfőváros polgármestere megjárta a külföldet. Tulajdonképpeni hivatalos meghívásoknak tett eleget, nálunk történt látogatásodat adott vissza. Előbb Varsó főpolgármesterének adta vissza vizitjét, majd Berlinben komoly tudományos tárgyalásokon, Európa városainak kongresszuséin vett részt, végűd pedig Münchenbe ment. hogy a bajor főváros polgármesteréit, aki legutóbb Budapesten járt, otthonában keresse fel. Mindez azonban csak külső sízín, mert lényegileg még sokkal többet, sokkal magasabbrendű feladatot látunk, amelyeket a polgármesternek ezen az útján el kellett végeznie. Nem kéjutazások ezek, nem vizitelgetések, hanem Budapest reputációjának a világ elé való tárolása. Nekünk, budapesti polgároknak igenis, legelsőrendű fontosságú érdekünk az, hogy Buda pest székesfőváros polgármestere Európa nagyváro saiban megforduljon és mindenhol, ahol megjelenik, emlékeztesse a kulturközönséget arra, bogy van a Duna partján az ő városukkal egyenrangú főváros, amelyet Budapestnek hívnak. Igenis, Londontól Konstantinápolyig tudná kell mindenhol, hogy ennek a kontinensnek legelőkelőbb, legmagasren- dűbb, legkulturáltabb és legszebb fővárosai közé tartozik Budapest is, amelyet soha, sehol, semmiféle számításból kihagyni nem lehet és amelynek kultúrája és szépsége, valamint gyógyítóerejű, forrásai megérdemlik, hogy Európa kulturközönsége nagy tömegekben zarándokoljon ide. A polgármester számára most alkalmak adód - tak arra, bogy ezeket az utakat megtegye. Boldog örömmel tölt el bennünket, hogy mindenhol ünnepélyesen, méltóképpen fogadták, mint a magyar székesfőváros első polgárát. De eljutottunk ahhoz a ponthoz, amikor Budapest polgármesterének nemcsak akkor kell megjelennie valamelyik külföldi uagy világvárosban, amikor ez már elkerülhetetlen és nemcsak ott kell megjelennie, ahova szinte kötelessége elmennie. Hanem, igenis, magának is kell alkalmakat keresnie arra, hogy Budapest legelőkelőbb, ideális célokkal dolgozó legelső ügynöke legyen a művelt külföld előtt. Azt mondottuk, hogy elérkezett erre a pillanat. Igenis, elérkezett, mert csak mostanában olvastuk a lélekemelő jelentést, hogy a külföldiek egy esztendő ajlatt har- mincharmadfél millió pengőt hagytak nálunk és hogy Magyarország valutaszerzési lehetőségei között a búza és az állatkivitel után az idegenforgalom áll a harmadik helyen. Történik ez akkor, amikor Becs, Prága, Svájc, meg a többiek valamennyiem vagy visszaesnek, vagy stagnálnak az idegenforgalom területén. Itt aztán a régi magyar közmondás jut eszünkbe, hogy addig üssük a vasat, amíg meleg. Ereznünk kell, hogy milyen óriási körülmények játszottak itt közre, mint például, hogy csak egyet említsünk, a walesi herceg világszenzációvá lett budapesti látogatásai. Azt a lélektani pillanatot, amely most formálódott ki Európa közvéleményében, nem szabad elmulasztani. Most kell Budapest polgármesterétől kezdve Magyarország minden polgárának, aki csak egy szál külföldi emberrel tud érintkezni, megragadni az alkalmat, hogy barátokat, híveiket, vendégeket, látogatókat szerezzünk az agyonnyomorított csonka ország és annak tündöklő fővárosa, Budapest számárai. Ennek a hatalmas, szinte korlátlanságra hivatott akciónak igen jelentős pontját látjuk a polgár- mester most megtett útjában, ami azonban nem jelenti