Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-04-29 / 17. szám

IO Budapest, 19M április 29. Másfélévi bonyodalmas pereske­dés után fizette ki az Adriai biz­tosító a betöréses kár összegét Több peres eseteit ismertetett már a Fővárosi H%r- fap annak illusztrálására, hogy az Adriai biztositó társulat ügyfeleinek milyen hosszú és kemény küz­delmet kellett folytatniok azért, hogy a biztosítási összeghez hozzájuthassanak. Azok a bírói ítéletek, amelyekről tudósítást adtunk, jobbára életbiztosítási ügyekre vonatkoztak és arról szóltak, hogy ,a bíróság hosszú pereskedés és széles keretekben folyó bizonyítási eljárás után végrehajtás terhe mellett a biztosítási összeg megfizetésére kötelezte az Adriai biztosítót. A budapesti kir. törvényszék ezen a héten az Adriai biztosító ellen olyan marasz­taló ítéletet hirdetett ki, .amely nem életbiztosítási ügyletből származott, hanem betöréses lopás révén keletkező kárbiztosításról szólt, de ezúttal is azt bi­zonyította, hogy ,a biztosított félnek milyen kálvá­riát kell megjárnia, amíg a biztosítási összeghez hozzájut. Ennek a pernek a tényállása a bírói meg­állapítás szerint a következő: A Belvárosi Szűcsáruház tulajdonosú, Bunsel Márkné, 1934 nyarán tíz évi időtartamra az Adriai biztosítónál betöréses lopásból eredő kár ellen 30 ezer pengő erejéig biztosította üzleti telepét, annak áruraktárát, a kirakatokban és a műhelyhelyiség­ben levő mindennemű szőrme- és szűcsárukat. Ta­valy február közepén a biztosított üzletbe betörtek és a tohxijok onnan különféle árukat loptak el. A szücsáruház tulajdonosa összeállította a kárszámlát iés ennek alapján 21.600 pengő kárösszeget követelt az Adriai biztosítótól. De az Adriai hallani sem akart a kárösszeg kiegyenlítéséről, úgy, hogy Bunsel Márkné kénytelen volt kárkövetelését peres úton szorgalmazni. A budapesti kir. törvényszék előtt beperelte az Adria biztosító társulatot. Mikor a bíróság tárgya­lást tűzött ki ebben az ügyben, az Adriai egész se­reg kifogást támasztott és ezek alapjián a felperes keresetének elutasítását szorgalmazta. Mindenek­előtt tagadásba vette a kárszámla helyességét és kifogásolta a felperes által érvényesített kárössze­get. A tagadás révén a felperes kénytelen volt komplikált bizonyítási indítványt előterjeszteni, hogy bizonyítékokat szolgáltasson a kárösszeg he­lyességéről. Egész sereg tanú vonult fel, akik arról tettek val­lomást, hogy a felperes üzlete közvetlenül a betö­rést megelőző időben nagyon szépen fel volt sze, reive áruval, az üzleti szekrények tele] voltak bun­dákkal és egyéb drága szőrmeáruval. A tanuk má­sik csoportja viszont arról tett eskü alatt vallo­mást, hogy a betörés után nyomban pontos leltárt vettek fel és ennek alapján állapították meg, hogy a tolvajok mit vittek el az üzletből. A bíróság a biztosító tagadásával szemben szakértői bizonyítást is rendelt el. A szakértők tüzetesen átvizsgálták a felperes üzleti könyveit, levelezéseit, megrendelé­seit, pénztárblokkjait és egyéb írásbeli dokumentu­mait, hogy ezekből pontos képet tárjanak a bíróság elé arról, hogy milyen kár érte a felperest a be­törés révén. A komplikált bizonyítási eljárás végső eredménye az volt, hogy a törvényszék megállapította, hogy a betö­réses lopás révén a felperes kára 19,100 pengőre rng. Amikor ideig ért a per bizonyítási anyaga, az Adriai biztosító társulat újabb kifogásokat terjesztett a törvényszék elé. Azt állította, hogy a felperes követelése időelőtti, mert nem csatolta be a rendőrség által folyamatba tett bűnügyi eljárásból kifolyólag szokásos „ártatlansági“ bizonyítványt. Kérte, hogy a törvényszék függessze fel a peres el­járást mindaddig, amíg ez az ártatlansági bizo­nyítvány a periratokhoz nem kerül. A törvényszék az Adriainak ezt az indít­ványát elutasította, mert nem volt vitás a betörés