Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-06-17 / 24. szám

« Budapest, 1936 június 17. közület hozott létre, úgy azonban, hogy az épületek tulajdonjoga a lakókra száll át. Két szobás, fürdő­szobás, terraszos családiház örökára teleikkel, közmű- hozzájárulással együtt 9000 miárka, a 3—4 szobás, komfortos házak pedig 18.000 márkába kerülnek. 1000 illetőleg 2000 márkát a beköltözéskor fizet le a város pénztárába a lakó, a. további 8000, azaz 16.000 már­kát pedig bér formájában 10—15 év alatt egyenlíti ki az 5%-os karmátokkal együtt. — Jellemző a bajor fővárosra, hogy egyszoba- konyhás lakás nincs. A legszerényebb munkás csa­lád is legalább kétszobás lakásban lakik és ezek bére a fekvés szerint havi 48—58 márka. A három- szobás lakások ára évi 800—1100 márka között variál, ezt azonban a szerényebb középosztály tekintélyes rétegei is megtudják fizetni. — Autónk elsuhant a birodalom legszebb teme­tője, a poétikus szépségekben bővelkedő, óriási ki­terjedési erdei temető mellett is. Hatalmas fenyőfák, méltóságteljes tölgyek árnyékában alusszák itt örök álmukat a természet szépségeit rendkívül nagym­érte kelő bajorok. — A középítkezéseknél is pezsgő élet uralkodik. A hires Barna Ház közvetlen közelében pihen komor bronzkoporsókban a nemzeti szocialista foradalom 16 martírja. Görögstílusú nyugvóhelyük előtt az ..örökös őrség“ áll: két-két rohamsisakos, feketeinges S. S. katona;, fegyverrel ia kézben. A Königs-Platz két oldalán a nemzeti szocialista párt klasszikus szépségű központi épületeinek építkezése a legrövi­debben befejeződik. Mindkét palota megnyugtató, méltó lezárása lesz az óriási méretű térségnek, amelyen könnyűszerrel elhelyezkedhetik 100.000 ember 38 nemzet kengresstfsa — A kongresszusi tanácskozás a Deutsches Mu­seum zászlókkal, lombokkal ékesített dísztermében folyt le. A kongresszus elnöke, az angol Montague Harris üdvözölte a kormányképviselőket: Ritter von Épp tartományi kormányzót és Adolf Wagner minisztert, mire Wagner miniszter válaszolt- Hang­súlyozta, hogy az Isar-menti főváros testvéri sze­retettel fogadja a világ 38 nemzetének képviselőit és arra törekszik, hogy megmutassa nekik: minden to­vább akar haladni az ősi úton, a művészet pártolá­sában. A birodalmi kormány mindent megtesz, hogy a főváros biztató felvirágzása töretlonül folytatód­jék. — A nap első előadója Kari Fiehler főpolgár­mester, a német városok szövetségének elnöke volt. Előadása a városok kultúrpolitikai feladatairól szó­lott. Mindvégig lebilincselő mondataiból megálla­píthattuk, hogy a városi kultúrpolitika egész Né­(A Fővárosi Hírlap Münchenbe kiküldött tudó­sítójától.) A Városok Nemzetközi Kongresszusának, amely Berlinben és folytatólag Münchenben folyt le. kiemelkedő esemény volt Némethy Károly dr. szé­kesfővárosi tanácsnoknak előadása, amelyet Mün­chenben tartott meg nagy érdeklődés mellett a kul­túra nemzeti voltáról és a városoknak a kultúrában való szerepéről. Különös figyelem kísérte Némethy Károly dr. szereplését már csak azért is. mert elő­zőleg a kongresszusra gyűlt Unió állandó bizottsá­gánál a tanulmány-cserére vonatkozó javaslata olyan nagy érdeklődést keltett, hogy a tanácsnokot az előkészítő, állandó bizottság k erek a s zt a 1 - k o nf e- renciájára is meghívták, hogy javaslatát személye­sen fejtse ki. ANGOL PARK MINDENNAP INGYEN: Csodarevű Óriás-Zeppelin Sicc kalandjai Művészesték TEDDY HOT és jazz-zenekara | mj LfiKí- ÉS FESTÉK0YÖR RT. LU I cL BUDAPEST, DM, ŐRNAGY-UTCA 4.SZ, yeEEöwí *®ÍT*osb«bo*Rtili Arahás, Budapest, VI.,, AndrAasy-öt 82. Telefon t 11-3-3®. — Modern bintartfcd és testápolási elírtok, j kefe- és «epréirak, !*xa*T«*liürUk. Június 18-án délután fél 3 órakor Ügetőverseny metországban mintaszerű .Megtudjuk, hogy a né­met földön a rádiódíjak alól mentesítik a szegé­nyebb néposztályokat, emellett pedig a városok mi­nimális részietek ellenében boesátamiak a hallgatók rendelkezésére készülékeket. A színházi kultúra te­rén is jelentős munka folyik. 