azt, hogy megállhatunk, hanem inkább azt, hogy tovább és tovább kell fejlesztenünk a tevékenységet, amely Budapest hírének, nevének növelését tűzte ki céljául. Azokkal az adottságokkal, azokkal a kincsekkel, azzal a kultúrával, amellyel mi rendelkezünk, nem mondunk nagyot, ha azt kívánjuk, hogy Budapest számára meg kell hódítani a világot. Ennek a világhódító hadjáratnak lelkes és bátor katonája legyen minden pesti polgár és akkor el nem maradhat a biztos győzelem. Hétfőn este érkezett haza tíznapos külföldi útjáról Szendy Károly p óiig ármester. Varsó, Berlin, München voltak állomáshelyei a polgármesternek, aki a német és bajor fővárosban a városok nemzetközi kongresszusán is részt- vett. Úgy erről a tanácskozásról, mint útjáról általában, bőséges szellemi podgyásszal tért haza Szendy Károly, aiki elé Münchenbe elküldte munkatársát a Fővárosi Hírláp, hogy az impresziók közvetlen közelségében kérjen nyilatkozatot a polgármestertől külföldi tíz napjának érdekes eseményeiről és azokról az idegenforgalmi és kultúrkapcsolatokról, amelyeket a bárom metropolis vezető embereivel való érintkezés során szorosabbra font. Szendy Károly polgármester Münchenben fogadta a Fővárosi Hírlap munkatársát, aki előtt útjának eseményeiről a következő nagyérdekű nyilatkozatot tette: Varsó — A lengyel határállomáson — kezdi a polgármester — Jan Starzinsky varsói kollégám figyelmessége folytán a polgármesteri titkár szállott be szakaszomba s átadta a rendkívüli figyelemmel ösz- szeállított program magyar-lengyel szövegű, művészi bőrkötésű példányát. — Vaírsó pályaudvaráéi páratlan meleg hangulatit, fogadásban, volt osztályrészem. A város vezetőségén kívül a közélet számos kitűnősége tisztelt meg jelenlétével s nagyon jól esett, hogy kijöttek elém az épen ott időző magyar vivők is. — A pompás Európa-szállóban töltött éjszaka után, reggel letettem a hősi emlékműre a székesfőváros babérkoszorúját. A ke gyedet es aktusnál varsói ügyvivőnk, meg a itestvérfőváros katonai és polgári hatóságainak vezetői is megjelentek. — Hivatalos látogatásaim után, a városházán, a belügy- és külügyminisztériumban és más helyeken, Starzinsky polgármester társaságában egy modern, nagyszabású gyermekotthon megnyitó ünnepségére siettünk. Ez az intézmény, mint annyi más is, a főváros áldozatkészségén kívül a lengyel Nagyasszony, Pilsudsky tábornagy özvegye fáradhatatlan melegszívű munkájának eredménye. Pil- sudskyné behatóan érdeklődött nálam a mi fővárosunk hasonló szociális létesítményei felől, — Délben Varsó ősrégi vendéglőjében, szűkkörű ebéden látott vendégül a polgánnestér. - A közélet legismertebb férfiai között Lepkovsky Szaniszló, a korábbi budapesti követ is megjelent. A Fukler- vendéglő gazdája egyébként magyar ember, aki ezúttal is derekasan kitett magáért. 1850-es termésű tokaji borral kedveskedett a különleges, kitűnő lengyel ételekből összeállított ebéden. — A délután folyamán Starzinsky polgármester társaságában a nagyvonalú fejlődésnek indult fővárost tanulmányoztam, este pedig a Lengyel Kereskedelmi Kamara és a Lengyel-Magyar Társaság közös rendezésű vacsorájára voltam hivatalos. Az elhangzott üdvözlésekre pár szavas lengyel beszéddel válaszoltam. — Harmadnap délelőtt a városi közüzemek és intézmények megtekintésével múlt el. Nagy