ténye és ilyen körül­mények között a polgári perben ártatlansági bizo­nyítványra szükség nem volt. Ugyancsak mellőzte a törvényszék ,az Adriai) biztosítónak azt az indít­ványát, hogy a polgár bíróság szerezze he a betö­réses lopás révén a tolvajok ellen megindított bűn- per iratait. Kimondotta ia törvényszék, hogy a bűn­ügy iratainak beszerzése felesleges, mert ezzel a polgári per ítéleti elbírálása módfelett elhúzódna. Az Adriai különböző perjogi kifogásokkal kísérletezett még, de ezeket ugyancsak sorra elutasította a bíróság és a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítva, kihirdette az ítéletet. Eszerint a törvényszék arra kötelezte az Adriai i LATI C EL! a kényelem új korszaka GYÁRTJA: A tilagyM Ruggyahloá fit. Biztoeító társulat alperest, bogy 15 nap alatt végre­hajtás terhe mellett fizessen a felperesnek 19.100 pengő tőkét, 5 százalékos kamatot, továbbá 1000 pengő szakértői költség beszámításával 2900 pengő perköltséget. Az Adriai biztosítónak ezek a folyton megismét­lődő peres ügyei az egész magyar biztosítási piacra kellemetlen kihatással vannak, különösen most, amikor a Phönix-ügy amúgyis kedvezőtlenül han­golja a közönséget. A MÁK KÖZGYŰLÉSE ELNÖK: VIDA JENŐ A Magyar Általános Kőszénbánya R. T. folyó hó 25-én tartotta negyvenegyedik rendes évi közgyűlé­sét, amelyen hatvanöt részvényes jelent meg száahat- ezerhatszázhuszonnyolc részvény képviseletében. A közgyűlés elnöke, Vida Jenő felsőházi tag" meleg szavakban adott kifejezést annak a gyásznak, amelybe az igazgatóság elnökének, Berzeviczy Albert dr. őnagyméltóságának elhunyta a vállalatot borí­totta, Bejelentette az elnök-igazgató a közgyűlésnek az igazgatóság abbeli határozatát, hogy Berzeviczy Albert nevére a Magyar Tudományos Akadémián szálezer pengő összegű alapítványt létesít. Ugyancsak elparentálta elnök-vezérigazgató Ko­rányi Frigyes báró dr. igazgatósági tagot és Tolnay Kornél felügyelő-bizottsági tagot, akiknek emlékét a közgyűlési szintén jegyzőkönyvileg örö­kíti meg. Az igazgatóságnak a közgyűlés elé terjesztett évi je­lentése szerint a vállalat széntermelése 1935-ben, a veze­tése alatt á-lló Borsodi Szénbányák Részvénytársasága széntermelésével együtt 18,497,663 métermázsa voU, az előző évben termelt 16,983.963 métermázsával szemben. A vállalat nagyobb szénmennyiségre szerzett megrende­lést O 1 a 6 z o r s z á g b ó 1, azonban az üzlet a kompen­záció körüli nehézségek miatt csak kis részben volt le­bonyolítható. A jelentés rámutat arra, hogy a szénadó annak­idején a mezőgazdaság megsegítését célzó boletta anyagi fedezete céljából, ideiglenesen és átmeneti intézkedésként lépett életbe, tehát a boletta megszűnése folytán ezen adónem lefaragása időszerű volna. A központi fűtéseknél a hazai szenek térhódítása tovább folytatódott, a brikettgyár termelése emelkedett. A felsőgallai és beremendi portland c ementgyá- r a k termelése némi emelkedést ért el, a b a u x i t- ceme ntgyár forgalma pedig az előző évi szinten maradt. A feleőgallai szénlepárló telep egész éven át teljes üzemben dolgozott, a feleőgallai és hejőcsabai mészüzemek forgalma emelkedett. A k a r b i d- g y á r forgalma az előző évhez képest csökkent. A tatabányai bányászatról beszámolva, megemléke­zik a jelentés a július 14-i bányatűzről és arról, bogy a kár nagy része biztosítás útján megtérült. A társulat érdekeltségébe tartozó elektromos energiaszolgáltató vállalatok üzletköre to­vább bővült és az értékesítésiben fokozatos növekedés mutatkozott. Érdekeltségi vállalatainak körét a Magyar Általá­nos Kőszénbánya Részvény társulat a Magyar Ea- diátorgy ár R. T. részvényei többségének megszerzé­sével bővítette. A társulat szociális célokra 1935-ben 2,778.S24.20 pengőt fordított és munkásjóléti, valamint kulturális in­tézményeit jelentős áldozatokkal fenntartotta. A