300 színházi vállalko­zása van a birodalomnak, ezek közül mintegy 190 állandó városi és állami szubvencióban részesül. A múlt évi támogatások összege meghaladta a 3i mil­lió márkát. A zenei produkciók ugyanilyen megbe­csülésben részesülnek, de hasonlóképpen gondoskod­nak a képzőművészetről, iparművészeiről, filmügy- röl, irodalomról is. — Az ülés folyamán Némethy Károly dr. ta­nácsnok is felszólalt, hűséges képét adva Budapest kultúrpolitikájának■ — A délutánt Fiehler polgármester és felesége baráti körében töltöttem. Alkalmam nyílt arra., hogy társaságukban beutazzam a Reichsautobahn csodálatos útvonalát. A páratlanul pompás műúton 160 kilométeres sebességgel száguldott a gépkocsi, a német műszaki ipar remeke. — Este München város a Deutsches Theaterben feledhtetlenül kedves estét rendezett, amelyen raj­tunk, delegátusokon kívül a város összes notabilitá- sai is megjelentek- Az első perctől az utolsóig igazi bajor kedélyesség volt az úr, amit csak foko­zott Fiehler főpolgármesternek és feleségének utá­nozhatatlan szeretetreméltósága. — Szombaton reggel tisztelegtem a városházán, azután újra a kongresszusra mentem, hogy végig­hallgassam Van Poelje dr., a holland népművelési minisztérium főtitkárának érdekes előadását. Szá­mos kisebb előadás is elhangzott ekkor, déli egy órakor pedig Fiehler főpolgármester és Montague Harris zárószavaival -végétért a kongresszus. — Ebédre Fiehlerék vendége voltam, délután a nymphenburgi porcellángyárat néztem meg, este pedig résztvettem a tiszteletünkre rendezett dísz­halig versenyen. — Müncheni tartózkodásom utolsó napján a fő­polgármester előzékenysége révén kirándultam a Zugspitzére. délután, megjelenítem a lóversenyen, ahol a Városok Díjáért folyt a küzdelem. Az esti órákban még egy kedélyes vacsora volt Fiehler társaságában, hétfőn reggel pedig Salzburgon, Wienen át hazafelé indultunk. — Ha most melegében visszapillantást vetek a lepergett szép napokra, megállapíthatom, hogy ren­geteg értékes benyomással gazdagodtam, köztük több olyan is akad, amely Budapest jövendője szempontjából alaposan átgondolandó. — A kultúrának a bölcsőjét — mondta előadása során Némethy Károly — az ősemberek ringatták, öntudatlanul, ösztönszerűleg, maguknak emberi könnyebbséget keresve, örökre maradandót, tehát istenit találva, produkálva. És később is, mikor a sorozatos letelepülésekkel az igényeik nőnek, a lehe­tőségek tágulnak, mikor az ember kezd homo sapiens lenni, egészen a jelen időkig ugyanazt a folyama­tot látjuk. Különös tehetségek és alkalmak gondo­latokat termelnek, műveket alkotnak, eszközöket hoznak létre. Mások azokat tökéletesítik. Egyesülé­sek alakulnak, a hatóságok is magukévá teszik az eszmét. A gondolat, a mü, az eszköz, mind ismer­tebb lesz, hogy végül abszolúttá váljék, esetleg az egész emberiség számára. így alakulhatott ki olyan gondolat is, hogy a kultúra nemzetközi. Pedig tu­lajdonképpen még az abszolút kulturális értékeket is gyakran magunkhoz, környezetünkhöz formáljuk, ' ahhoz mérjük. — A kultúra sajátságos kifejlődésére éppen olyan befolyása van az éghajlatnak, természeti adottságoknak, viszonyoknak, főleg pedig az emberi temperamentumnak, faji, jellegzetességéknek; az el­határolás alapja pedig a nemzet. — A kultúra jellege feltétlenül helyhez kötött, tehát nemzeti. Ezután arra tért rá, hogy miért tartozik mindez a városok összejövetelére. A városokra —• folytatta — ugyanaz áll, mint az államra. A városnak, a vá­rosi igazgatásnak is végső alapja és eszköze a ha­talom. A végső cél pedig itt is a kultúra. — A kultúrál is termelés természetes egysége a község: gyűjtőállomás, közvetítő alulról felfelé, el­osztó felülről lefele. Legkézenfekvőbb feladata pedig megállapítani, hogy a kultúrának mely ágában kell magát specializálnia, aminek lokális színezete, jel­legzetessége van. Példákat sorolt fel a múzeumok, könyvtárak, színházak, irodalom és tudomány pártolása és az is- kolánkívüli népművelés (teréről, majd így folytatta: — Végül van még egy községi feladatkör: a közvet­lent' érintkezés más városokkal. Amennyiben ez külföldi viszonylatban történik, úgy a község bizonyos te­kintetben mint a nemzet megbízás nélküli ügyvivője jár el. Ennek a feladatcsoportnak különös fontossá­got ad a jelenlegi mozgalmas, sokszor tisztázatlan nemzetközi helyzet. A község kevésbbé áll nemzet­közi