érdeklődéssel fordultam a községpolitikai kiállVás felé. Páratlan előzékenységgel csupán az én kedvemért tartották nyitva a kiállítást, amely egyesíti magában az utolsó esztendők fejlődési eredményeit és a terveket, amelyek a legközelebbi jövőben megvalósulásra kerülnek. Az ebéd ezen a napon a ma gyár követségen volt. Délután a polgármesterről folytattam hosszabb eszmecserét a városainkat kölcsönösen érdeklő problémákról. — Szombaton este a városházán a város szűk- körű díszvacsorát rendezett, utána pedig nagyarányú fogadás volt, amelyen valóban mindenkit megismertem, akinek Varsó közéletében szerepe van. — Az elutazásnál vasárnap reggel a polgármesteren kívül közel száz előkelőség búcsúztatott a pályaudvaron. Berlin — Berlini látogatásom magánjellegű volt. A városok nemzetközi kongresszusán képviseltem küldöttségünk többi tagjával a Magyar Városok Szövetségét. Harrer Ferenc, Némethy Károly tanácsnok, Sopronyi-Turner Mihály, a Civitas fidelissima első polgára, Esztergár Lajos pécsi tanácsnok csatlakozott itt hozzám, velünk volt még a belügyminisztert a kongresszuson képviselő Sass Elemér miniszteri tanácsos, a városi főosztály h. vezetője is, meg egypár székesfővárosi tisztviselő, akik felhasználták az alkalmat a kongresszuson váló részvételre. — A pályaudvaron delegátus-társaim és Fiehler müncheni főpolgármester, meg a kongresszus több más tagja várt, az estét együtt is töltöttük. — Hétfőu a Kroll-opera lila virágdíszes termében volt az ünnepélyes megnyitás. Frick dr. birodalmi belügyminiszter üdvözölte a világ minden tájáról egybesereglett delegátusokat, akiknek tiszteletére a hivatalos Németország számos előkelő képviselője megjelent a megújításon. A Városok Szövetsége nevében köszöntöttem az elnöki emelvényről a kongresszust, amely ezután megkezdte hivatalos tanácskozásait. Ezek két főitéma körül mozogtak: szociálpolitikai és kulturális vonatkozású városvezetési kérdéseket tárgyaltunk. Az előbbieket Berlinben, az utóbbiakat Münchenben. — Berliu város vezetősége valósággal a tenyerén hordozta a kongresszus tagjait. Szakszerű vezetők kiséretében ismertük meg a hatalmas üzemeket, tanulmányoztuk a legkiemelkedőbb értékű mű- gyüjteiményeket, megnéztük a rádiót és sok más látnivalót. — Kihallgatáson fogadta az elnökségi tagokat — közöttük engem is — Hitler Adolf, a birodalom vezére és kancellárja, .akit a Nemzetközi Szövetség elnöke üdvözölt. — A délelőtt, délután tartó üléseken valameny- nyien tevékeny részt vettünk, igen értékes tapasztalatokra tettünk szert. München — ötnapos berlini tartózkodás után különvonat- tal .a bajor fővárosba, Münchenbe indultunk. Péntek reggel megérkezve, pár óra múlva már folytatódtak is az ülések. Megkezdésük előtt azonban nekem, aki Kari Fiehler főpolgármester meghívása folytán a város vendége voltam, alkalmam nyílott a város új építkezéseinek megtekintésére. A Bayrischer Hoff-tói' a főpolgármester hivatali kocsija, remek Maybach-autó, röpített végig egy óra alatt az újabb és egészen új telepek területén. Fiehler titkárának, Vils-mayer IÜchárd dr.-nak társaságában. — Érdeklődve a rendkívül nagyszámú építkezés iránt, azt a felvilágosítást kaptam, hogy a telepek javarészét város és magántőke közösen építi. Kivétel a rahmersdorfi családi lakótelep, amelyet teljesen a