vállalati nyugdíjpénztár járuléktartalékának gyümölcsöztetése vé­gett Budapesten három bérázat vásárolt és további bér­házakat épít. A közgyűlés megállapította az igazgatóság által előterjesztett zárószámadásokat és jóváhagyta, a nyereség felosztására vonatkozó javaslatot, amely szerint az értékcsökkenési tartalékra fordított 3.200.000 P, az ipari üzemek értékcsökkenési tartalé­kára fordított 1,400.000 P és az igazgatóság, valamint a tisztviselők jutalékára fordított 220.445 P levonása után a múlt évi nyereségáthozattal együtt elért 4,312.710 P tiszta nyereségből az általános tartalékra 450.000 P, az alkalmazottak nyugdíjalapjára 400.000 P, munkásüdülési célokra 100.000 P, Vida Jenő Jubileumi Alapra 50.000 P, kulturális célokra 50.000 P, osztalé­kul pedig részvényenként tizenhárom pengő fordít- tassék és a fennmaradó 116.710 P 09 fillér új szám­lára vitessék át. Az 1935. évi osztalékszelvények má­jus 1-től kezdődőeen kerülnek beváltásra, A közgyűlés Monod René genfi bankárt és Sci- tovszky Tibor dr.-t (új) az igazgatóság tagjaivá, Davidsohn Horace-t, Kürthy Istvánt, Krausz Fri­gyest (új) és Szalay Gábor bárót (új) pedig a fel­ügyel őbizottság tagaivá választotta. A közgyűlést követő igazgatósági ülés elnökké Vida Jenő felsőházi tag "vezérigazgatót, alelnökökké pedig Monod Renét és Scitovszky Tibor dr.-t válasz­totta meg. Milos György legmagasabb kitüntetése. A kor­mányzó a miniszterelnök előterjesztésére Milos György m. kir, kormányfőtanáososnak, & Pesti Ha­zai Első Takarékpénztár Egyesület vezérigazgató helyettesének, közgazdasági és pénzügyi téren szer­zett érdemei elismeréséül a magyar érdemrend kö­zépkeresztjét a csillaggal adományozta. Ez a leg­magasabb kitüntetés nem osnpán pénzügyi körök­ben, hanem a társadalom legszélsőbb rétegeiben is őszinte örömet okozott. Milos György, a magyar hi­telszervezet kiépítése körül elévülhetetlen érdeme­ket szerzett, ezen túlmenően pedig kon eil ián« úri gondolkodása, mindig a közérdeket szemelőtt tartó munkássága intézete falain kívül is a legteljesebb elismerést érdemelte ki. A Nemzetközi Vásár előkészületei a Városházán. A Nemzetközi Vásár vezetősége hétfőn Szendy Ká­roly polgármester elnöklésével értekezleteit tartott, a városháza tanácstermében. Ezen beszámoltak a má­jus 8-i megnyitás előkészületeiről és kereteiről. Az értekezleten megállapították, hogy o Vásár iránt a külföld legkülönbözőbb államaiban olyan nagy­arányú érdeklődés mutatkozik, amilyenre eddig még nem volt példa. A tőzsde közgyűlése. A tőzsdetanács minap tar­tott ülésén sajnálkozással vette tudomásul Végh Ká- rolynak, a tőzsde volt elnökének tőzsdetanácsosi tisztségéről való lemondását, egyben pedig nagy elismeréssel méltatta Végh Károly közel négy év­tizedes munkásságát. Elhatározta a tanács, hogy a tőzsde május 5-én tartja rendes évi közgyűlését. A tárgysorozaton szerepel a tőzsdetanács hetven tag­jának megválasztása. Ezek közül hatvanat a tőzsde­tagok sorából, tizet pedig az OMGE és OMKE tag­jainak sorából jelöltek. Liptay vezérigazgató érdemeinek méltatása a Községi Takarékpénztár közgyűlésén. A Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Részvénye társaság folyó hó 21-én tartotta meg Búzáth Jáno# dr. nyugalmazott alpolgármester elnöklete alatt 1935. üzletévi rendes közgyűlését, amely egyhangúlag el­fogadta az igazgatóság összes javaslatait. A köz­gyűlés ezután a választásokat ejtette meg és a» igazgatóságba Buzáth János, dr.-t, Mónus Illést, Mor- vay Zsigmond dr.-t, Picker Frigyest, Szakái Gézát, Szentgáli Antalt, Szentgyörgyi Elemér dr.-t és V ár- konyi Kálmán dr.-t, a felügyelőbizottságba pedig Ascher Istvánt, dabasi Halász Lajos dr.-t, Pető Ernő dr.