akadályok, nehézségek nyomása alatt, mint az állam. Befejezésül rámutatott arra a, javaslatára, me­lyet az Unió állandó központjába, küldött be a Magyar Városok Szövetsége, s mely az egyes nem­zetek egyes városai között — elsősorban tanulmányi célokból — tisztviselőknek minden anyagi megter­helés nélkül való időleges kicserélésére vonatkozik. AftgtycrffMd &zé\ kemteé te&z Svueletzt és tecusUei vises macával aes uf ú'átyácó’ — Nagy szeretettel vállalom a kitüntető megbí­zást, amely a XIII. kerület élére állított — mondja Pertik Béla dr., akit felkerestünk abból az alka­lomból, hogy Angyalföld elöljárója lett. Angyalföld: ehhez a területhez vagy elszántsággal, vagy szeretettel lehet közeledni. Perük Béla a sze­retett választotta, amint ez a hangjából ki is csen­dül. — Tisztában, vagyok a nehézségekkel, tudom, hogy ia szegénység légióival lesz dolgom, de éppen ez az, ami új hivatalom betöltésére hangol. Mert Angyalföldön igazán van mit csinálni és amit tenni kell, azt mind csak szeretettel lehet elvégezni. Min­denekelőtt a szociális kérdések megoldásán kell dolgoznom, számolva azzal, hogy nagyon sok ember fogja el özön leni az új elöljáróságot és aki jön, an­nak mind adni kell valamit és a segítség mellé sze­retetek — A szociális kérdések mellett azonban terveket is viszek az új elöljáróság otthonába). Ma még nem ismerem pontosan a lehetőségeket, de remélem, hogy erős akarattal és terves*zerőséggel ezt az idegen­kedve emlegetett Angyalföldet is fel lehet emelni odAig, hogy a benne való élet kívánatos legyen. Ma is vannak szépen épült részei a kerületnek és ha majd felépül az új elöljáróság, az alkalmas jegece- dési pont lesz arra, hogy körülötte az építkezés meg­induljon. Természetesen utakkal, csatornázással, ren­dészeti intézkedésekkel kell majd elősegíteni a fejlő­dést és megérhetjük, hogy Angyalföld is szép, ki­épült, rendezett kerülete lesz Budapestnek. — Minden jóakarat mellett is eddig hiányzott a közvetlen gondozás lehetősége. Angyalföld, amely kétharmad részében a VI. és egyhannaidában az V. kerülethez tartozott, távol esett az intézkedő elöljá­róság! központoktól, holott ez a terület és a lakos­ság összetétele éppen a. közvetlen közelséget kí­vánja, az olyan elöljárót, aki a lakosság körében él és a bajokat, nehézségeket minden nap látja, hogy segíteni tudjon­— Őrködni fogok azon, hogy a közmunkák, ame­lyeket a kerületben végeznek, az angyalföldi munka- nélküli lakosságnak juttassanak kenyeret. Más ke­rületben talán nem kell ezt a feltételt ilyen szigo­rúan megszabni, de Angyalföldön igen. Az új tervek mellett azután visszafelé néztünk Pertik Béla dr.-ral, vissza városházi múltjára. 1910- bon lépett a főváa'os szolgálatába és Bárczy István polgármester, bár jogvégzett volt, a segédhivatalba osztotta be. — Ma is el kell ismernem — mondja — ennek az intézkedésnek a helyességét. Nagyon jó gyakor­lat a segédhivatal, amelyen szinte mindenkinek ke­resztül kellene mennie. Két év múlva, mint segédfogalmazó, a VI. kerü­leti elöljárósághoz került, ameilyuelk hatáskörébe tartozott mai munkaterületének, Angyalföldnek na­gyobb része is. 1913-tól kezdve mindmáig ugyan­abban az ügykörben dolgozik. Előbb az akkor még különálló közgazdasági és ipari ügyosztályhoz de­rült, amely később a közlekedésügyi ügyosztállyal egyesült. A huszonhárom év óta betöltött munkakör az ipari és lcex*eskedelmi ügyek területe- 1931 óta, hogy főjegyző ilett, iaz ipari, kereskedelmi és közle­kedésügyi ügyosztályban mint helyettes vezető, ön­álló hatáskörrel intézi az ipari és kereskedelmi ügyeket. Ezen a réven a városházán Pertiik Béla dr. tartotta a legszorosabb összeköttetést a kerületi elöl­járóságokkal, úgy, hogy most mint elöljáró, huszon­három éven át jól ismert területen folytatja mun­kásságát. — A kitüntetés! — mondja — váratlanul ért, de a reám váró munka jó részéiben otthon vagyok. A többit meghozza a szeretet, amellyel a szép, új elöl­járóság! székhazait he akarom tölteni:. Halász Árpád dr. Némethy Károly tanácsnok a városok nemzetközi kongresszusán Münchenben nagyhatású előadást tartott a Budapest kultúrpolitikájáról és a városok feladatköréről

Next

/
Oldalképek
Tartalom