-t, Sebő Bélát és De SgardelU Caesart vá­lasztotta meg. A napirend során Lamotte Károly dr. alpolgármester, mint a részvényt!)bőségnek Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának köz­gyűlése részéről kiküldött megbízottja, meleg elis­merő szavakkal emlékezett meg Liptay Lajos dr. vezérigazgató érdemeiről, biztosítván őt a Székes- főváros mindenre kiterjedő támogatásáról1. Végül a a közgyűlés az igazgatóságnak és a felügyelőbizott­ságnak, valamint a takarékpénztár ügyvezetőségé­nek és tisztviselői karának legteljesebb elismerését és köszönetét fejezte ki. A közgyűlést követő igaz­gatósági ülésen az igazgatóság egyhangú határozat­tal Buzáth János dr. ny. alpolgármestert elnökké, Morvay Zsi gmond dr. ny. főispánt pedig alelnökké választotta meg. Az Első Magyar Általános Biztosító Tár­saság április hó 25-én tartotta 1935. évi rendes közgyűlését, atmely az 1935. évi nyereséget 325.123.13 pengőben, az osztalékot pedig 8 pen gäben állapította meg. As Österreichische Creditanstalt — Wiener Bankverein igazgatótanácsa április 24-én Weiden- hoffer Emánuel dr. elnök, nyug. miniszter elnöklete alatt ülést tartott. Egyes folyó ügyek elintézése után előterjesztetett az 1935. üzletév mérlege, mely 1,282.859.85 schilling nyereséggel zárni. Az igazgató­tanács elhatározta, hogy e mérleget az 1936 május 22-re összehívni szándékolt rendes közgyűlésnek jóváhagyás végett bemutatja, A közgyűlésnek azon javaslat fog előterjesztetni, hogy a kimutatott nye­reségből 1,110.000 schilling az általános tartalékalap javára fordíttas-sék, míg a fennmaradó 182.859.85 schilling nj számlára vitessék elő. A „Szikra“ Magyar Gyujtégyárak Rt. igazgató­sága a társaság ezévi rendes közgyűlését folyó évi május 7-re hívta egybe. A mérleg 354.375.41 pengő tiszta nyereséggel zárult, amely összegből az „A“ sorozatú részvények után 11 pengő osztalék kerül ki­fizetésre. Ugyanaznap tartja rendes közgyűlését a Magyar Általános Gyapjuipari Rt. is. E társaság tiszta nyeresége 103.203.34 pengő, melyből részvé­nyenként 9 P osztalék fizettetik. A Hungária Műtrágya Rt. közgyűlése. A Hun­gária-, Kénsav- és Vegyiipar Rt. április 22-én tar­totta meg évi rendes közgyűlését. A műtrágyagyár forgalma mintegy 12 százalékkal haladta meg az előző évit. A vállalat az értékcsökkenési számlának 750.000 pengővel való dotálása után 53.636 pengő tiszta nyereséget ért. A közgyűlés megelégedéssel vette tudomásul az igazgatóság kedvező üzletjelen­tését és a vállalat vezetőségének elismerését nyil­vánította múlt esztendei eredményes működéséért. A „Nagybátony-Ujlaki“ Egyesült Iparművek Rt. igazgatósága megállapította az 19.35. évre vonat­kozó szárszámadásokat, amelyek az értékcsökkenési tartalékalapnak 225.000 pengővel való dotálása után 3Í2.778.47 pengő nyerséget eredményeztek és az 1936. május 2-ára összehívandó közgyűlés elé. azt a ja­vaslatot terjeszti, hogy osztalékul a mulitévi 75 fillérrel szemben részvényenként 1 pengő (névérték 6.67 százaléka) fizettessék ki. Az Anker Általános Biztosító rt. bécsi főintézete 1934. évi mérlegében 3 millió schilling részvénytőke mellett 189.395 schilling nyereségről számol be. Az A n- ker magyarországi igazgatóságának mérlege 56.000 pengő üzleti töke mellett 6006 pengő számadási feleslegről számol be. A budapesti leányintézet mérlegszerű főbb vagyontételei: bankbetétek 334.659, ér­tékpapírok 965.591, ingatlanok 2,376.815, jelzálogkölcsönök 458.183, kötvényekre adott kölcsönök 971.143 pengő. A szerkesztésért és kiadásért felelős: DACSÓ EMIL Kiadja: FŐVÁROSI HÍRLAP lapkiadó vállalat Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában FeleIÖ9 vezető: NEDECZKY LÁSZLÓ igazgató 1CUSTODIS ALPHONS MÉRNÖKI IRODA ÉS ÉPÍ­TÉSI VÁLLALAT IPARI BERENDEZÉS RÉSZÉRE ALAPÍTÁSI ÉV 1876 BUDAPEST, V. KÉR., Gyártóm ényópítés, Góz- kazánbefalnzás. Ipari | kemencék építése B NÁDOR UTCA 19. SZ. TELEFON*12-0-07 és tervezése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom